Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-08 / 19. szám

Az időjárás ugyan egy kissi mostoha a sportolókhoz, a má­jusi „nagyüzem" azonban meg­kezdődött, sőt szinte tobzódik az érdekesebb eseményekben, A poros országutak lovagjai fáradhatatlanul róják a kilomé­tereket a Berlin — Prága — Varsó útvonalon, a Békever­seny tarka mezőnye mint a ro-IRÁNY CHILE Forr, zubog az egész lab­darúgóvilág, egyre nagyobb az izgalom, egyre maga­sabbra szökik a felkészülés láza. Még négy hét, még három, még kettő, már csak egy ... számolgatjuk a na­pokat, s azok gyorsan tel­nek, hiszen esemény van bőven. Robbannak a megle­petések bombái, az izgalmak petárdái, a váratlan megle­petések szinte napirenden vannak. Az első bomba a kolumbiaiak felkészülésével kapcsolatban robbant. Szinte palotaforradalom tört ki a két labdarúgószövetség széthúzása miatt, aztán vé­gül elcsitultak a kedélyek. Akkor aztán jött az olasz „meglepetés“. Herrera, a spanyol edző bejelentette távozását és átvitorlázott Spanyolországba. A spanyo­lok is kirukkoltak nagy adu­jukkal: bejelentették a vá­logatott keretét, s abban • sok argentint: Di Stefanot, Suarezt, Santamarlát és ami a legnagyobb meglepetés­ként hatott, az „újspanyol“ Puskást is! Mert hát a vi­lágbajnokságok előtt könnyű ám a honosítás, visszahono­­sitás, sőt az örökbefogadás A spanyolok vérmes re­ményeit egy kissé lehütötte a Bajnokcsapatok Európa­­kupájának döntője, amely­ben a Real Madrid összes „nagyágyújával" kikapott a Benfica LisszaDon együtte­sétől. Hiába rúgott három gólt Puskás, hiába küzdött teljes erőbedobássel Di Ste­fano, a Benfica fiatalabb játékosainak lendülete ellen nem volt ellenszere a lyukas védelemnek. Éppen a Benfi­ca mutatta meg, hogyan kell játszani a nagy csillagokkal teletűzdelt ötszörös kupa­győztes ellen. Mint az afri­kai őserdőkre törő vihar, úgy rohamozták a Real ka­puját a gólratörő, kemény, rámenős Benfica-csatárok, lefutották a csillogásában megfakult Di Stefanót, San­­tamariát és lőttek, messzi­ről bombázták a kaput. Eusebio és társai olyan gó­lokkal vették be Araquistan kapuját, amilyet még a madridi szurkolok is csak nagy ritkán láttak a Real fénykorában. A kupadöntő megmutatta az utat a győzelemhez, gyors csapatjátékkal lehet kétvállra kényszeríteni a nagytechnikájű ellenfelet. yitájusi tar hand felhő árnyéka úgy robog, suhan, vágtat a virágzó fák, . lombos erdők, csalitok, szántó­­. földek között kanyargó ország­­. úton, a teniszezők országok közötti találkozókon, a Davis Kupa mérkőzésein mérik össze tudásukat, a labdarúgó pályá­kon kieléződött a hajrá küzdel­me, a kupatalálkozókon leját­­szák vagy már lejátszották a döntőket, a prágai szorítóban nagy küzdelmek árán dől el az egyes súlycsoportok bajnoksá­ga, szőnyegre léptek a birkó­zók, megkezdték az idényt az evezősök, kajakozók, kenuzók és ebben a változatos műsorban szinte észrevétlenül készülőd­nek atlétáink a belgrádi Euró­­pa-bajnokságra. Az atléták idénynyitása aze­lőtt május hónapra esett, arra az időpontra, amikor már me­lengetőén süt a tavaszi napsu­gár, most azonban — pedig még hűvös van — már régen kinn edzenek a szabadban, szinte még a havas terepen kezdődtek az edzések. Kell is, hiszen közeledik a belgrádi nagy esemény időpontja, az EURÖPA-BAJNOKSÄGRA Barbara Göbbel világcsúcstartó eddig szép eredményeket ért el. Kívánatos volna hogy mell­úszóink megkezdenék a gya­korlatozást a terheléses cipő­vel, mert használata minden bizonnyal alaposan javítaná eredményeinket. Sporthírek j © Franciaországban az j érettségi vizsgáknak