Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-19 / 25. szám

/ «-X-Maj»W|>>w''T< /■•^•■■■<»v.v»y-*yy:>)•■■ otyff.i Tlemcen város a hasonnevű algériai kerület központja a ma­rokkó-algériai határ mentén épült még valamikor a római gyarmatosítás Idején. Nemzeti Felszabadító Front vezetősége felkészült, hogy az államhatalmat a kerületben átvegye. Képünkön az NFF tlemceni városi vezetőségének két tagját látjuk. Égjen a boszorkány! GYÚJTOGATÄS ÉS BABONA EGY BAJOFORSZÄGI FALUBAN Újabb boszorkányper játszódott le a napokban egy bájorországi bíróság előtt. Mailach bajorországi faluban ugyanis egy Johann Vogel nevű gazda felgyújtotta egy 64 éves öregasszony házát, hogy „égjen el benne a bo­szorkány, aki az egész falut megbabonázza". Vogel a tárgyaláson azzal védekezett, hogy az öreg­asszonyt a faluban mindenki boszorkánynak tartotta, sőt amikor egy kocsmai italozás után elindult a házat fel­gyújtani, maga a község polgármestere is megerősítette hitében. „Igenis, vannak boszorkányok" — mondotta. A polgármester a bíróság «előtt is vállalta ezt a kije­lentést és elmondta, hogy a falu lakosai és ő maga is szentül hisznek a boszorkányokban. „Éjszakára az istál­lók ajtajánál mindig felállítunk egy vasvillát, hogy a boszorkányok megsebezzék magukat, ha be akarnak repülni, hogy megbabonázzák a teheneket“ — közölte. A tárgyaláson az is kiderült, hogy Mailach lakosai a kö­zeli községből boszorkányűzőt is hoztak a faluba, hogy varázsszereivel megvédje őket és állataikat. A bíróság egyébként enyhítő körülményként vette figyelembe a községben honoló általános szellemi sötét­séget és ennek figyelembevételével csupán háromévi börtönre ítélte a gyújtogatót. AZ OAS TERRORJA változat­lanul dühöng Algériában, s a francia kormány semmit nem tesz megakadályozására. A la­pok és hírügynökségek napon­ta újabb és újabb elképesztő merényletekről számolnák be. Most már nemcsak plasztik­bombák robbannak, nemcsak gyújtogatnak és bankot rabol­nak e szervezet gengszterei, de — miként az APS, az algériai hírügynökség jelenti —, mér­gezett édességgel kínálják az algériai gyermekeket. A Neue Züricher Zeitung joggal nevezi a merényletek szennyes hullá­mának ezt az állapotot. A fran­cia szenátus külpolitikai vitá­jában érthetően főként a kor­mány algériai politikáját bírál­ták, a felszólalók nagy része a kormányt tette felelőssé a vé­rengzésekért. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt tit­kára felhívta a figyelmet, hogy a fasiszta veszély nemcsak az OAS-ban rejlik, hanem magá­ban a kormányhatalom politiká­jában, amely az államgépezet fasizálódásához és a demokra­tikus szabadságjogok elfojtásá­hoz vezet. A francia karhatalmi osztagok ugyanis, amilyen elné­zőek az OAS-merénylők iránt, olyan szigorúan lépnek fel az algériai származású munkások ellen, akiket honfitársaik sorsa nyugtalanít. A rendőrök Fran­ciaország több városában le­tartóztattak és véresre vertek olyan algériai munkásokat, akik tüntettek letartóztatott társaik szabadon bocsátásáért. Az FLN franciaországi szervezete nyi­latkozatot tett közzé, amelyben a hatóságok eljárását az eviani egyezmények súlyos megsérté­sének tekinti. A nyilatkozat rá­mutat: a rendőrség az OAS cinkosává szegődött, de az FLN Franciaországban is minden eszközzel meg fogja védeni az ott élő algériaiakat ADENAUER ÚJABB TERVE egy nyugatnémet-francia-olasz