Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-03-07 / 10. szám
Ankéta: Kapával, vödörrel, vagy géppel? A fiatalokkal törődni leéli! ^ahn A busái tanítónő hozzászólásában panaszkodik, hogy a fiatalok otthagyják a falut és a szövetkezetei. Nem ismerem a busái körülményeket, nem tudok ítéletet mondani a kérdésben, de véleményem szerint a fiatalok távozásának oka van. Bizonyára gyenge az EFSZ és nem tudják megkeresni azt, amit az üzemekben dolgozó fiatalok keresnek. Azt sem tudom, hogy a tanítók milyen kapcsolatot tartanak fenn a szövetkezet vezetőivel és a falusi fiatalokkal, hogy beszélgetnek-e vélük erről a kérdésről. Azt is jó volna tudni, hogy az iskolában hogyan nevelik a gyermekeket a föld és a munka szeretőiére. Vagy talán, akik az idén és jövőre kilépnek az iskola kapuján, azok is otthagyják a szövetkezetei? Erre bizonyára a busái tanítók tudnának legjobban megfelelni. De a tanítóknak nemcsak az iskolába járó gyermekekkel kell foglalkozni, törődni, hanem a falu ifjúságával is. Legalábbis nálunk így tesznek a tanítók. A nyárasdi tanítók segítségével falunkban erős, jól működő CSISZ-szervezetet sikerült kialakítani. Minden vasárnap tea-délutánt rendezünk, és közben elbeszélgetünk a szövetkezet ügyeiről is. Van helységünk, ahol a fiatalság kellemesen töltheti szabad idejét. Rendezünk vitákat mezőgazdasági könyvekről, szellemi öttusát a szövetkezet, valamint a falu problémáiról, életéről. Azt hiszem, ezt más faluban is meg lehetne szervezni. A fiatalok nem hagyják ott a falut, biztosítva látják jövőjüket a szövetkezetben. Nálunk a munkaegység pénzbeli értéke 40 korona. Szövetkezetünk jól gazdálkodik, s ebben nagy szerepe van a fiatalságnak is. Azt hiszem, hogyha a busái szövetkezet vezetői úgy törődnének a fiatalokkal, mint Nyárasdon, s ha a tanítók is anynyit foglalkoznának a falu ifjúságával, mint nálunk, akkor nem kellene panaszkodniuk, hogy a fiatalok elhagyják a falut. LŐR1NCZ PÉTER, Nyárasd. Talán ezért... Vagyunk alakulatunknál néhányan, akiket közvetlenül érint a lapban megnyitott vita. Mi a katonaság előtt a mezőgazdaságban dolgoztunk, és oda is akarunk visszatérni. Persze szeretnénk, ha az alatt a két év algtt sok minden megváltozna és valóban a gépeké lenne a döntő szó a mezőgazdaságban. Az biztos, hogy vannak egyes elmaradt emberek, akik lebecsülik a gépek munkáját, de a többség és főként a fiatalok a gépek mellett foglaltak állást. A fiatalok szeretik, ha munkahelyükön foglalkoznak velük, ha figyelemmel kísérik munkájukat. Szeretik, ha igazságos jutalmazásban részesülnek, nem úgy, mint ahogy az még sok szövetkezetben szokás. Mert ugyan miért írta elő a szövetkezeti alapszabály a fiatalok részére a normacsökkentést, ha ezt nem teljesítik sok szövetkezet vezetői. Pedig higyjék el, a fiatalok tudnak róla, ismerik azt, hogy mi járna nekik munkájuk után, de a légtöbb helyen nem adnak semmit véleményükre. Szerintem nem véletlen az, hogy egyik faluban sok a fiatal, a másikban pedig nincsen. A jól gazdálkodó szövetkezetekben rendszerint šok fiatal dolgozik. Tehát itt kell keresni a fiatalok távozásának okát. Az a fiatal, aki egy gyengén működő szövetkezetben dolgozik, sehogy sem engedheti meg magának, hogy úgy vásároljon s úgy járjon a közeli városban, mint az, aki az iparban dolgozik. Márpedig ezek a fiúk és lányok ugyanúgy akarnak élni, mint az üzemben dolgozó fiatalok. Nem egy faluban senkisem törődik azzal, hogy hol szórakoznak a fiatalok, van-e lehetőségük sportolásra, kulturális munkára és szórakozásra. Természetes a fiatalok sem várhatják ölhetett kézzel, hogy kultúrházat építsenek számukra. Ebben a munkában nekik is segíteniük kell. Szerintem' a fiatalok nem mennek el a faluból, ha törődnek velük, ha olyan lehetőségeket teremtenek számukra, hogy jól érezzük magukat. Mert nem az a fő hiba a legtöbb faluban, ahol