testne­­; vetési része is van. A vizs­­; gákat még meg is szigorít- I ják, ezáltal akarják fokozni • a testnevelés tekintélyét a I tanulók és a szülők előtt. • Olaszországban a saler­­nol tankerület egyik általá­nos iskolájában egy kísér­leti évre bevezették a „fél­idő tanulás — félidő sport“ rendszert. A kísérleti osz­tály az ellenőrző osztályokat mind tanulmányi eredmé­nyekben, mind testnevelési eredményekben felülmúlta. * * * • Kelet-Berlin egyik is­kolájában kísérletet végez­tek a tornaórán, A csapato­kat kétféleképpen osztották be: vagy a jobbak vannak együtt, vagy jók és gyen­gébbek. Azt tapasztalták, hogy ott, ahol jók és gyen­gék arányosan voltak a csa­patban, tíz százalékkal jobb volt az eredmény, mint ahol csak jók voltak a csapatban. Atlétáink edzőtáborban készülnek a belgrádi Európa-baj­­nokságra. • Lengyelországi nevelők korosztályonként százpontos atlétikai táblázatot állítot­tak össze, amelyek maga­sabb teljesítményekre ösz­tönözték a tanulókat. Nagy­mértékben megnőtt az ér­deklődés a testnevelés iránt, mert konkrétebben látták eredményeik értékelését. D. L VAŇKOVA: NÉGYSZEMKÖZT Azután bevallotta, hogy már megcsókolta egy fiú. Szinte ha­ragudtam rá, hogy az ilyesmit eddig tagadta. Azután megkér­deztem, hogy milyen is volt az. Vera azt mondta..." No lássátok, ilyenek vagytok. , Nemrég még titokban babákkal / játszottatok, valami ismeretlen világfájdalom fogott el, meg voltatok róla győződve, hogy a világ rossz, és máris felfedezi­tek a „rossz“ világ titkait. Jobb volna, ha a különböző sugdo­­lózás helyett egy jó könyvet kérnétek, vagy megkérdeznétek anyukát, a tanítónőt vagy egy olyan felnőttet, akihez bizalma­tok van. Megszabadultok sok kellemetlen élménytől, amelyek eltorzítják a felnőttek világát, amelybe annyira igyekeztek „belenőni“. A serdülés korában^ különö­sen a lányok szeretnek sokat beszélni Ezt általában a nőkről mondják, pedig nem is mindig igaz Tudjuk, hogy a férfiak se némák. Ami igaz, az igaz, a serdülő lányok valóban sokat fecsegnek, szinte már szédül az ember a sok beszédtől. Mi­lyen hangos viták folynak az iskolában a szünetekben! Ha véletlenül nem készülnek a kö­vetkező órára, akkor máris cso­portokba verődnek és megkez­dődik a „duma“. Sokat beszél­getnek hazamenet is, óra köz­ben is sugdolóznak, levélkéket küldözgetnek egymásnak, szó­val ha legalább ketten vannak együtt, ott nem akad meg a beszéd fonala. Miről beszélget­nek? No, mondjátok meg lá­nyok, hogy miről? Fontos dol­gokról ? Nehéz problémákról ? Persze, persze ebben a korban minden nagyon fontos: a mozi, a színház, a tanító, az osztály­társak, akiket igazságosan „megtárgyaltok". Szívesen be­szélgettek a nagy problémák­ról, amelyek „valamilyen" fiú­val függnek össze Gyakran gú­nyoljátok ki az embereket, ren­geteg titkolni valótok van, ugye? És ezek ismeretlen okoknál fogva rém nevetsége­sek, nemde? Az utcán egyszer csatlakoztam egy leánycsoport­hoz. Vígan nevetgéltek, kacag­tak, vihogtak. Nem is vették észre, hogy egy idős bácsi ha­lad mögöttük A nagy sivítás, hancúrozás főként akkor fo­kozódott, amikor sz egyik le­ányka az iskola igazgatóját utánozta. Az idős bácsi is fel­figyelt, a lányok után fordult és botjával megfenyegette a lányokat: „Szégyen, gyalázat, hogy milyen neveletlen a mai ifjúság és ilyen Ízléstelenül ki­neveti az idősebbeket.“ A bácsi azt hitte, hogy az igazgatót utánzó diáklány őt gúnyolja. Tudom, hogy a gúnyolódást nem rosszaságból teszitek, és nincs is szándékotokban valakit megsérteni vagy megbántani. Örülünk neki, ha jókedvűek vagytok, de ne a mások kárán szórakozzatok és ne bántsatok meg soha senkit. Amikor a ta­nítókról, barátnőkről, a fiúkról beszélgettek, akkor se „be­széljetek meg" senkit, távolle­vőkről ne mondjatok sohase rosszat, mert nem tudnak vé­dekezni. Legyetek igazságosak és igyekezzetek az emberek­ben mindig csak a jót meglát­ni. Értékeljétek ki helyesen az adott helyzeteket és körülmé­nyeket Sohase pletykáljatok! Most egy régi emlékemet idézem fel. Pionírtáborban tör­tént, ahol a fiúk és a lányok már nagyon összebarátkoztak. Örömmel állapítottuk meg, hogy milyen nagy barátságok keletkeztek. Igaz azt is ész­revettük, hogy a kölcsönös ha­tás nem minden esetben volt üdvösnek nevezhető. Az egyik leány egy könyvet hozott ma­gával. Ezen még nem lenne semmi különösebb csakhogy ez a könyv eltér a tábori könyvtár könyveitől és a közkézen forgó könyvektől. Minden szabad ide­jükben. még szolgálat teljesí­tése közben is lapozgattak eb-I ben a könyvben, úgyhogy a ve­­vezető egy alkalommal kényte­len volt a könyvet elkobozni. Megnéztük, vajon miért érdek­li annyira a fiatalokat. Olvasá­sába fogtam, olvastam, olvas­tam, s valahogy sehogy se jöt­tem rá az ízére. Szentimentális, romantikus történetről szólt még nagyanyáink idejéből, ar­ról, hogy egy gazdag leánynak tetszett egy szegény fiú, de a szülei nem akarták hozzáadni. A leány maga sem tudta, hogy melyiket szereti Megszökött hazulról. Több viszontagságon ment keresztül és ráeszmélt arra, hogy helytelenül cseleke­dett és a gazdag férj oldalán nagyobb boldogság várna rá* (Folytatjuk) Fehér galamb: Az első ezek szerint nem érdekes, hiszen nem szereti. A máso­dik meg még nem nyilatko­zott Ha ennél is olyan ön­zetlenül, lemondóan fog vi­selkedni, itt sem jósolunk sok sikert Ha valóban sze­ret' a fiút, akkor igyekez­zék őt megnyerni. Miután már egy éve járnak együtt, igyekezzék a beszélgetést olyan mederbe terelni, hogy a fiúnak nyilrtkoznia kell­jen. Ha nincsenek komoly szándékai, akkor inkább szakítsanak most, mint ké­sőbb, Kár az időért! Mégis tíz körömmel ra­gaszkodom hozzá: Kár egy tizenhat éves kislánynak ilyen jelenetet rendezni. Ha egyszer a fiatalember nem akar magáról hallani, vegye ezt tudomásul, itt nem se­gít semmi Bele kell nyu­godnia. A maga korában kár kétségbe esni, majd eljön az igazi, aki szeretni fogja. Van aki vár. Ne mondja meg a fiúnak, hogy szereti. Ezt ő úgyis meg kell hogy érezze. Az ilyen diákszere­lem nem szokott soká tar­tani. Mindenesetre nem sza­bad a „boldogságának“ a tanulás rovására mennie, Szeretlek akkor is, ha nem akarom: Az az érzé­sünk, hogy még mindig sze­reti, tehát azt tanácsoljuk, újítsa fel vele a kapcsolato­kat. Beszéljen tele komo­lyan és adja értésére, hogy­ha csak szeszélyes és ko­molytalan játékot űzne, ak­kor nem áll vele többé szó­ba. Ebben az esetben csak azt ajánlhatjuk, hogy sür­gősen felejtse el. Renátha: Az elsővel ezek szerint az .ügy már befeje­ződött, igy tehát nyugodtan levelezhet a másodikkal. Azt írja, hogy titokban szereti is. Egy 17 éves leány, felté­ve ha már nem jár iskolá­ba, udvaroltathat magának. Az, hogy első szerelme gyakran eszébe jut — ez gyakori tünet. Az első sze­relem minden leány életé­ben emlékezetes marad. Jutka: Azóta a legfonto­sabb kérdés, a táncmulatsá­gon való részvétel, megol­dódott. Erről tehát nem írunk. Az első viselkedése olyan sértő volt,, hogy a to­vábbi barátságot teljesen lehetetlenné tette. El nem hagylak soha: Fél­tékenysége jogos volt. Le­veleire nem válaszolt, ke­reste más fiúk társaságát. Kár az ilyen szerelmet táp­lálni. Felejtse el és foglal­kozzék olyan leánnyal, aki magát jobban megbecsüli. Egy katona levelét várom: Több levelet már ne írjon neki! A fiú nem válaszol — ez tehát elég világos válasz. Nem akarja a barátságot folytatni. Madame Butterfly: „Ra­gaszkodik hozzám, de válni nem akar“. Ez a mondat, amelyet leveléből idézünk, mindent megmond. Sajnos elég gyakori dolog, hogy nős férfiak tapasztalatlan fiatal leányoknak kezdenek udvarolni, de legtöbbnyire nem gondolják komolyan — válni nem akarnak. így van ez a maga esetében is. Saját érdekében csak azt taná­csolhatjuk, hogy mielőbb vessen véget ennek az álla­potnak. Legyen erős és ha­tározott! Szeretlek akkor is, ha nem akarom: Az ilyen sze­szélyes viselkedés nem vall komoly nagy érzésekre. Jó volna, ha a fiatalember hi­báit maga is észrevenné és aszerint viselkedne. A női büszkeség — természetesen egy bizonyos fokig — na­gyon fontos dolog. Ne fe­ledkezzék meg erről! Mit tehetek: Akkor, ami­kor a fiút jó útra akarta téríteni, megtett mindent, amit megtehetett. Senki sem kívánhatja, hogy feláldozza magát egy könnyelmű, mu­latós fiú kedvéért. Hasonló módon beszéljen az első fi­úval is. Ismételjük, viselke­dését helyesnek találjuk. Az emlékek hídjain, las­san feléd megyek: Ebben az esetben nehéz tanácsot ad­ni. Hogy a jövőben hasonló dolog ne fordulhasson elő, jó volna az elsővel beszélni és megkérdezni, hogy miért híresztel magáról valótlan­ságokat. De a másik sem vi­selkedett helyesen. A kö­szönésnek megvannak a ma­ga illemszabályai. Fájó szív: A fiatalember viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy szándé­kai nem komolyak, csak „hó­dítani" akar. Ha a további barátság során sem sikerül megnyernie a maga számá­ra, akkor kerülje majd el a társaságát. A leányok célja mégiscsak a férjhezmenés. Szeret a szívem vagy tönkremegy: Az első köze­ledése nem komoly, csak szórakozni akar. Jobb vol­na szakítani vele és a másik udvarlását fogadni. Azt írja, hogy diáklány, tehát még bőven van ideje a férjhez­­menésre Elsősorban a ta­nulással kell foglalkoznia. Nem szabad elsietni so­hasem: Az első kérdése azóta már tisztázódott. Amennyiben a fiatalember eddig nem jelentkezett, ak­kor mondjon le róla, ha azonban ismét jár maguk­hoz, akkor minden rendben van. — Barátnője kérdésére válaszolva azt ajánljuk, hallgasson elsősorban a szí­vére. Ha a másikkal már a levelezés is terhére esik, akkor szakítson vele — kü­lönösen, ha a szülei is el­lenzik. Ha ázonban az elsőt jobban szereti és' ő is ra­gaszkodik hozzá, akkor tartson ki mellette. Hétkor a szigeten: Tudja meg a fiú hozzátartozóitól a címét. Ha nem sikerülne ez sem, akkor várja, amíg ő ír, bár túl nagy reményeket ne tápláljon, de akkor sem tör­tént semmi, mert maga úgy TANÁÜADÓ is nagyon /iatal, ráér az ud­varlókkal törődni. Jó az álmodozás: Ne csi­náljon terveket. A várt kö­­, zeledés úgyis bekövetkezik. Ha alkalma lesz vele négy­­szemközt beszélni, tegyen célzást az érzelmeikre vo­natkozólag. Különben túl korainak találjuk ezt a nagy buzgólkodást. B. Miklós: Kár, hogy nem írta meg a címét, levélben részletesebben válaszoltunk volna. Nem maga az egye­düli, aki fiatal korában meggondolatlanságokat kö­vetett el. Azért még lehet kitűnő férj és kitűnő csa­ládapa is. Maga is belátja, hogy egy komoly leánynak csak úgy udvarolhat, ha megváltozik. Nincsen igaza a leány szüleinek, ha még most sem akarják a maga közeledését, miután megvál­tozott és a leány szereti. Reméljük, idővel a szülők is belátják ezt és sikerül őket meggyőznie arról, hogy maga már teljesen a helyes útra tért .és nem is akar arról letérni. — Ver­seit nem közölhetjük. Pepik: A fiút megsértette, amikor a szerelméről hallani sem akart és csak a barát­ságot hangoztatta. Ameny­­nyiben szereti őt, akkor ne ragaszkodjon a baráti leve­lekhez, hanem válaszoljon éppen olyan hangon, aho­gyan ő ír. Ha majd szabad­ságon lesz, akkor békülje­­nek ki. Az NDK úszóedzói már hosz­­izabb idő óta alkalmazzák a nellúszók lábizmainak fejlesz­­ése során a terheléses cipő­iét, a szárazföld' gyakorlatok régzésénél. A közönséges ma­­jasszárú cipőt úgy alakítják át, íogy a talp közepén és a sár­ion elhelyezett vastartókra lárom. egyenként 1,6 kg súlyú vaslemezt lehessen felerősíteni. \ terheléses cipővel végzett izárazföldi gyakorlatnál az iszó úgy helyezkedik el, hogy i felsőtest szilárdan és mozdu­­atlanul maradjon, a lábak egé­­izen csípőtől kezdődően szaba­­ion mozoghassanak. A terheléses cipővel végzett jyakorlatoknak legfontosabb •esze az a gyakorlatsorozat, ímelyet úgy végez az úszó, íogy a mellúszás lábmunkáját innylszor ismétli, ahányszor az iszás közben ismétlődik. A jyakorlatnál ügyeim kell a fo­­cozatosságra. Először csak a 1,2 kg-os cipővel végzi az úszó i gyakorlatokat, csak később rsatolja hozzá a további vasle­­nezeket. A terheléses cipővel jól kell felkészülni. A sportok 1 királynője — így nevezik az atlétikát — szorgalmas edzést kíván követőitől, a jó atléták egész esztendőben készülnek | a versenyekre, nincsen téli pi­henő, nincsen holt idény. Szor­galmas munkájuk mégsem kelt olyan érdeklődést, mint például 1 a labdarúgás, a világbajnoki felkészülések, kupamérkőzések, bajnoki küzdelmek, talán még olyan érdeklődést sem, mint amilyet például a derék kerék­pározók vagy a szorítók ke­­ményöklű fiai az atléták Euró­­pa-bajnoksága mégis olyan esemény, ami mellett nem le­het közömbösen elsiklani, olyan esemény, amely fokozott fi- , gyeimet érdemeli Az atlétika a legegészsége­sebb, a legszebb sportágak egyike, rá kell nevelnünk fia­talságunkat, hogy hódoljon en­nek a szép sportnak. Ma már faluhelyen is versenyt futnak áz iskolásifjak, leányok, távolt, magasat ugranak az ifjúsági sportjátékok résztvevői, súlyt löknek a vasgyúrók, gerelyt hajítanak, diszkoszt vetnek a karcsúnövésü lányok, nincsen hát semmi akadálya, hogy a sportok királynője újabb sze­relmeseket hódítson táborába, és benépesedjenek a salakpá­lyák, az iskolaudvarok verseny­terei. AZ ATLÉTÄK edzőtáborban készültek fel az idei versenyekre tervszerű munkával felkészülve igyekez­nek újból előre lendíteni az atlétikát, újabb versenyzőkkel, újabb tehetségekkel indulnak rohamra a régi csúcsok ellen. Jó atléták kerülnek ki a város­kák, falvak iskolásifjúságának köreiből, tehetség akad Szlová­­kias7erte. Ami eddig hiányzott, a jobb szervezettség, a jobb versenyrendezés, a fiatalok tö­mörítése, hogy a tehetségek ne kallódjanak el. Az ifjúsági sportjátékokon a rendezők fel­adata, hogy felfigyeljenek a te­hetségek kibontakozására és elindítsák őket a fejlődés út­ján. A tavaszi tarka műsor köze­pette se feledkezzünk meg ar­ról, hogy a sportágak feladata nemcsak az érdekes szórakozá­sok megteremtése, hanem ifjú­ságunk sportra, testnevelésre való szoktatása. Necsak nézők legyünk a sporteseményeken, hanem mi is kapcsolódjunk bele az aktív sportmozgalomba, vegyünk részt az ifjúsági sportjátékokon, atlétikai verse­nyeken, tanuljunk meg úszni, járjunk ki a szabadba, űzzük a turisztikát, pattanjunk fel a kerékpárra, igyekezzünk testi adottságunk,nak megfelelő sportot űzni. Legalább naponta egy órát! -s-f

Next

/
Oldalképek
Tartalom