hármasszövetség megalakításá­ra —, politikai megfigyelők szerint — újabb feszültséget idéz elő az Atlanti Szövetsé­gen belül. Ez a szövetség kife­jezetten Anglia és a Benelux államok ellen irányulna. Hágai jelentések szerint holland po­litikai körökben máris éles visszatetszést szült ez a gon­dolat. Az Algemeon Dagblad szerint Hollandia és Belgium attól fél, hogy egy Nagy-Bri­­tannia nélkül megalakuló poli­tikai unióban az első hegedűt de Gaulle Franciaországa ját­­szaná. Nyikita v Hruscsov táviratot intézett Souvanna Phouma lao­szi miniszterelnökhöz. Hruscsov a szovjet kormány nevében megelégedéssel nyugtázza a laoszi koalíciós kormány meg­alakításáról szóló jelentést. „Ennek a kormánynak a meg­alakítása az ön vezetése alatt jelentős lépés a laoszi kérdés békés rendezésének, Laosz semlegessége és függetlensége biztosításának és más létfon­tosságú nemzeti problémák si­keres megoldásának útján." SZUKARNO NYILATKOZATA Szukarno elnök az elmúlt szerdán a Nyugat-Irián felsza­badításával megbízott operatív vezérkar ülésén kijelentette: az a körülmény, hogy Hollandia növeli nyugat-iriáni fegyveres erőinek létszámát, nem arra vall, hogy békés úton kívánja rendezni a nyugat-iriáni kér­dést. Amíg katonailag nem semmi­sítjük meg a hollandok erőit — mondotta Szukarno —, nehéz lesz megoldani Nyugat-Irián visszaszerzésének problémáját. Ruamfa-Urundi az ENSZ napirendién Az ENSZ-közgyűlés XVI. ülésszakának harmadik ré­szében, amely június 7-én kezdődött, Ruanda-Urundi függetlenségének kérdését tárgyalják. E belga gyám­sági területre még régebben bizottságot küldtek ki a helyzet tanulmányozására. A bizottság javasolta, hogy július 1-én nyilvánítsák füg­getlenné a belga gyarmato­sítók által különféle mester­kedésekkel kettéosztott or­szágot. Ruanda-Urundi Közép- Afrikában terül eí 54 100 négyzetkilométeres terüle­tén 4,5 millió lakos él. Az ősi néger királyság a XIX. század végén lett német gyarmat, majd az első világ­háború után népszövetségi mandátumként került belga fennhatóság alá. A belgák ijm m Grivicán, Buka­rest munkásne­gyedében a Ca­­lea Grivicei körúton egy­másután épül­nek a héteme­letes lakóházak. ip§ '1111111111111111111111111111111111111111111 Törökország az atomkorszakban (An- Nida, Libanon) A világifjúsági találkozókról Érdemes visszatekinteni, hon­nan is indult ki a kezdeménye­zés és hogy jöttek létre a vi­lágifjúsági találkozók. Már 1941-ben megalapították Angliában, a háború alatt ide emigrált fiatalok a Világifjúsá­gi Tanácsot. 1942 októberében nemzetközi konferenciát hívtak össze, amely jóváhagyta a fiatalság nemescélú kezdeményezését és további akcióként meghirdette november 10—17-re a nemzet­közi ifjúsági hetet. Ezek az ünnepségek sok he­lyen országos méretűvé váltak, és- egyes európai országokban kezdett kibontakozni az ifjúság szabad szervezkedési lehetősé­ge-1944-ben már olyan méretű ünnepségeket rendezett az if­júság, hogy a vezetőségnek ko­molyan kellett gondolkoznia és tárgyalnia egy olyan széleskörű találkozóról, amely lehetőséget nyújt az ifjúság világméretű összejövetelére. így került sor 1945 októberé­ben Londonban az ifjúság első világméretű konferenciájára, ahol 63 ország 437 küldöttje és 148 megfigyelője 30 millió fia­talt képviselt. E konferencia fő eredménye­ként született meg november 10-én a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Ekkor