nincsenek fiatalok, hogy nincs kultúrház vagy egyéb szórakozási lehetőség, hanem az, hogy gyenge a szövetkezet és keveset keresnek. Ezen el kell gondolkodni a szövetkezeti vezetőknek és a falu vezetőinek is, ha azt akarják, hogy a fiatalok a szövetkezetben maradjanak. MIKLÖS BARNABÄS, őrvezető A petržalkai Kovosmalt üzemben három éve dolgozik Pozsonyi Erika. Az üzem legügyesebb hegesztői közé tartozik. KI AD TÖBBET? A lévai járásban lévő nagysallói két ifjúsági kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A fiatalok már tavaly is kiválóan dolgoztak. Jó munkájukért a szövetkezet vezetőségétől jutalmat kaptak. Berendezték számukra a klubhelyiséget, televízió, ping-pong asztal és különböző társasjátékok várják itt a szórakozni akarókat. A téli időszakban a fiatalok látogatják a szövetkezeti munkaiskolát, teadélutánokat rendeznek, a lányok járnak a varró- és főzőtanfolyamokra. A versenyző kollektívák szép vállalással járulnak hozzá a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. A kertészeti csoport, amelyben tíz fiatal dolgozik, hektáronként 200 mázsa paprikát, 300 mázsa paradicsomot és 100 mázsa uborkát akar termelni. Az ifjúsági leánybrigád vállalta, hogy 10 hektáros területen dohányból átlag hektáronként 17 mázsa hektárhozamot érnek el és az elszállított dohánynak egy negyede elsőosztályú lesz. bfsKJ‘ SZAKKEPZETTSEGET! „Mindenekelőtt az a fontos, hogy a mezőgazdasági üzemekben munkába lépő serdülő ifjúságnak megfelelő szakképesítése legyen. A párt méltán vár nagy segítséget és aktivitást a CSISZ szerveitől és szervezeteitől a feladat teljesítésében." (Az SZLKP KB február 23.—24. ülésén elhangzott fő beszámolóból) A gellei szövetkezetben a hízósertéseknél nedves takarmányozással napi 50 dkg súlygyarapodást érnek el. A gépesítés bevezetésével ezer darab sertés gondozásánál 3 munkaerőt takarítanak meg. Képünkön Szabó János gondozó a sertéseket eteti. Válasz: komplex gépesített brigád! A zavari szövetkezetben dolgozó traktorosok: Jozef Beránek, Stanislav Idunk, Štefan Hladký, Jozef Benkovský, František Tomik és Jozef Rezný válaszoltak a bősi traktorosok felhívására. A szövetkezet vezetőségével megegyeztek, — Komplex gépesített brigádot alakítottak, és rövidesen olyan körülményeket teremtenek, hogy bekapcsolódhatnak a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe. A komplex gépesített ifjúsági brigádnak 253 hektár földet, tehát majdnem a szövetkezet szántóterületének a felét bízták gondjaira. A brigád vállalta, hogy a tervezettnél magasabb hektárhozamokat érnek el. Zabbői három, kukoricából szemesen kettő és siló-kukoricából harminc mázsát termelnek hektáronként terven felül. A brigád szerződést kötött a szövetkezet vezetőségével, de ezt előbb megvitatta a CSISZ és az EFSZ vezetőségével. A szerződésben pontosan feltüntették mindkét fél feladatait, kötelességeit. A pontosan meghatározott feladatok megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy rendszeresen ellenőrizhetik a brigád tervteljesítését. A zavari traktorosok válaszukban felszólítják a trnavai járás ifjú traktorosait, hogy alakítsanak komplex gépesített brigádokat. A Keletszlovákiai Vasmű építésén sok fiatal dolgozik. A legjobb fiatal hegesztők közé tartozik Jánošík elvtárs, aki azonkívül, hogy tervét magasan túlteljesíti, szívesen átadja tapasztalatait munkatársainak. A MEZŐGAZDASÁGBAN dolgozó ifjúság szakképzettsége kérdésének megoldása igen lényeges láncszemét képezi a mezőgazdasági termelés növelésének. Tudjuk hogy vannak kiváló elismert ifjú mezőgazdászaink, zootechnikusaink, traktorosaink, egy egész sor kiváló ifjúsági kollektíva dolgozik a szövetkezetekben. Ez tagadhatatlanul szép eredmény s elsősorban a CSISZ-szervezetek jó munkáját bizonyítja. Viszont látni kell azt is, hogy hány olyan fiatal dolgozik az EFSZ-ben és állami gazdaságokban, akik nem a legjobb eredménnyel fejezték be a kötelező nyolcéves általános iskolát. Viszont ezek közül hányán tanulnak tovább mezőgazdasági tanulóotthonban? Bizony kevesen. Ebben az EFSZ- ek vezetői is hibásak. Nagyon sok olyan szövetkezet van, ahonnan egyetlen fiatalt sem küldtek ez évben tanulóotthonba vagy mesteriskolába. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbbször a gyengén gazdálkodó szövetkezetek vezetői nem értékelik kellően a szakképzettséget. Az ilyen vezetők rendszerint maguk sem rendelkeznek a kívánatos képzettséggel s azzal sem törődnek, hogy lehetőséget nyújtsanak az ifjúságnak szaktudása gyarapítására. A CSISZ szervei az elmúlt évek során állandóan foglalkoztak az ifjúság szakképzettségének kérdésével. Viszont a járási vezetőségek kevés konkrét segítséget adtak e téren az alapszervezeteknek. Márpedig a falusi és a szövetkezetek mellett működő CSISZ-szervezeteknek kell megoldani e kérdést. Sokkal több kezdeményezést és segítséget várunk a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívától. Ha számba vesszük, hogy az EFSZ- ben 400 ifjúsági csapat dolgozik és 104 ifjúsági kollektjva versenyez a címért, akkor az eddigi eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Elsősorban e kollektíváknak és csoportoknak kell példát mutatniuk a szakképzettség növelésére. A CSISZ falusi szervezeteinek sokkal komolyabban kell foglalkozniuk a termelési kérdésekkel. Minden fiatalnak meg kell értenie, hogy szakképzettségének növelése elsősorban saját érdeke, egyéni keresetének növekedését jelenti. S tudnia kell azt is, hogy a mezőgazdaság fokozottabb gépesítése következtében mind több traktorosra, mechanizátorra lesz szükségük az EFSZ-eknek. Márpedig a gépek kezelését elsősorban fiataloknak kell elsajátítaniuk. Elérkeztünk a fejlődés azon pontjára, hogy nem lesz elégséges a hathetes tanfolyam. Ilyen rövid idő alatt nem lehet megfelelő szaktudással felvértezni a jövendő traktorosokat. Főként azért nem, mert a komplex gépesítés bevezetésével a traktorosoknak nemcsak a gépekhez kell érteniük, hanem ismerniük kell az agrotechnikát is. El kell érni, hogy minden szövetkezetben dolgozó ifjú tökéletesen elsajátítsa a mezőgazdasági gépek kezelését. A szövetkezetek vezetőinek nagy többsége tudja azt, hogy biztosítaniuk kell a fiatalok szaktudásának növelését. Viszont ahol ez nem így van, ott a CSISZ-szervezetek vezetőinek a pártszervezetek segítségével kell biztosítaniuk, hogy a szövetkezetben dolgozó ifjúság megfelelő szaktudást szerezzen. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM egyik fő feladata, hogy a dolgozók számára a legjobb munkafeltételeket biztosítsa és az ember jólétéről gondoskodjon. A munkásosztály februári győzelme történelmi határkövet jelent e feladat teljesítése terén is. A szakszervezetek második kongresszusának határozatával összhangban megszületett a 67-es számú törvény, amely kimondja, hogy a munkabiztonságról való gondoskodás megszervezése, az üzemekben mutatkozó technikai hiányok eltávolítása az üzemi vezetőségekre hárul. A fokozott termelési feladatok teljesítése közben gazdasági szerveink nem mindig tudtak eleget tenni a munka biztonságról és a dolgozók egészségügyi védelméről való gondoskodásnak. Ma, amikor hazánkban már elértük a szocializmus építésének befejezését, nem elégedhe. tünk meg a munkabiztonság terén uralkodó helyzettel. Szükségesnek mutatkozik a munkabiztonságra vonatkozó intézkedések rendszerének kiépítése és olyan törvény megalkotása, amely fejlett szocialista rendszerünk feltételeinek tökéletesen megfelelne. Az FSZM X. plenáris ülésén a munkabiztonságra vonatkozólag új törvényjavaslatot terjesztett elő és azt a határoza-Újabb lépés a dolgozók munkabiztonsága felé tot hozta, hogy a javaslatot országos vita elé bocsátja. Most folyik a vita az új törvényjavaslatról. MIT TARTALMAZ AZ ÜJ TÖRVÉNYJAVASLAT? Elsősorban azt a célt követi, hogy a dolgozók biztonságáért és egészségügyi védelméért ezentúl necsak az üzem vezetőségét tegyük felelőssé, hanem azokat is, akik az épülettől kezdve az üzemet tervezték, felépítették, berendezték. A gondoskodás emellett közvetlenül a dolgozók kezdeményezésére támaszkodjon. A munkabiztonságról természetesen a népgazdaság minden szakaszán gondoskodni kell, nem szabad figyelmen kívül hagyni a politechnikai nevelés és a brigádmunka idején se. Az új törvényjavaslat fokozottabb mértékben gondoskodni kíván a fiatalkorúak és a nők munkabiztonságáról és egészségügyi védelméről. A gondoskodásért tehát azokat a szerveket teszik felelőssé, amelyek a munkafeladatokat tervezik, szervezik, irányítják és a tervek teljesítését ellenőrzik. Felelősség terheli tehát azokat is, akik a technológiai menetet és a munka fiziológiájára való tekintettel a teljesítményi normákat, valamint a bér- és jutalomrendszert is kidolgozzák. Felelősség terheli azokat a dolgozókat, akik különösen a fiatalkorúakat a munkába bedolgozzák és a dolgozókat a munkahelyeken beosztják. A törvényjavaslat hangsúlyozza, a dolgozók minősítésének kiértékelésénél és jutalmazásánál az is fontos tényezőnek számít, hogy az illető mennyire ismeri a munkabiztonságra vonatkozó előírásokat. Ezért a tervezőket, a konstruktőröket és természetesen elsősorban minden dolgozót anyagilag is érdekeltté kell tenni, hogy ezekkel az előírásokkal alaposan megismerkedjenek. Rá kell nevelni a dolgozókat arra, hogy az A tavaszi nagytakarítás eredményeit már látni. Az első képen: így festett az üzemi udvar a takarítás előtt. A második kép: takarítás után. egészségvédelmi létesítményeket igénybe vegyék, a mutatkozó hiányokról idejében jelentést tegyenek, a munkabiztonságra vonatkozó oktatáson részt vegyenek, és az előírt orvosi ellenőrzésnek alávessék magukat. A törvényjavaslat messzemenően a legszélsőségesebb eshetőségekre is kiterjeszti figyelmét. Milyen visszhangot váltott ki a törvényjavaslat az üzemekben és hogyan folyik a vita? A PETRŽALKAI Kovosmaltüzemben a vita kezdeményezői a fiatalok voltak — mondja Barger elvtárs, a munkabiztonság-felelős. A vita tulajdonképpen január 28-tól február 6-ig tartott. Hivatalosan már ie is zárult, de a valóságban még tovább folyik. A legélénkebben a nők szóltak bele a vitába. Kunetková elvtársnő csak 20 éves, de tapasztalatból tudja, hogy a legtöbb baleset a rendetlenség következtében keletkezik. Német elvtársnő és a nők általában hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy a munkahelyeket rendben hagyják. Jelszóvá válhatna — mondják a nők: „Mindenki olyan rendben hagyja ott munkahelyét, ahogy azt a következő műszak megkezdésekor találni szeretné“. A 22 éves Strek elvtárs hangsúlyozta, fontos volna ellenőrizni a munkavédelmi segédeszközök tartósságát és élettartamát. A rendtartás tekintetében az üzem életében fordulópontot jelentett az 1959-es május elseje. Akkor vállalták, hogy minden éven tavaszi nagytakarítást rendeznek. Most is érré készülnek és versenyben állnak a szlovákiai rokonüzemekkel. A versenypontok között szerepel az általános rendtartás, az üzem külső térségeinek, raktárainak rendbehozása, a zöld térség gondozása, fák kiültetése, a munkahelyeken az esztétikai alapszabályok érvényesítése. A legtöbb jó pontot elért üzem 100 000 koronáig terjedő jutalomban részesül. A rendcsinálás a munkabiztonság szempontjából szinte hihetetlen eredményeket hozott. Az 1959-es évvel szemben 42 százalékkal csökkent a balesetek száma és tartós következménnyel járó baleset nem is fordult elő. A Kovosmalt dolgozói rendszeres oktatás keretén belül sajátítják el a munkabiztonságra vonatkozó előírásokat. A gépkocsivezetőket, darusokat negyedévenként vizsgára hívják be. Pontosan betartják a munkabiztonsági normákat.-M. M.-
