Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-12 / 24. szám

/ ‘dýpAwi d dauwi Kacagó szemmel, vidám csengő hangon válaszol MAJERCSÍK Irén, a komáro­mi kikötő eggetlen női daru­­kezelője arra a kérdésemre — nem fél-e ilyen magasan a Duna felett. — Az én han­gom kevésbé volt vidám, mert amíg feljutottam a négytonnás daru kezelőfül­kéjébe, rengeteg légcsőt kel­lett megmásznom. Mikor felértem a daru legtetejére, körülnéztem. Felettem a tiszta é'gbolt, ameddig a szem ellát, csupa zöld a látóhatár, alattam a Duna ezüstszürke csíkja kí­gyózik. Most nem beszélget­hetek Irénnel, mert a daru­­kezelőnek minden figyelmét összpontosítania kell. így tehát figyelek. Egy húzás a fogantyún és az uszályban lévő markoló kinyílik, egy forgatás és a markoló be­csukódik, lassan emelkedik felfelé, pontosan a nyitott vagon fölé. Űjból húzás, for­gatás és a markoló a táncoló drótköteleken megint visz­­szamegy a uszályba és meg­ismétlődik a körforgás. Né­zem Irént, aki nyugodtan áll, és kissé összehúzott szem­mel kíséri a markoló útját. Lent az uszályban tizenegy embert számolok meg, és csak most tudatosítom, hogy egyetlen elvétett mozdulat a darukezelő részéről, és máris megtörténhet a bal­eset. Lassan megbarátkozva a környezettel, megszokva a zajt, a magasságot, kez­dem más , szemmel nézni Irént is. Húszéves és ilyen felelősségteljes munkát vé­gez. T ... Irén meghúzza az egyik kapcsolót és egyszerre csönd lesz körülöttünk. Megkérem, beszéljen magáról és arról, hogyan jutott fel a darura, dacolva az évtizedes hagyo­mányokkal, hogy a kikötői darukon csakis férfiak dolgozhatnak. A mindig ne­vető Irén most kicsit le­hunyja a szemét, elkomo­lyodik a visszaemlékezéstől. — Húszéves vagyok, a fér­jem katona, a dohánygyár­ban dolgoztam, amikor meg­hallottam, hogy a komáromi 'kikötőben darusokat keres­nek és a jelentkezők lehet­nek kezdők és nők is. Tudja — mondja halkan — mindig szerettem volna olyan mun­kát végezni, hogy minden­nap elmondhassam. — ez a nap sem múlt el hiába — és jelentkeztem. Felvettek és én felmentem a darura, ba­rátkozni vele. A barát közös­ből szeretet lett, mert na­­gyon-nagyon megszerettem a munkámat. Ezt nagy rész­ben annak is köszönhetem, hogy az évtizedes tapaszta­latokkal rendelkező daruke­­zelö, Ihar Józsi bácsi, volt az, aki tanított és elmond­hatom, hogy nagy türelem­mel és szeretettel adta át a tudását. Sok mindent kö­szönhetek neki, és így sike­resen letettem a darukezelő vizsgát. Persze, ez nem volt olyan egyszerű, azonkívül, hogy tanultam, meg kellett birkóznom az emberek elő­ítéletével és ez bizony nem volt könnyű. Képzelheti — mosolyogja el magát — mi­lyen feltűnő volt, amikor először másztam fel a daru­ra. Most már több mint egy éve dolgozom itt, az embe­rek megszoktak, már nem számít szenzációnak, hogy idefent a magasból ki irá­nyítja a darut, az a fontos, hogy a munka gyorsan és jól menjen. Három műszakban dolgozunk, felváltva. Nagyon kell ügyelnem a munkabiz­tonságra, emellett arra is, hogy gyorsan dolgozzam, mert részben tőlem is függ, hogy az uszályban dolgozó munkások mennyit keresnek. Szenet, kokszot, vasércet és sok másfajta külföldről ho­zott anyagot rakunk ki és a munka bizony mindig sür­gős, mert a hajósok is siet­nek. Elmondja még, hogy a számára előirányzott ter­vet mindig magasan száz százalékon felül teljesíti, szeretné, ha a csoportja el­nyerné a szocialista munka­brigád címet és azt is meg­tudom, hogy a XII. párt­­kongresszus tiszteletére ér­tékes kötelezettségvállalá- TURNER RIA VÁLLALTÁK - TELJESÍTETTÉK Az elmúlt napokban a sajtó­ban gyakran találkoztunk azok­nak az üzemeknek vállalatok­nak és kollektíváknak a nevé­vel, amelyek a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére kötelezettségeket vállaltak. Ér­tékesebbnek tartjuk azonban azokat a jelentéseket, amelyek már a vállalás teljesítésére, vagy ellenőrzésére vonatkoz­nak. A tettek beszélnek és nem a szavak. Tudjuk, hogy sok esetben a vállalás csak formá­lisan történt, a dolgozók maguk talán nem is tudtak róla és utólag vették csak tudomásul. Gyakran a vállalások sehogy sem függnek össze a fő felada­tok teljesítésével. Most felso­rolunk néhány üzemet, ahol a vállalásokat eddig már száz­százalékosan teljesítették. A nejdeki Metalis üzemben megértették a vállalások jelen­tőségét és derekasan hozzálát­tak a feladatok teljesítéséhez, a legszebb eredményeket az anyagmegtakarítás terén érték el. Az első negyedévben az ifjúsági kollektívák 10 699 ko­ronát takarítottak meg, április­ban és májusban még nagyobb megtakarításokat értek el. A vállalások főleg a termelési terv egyenletes teljesítését vonják maguk után. Az üzem legtöbb kollektívája így a Mackóvá elvtársnő vezette kol­lektíva 110 százalékra, a Krížo­vá vezette kollektíva pedig 121 százalékra teljesítette a válla­lást. A jó eredmények főleg az ifjúsági gazdasági ellenőrző bi­­bottságnak köszönhetők. A tušemicei építkezéseken is teljesítették a kongresszus tiszteletére vállalt feladatokat. Nem létezik olyan részleg, ahol ne állnának versenyben a szo­cialista munkabrigád vagy a CSKP XII. kongresszusának bri­gádja címért. Az építkezési dolgozók kezdeményező aktivi­tására a szerelő-üzemek dolgo­zóinak aktíváján adták meg a választ. A szerelők hat kol­lektívája az első blokk szere­lését december elsejéig fejezi be. Ez azt jelenti, hogy a kazán üzemeltetését is egy hónappal a határidő előtt lehet megkez­deni. Az Építészeti Hőszigetelő nemzeti vállalat Prágában négy Udvardon a tanulóifjúság is bekapcsolódott a komposztkészí­­tésbe. Gyakorlat közben A mezőgazdasági munka egy­re inkább az új techniká­val és technológiával függ ösz­­sze. Az egyes munkafolyamato­kat már teljesen gépesített módon lehet elvégezni és nehéz testi munkára tulajdonképpen már nincs is szükség. A gabo­­naneműek és a takarmánynö­vények termesztésében már csak a nagyteljesítményű gé­peket használják fel. A sertés­hizlalás is gépesítve lett, ezer meg ezer sertés hizlalásáról sok esetben csak két ember gondoskodik, váltakozó mű­szakban. A mezőgazdasági haladó munkamódszerek a dolgozóktól megkövetelik, hogy alapos szakképzettséggel rendelkezze­nek. A mai mezőgazdasági dol­gozóktól elvárjuk, hogy alkotó módon lássanak hozzá munká­jukhoz és használják fel a kor­szerű tudomány és technika ismereteit. A jövő mezőgazda­­sági káderek kiképzéséről a szaktanintézetek gondoskod­nak. Legfőbb céljuk az, hogy az iskolai oktatást összekössék az élettel. Rendkívüli figyelmet szentelnek a gépesítésnek is. Az ifjúság nevelésében igen kedvező befolyást vált ki az alkotóverseny, melyet nemcsak a művészeti ágakban — ének­ben, táncban, szavalásban, ha­nem gyakorlati tevékenységek­ben, mint például a mezőgaz­dasági munka fellendítésében is bevezettek. Az alkotóverseny pedagógiai értékét elsősorban a