határoz­ták el a diákok, hogy a tanuló­élet különleges formája megkí­vánja egy világméretű diák­­szervezet megalakítását, amely szorosan együttműködne a De­mokratikus Világifjúségi Szer­vezettel és védelmezné a diá­kok jogait, érdekeit, valamint biztosítaná a róluk való kellő gondoskodást. teit. Ezúttal, francia kézben összpontosult a legfőbb irányí­tás —, de „legközelebb fordítva lesz", mert — így írja a lap — a nyugatnémet katonai vezetők máris meghívták a franciákat: rendezzenek hasonló hadgya­korlatokat Nyugat-Németor­­szágban... „Európai együttműködés“ a „kolibri" jegyében, amint a müncheni lap írta? Az'igazi európai együttműködés, az iga­zi francia-német megbékélés az lenne, ha jó kapcsolatok épül­nének ki mondjuk Franciaor­szág és a békeszerető német állam, a Német Demokratikus Köztársaság között. De Gaulle és Adenauer együttműködése ezzel szemben csupán „tengelypolitika": a „Kolibri-akció" is a nagyhatal­mi és revánsvágyó „Párizs- Bonn tengely" politikájának egyik megnyilvánulása. És hogy milyen jellegű ez az „európai­nak" nevezett együttműködés, arra megfelelt a francia nép véleményének hangot adó Mau­rice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára, amikor Toulouseban kijelentette: „A gaulleista hatalom a hitlerista invázió évfordulóján együtt gyakorlatoztatta ejtőernyőseit a nyugatnémetekével... Párizs és Bonn tengelye valójában nem más, mint az ágyúkereskedők és a monopólisták szövetsége". 0 150 km saját gyarmatukként kezel­ték, s mindent elkövettek, hogy az „oszd meg és ural­kodj" elv alapján két részre szakított országot minél jobban kihasználják. Erre a célra felhasználták a va­­tusi és bahutu törzs ellen­tétét is. 1960-ban az ellen­tétek továbbszítasára a bel­gák elűzték Ruanda királyát és néhány törzsiével kikiál­tották a köztársaságot. A két ország között több öszm szetűzés is zajlott le. Az imperialista államok azzal a tervvel próbálkoz­nak, hogy Ruanda-Urundi „békéjének fenntartása" és az ország „jövőjének bizto­sítása" céljából továbbra is belga csapatok állomásoz­hassanak Ruanda-Urundi­­ban. E terv megvalósítása azonban élénk ellenkezésre talált mind Ruanda-Urundi felelős politikusai, mind pe­dig az ENSZ-közgyűlés tag­államainak nagyobb részé­nél. tűz es a víz martaléka lett. 'De talán a tábornok mindezt megbánta, ma már nyilván más szemmel nézi a dolgokat. Szó sincs róla. Nem is olyan régen jelentette ki a következőket: „Ha a mi sikeres Perl Har­­bour-i rajtaütésünk után az akkori japán kormány nem té­továzik, talán igen rövid idó alatt megnyerhettük volna a háborút.“ öszamurájsága tehát orvul kioltott amerikai életek százai­ért felelős, és ezt a felelőssé­get büszkén viseli. Jelenlegi Amerika-ellsnességénél csak szovjetellenessége nagyobb. De úgy látszik, a Pentagon­nak ez már elég egy Legion of Merithez.., ir»*' Hagenau erdeje, a vogezeK és a Rajna között, majdnem egy évszázadon át a német­­francia ellenségeskedés színte­re volt: 1870-ben a német dra­­gonyosok itt csaptak le a fran­cia lovasságra, s a két világhá­ború hadijelentéseiben is gyak­ran szerepelt e fontos hadászati terület neve. Ma pedig? „Ma pedig — lelkendezik a Bunte Illustrierte című nyugatnémet lap — Elzász e vér- és könny­áztatta földjén német és fran­cia katonák a Kolibri-hadműve­let során az európai együttmű­ködésről tesznek tanúságot". Nézzük csak e „fegyverbará­tokat“! Von der Heyde ezredes 1941-ben a hitlerista ejtőernyő­söket vezette Kréta szigetére. Kroh és Trautloff vezérőrna­gyok szintén kiváló érdemeket szereztek Hitler háborújában. Francia partnerük Massu tábor­nok, az algériai ejtőernyősök hajdani hírhedt kínvallató ve­zére, ma Metz katonai körzet főparancsnoka... A nyugatnémet lap szerint 3 „kolibri" elnevezésű manőver során csapatszállító repülőgé­pek szálltak Hagenau fölé, egy­idooen a jranciaorszagi Metz es a nyugatnémet országi Böblin­gen irányából. Ezer öt száz ejtő­ernyős ugrott le, hogy a had­gyakorlat célja értelmében „megakadályozza a Rajnán át előrenyomult vörös egységek hídföképzését a hagenaui erdő­ben ...“ Az ejtőernyősöket támogat­ták a nyugatnémet radarállo­mások és rakétaegységek is. A gyakorlat további célja volt: összehangolni a légi és száraz­földi, valamint a nyugatnémet és francia csapatok hadmüvele-Martin Bormann, Hitler he­­yetteáe él — jelentette ki ingei de Valesco spanyol dip­­omata. De Valesco elmondta, logy a második világháború égén Franco Berlinbe küldte it Bormann szökésének előké­­zítésére. Bormann valóban ipanyolországba érkezett és 946-ban egy spanyol tenger­­lattjárón Dél-Argentínába tá­­’ozott. De Valesco szerint Bor­­nann háromszor végeztetett ebészi műtétet arcán, hogy eljesen felismerhetetlenné te­­lye magát. De Valesco szerint iormannt legutoljára 1958-ban látták Ecuadorban, de Európá­ban is többször látogatást tett. Bormannt a nemzetközi közvé­lemény eddig halottnak hitte, bár időről időre terjedtek el hírek arról, hogy él. De Valesco elmondta még, hogy 1947-ben segítségére volt Eichmannak, aki Madridban ka­pott argentin útlevéllel hagyta el Spanyolországot. De Valesco, aki Franco megbízásából mint attasé sok szolgalatot tett a náciknak, annak idején vaske­resztet kapott Hitlertől érde­meiért. Bormann Latin-Amerikában él Ez a legnagyobb kitüntetés neve — ennél magasabb érdem­rendet külföldi állampolgárnak békeidőben nem adományozhat 1 az Egyesült Államok kormánya. És ezt a kitüntetést kapta meg a minap Genda japán tábornok. Az indokolás: a tábornok úr intenzív együttműködése az amerikai hadsereggel. ! Ez az együttműködés nem volt mindig ilyen bensőséges. 1 Genda egyike volt azoknak a parancsnokoknak, akik a máso­dik világháború során a Perl Harbour elleni hírhedt, hitsze­gő japán támadást vezették. ; Mint ismeretes, a váratlan ag­resszió . eredményes volt, az : Egyesült Államok távol-keleti flottájának csaknem a fele a A vi. vuagujusagi xaiaiKozoi L957 nyarán Moszkvában ren­­iezték meg. Ez volt eddig i legnagyobb méretű ifjúsági ásszejövetel, ahol 131 ország 34 ;zer küldöttje több mint ezer fjúsági szervezetet képviselt. A VII. Világifjúsági Találko­­:ót Becsben, Ausztria főváro­sában tartották. Elsőízben ke­rült sor ilyen nagyméretű ösz­­izejövetelre kapitalista ország­sán, ahol a sajtóban, rádióban ;s a televízióban egyaránt erős sropagandát fejtettek ki, hogy neghiusítsák az ifjúság kong­resszusát. Mindennek ellenére L959 júliusában 112 ország 18 szer küldöttje jött össze, és i Béke és Barátság jelszava ilatt megrendezett műsor-szá­nokat milliók nézték végig. Mint ahogy ma már ismere­­:es a VIII. VIT színhelye Hel­sinki lesz 1962 július 28-tól lugusztus 5-ig. A finn közönség nagy érdek­­ődést tanúsít főleg a sportren­dezvények iránt, amit az is sizonyít, hogy