Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-05 / 23. szám
Viliam Široký elvtársat a Klement Gottwald Érdemrenddel tüntették ki Antonín Novotny elvtárs, Köztársaságunk elnöke, Viliam Široký elvtársnak, a CSKP KB politikai büró tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének a foradalmi munkásmozgalomban hosszú éveken át kifejtett nagy jelentőségű tevékenységének és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építésénél szerzett érdemek elismeréseképpen 60. születésnapja alkalmából a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta. A magas kitüntetést a CSKP KB üdvözlő levelével együtt Antonín Novotny elvtárs, Karol Bacílek, Jaromír Dolanský és Jirí Hendrych, a CSKP KB politikai irodája tagjainak jelenlétében a Prágai Várban szerdán május 30-án adta át Viliam Široký elvtársnak. Viliam Široký miniszterelnök címére számos üdvözlőlevél és távirat érkezik 60. születésnapja alkalmából. Üdvözlőtáviratot küldött többek között a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamint további testvérpártok és képviselőik. A NEMZETKÖZI gazdasági és kereskedelmi kérdések továbbra is az érdeklődés középpontjában állnak. Hruscsov szovjet miniszterelnök a szovjet-mali barátsági nagygyűlésen a Kreml palotában mondott beszédében részletesen foglalkozott a Közös Piaccal és a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel. Nyomatékosan rámutatott azokra a veszedelmekre, amelyek a Közös Piac oldaláról fenyegetik a népeket, elsősorban a gazdaságilag fejletlen országok népeit. A szovjet miniszterelnök beszéde nagy jelentőségű javaslatot is tartalmazott egy nemzetközi értekezlet összehívására, amely a kereskedelem problémáival foglalkozna és létrehozna egy nemzetközi kereskedelmi szervezetet. A TÔKÉSVILÄG gazdasági helyzetének kérdései élénken foglalkoztatják most a világgazdasági szakembereket. Igen érdekes nyilatkozatban elemezte Varga Jenő, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja a New York-i tőzsdei áresés okait és várható hatását. Megállapította, hogy az áresés nyomban láncreakciót idézett elő és átterjedt a londoni, a párizsi, a düsseldorfi, a római, a tokiói tőzsdére is. A keddi szilárdulást Varga Jenő szerint az amerikai monopóliumok urainak beavatkozása idézte elő. Mivel a monopóliumoknak gyakorlatilag korlátlan szabad pénztőke áll rendelkezésükre, kedden nagyobb vásárlásokat eszközöltek és Így sikerült jelentős áremelkedést elérniök. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a javulás már végleges. Az árfolyamok később óhatatlanul ismét esni fognak. Politikai tekintetben a „fekete hétfő“ nyilván gyengíteni fogja a Kennedy-kormány helyzetét. Az acélárak tervezett emelésének megakadáiyozása miatt — mint ismeretes — feszültség keletkezett Kennedy és a monopoltőke egy részének viszonyában. Ez a tőkéscsoport valószínűleg továbbra is manipulálni fog, hogy növelje a Kennedy-kormány nehézségeit. A NYUGATNÉMET revansista törekvések szolgálatában állő Sudetendeutsche Landsmannschaft a bajorországi Würzburgban nagygyűlést rendezett. A gyűlésen felszólalt Habsburg Ottó is. Habsburg Ottó felszólalásában dicsérően nyilatkozott Henleinről, a hitlerista szudétanémet vezetőről, aki szerinte „állampo.itikai téren kimagaslót alkotott“ és akit „becsületes törekvések“ jellemeztek. A Main-Echo jelentése szerint Habsburg Ottó az „elveszett keleti területek“ viszszaszerzését egy olyan Egyesült Európán keresztül tartja megvalósíthatónak, amely számbelileg és erőben is felülmúlná a szocialista tábor országait. Az utóbbi napok híranyagában többször történt hivatkozás a rapallói egyezményre, amely 40 évvel ezelőtt, (1922. április 16-án) jött létre a Szovjetunió és Németország között. Az egyezményt szimbolikusan is emleg'etik.' emlékeztetőként a két ország között akkor létrejött jó államközi együttműködésre. Amerikai segítség Az utóbbi tíz évben az Egyesült Államok körülbelül 30 millió angol fontnyi gazdasági segélyt adott a Karib-tenger térségében fekvő Haitinak, s a haiti kormány kívánsága szerint 70 amerikai tanácsadót és egy katonai missziót tartott. További 30 tanácsadót és 7-8 millió fontnyi készpénzt különböző nemzetközi szervezetek juttattak Haitinak. S az eredmény — úgyszólván semmi, Épült egy szerény gátacska megjavítottak egy autóutat, csaknem kiirtották a trópusi fertőző betegségeket. Egyébként — a még jobban meggazdagodott állami tisztviselőktől eltekintve — Haiti szegény, szegényebb, mint valaha. Mindenütt a régi nyomorúságos viskók, a régi bűz, a fiatal és öreg .koldusok hada. A férfi, aki mindezért felelős: Francois Duvalier elnök, akit négy és fél évvel ezelőtt választottak meg, s egy fegyveres banditacsoport védelme alatt gyakorolja a hatalmat. A politikában jártas haitiakban veszélyes és ragályos Amerika-ellenesség terjed az ő korrupt és kegyetlen uralma miatt, amelyet — jogosan — az amerikai segítséggel azonosítanak. (Guardien) A hirosimai és nagasaki bombatámadás borzalmai még nem tűntek el az emberiség emlékezetéből. Képünkön a New- York-i nők tüntető felvonulását látjuk az ENSZ-palota előtt. A táblákon a következő feliratokat olvassuk: Soha többé Hirosimát! Félre a kísérletekkel, engedjétek felnőni a gyermekeket! A fasiszta diktatúrából Spanyolországban is a felső tízezer húzza a hasznot. Képünkön a templomjáró tőkések egyik csoportját látjuk. az érdekeikért harcoló párt mind megvoltak. És minthogy ez a hatalmas diktatúra-ellenes megmozdulás sem véletlen, ugyanúgy nem véletlen az sem, hogy éppen Asztúriában robbant ki elsőnek. Ez a nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező bányavidék már 1934-ben kitett magáért a fasizmus próbálkozása elleni harcban ugyanúgy, mint két évvel később az 1936- ban kezdetét vett polgárháborúban. Tehát nem sikerült Franco kormányának az az 1959-es éves döntése, mely az Egyesült Államok monopólistái és más hatalmak közbenjárásával született, miszerint még inkább elejét kell venni bárminemű sztrájk leszerelésének. A Franclp-rezsim tarthatatlansága és a dolgozók nyomora, melyhez Európában aligha akad hasonló, véget vetett a „Spanyolországban minden csendes, minden a legnagyobb rendben van" Francoék hirdette állapotnak. A szolidaritás tüze újból fellángolt Spanyolországban. Bányászok és gépipari dolgozók, diákok és tudósok, asszonyok és parasztok követik az asztúriai példát és éreznek velük együtt. És mint a Spanyol Kommunista Párt főtitkára Santiago Carillo kijelentette, az összes fasisztaellenes erők összefogására van szükség, közös politikát és közös irányítást követel az idő, csakis így szélesedhet és izmosodhat a munkások és a néptömegek harca. A 300 ezer spanyol sztrájkoló gazdasági harca azonban sokkal többet is jelent. Mély politikai jelentősége van. Hisz Franco diktatúrájának körülményei között minden kizsákmányolás ellenes népi megmozdulás kormány elleni harcot jelent. (ny. d.) ,IIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIB1IIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII]IIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIII A vallási csökevények háttere A szocialista társadalom irányítása egyre inkább tudományos alapokon épül fel. Mivel magyarázzuk mégis, hogy jelenleg még gyakran találkozunk vallási csökevényekkel? Vajon ezek a jelenségek a véletleneken múlnak-e vagy talán mélyebb gyökerei vannak? A vallás történelmi jelenség. ^ Az emberi társadalom fejlődésének bizonyos fokán keletkezett és a fejlődés további folyamán el is tűnik. Ahhoz, hogy a vallás eltűnjön, el kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyek között a vallás mint olyan létrejött, el kell távolítani a vallás szociális és gnozeológiai gyökereit. A mi társadalmunkban már eltávolítottuk a , vallás szociális gyökereit és ezzel eltávolítottuk már azokat az okokat is, amelyek a vallási csökevények keletkezéséhez és további terjedéséhez vezetnek. A szocialista termelési viszonyok győzelmével eltávolítottuk a termelésben uralkodó fejetlenséget, az ebből keletkező gazdasági válságot és a dolgozók nyomorba döntését. Eltávolítottuk az emberek tehetetlenségi érzetét, az osztály és nemzetiségi elnyomatást. Egyre jobban uraljuk a természetet és saját sorsunk kovácsaivá válunk. A szociális gyökerek maradványait már csak ez elenyésző kistermelésben találjuk meg. A szövetkezetesítés előnyei a közeljövőben már teljesen háttérbe szorítják a kistermelést. A szociális változások és az a körülmény, hogy a szocialista építésből a dolgozók aktívan veszik ki részüket, lényegesen kihat és ezért ma a vallás jelentősége már teljesen háttérbe szorul, és a vallási csökevények eltűnnek. Miután eltávolítottuk a vallás eredetének szociális gyökereit, lényegesen gyengébb a vallás gnozeológiai gyökereinek hatása is. A kultúrforradalom következtében eltávolítottuk az írástudatlanságot és emelkedett a dolgozók műveltségének színvonala. Egyre több dolgozó teszi magáévá a tudományos világnézetet. Ezzel szemben mégis azt tapasztaljuk, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem tudnak megszakadni a vallási nézetektől. Ennek is megvan a maga magyarázata. A szocialista társadalomban a társadalmi öntudat a társadalmi lét fejlődése mögött marad. A társadalom tudatában csak később tükröződnek'vissza a materiális életben beállt változások. Eltávolítottuk a kizsákmányolást, felépítettük a szocialista társadalom alapjait, építjük a fejlett szocialista társadalmat, de az emberek tudatában ezek a társadalmi és gazdasági változások még nem tükröződnek mindenütt tökéletesen vissza. A társadalom anyagi élete lényegesen megváltozott, de a változásokat az emberek még nem tudatosították teljesen. A kapitalista társadalom nézetei, felfogásai az egyes társadalmi rétegekben még nem haltak ki. így van ez a vallási csökevényekkel is. A családi hagyományok, a régi szokások, az egyházi kultusz ápolása hozzájárul ahhoz, hogy ezek a csökevények még nem tűntek el teljesen. Nem titkoljuk, a mi társadalmunk igyekezete oda irányul, hogy tompítsuk azoknak a tényezőknek a hatását, amelyek az emberekben a csökevényeket élesztgetik. Tisztában vagyunk azzal, hogy a vallási nézetek a mai kor embere számára legkárosabbak. összeegyezhetetlenek a tudományos világnézettel, amely a természetben és a társadalomban uralkodó objektív törvényszerűségek felismerésén épült fel A vallási csökevények hátráltatják a szocialista társadalom építésében dolgozókat a rájuk váró feladatok teljesítésében is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hívők ne tudnának hozzájáruld a szocializmus építéséhez. Sokan közülük becsületesen teljesítik feladatukat. Az élettapasztalatok azt mutatják, hogy a vallási csökevények következtében a hívőnél gyöngül a saját erejébe vetett hit, mivel a természetfeletti erőkben bizakodik Paszszívan áll szemben a külvilág eseményeivel és a társadalmi szükségletekkel szemben. A hiányokkal szemben tanúsított közönyösség, a megalkuvás, a pesszimizmus is összefügg a vallási csökevénvekkel. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek merő ellentétben állnak az új társadalom emberének eszményi tulajdonságaival, azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a kommunista társadalom építőinek erkölcsi kódexében vannak lefektetve. Ezért mindnyájan arra igyekezzünk, hogy a tudományos világnézet minél jobban elterjedjen és az összes dolgozó saját világnézetének tekintse. Segítsük az embereket abban, hogy helyesen ítéljék meg az objektív valóságot és ezáltal szabadítsuk meg embertársainkat a különböző hamis, fantasztikus elképzeléseKtől: A haladás útján csakis akkor járhatunk ha megismeikedünk a természet és a társadalom törvényeivel. A kommunista párt és az egész társadalom elvárja, hogy a fiatal nemzedék minden erejét, tehetségét latbaveti az emberiség fennkölt céljaiért és eszményképeiért. amelyeket egy fogalommá sűrűsítve — kommunizmusnak nevezünk. PAVEL LOMÉN A nyomor, a nélkülözés és a terror nem bénítja meg a munkások erejét. Képünk Spanyolországban, Bilbaóban készült. Felvételünkön egy munkanélküli. Szovjet emberek és technika Asszuánban 1961 végén körülbelül 300 szovjet mérnök és technikus dolgozott Asszuánban. Családjaikkal együtt a létszám 500 főt tett ki. A szovjeteket egyetlen elv vezéreli: mindenáron teljesíteni az egyiptomiak kívánságát, de mivel az egyiptomi mérnökök szinte kizárólag nyugati módszerekkel dolgoznak, elképzelhető, milyen megterhelést jelent ez az oroszokra. De nemcsak a munka területén, hanem a magánéletben is állják a sarat. Az 500 szovjet polgár elhelyezése komoly probléma volt. Az elhelyezési lehetőségek még mindig olyan rosszak, hogy például Radcsenko profeszszor, helyettes főmérnök és felesége kopott épületben lakik, a pályaudvar közelében. Az egyiptomiak állandóan hangoztatják, hogy jobb szállást szeretnének adni a professzornak és feleségének, ő azonban ezt visszautasítja azzal, hogy imádja a kilátást a Nílusra, ők inkább a megpróbáltatásokat választják, s ez nem kis benyomást tesz az egyiptomi munkásokra. Vajon, hogyan vélekednek az egyiptomiak a szovjetek munkájáról? Ahmed Szaid főmérnök így látja ezt a kérdést: „Ügy találtuk, hogy az orosz mérnökök és technikusok igen jó szakemberek, s meg kell mondani azt is, hogy jól és keményen tudnak dolgozni. Felszerelésük jól bírja a magas hőmérsékletet, s egyik-másik gépük szinte csodálatos. Különösen feltűnt az öt köbyardos kotrógép. Ezek télen-nyáron üzemben vannak s havonta csak egyszer ellenőrzik állagukat: sohasem állnak le és mindössze 130 000 dollárba kerülnek.“ A legfontosabb azonban az, hogy végül is az oroszok és nem az amerikaiak építik a gátat. S a dicséretet nem az amerikaiak, hanem az oroszok könyvelhetik majd el- Egy ilyen hatalmas és bonyolult építkezésből kifolyólag még sokféle oroszegyiptomi gazdasági és műszaki együttműködés születhet. A jövőbeni együttműködés alapjait most' rakják le, bár lehet, hogy ez az oroszoknak kényelmetlen, de éppen a mostani áldozatok könnyítik számára a jövőt. (Christian Science ______ Monitor) Huszonhárom év után Asztúria egyik legfontosabb bányájába látogatott el Franco a szóbeszéd szerint, mely e vidéken szárnyal. És kiszállva a tárna felvonójából, csakhamar piszkos, tépett•uhéjú emberek közt találta magát. Kezükben csákány és bányászlámpa volt. És így jártában a generális különös formájú követ pillantott meg lába alatt. — Miféle kődarab ez — kérdezte a körülálló emberek egyikétől. — Nem tudom — hangzott a rövid válasz. De Franco generális kérdésére egy másik bányász is tagadó választ adott. — Miféle bányászok maguk, még ezt a kicsiséget sem ismerik. Hogyan is lehetnék elégedett magukkal? ... — — Mi nem vagyunk bányászok — szólalt meg a harmadik férfi — a rendőrségtől vagyunk, — tette hozzá rövid szünet Valóban ennél tömörebben, találóbban aligha jellemezhetnénk Franco 23 éves uralmát. Az utóbbi hetekben azonban nemcsak Asztúriában és más spanyol tartományban esik szó Franco diktatúrájáról. Az egész világ figyelme a több százezer sztrájkoló spanyol munkás és a hozzájuk egyre többen csatlakozó mezőgazdasági dolgozók felé irányul. És hogy valóban megérthessük ennek a többhetes sztrájknak, — mely nem más, mint Franco-ellenes demonstráció — a jelentőségét, feltétlenül meg kell említetnünk, hogy a francoista diktatúra törvényei Szerint a sztrájk a legnagyobb államellenes bűncselekmény Spanyolországban. A legelemibb jogok, a szakszervezeti szabadság, a sajtószabadság és hasonlók, melynek jogával a legtöbb nyugati tőkésország dolgozói élnek mind. mind ismeretlen Spanyolországban. Ilyen körülmények között, amikor egy helyi jellegű sztrájk is hallatlan hősiességnek számítana, indult el a nagy sztrájkmozgalom Asztúria bányáiban, mely rövid napok alatt kiterjedt az egész országra. Nemhiába jegyezte meg az egyik olasz lap, hogy ez a robbanó erővel kitörő sztrájkhullám felülmúlja a republikánus Spanyolország sztrájkmozgalmait, pedig akkor a dolgozók elemi szabadságjogai, a sajtó és szakszervezeti szabadság és