CSISZ- szervezetek vezetőségeinek, a pedagógusoknak, a tanári ka­roknak kell megfelelő megér­téssel értékelni. Az alkotóver­seny módot nyújt a gyengébb előmenetelű tanulók számára is, hogy hiányaikat pótolják és és a tanulócsoport átlagered­ményét elérjék. A galántai me­zőgazdasági tanulóotthonban helyesen értelmezték a verseny jelentőségét és az elmúlt évben az országos verseny keretében is szép eredményeket értek el. A verseny fellendítése terén a CSISZ-szervezet főleg a ver­senyben álló kollektívákra for­dította figyelmét. Az egyes gépmodellek és módszertani segédeszközök elkészítése gyakran bizony igényes, pontos munkát kíván. Aprólékos pon­tos munkával sikerült az FLSZ jelzésű, lenfosztó és az AKN jelzésű önműködő berendezés­sel felszerelt tyúkketrec-mo-A BUDAPESTI IPARI VÁSÁR a békés egymás mellett élés és a békés versengés eszköze Május 28-án bezárultak a Budapesti Ipari Vásár kapui, amelyeken át 18 napon át száz­ezrek . özönlöt­tek, hogy meg­tekintsék a ma­gyar és az'Mpn­­járó külföldi ipar legújabb termékeit. Senki sem bánta meg, hogy ellátogatott er­re a nagy se­regszemlére, mert a technika olyan magas színvonalú be­mutatója volt ez, amilyennel magyar földön • ez ideig nem találkoztunk. Huszonnégy or­szág kiállítói mutatták itt be legkiemelke— dőbb termékei- A ma9yar szerszámgépipar egyik legsokolda­­ket nemcsak lúbb gépe, az MSU 250 jelű szerszámmarógép, nehézipari, kohóipari berende- részlegben kétségtelenül a ta­­zéseket, mezőgazdasági és lálmányok kiállítása és a Ma­szerszámgépeket, hanem szá- gyár Tudományos Akadémia mos speciális műszaki és tudó- pavilonja élvezte a legnagyobb mányos műszert, készüléket ®s érdeklődést. Ezekben mutatták sok-sok közszükséglett cikket be a magyar technika és tudo­­is. A Vásár pompás képzőmű- mány legújabb vívmányait, pél­­vészeti elrendezése, a számos dául az elosztó befecskendező virág, szökőkút, pormentes szivattyút belsőégésű erőgé­­utak, ízléses kiképzésű csarno- pekhez, a csőtisztító vakondot, kok a legjobb benyomást hagy- a dörzskapcsolású revolver fú­­ták minden látogatóban. rófejet vagy az elektrosztati-Néhány sorban nehéz össze- kus festékszóró berendezést foglalni mindazt, ami a Vásáron szigeteletlen tengelyű forgó­lekötötte a látogató figyelmét, tárcsás porlasztóval. A tudo- Dióhéjban csak a legkiemelke- mány pavilonjában különösen dőbb termékekről: A magyar a térmissziós mikroszkópra, a szegedi logikai gépre és au­tomatikus formulaközlő műre, valamint az elektron spin re­zonancia spektrométerre hív­ták fel figyelmünket. A mezőgazdasági és szer­számgépek, közlekedési eszkö­zök és közszükségleti cikkek szép kollekciója a magyar ipar kiemelkedő termékeinek bemu­tatója volt és a népgazdaság sikereit bizonyította. A csehszlovák ipar immár negyedszer vett részt a Vásá­ron. Idén is az 1362 m2 fedett és további 10 000 m2 nyílt te­rületű pavilonban állítottuk ki a csehszlovák gyártmányokat. A kiállítás központi jelszava: „A szocialista államok testvéri együttműködése — a világbéke megbízható alapja“ volt. Cseh­szlovákia e jelszóhoz híven műszakilag fejlett, jóminőségű és megbízható gépipari termé­keket és ízléses fogyasztási cikkekkel mutatkozott be. Sorra említhetnénk a szovjet, az NDK-beli és a többi szocia­lista ország, valamint a tőkés országok nagyszerű gyártmá­nyait, amelyek békés vetélke­désben vették fel itt egymással a versenyt, bizonyítva az em­beri ötletesség, kitartás és tudás nagy erejét. A széleskörű kereskedelmi szerződések, a nagyszámú bel­földi és külföldi vendég és a sajtóban, rádióban és televí­zióban a Vásár iránt tanúsított páratlan érdeklődés mind arra vallanak, hogy a modern tudo­mány és technika nagy sereg­szemléje teljesítette küldetését és új lépést jelent a magyar iparnak új technikára, még ha­ladóbb munkamódszerekre és technológiákra való áttérése terén. -dj­dellt felépíteni. Az érdekkörök munkájában sokat segítettek a mesterek és szaktanítók is. A z alkotóverseny keretében különböző munkamódsze­rekhez folyamodnak, hogy ál­landóan emeljék a tanulók szakképzettségét. Már több technikai konferenciát hívtak össze. A legutolsó konferencián az RS-09 jelzésű traktor hasz­nálatával foglalkoztak. A kon­ferencián a tanufeotthon 380 növendékén kívül a járás többi mezőgazdasági tanulóotthonai­nak növendékei is résztvettek. A fiatal mechanizátorok vita­felszólalásaikban és a gépek gyakorlati bemutatásánál is be­bizonyították, hogy alaposan felkészültek és idővel az EFSZ- ek, valamint az állami gazda­ságok oszlopos tagjaivá válnak. A konferencia keretében kiállí­tást is rendeztek, amelyen be­mutatták az alkotóversenyre készített gazdasági gépmodel­­leket. A kiállítás látogatóit meglepte a kiállítók szakmai fejlettsége és ügyessége. A ki­állításon a legegyszerűbb eké­től a legkomplikáltabb trakto­rokig különböző mezőgazdasági gépeket láthattunk. A modellek közül a TVB-6 jelzésű kukori­cavetőgépet és az EMT-3 jelzé­sű trágyaszóró gépet a való­ságban is fel lehet használni. A kiállítás nemcsak a tanu­lók, hanem a lakosság széles rétegeiben is érdeklődést kel­tett és a szülők figyelmét a mezőgazdasági szakiskolák felé fordította. Fontos is, hogy a CSISZ az alkotóverseny fel­lendítését szorgalmazza, mert ezzel elősegíti a szakkáderek gondos és alapos kiképzését. A verseny kedvező hatását a tanulók előmenetelében is lát­hatjuk. A 380 tanuló közül csak egy áll bukásra. A kiállított gépmodellek közül többet aján­dékba küldtek el Indonéziába és Guineába és így külföldön is öregbítjük szakiskoláink jó hír­nevét. Több kiállítási ' tárgy a nyitrai mezőgazdasági mú­zeumba és a martini nemzeti múzeumba kerül. Muzslay Vidor hónappal rövidítette le a szál­­' lítási határidőt. A modranyi Gépüzemek is lerövidítették a megrendelések szállítási határidejét és így a tušemicei Villanyerőmű már télen üzembe lép és fejleszti az első megawatt villanyáramot. A villanyerőmü építőinek kez­deményezése a chirudími Trans­port nemzeti vállalat dolgozóit, valamint a ČKD Dukla nemzeti vállalat dolgozóit is magával ragadta. A Karlové Vary-i Teplotech-na n. v. a boŕičany porcelán­­gyárban két porcelánégető ke­mencét a tervezett határidő előtt készítettek eL Dolní Suchán az osztrava­­karvinnai körzetben az utolsó 14 nap alatt 22 624 tonna szenet termeltek. 1.624 tonnával töb­bet, mint ahogy azt a harmo­­nogramm megkívánja. A zlivi (Hluboká mellett) Samotka üzemben határidő előtt készítették el a Klement Gottwald vítkovici vasművek számára rendelt Martin-ke­mence samotanyagát. A volaryi állami gazdaságban eddig már 10 kollektíva és 42 egyén teljesítette vállalását és 66 ezer koronát takarítottak meg. A plzeni V. I. Lenin üzemben pontosan teljesítették vállalá­sukat. Hat óriásturbinát építet­tek, amelyek hazánkban eddig a legnagyobbak. A gyorsított termelés csakis annak köszön­hető, hogy az ifjúsági ellenőrző bizottságok és a gépgyár idő­sebb turbínaépítő szakemberei között példás az együttműkö­dés. -m-Derék fiatalok A balonyi fiatalok is dere­kasan bekapcsolódtak a ta­vaszi munkákba. Ott jártam­kor a cukorrépát egyelték, melyet jóval május vége előtt be is fejeztek. A szö­vetkezet 40 hektáron termel cukorrépát és 350 mázsás hektárhozamot terveztek. Nagy súlyt fektetnek a ta­karmányalap biztosítására is, és míg két éve a szántóterü­let 12 százalékán termeltek évelötakarmányokat, addig az idén már a szántóterület 25 százalékán. Kukoricát 185 hektáron és 35 mázsás hek­tárhozamot szeretnének el­érni. Hiszen a munkálatokat mind jó minőségben és idő­ben végezték el. Itt meg kell említenünk Laca Sándor munkabrigádját, melyben olyan szorgos fiatalok van,­­nak, mint ifjabb Simon Ist­ván, ifjabb Jakubcsík Gyula és ifjabb Kovács János, akik fáradságot nem ismerve, ha kell hát éjjelt is nappallá téve dolgoznak. És nem fe­ledkezhetünk meg a here be­takarításáról sem, melyet a sikeresen bevált új módsze­rekkel végeznek. A gazdasági munkálatok mellett nem feledkeznek meg a balonyi fiatalok a kul­turális tevékenységről sem. A Csemadok zseV.zi dal- és táncünnepélyé e komoly elő­készületeket tettek A CSISZ szervezete e téren is a fia­talok segítségére siet, és csakis így érhették el, hogy a falu apraja-nagyja elis­meréssel nyilatkozik a balo­nyi fiatalokról. PONGRÁCZ GÁEOR Ä U H A N C A CSF jelű magyar kukoricafosztógép. A gép elején etetőga­rat van, innen a csövek felhordó-elevátoron a rázócsuszdán jutnak el a fosztóhengerekhez. A hengerek páronként egy­mással szemben forognak, miközben a súrlódás következtében a csövek borítólevélzete felhasad. A gép óránként 40 mázsa cső fosztására alkalmas. Bodnár Zoltán alig 18 éves, és a tekintete is elárulja, hogy helyén van a szíve. Még sokan „suhancnak“ hívják, ám ilyen­kor csak mosolyog. Haragos talán nem is tud lenni. De an­nál inkább szereti munkáját, mely nem is olyan egyszerű, mint azt elgondolnánk. A dob­­rai EFSZ lakatosa. Szíve a gé­pekhez nőtt, és ha kell nem­csak a kulcsokat forgatja, de a traktorra is felül. Az EFSZ műhelyében talál­koztunk. Barátságos _ kézszorí­tás után mindjárt megkérdez­tem. — Milyen sikerrel járt a gépek kijavítása a tavaszi munkálatokra? — Bizony jól meg kellett fogni a munka job­bik végét — mondta, majd ne­vetve hozzátette: a rossz után, jó szokott következni. Egy ki­csit .több munka esett rám, mint máskor. Nagyon sok ter­­venkívüli munkám volt, és bi­zony sok mezőgazdasági gépet egyedül kellett megjavítanom ám még sem veszítettem el kedvemet, sőt kötelezettség­vállalást tettem, hogy mire a gépeknek a határba kell indul­­niok, minden javítást elvégzek, így kénytelen voltam minden erőmet kifejteni, hogy á köte­lezettségvállalást a kitűzött időre teljesítsem. De a jó mun­kának mindig megvan az ered­ménye. Amit természetesen elsősorban is a fizetésén vesz észre az ember. — Hogyan folynak a nyári munkák előké­születei — kérdeztem később. Már arra is felkészültem. Na­gyon szeretném, ha úgy sike­rülnének, mint tavaszkor. Bodnár Zoltán, nemcsak a munkában állja meg a helyét, a CSISZ-szervezet munkájából is kiveszi részét. Nemcsak a futballpályán találjuk meg, de mindenütt ott, ahol fiatalok­ra is szükség van. Sok fiatal vehetne tőle példát. Csorna Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom