Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-17 / 16. szám

Jxapsüíés a *~Dpariján azar, gyönyörű világ van Dehát azért van kerekek nélkül, most a lomha Duna part- mert javítják. Ilyesmit tanulnak itt a tanu­lók? Akkor érdemes idejönni tanulni. Prokopecz Ferenc, a bognár - műhely vezetője pedig a saját területén kalauzol. Kerekeket és egyéb mezőgazdasági szer­fán. A karvai mezőgazdasági iskolában is csak sétaszámba megy egy rövid látogatás, hi­szen legjobb lenne ottmaradni, hosszú időre, olyan itt minden, mint egy szép park közepén. Csak legalább több virág lenne Pataki Béla, Ferenezi Antal és Nagy János Csoport műhely­vezető irányításával éppen a traktort javítja. vagy a napfényben megkékült Dunában úszni lehetne már, esetleg mord hullámokkal fe­nyegetné az 'eget valami esze­veszett viharban. De így is ér­dekes. Különösen az emberek és az itteni tanulók. Mit lehet tanulni ebben az iskolában ? Hányán, de hányán teszik fel a kérdést, amikor idetanácsolják vagy idepróbál­ják irányítani az alapfokú'isko­lát végzett tanulókat. Bognár legyek vagy micsoda? Kocsike­reket csinálni, vendégoldalt esztergálni vagy lovat patkolni annyira érdekes? A mesterség pedig mesterség, a . szakma szakma. Szakképzett dolgozók nélkül nem megy előre a fejlő­dés. A szövetkezetekben kell lópatkoló is, meg kerékgyártó is, és az állami gazdaságok is örülnek nekik. Nézzük, hogy megy itt a lópatkolás? Csoport János, a gépészmű­hely vezetője már sorra mutat­ja is mi minden van itt. Kár ugyan, hogy Gulyás István, aki szintén a műhely egyik vezető­je, nincs idehaza, mert ketten bizonyára sokkal többet mutat­nának. De így is jó. Hadd lás­suk, hogyan patkolják azt a lo­vat! Hát igen. Az új idők vaslovát patkolják, azaz reperálják. Nagy János és Ferenezi Antal a felső részét, Pataki Béla pedig alatta fekszik hanyatt, mert úgy látszik ott is engedetlenség tapasztalható rajta. Mondani sem kell, Uogy traktorról van szó. Ilyen hát az itteni lópatko­lás. — Autót nem csináltok, gye­rekek? Ti talán már ahhoz is értenétek. — Csinálni ugyan nem csiná­lunk, azt a gyár végzi helyet­tünk — de javítani, azt igen. — Azzal mutatnak egy személy­­kocsit, amely kerekek nélkül fekszik a földön a műhelyben. számokat faragnak itt a tanu­lók. Hintát is csinálnak, kony­haszekrényeket, szobaajtókat és egyéb asztalosmunkákat is megtanulnak. Több kiállításra vittek tőlük tárgyakat a közön­ség megcsodálta az iskola ké­szítményeit. Ugyanis itt nem növénytermesztést vagy állat­­tenyésztést tanulnak. Az isko­lában van szőlészeti és gyü­mölcstermesztési, valamint vi­rágkertészeti szak. A másik irányzat pedig a mezőgazdasági gépészet és a bognármunkák tanítása. A műhelyek villany­hegesztő fénytől villannak, vas­kapukat és különböző rácsokat he gesztének egybe gyakorlat­a kertészetet tanítja. Az EFSZ üvegházaiba mentek gyakorla­tozni, azaz dinnyét ültetni. Az iskola minden tanulójának he­tenként három nap elméleti, a többi időben pedig gyakorlati oktatást biztosítanak. Saját erőből üvegházat léte­sítettek, gyönyörű virágok so­rakoznak benne. Májust vará­zsolnak ide bódító illatukkal. A virágkertészet fontos dolog — beszélik. Különösen nap­jainkban vált érdekessé. Az ember manapság egyre jobban érdeklődik a virágok iránt. A város- és falurendezések során egyre több a park és több üdülő is épül. De szobadísznek is fon­tos a virág. Szakképzett virág­kertészek kellenek a parkokba, üdülőközpontokba. A bratisla­­vai városi virágkertészetben és a parkokban több Karván vég­zett tanuló kapott állást. Ke­rültek innen fontos állásba a vasút virágkertészeteiben, , ahonnan az állomásokat díszítő virágok kerülnek ki. Nagyobb üdülő- és kiránduló-közpon­tokban is vannak ennek az is­kolának neveltjei. Az iskolában kitűnő sportélet folyik, jónevü labdarúgócsapat működik, az asztaliteniszben és a röplabdázásban is vezetnek a tanulók a különböző körzeti és járási versenyeken. S ha valaki komolyan tanul itt és nekifekszik a munkának, kitűnő szakember válik belőle. Viszont óhajuk is van a ta­nulóknak és tanároknak is egy­aránt. Oj műhelyek építésébe kezdtek már jó ideje. Az épít­kezés eléggé vontatottan halad, pedig már el kellett volna ké­szülnie. Nagyon fontos lenne végre befejezni a műhelyek építését, hiszen új munkahelyen jobban megy a tanulás és a Nagy Mária, Vanyó Veronika, Bruszi Kornélia és Méri Jolán virágokat rendeznek az üvegházban. képpen a tanulók. Rengeteg szerszám, kerekek, különböző gépek találhatók itt. Forgácso­lógép zúg, a deszkagyaluló messzire szórja a forgácsot. munka is. Ez már a felsőbb ha­tóságok gondja, különösen a komáromi járási nemzeti bi­zottságra tartozik az ügy. Kár, hogy nem fejezték még be az A fűrészgép zúg a másik helyen építkezést, de remélhetőleg — úgy megy itt a munka, mint valami komoly üzemben. Egyszer csak lányfik nevet­nek az udvaron. Felsorakozva mennek valahová, mint később kitűnt, nem is olyan messzire. Kiss Károly vezette őket, aki a közel jövőben bizonyára meg­valósítják. Szép az élet a lomha Duna partján, ragyogó napsütésben fürdik a világ. BAGOTA ISTVÁN A régi városok gyön gye A kézsmárkiak „fedezték £el“ a Magas-Tátrát, elsők voltak, akik a krónika szerint már 1500 körül megmászták. Pedig Kézsmárk á múltban azért ját­szott olyan kimagasló szerepet, mert fontos kereskedelmi út mellett épült, amely összekö­tötte Lengyelországot a ma­gyar Alfölddel. Kézsmárk, a leghatalmasabb magyar hűbér­­urak, a Zápolyák drágaköve, a Thökölyek és Rákóczi Ferenc kedvenc városa évtizedeken keresztül már csak az emlékei­ből élt. Több mint 700 éves történelmi múltról regélnek a város műemlékvédelem alatt álló utcái, a Várút, amely a Thököly' kastélyhoz vezet és egykor a Fő utca lehetett, a XV. századbeli várfalak, ame­lyeket a XVII. században a vár kiépítésével erősítettek meg. A város alaprajzában tovább­ra is domináló szerepet játsza­nak a várfalak. A két főútvonal háromszögű térséget képez — ez a város szíve, ahol a híres városháza épületét tekinthet­jük meg. A város ismert neve­zetességeihez a 5zentkereazt katolikus templom tartozik, ahol a gótikus szobrászművé­szet kincsestárát csodáljuk meg. Rendkívül érdekes az el­lipszis alaprajzú várkastély, amely különböző időszakokban más-más ízlésű átalakításokon ment keresztül. A legértéke­sebb műemlékekhez a fából épített evangélikus templom tartozik. Kívülről csak mészré­­teg takarja a falakát, csak az ablj.k körül látunk sgrafitto­­díszítményeket. Az épület szer­kezete egészen