már eddig is fel­­{inálta a segítségét több sport­­;gylet és funkcionárius az egyes /ersenyek megrendezésére. A Demokratikus Világifjúsági Szövetség közel 15 évi működé­se alatt eredményes munkát ’ejtett ki a nemzetek közötti jarátság elmélyítése érdekében §s a békeharc terén. Ma már 97 országból több mint 85 millió fiatalt számlál soraiban. Mindebből látható, hogy a vi­­íágifjúsági találkozók mindig aagyobb és nagyobb tért hódi­énak, mindig több szervezetet §s fiatalt nyernek meg a mai jeneráció legfőbb ügyének ä békeharcnak. F. F. Ezen javaslatok alapján hív­ták egybe közvetlen 1945 no­vemberében Prágába az úgyne­vezett Congressust, ahol 51 ország 400 küldöttje rakta le az alapjait egy nemzetközi diákszervezetnek. A londoni és prágai összejö­­teleken alakult Nemzetközi Előkészítő Bizottság egyévi fá­radozás után elkészítette a programot és 1946 augusztusá­ban összehívta Prágába az I. nemzetközi diákkongresszust. A világifjúsági találkozókat 1947-től tartják. Minden két­­évben összejönnek a fiatalok a világ minden tájáról, hogy kölcsönösen megismerjék egy­mást, megbeszéljék a közös problémákat, célokat és kicse­réljék nézeteiket. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség határozatából és a Csehszlovák Köztársaság be­leegyezésével az I. Világifjúsá­gi Találkozót 1947 július 25. és augusztus 17. között Prágában tartották. A találkozón Cseh­szlovákián kívül 71 ország 17 ezer fiatalja vett részt. A ta­lálkozó ideje alatt 170 különbö­ző kulturális és sportrendez­vényre került sor. Ekkor csen­dült fel először Anatoli-j Novi­kov, erre az alkalomra szerzett dala. Ezt a dalt elfogadták a Demokratikus Világifjúsági Szövetség himnuszává, s azóta különböző országokban és nyel­ven, nagyon sokszor hangzik fel a haladó ifjúság összejöve­telein. A II. Világifjúsági Találkozó­ra 1949. augusztus 14—28-án került sor Budapesten. Erede­tileg Párizsban akarták meg­rendezni, de mivel a nemzetkö­zi helyzet kiéleződött, a francia kormány sok ország fiataljaitól megtagadta a beutazási enge­délyt. Itt 70 ország 12 ezer küldöt­tel képviseltette magát. A kul­turális fellépéseken kívül meg­nyitották a hagyományos X. Akadémiai Játékokat. A III. Világifjúsági Találko­zón 1951 augusztus 5-től 19-ig Berlinben 104 országból 26 ezer küldött vett részt annak elle­nére, hogy a nyugati államok s főleg Nyugat-Németország elkövetett mindent, a találkozó fékezésére és meghiúsítására. A IV. Világifjúsági Találkozó 1953 augusztus 2—16-án Buka­restben került megrendezésre. Ezen már 111 országból 30 ezer küldött vett részt. A fiatalság ezer kulturális és sportrendez­vényen szórakozott. A találkozó első napjaiban szabadult ki a francia-börtön­ből Henri Martin, aki kiszaba­dulása után azonnal Bukarestbe utazott, hogy résztvegyen, a világifjúsági találkozón. Az V. Világifjúsági Találkozó 1955 augusztusában Varsóban volt, ahol 114 országból 30 ezer küldött vett részt. Az egyes országok küldöttei kölcsönös találkozókat rendez­tek más országok küldötteivel s így mintegy 500 találkozóra, baráti megbeszélésre került sor különböző nemzetek ifjúsá­gai között. Itt is lezajlott több mint ezer kulturális és sport­műsor. Ezen a találkozón Cseh­szlovákiából 1500 fiatal vett részt, és a CSISZ 4 millió 200 ezer koronával segítette a ka­pitalista országok küldötteit. Leqion of Merít

Next

/
Oldalképek
Tartalom