Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-04-24 / 17. szám
v fl Megismertem? 4. Mikor volt a fehérhegyi csata és kik voltak a huszita mozgalom legis mértebb vezérei? TüSTäM ? i 5. Kik voltak az 1848-as szabadságharc magyarországi vezérei? Eltaláltam? KI VOLT JÁNOS VITÉZ „Ki? Hát mesehős. Petőfinek tán legszebb férfialakja, egy kicsit maga a költő". — Nyilván ezt válaszolja a címben feltett kérdésre az olvasó. Tamássy Andor, aki 1945-töl 1949-ig Ráckeve főjegyzője volt, másként felel a kérésre. Helytörténeti kutatásai során ugyanis olyan adatokra bukkant, amelyek szerint a juhászbojtárból lelt vitéz figurájának megmintázásakor Petőfi Horváth Nepomuk János egykori ráckevei lakosra gondolt. Az egykori főjegyző kutatásai szerint Horváth Nepomuk János 1774. május 10-én született Ráckevén, s ott halt meg 1847. február 7-én. Árva gyermek volt, akárcsak Kukorica Jancsi. Mostohája, Horváth János vármegyei preceptor, igen komiszul bánt a pásztorkodó apütlan-anyátlan fiúval Az a szenvedésektől szabadulandó, 1793. március 14 én a Ráckevén verbuváló V. huszárezred soraiba állt. Otthagyta sze' elmését, az ugyancsak árva Pillinger Juliannát. Néhány év múlva vicekáplár, megkapja a rézgombos káplári pálcát. Saját testével védi Alvinczy tábornokot a marenrjói csatában — ezért strázsamester lesz. 1805-ben már alhadnagy. Pármában súlyosan megsebesült, sebet kapott a Rivoli híd jónál is, fedezte Győrnél a francia hadak elől gyáván iszkoló nemesi felkelőket. A Tarro folyó hiújánál átvette a franciáktól a fogságából Olasz földre hazatérő Vll. Pius pápa kísérését Hideg volt, a franciák nem valami melegen öltöztették Róma püspökét. Huszárunk megszánta a vacogó öregembert és saját mentéjét adta rá, hogy ne fázzék. (Ezt a jelenetet egyébként ma is meglevő freskó ábrázolja a Vatikánban.) Vll. Pius Rómába érkezvén, hálából a legmagasabb rendjellel tüntette ki lovagias kísérőjét s egész ezredének új egyenruhát varratott. Gárdaőrnagyként tért haza Ráckevére az egykori pásztorfiú. Juliskáját azonban már nem találta. Hősünk később sok feljegyzésre érdemes tettet vitt végbe Ráckevén is. Egyszer például litánia alatt elszunnyadt a templomban, rázárták az épületet, ám az ö szörnyű erejének semmi sem volt, hogy kiemelje sarkából a templomkaput. (Lásd: A helység kalapácsa!) A két sors — már a Petöfiversben élő János vitézé és a ráckevei legényé — néhány fontos ponton valóban hasonló. Tamássy szerint Petőfi két forrásból is ismerhette a kalandos sorsú gárdaőrnagy históriáját. A költő sok időt töltött a Ráckevéhez közel levő Dömsödön, ahová nyilván elszivároghattak a Ráckeve hírneves fiának cselekedeteit őrző történetek. De hallhatott a nagyhírű huszárról jó barátjától, a ráckevei Ács Károlytól is, akivel 1841-42-ben Pápán arra készülődtek, hogy verseikkel meghódítsák az országot. Kár volna, ha e tények mellett szó nélkül haladnának el a Petőfi életének minden kis mozzanatát szívvel-szorgatommal-tudással kutató irodalomtörténészek. Hírnevüket dicsőség övezi Évente ötven-hatvan estén keresztül szórakoztatják, érzésvilágában nemesítik szűkebb hazájuk — Csallóköz — szorgalmasan dolgozó népét. Hírnevüket dicsőség övezi. A fiatalságuk hevével, tüzével átszőtt táncaik lendülete túljut a színpadon, el egészen a közönség leikéig. Ök azok, akiknek évek óta szívesen tapsolunk, ők azok, akik a szíves tapsolásunkra mosollyal, vérpezsdítő tánccal, ifjúságunk bájával, életet nemesítő zenével felelnek ... A Csallóközi Népművészeti Együttes közel tíz éve dolgozik. Valamikor 1953-ben Pozsonypüspökin kezdték, később Somorjára tették át a székhelyüket és végül Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen, a járási Kultúrotthon és a Csemadok járási bizottsága mellett telepedtek le véglegesen. Vándorlásuk nem volt öncélú, mindig munkájuk eredményesebbé tétele volt az indító ok. Tíz év lényegében kis idő — de egy együttes életében mégis sok. Ök egy új művészeti ág művelői. E művészeti ág a felszabadulásunkkal egy időben született. Az évek szaporulatával erősödött, terebélyesedett, igényesebb közönséget nevelt magának és kinevelte a maga vezetőit is. Így született meg az ő vezetőjük, Strieženec Rudolf is, aki az együttest helykeresésének vándordíján végigkísérte és művészi ténykedését mindig erősen kézben tartva irányította. Ezen a vándorúton egyedül a felesége követte, aki egy személyben kar- és szólótáncosa, énekese, szabója és ruhatervezője az együttesnek, és ezenkívül a leányoknak a lelki barátja, tanácsadója, és a család három gyermekének — közülük Magda, a legidősebb már táncol — nevelő édesanyja. Munkájukat megnehezíti az a tény, hogy a tagságuk évente újabb és újabb tagokkal bővül. Sajnos ez a műkedvelő kultúrmunkát végző csoportok természetes velejárója. Ifjúságunk nevelése éppen itt, ezekben a kultúrát megszerettető műkedvelő együttesekben (színjátszó, ének-, zene-, táncstb. csoportokban) folyik tovább. Az iskola, a család kiegészítője ez a munkavégzési forma. Emberszeretetre, emberbecsülésre nevel. Felelőssé tesz a társért, a kollektíváért. Látókört tágít, nemesítő élményekben részesít. Évente ötven-hatvan estén keresztül szórakoztatják a dolgozó népet. Igen, ez az, amit a sok sok próbával eltöltött este gyümölcsként megérlel. Kilenc éve működnek, kilencszer ötven (mert ennyi fellépést évente nyugodtan számolhatunk átlagban) négyszázötven. Ennyi értékes kultúrával kitöltött estével járultak hozzá szocialista kultúránk megteremtéséhez. Ott voltak az első és második országos Spartakiádon, az összes országos dal- és táncünnepélyeinken, az Ifjúsági Alkotó Verseny állandó résztvevői, a járási és körzeti rendezvények, az állami ünnepek, a/, aratási, béke- és évzáró-ünnepek elmaradhatatlan műsoradói. Ott vannak mindenütt és ottlétükkel mosolyt, derűt és életkedvet árasztanak. Munkájuk országszerte ismertté vált. Szereti az együttest a közönség, de szeretik maguk a csoport tagjai is. Volt eset, — szemtanúja voltam — amikor a vezető az egyik régi lelkes tagra, a „Göndörre“, a munka lendületétől túlfűtött lelkiállapotában a kelleténél keményebben rászólt. Az ifjú szó nélkül távozott. Távozását néma csönd követte, majd a próba fegyelmezetten folyt tovább. A próba befejeztével a klub előtt találkoztunk vele — gyémántcsepp csillogott a szeme sarkában. A kis közösség, az együttes szeretetének a gyémántcseppje volt ez. Az ifjú is és az oktató is lecsillapodott. Mindketten tanultak az esetből. Jó munkájuk elismeréséül őket kérte fel a Csemadok KB a Vili. országos közgyűlés kultúrműsorának a szolgáltatására. A meghívást örömmel fogadták és teljesítették is. TAKÁCS ANDRÁS Repül a szoknya Kulturális hírek © A cannesi májusi filmfesztivál egyik nagy csemegéjének ígérkezik a műsoron kívül előadásra kerülő Boccaccio 70 című film, amelynek négy felvonását négy rendező, Fellini, Moricelli, Visconti és De Sica rendezte. A három főszereplő pedig Sophia Loren Anita Eckberg és Romy Schneider. * * * • A Prágai tavasz az idén is május 12-én kezdődik. Ebben az évben jelentős szerepe lesz az operaelőadásoknak is. * * * • Mihail Solohov világhírű szovjet írót az egyik angliai egyetem jogi díszdoktorává avatta. * * * • Több mint félmillió font sterlingért kelt el Sommerseth Maugham ismert angol író híres képgyűjteménye, amelytől az író azért akart szabadulni, mert félt a gyakori képrablásoktól. A londoni árverésen a legmagasabb árat egy különleges Picasso kép érte el. A világhírű művész a vászon mindkét oldalára festett. A képet úgy keretezték be és szerelték fel, hogy a tengelye körül forog, tehát mindkét oldala látható. * * * • Prágában májusban tartják meg a fiatal zeneszerzők nyolc napig tartó nemzetközi találkozóját, amelyen D. Sosztakovics, a kiváló szovjet zeneszerző is rész* vesz. Az együttes tánckara AZ ÉTER HULLÁMAIN A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége az elmúlt napokban értekezletet hívott össze, ahol megvitatta az eddig végzett munkát, valamint a jövőbeni feladatokat. A rádió belső és külső munkatársaira váró munkáról a magyar szerkesztőség vezetője Molnár György beszélt. Hangsúlyozta, hogy főként a rádió külső munkatársai, levelezői gyorsan és pontosan tudósítsák a rádió szerkesztőségét azokról az eredményekről, amelyeket dolgozóink elérnek az egyes munkaszakaszokon. A bevezető előadás után több hozzászóló foglalkozott a Csehszlovák Rádió magyar adásának problémáival, műsorával. A vitában fölszólalt több csehszlovákiai lap szerkesztője. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a rádió szerkesztői, valamint munkatársai igyekezzenek egyre színvonalasabbá és érdekesebbé tenni a Csehszlovák Rádió magyar adásait és gazdaságosan kihasználni a rendelkezésükre álló időt. Igyekezzenek egyre gyakrabban kikérni a hallgatók véleményét, tanácsait. Az értekezlet foglalkozott azzal á kérdéssel, hogy a közeljövőben a rádió magyar szerkesztősége az ifjúság számára indítsa meg heti félórás műsorát. Csak örömmel fogadhatjuk ezt a hírt és kíváncsian várjuk az első adást. (cs) Az értekezleten felszólalt Major Ágoston, a Hét főszerkesz I tője, Petrik József a Pionírok Lapjának főszerkesztője, va lamint Csontos Vilmos költő is. r \ M ég egy pillantást vetek megkopott, barázdás üvegére két helyen is hegesztett sánta szárára, leemelem fáradt szememről, s a horpadt fémtokba — mint koporsóba — csöndesen eltemet .m. Húsz évig élettársam volt, hitvesemnél. hu barátomnál is többet élt velem. Csak a színes álmok, a csókok idejére hullt le szememről. Egyek voltunk a munkában és építésben. Illő talán nyilvánosan is — búcsút venni tőle Hajdanában, új korában önfeledt gondtalanságban szikrázott, akár az ifjúság vagy az éjfekete, kondor tincsek. Nem is sejtette, hogy rövidesen háborús iszonyatok fátyolozzák el büszke fényét Tétlenül és fiatalos felelőtlenséggel tükrözte. miként hurcolják halálmezőkre félvilág ártatlan millióit Bombák hulltakor talán azért töretett meg teste bunker homályában. Tűzhelyek omlása, családok irtása, s okozójuk: a fasiszta hadak összeomlása után — szemtanúja lett a fakadó új életnek. Felépült, mert hisz nagyot fordult a világ, s új száiral, gyógyultan, frissen kihúzta magát. Puha szarvasbőr helyett eleinte újságpapír dörgölte tisnára — fényét növelve. S az újság, a betű gazdája látóhatárát is kitágította, tekintete tisztult, múlt idők fojtó ködéből kilábolt. Tanult, hogy másokat új szépségekre. új igazságokra ta-\ níthasson. .* keret lazulni kezdett, a kth üveg — csorbultan bár I — dacolt az idővel, s tisztán szűrte új versek, új el-Szemüvegbúcsúztató beszélések, új tanulmányok aranyát Utat tört a cirill-betűk kincses világába, s feltárt egy addig alig ismert hősi irodalmat. remekműveket vésve az olvasó tudatába. Közben — két temetésen — könny párázta felületét, és két apró drága gyermek csillogó, fényt fogó játékszerévé is vált. Aztán, amikor a hála — kissé megkésve — tollat adott a gazda kezébe, 8 vezette a botladozó sorokat — áldom s átkozom ma is érte. Tmkönyvet s tanulmányt ■ írva, húsz év elmúltán — fakulni kezdett a régi üveg. Pedig szinte már testrészévé vált, s mint az erős szenvedély, belevésődött a szállást adó testbe, orrnyeregbe. Annyi keser-édes közös élmény után — orvosi parancsra — kimondatott immár a válás. Ezüstös-hetykén csillámló utódját — bánkódva s örülve — magamra öltöm hát, hogy vezessen új tájak, új állomások felé, s kitáruló új világunk harsogó valóságát — elém idézze Toliam vezesse, elmém s öntudatom csiszolja, gyermekeim, tanítványaim útját megvilágítsa. Olykor azonban — emléket idéző csöndes téli esteken — az ócska tokot előszedem, a régi társat szememre illesztem, s pihentetöül s tanulságképpen az elmúltakat halkan viszszapergetem. ANTAL PÉTER V___________________ J T