egyedülálló, csak négy oszlopon épült. A templom csak 34 m hosszú és őO'm széles és mégis több mint ezer ember fér el benne. Euró­pa egyik legértékesebb fatemp­loma. > A polgári műépítészet reme­kei főleg a XV. századból szár­maznak, a céhjelzéses házak, a régi vásárhelyen a zsindellyel fedett tetők, a várfalhoz szinte odaragasztott kis házak festői képet nyújtanak. A város gazdag története, a ritka természeti szépségek már a legrégibb időkben arra késztették a lakosokat, hogy összegyűjtsék a városra vonat­kozó természettudományi, tör­ténelmi és képzőművészeti anyagot és az idők során gaz­dag gyűjteménnyel rendelkező múzeum épült ki, amely ma helyesen átértékeli a város múltját, meggyőzően mutatja be a jelenleg végbemenő válto­zásokat és szemléltető módon rámutat a városfejlesztés táv­lati terveire. A régi városrészektől nehe­zen búcsúzunk, de hívnak az új lakótelepek, amelyek főként a Tatral'an üzem közelében emelkedtek. Maga az üzem több mint 150 éves. Annak ide­jén bizonyára igen merészen modern lehetett, de közben már erősen rászorult a rekon­strukcióra és a kibővítésekre. Ma újjászervezett gépparkkal, korszerű termelőeszközökkel továbbra is gyártják a külföl­dön is jóhangzású lenvásznat. A régi üzemi építményeket fia­talossá teszik a friss színes papírdíszek, de főleg az él­­üzem-csillag a kapu felett. Ogy látszik, hogy már véglegesen odaszerelték, A régi gyár épületei sok em­lékezetes eseménynek voltak tanúi. A munkásmozgalom tör­ténetében nem egy fejezetet saját vérükkel írtak a gyár munkásai. Még élnek a magyar, szlovák és német veteránok, akik évtizedek óta a mozgalom soraiban küzdöttek. Sok fiatal dolgozik ma az üzemben. Az „új kézsmárkiak“ jól érzik ma­gukat a kényelmes, világos és levegős típusházakban. Amikor a múzeumban, a tör-Irmili és Meeri, a két finn lány, akik már alig várják E a VIT-et és a sok küldöttet. E I Irmili és Meeri I — A finnek büszkék hazá­­~ jukra és éppen ezért nagyon E vendégszeretők. A harminc- E ezer szigetecskén fekvő or- E szag négy és fél millió la- E kosa készül a vendégfoga- E dásra. Elsősorban természe- E tesen a főváros. E MIVEL VÁR HELSINKI? E Gyönyörű, modern kultúr- E palotával, melynek mozi-, E tánc-, előadó-, hangver- E seny- és játéktermei állnak E a vendégek rendelkezésére. E A helsinki munkások sok- E sok önkéntes brigádórával E járultak hozzá, hogy ez a E ház mielőbb elkészüljön. Az E előcsarnokot félköralakú E lámpák és leomló függönyök E teszik hangulatossá. A kul- E túrház termeiben sok szép — leány és fiú szórakoztatja E majd táncával a Fesztivál — fiatalságát. S mivel arról E már sokat hallottunk, hö­rt gyan készül a VIII. Világ­­= ifjúsági Találkozóra a fővá- E ros, inkább a második leg- E nagyobb finn városról, Tam- E pererői szeretnénk írni. Az 2 itteniek is lázasan készül­ik nek és nem akarnak semmi- E ben elmaradni Helsinki mö- E gött. E A százharmincezer lakosú E város méltó címére: „Finn­ország gyöngye , így neve-” zik. Ragyogó tiszta utcák,” ápolt parkok jellemzik. E Fémmegmunkáló, textil- és E cipőgyára van. Igazi mun- íz kásváros. Lakosainak 68%-a ~ gyárakban dolgozik. A két r utóbbiban főként asszonyok E és leányok. Egy gyönyörű E park közepén találjuk a ~ Lenin Múzeumot, melyet ~ a városka munkásai nagy ~ szeretettel rendeztek be. ~ Abban a teremben, amely- E ben Lenin 1905-ben a bol- E sevikok konferenciáját tar- E tóttá, értékes képek és em- E lékek utalnak a finn mun- ^ kások és Lenin szoros kap- E csolataira. A szabadtéri E színpad nagy meglepetést” tartogat vendégeinek. Forgó ~ nézőtér egyetlen gombnyo- “ másra kezd működni. Lassú E forgással viszi a közönséget =[ körbe. Nem tévedés, nem = a színpad forog, hanem a E közönség a kulisszák előtt, E és ez csodálatos képet nyújt E a tengerpartról és az e mö- E gött elterülő zöld, dús er- E dőkről. ~ Irmili és Meeri, a két E bájos finn leány, a tamperei E textil gyár dolgozói szintén E készülnek a Fesztiválra, E ahol a tánccsoportban sze- ~ repeinek. Esténként szór- ~ galmasan járnak a próbákra. ~ iimimmiimiiimiiiüummmmmiiimiiiiimniiimiimmmiimmii Valóra váll törekvés Rég: törekvésüket váltották valóra a tardoskeddi CSISZ- tagok. Az elmúlt hetekben bemutatták az Utolsó férfi című színdarabot. A darabot a tanítók segítségével tanították és rendezték. Szereplők: Csányi András, Tóth Katalin, Szekan Anna, Vas László, Skulee Erzsébet, Pósa Antal, Mojzes Béla, Birkus Erzsébet, Vida Ilona és Szekan László. Mindegyikük lelkesedéssel tanulta a színdarabot, ez meg is látszott a bemutatásokon. Mindannyian átélték a szerepeket és arra törekedtek, hogy tőlük telhetőén a legjobbat nyújt­sák. Céljuk, hogy még több műsort rendezzenek és ne csak Tardoskedden, hanem a szomszéd falvakban is tartsanak e9y-egy fellépést. Birkus Erzsébet, Tardoskedd. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Kún Mária és Kovács Margit út 96, Magyarország: Sportról Törökszentmiklós, Bercsényi és egyéb témákról levelezne Miklós gimnázium, Magyaror- magyarul, 20 éves. szág. Leveleznének különböző Lövey Katalin, Kazincbarcika témákról, 16 évesek. MÁV-kolónia 16, Magyarország. Rivnyák Irén, Hejőbába, Lenin Magyarul levelezne és képes­inelmi nevezetességű utcákon ionír-csoportokkal és fiatal íristákkal találkoztunk és allgattuk vitáikat, nem kétel­­edtünk abban, hogy ez az júság nem formálisan, hanem agyon is a lényeget keresve iglalkozik a múlttal, miközben A turistavezetők ajkáról sok ismeretlen és ismert név, adat hangzik el. A hűbérurak eltűn­tek a történelem süllyesztőjé­ben és a koruk alkotta műem­lékekben ma a nép alkotó ere-NI-jét csodáljuk meg. Megismer­kedünk az értékes műalkotá­sokkal, az elmúlt idők korszel­lemével. Kézsmárk — legrégibb váro­saink gyöngye — régi dalok emlékét ébreszti bennünk, de belevegyül már az új idők dala, a gépek kattogása, amely nem zavarja a Magas Tátra alján meghúzódó szépséges vidék nyugalmát, erdői suttogó csendjét, mert a győzelmes építő munka lüktetését vissz­hangozza. M. M. Kézsmárk régi vára, a Thököly vár. Ez a város egyik neveze­tessége és egy­ben látványos­sága is. Jelen­leg múzeumot helyeztek el gyönyörű kör­nyezetében. A Tátrából érde­mes ide is el­látogatni, ha hosszabb időt töltünk a he­gyek között. Hl Á szolidaritási alapra Mi katonák szintén azon va­gyunk, hogy mennél több fiatal vehessen részt a helsinki Vi­lágifjúsági Találkozón. Ezért járulunk hozzá a Szolidaritás Alaphoz és brigádmunkákat vállalunk, hogy a munkáért járó fizetést szintén erre for­díthassuk. Többször voltunk a kaszárnyánkhoz legközelebb ievő téglagyárban dolgozni, ahol vasúti kocsikba raktuk a téglát vagy más munkát vé­geztünk. Nem sajnáltuk szabad időnket erre áldozni, mert tud­tuk, hogy munkánkkal több fiatal részvéteiét biztosítjuk a VIII. VIT-en. Iparkodunk, hogy elsők lehessünk a Szoli­daritás Alapra, folytatott gyűj­tésben. Kitűzött tervünket e téren már teljesítettük és min­den CSISZ-tag 25 koronát adott a Szolidaritás Alapra. A gyűj­tésben Jančo főhadnagy kato­nái lettek az elsők. A kitűzött cél teljesítése azonban még nem biztosítja az elsőséget, ezért a gyűjtést tovább foly­tatjuk. Ezért veszünk nagy lel­kesedéssel részt a brigádmun­kákon, hogy minél többet for­díthassunk a Szolidaritás Alap­ra. A brigádokon sok katona elismerésre méltó munkát vég­zett és dicséretet kapott. LENGYEL ZOLTÁN, katona Iskolát ópítensk Már több mint 150 éves múlt­ra tekint vissza a miksi iskola­­épület. Ez meg is látszik rajta, annak ellenére, hogy néhány évvel ezelőtt kapott generálja­­vítást közel 70 ezer koronás költséggel. Az iskolaépületnél is szomorúbb látványt nyújt azonban a még méteres abla­kokkal sem rendelkező ici-pici házikó, a tanítói lakás. Így nem is lepődtünk meg, amikor Fodor Béla HNB titkár azt újságolta, hogy még ebben az évben elkezdik a Z akció keretében az új iskola építését a falu elején. Örülnek is a fa­luban, hogy a nagyon régi is­kolaépület helyett’ újat építe­nek. Az örömbe azonban üröm is vegyül, mert ugyanakkor a kultúrház építése egyre húzó­dik. i Az EF$Z jó eredményei és a tagság szorgalma érdemessé' teszi a falu dolgos népét, hogy korszerű kultúrházban gyara­pítsa tudását és pihenje ki munkája fáradalmait. De mégis fontosabb az iskola építése és utána sor kerülhet egy új kul­túrház létesítésére is. S. L. levelezőlapokat cserélne, 16 éves. Kis Katalin, Szeged, Gutten­­berg János út, 10 sz., Magyar­­ország. Különböző témákról levelezne magyarul, 17 éves. Batta István, Nyíregyháza, Esze Tamás út, 20 sz. Magyar­­ország. Színészképek gyűjtésé­ről levelezne magyarul, 20 éves. Elek Ottó, Nyíregyháza, Bocskay út 59, Magyarország. Bélyeggyűjtésről levelezne ma­gyarul és színészképeket cse­rélne, 18 éves. Krista Uleksin, Tartu, Maria 31 Eesti NSV, SSSR: Oroszul vagy észtül levelezne, színész­képeket és képeslapokat cse­rélne, 17 éves. Gál Mária, Budapest VII. Akácfa u. 9 sz. Magyarország. Magyarul és csehül levelezne színészképek és bélyegek gyűj­téséről, 18 éves gimnáziumi tanuló. Kovács Zsófia, Budapest XI. kér. Stoczek út, 13 sz. V. 3. Magyarország. Magyarul vagy franciául levelezne nyelvgya­korlás céljából és általános té­mákról, 17 éves, gimnáziumi tanuló. Lőrinc? Judit, Szeged, Párizsi körtér, Magyarország. Külön­böző témákról levelezne ma­gyarul, 17 éves középiskolai ta­nuló. Simon Éva, Vasszécsény, va­sútállomás, Vas megye, Ma­gyarország. Filmről és zenéről levelezne magyarul, 17 éves gimnáziumi tanuló. Szilágyi Margit, Csurgó, Leánykollégium, Magyarország. Magyarul, oroszul vagy néme­tül levelezne tájképgyűjtésről, 18 éves gimnáziumi tanuló. Holló Istvánná, Eger, Janko­­vics utca 10 sz., Magyarország. Magyarul és szlovákul levelez­ne bármilyen témáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom