Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-28 / 9. szám

A blúzoknál újdonságnak számít, hogy ujjatlanok. Ez frisseséget és fiatalosságot kölcsönöz nekik Az itt közölt blúzok szé­pek, divatosak, tessék közülük választani! Az első kockás anyagból készül, de simá­ból is lehet. Ujjatlan, egyetlen dísze egy nagy gomb. A másik blúz csíkos, övben végződik és a szoknyán kívül viselik. A harmadik blúz anyaga nyersselyem, elejét hímzés díszíti. A negyedik blúz fia­tal lányoknak való, fehér vagy világos bés mosóanyagból, piros-fehér pettyes masni­val. Nők között gyakran esik szó öltözködésről és ízzel kapcsolat­ban a pazarlásról, III. takarékosságról is. Nem mindenki tudja azonban, hogy sokszor a látszólag pazarló a takarékos (akit esetleg „meg­szólnak“, mert három blúzt csi­náltatott egyszerre), és fordít­va, az a pazarló, aki takarékos­nak látszott Hogy ez hogyan lehetséges? Nézzük csak: Ha valaki csináltat pl. egy szoknyát, mert a régi szoknyája elktpott, és azt nap mint nap „EVA“: Előző számainkban közöltünk olyan modelleket, amelyek mindhárom anyagjához megfelelnek. Most már nem közlünk sem bársonyruhákat, sem szilonruhákat (csak nyári kisestélyire valót). Nem tudjuk, milyen jellegű ruhát akar a sö­tétkék szövetből. Kiskosztümöt ajánlanánk, ha megfelel, írja meg és közlünk ilyen modelle­ket. „AJÁNDÉK": A spriccelt anyagból csakis sportos jellegű kosztümöt csináltathat, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nem elegáns. (Táncolni, színházba, természetesen nem mehet ben­ne.) Szilon blúz nem illik hozzá, legszebb lenne egy természetes színű nyersselyem blúz. M. FERENCNÉ: 1, A bekül­dött minta nagyon szép, nem bánja meg, hogy nem vett élén­viseli, néhány hónap múlva meglátszik az állandó viselés, s nemsokára bizony újabb szok­nyát kell csináltatni. Ezt az il­lető természetesen nem veszi pazarlásnak, hiszen a másik szoknyája már elkopott, nem járhat benne. És így kezdődik elölről, addig viseli a szoknyát, amig elkopik. És bizony, ez a módszer, ha takarékosnak is látszik, mégsem az. Hogy mi a helyes? Először is, sosem szabad egy ruhadarabot annyira elkoptatni, hogy ha újat csináltatunk he­lyébe, azt már egyáltalán ne viselhessük. Mielőtt még elkop­na, pótoljuk másikkal, úgyhogy mind kettőt egyszerre viselhes­sük. Így még az első is hasz­nálható, és a másik sem kopik annyira. Higyjük el, ez a taka­rékosabb. Éppen ezért, nem pa­zarlás, ha valaki három blúzt csináltat egyszerre, hiszen így sokkal hosszabb Ideig nincs gondja újabb blúzokra, mint ha egyiket a másik után csináltat­juk, mikor az előző már elko­pott és nem viselhető, vagy le­galábbis nem olyan szép. kebb szinű anyagot, mert ez nagy termetéhez úgysem lenne előnyös. Viseljen hozzá élénk színű kalapot (lehet zöld, piros, rózsaszín, világoskék), és a ka­laphoz illő tarka sálat, bés tás­kát, kesztyűt és cipőt. Kezdő háziasszonyokhoz Ha szavazás alá áit bocsátanánk, hogy «7 SfoSC melyik házimun­kát szeretik leg­kevésbé az asszo­nyok, föltétlenül a mosogatás nyerné el az első helyet. Erre sza­vazna a legtöbb kezdő háziasszony (mert még fiatal, de szerinte már eleget moso­gatott), és a tapasztalt háziasz­­szony (hiszen már annyit mo­sogatott életében!). „Piszkos, gusztustalan munka, tönkre­mennek az ember kezei..— ilyen és hasonló megjegyzések­kel Illetik az edénymosást. Pe­dig — miután egyelőre ez a munka nálunk még nincs gépe­sítve — nem marad más hátra, minthogy megtanuljuk a mód­ját, hogy legalább látszólag könnyebbé és mindenesetre gusztusosabbá tegyük a moso­gatást. Ne nevessünk azon, hogy „megtanuljuk“, mondván, hogy e2t igazán minden kezdő házi­asszony tudja., Nem igy van. Persze, minden asszony moso­gat, csak nem mindegyik „tud“ mosogatni. Mi is hát a teendő? Először is, legyen egy rendes mosogató tálunk, amit termé­szetesen másra nem használunk. Amennyiben nem öblíthetünk folyó vízben, úgy egy másik, mi­nél nagyobb tálba, öblítő vizet készítsünk. Ezt a vizet a moso­gatás közben többször váltjuk. (Attól függ, mennyi edényünk van.) Mielőtt a mosogatáshoz hoz­zákezdünk, rendezzük el az edényt, vagyis ne mossuk úgy, ahogy a kezünk alá jön (egy kanalat, egy fazekat, egy tá­nyért, stb.) Rendezés közben minden darabot újságpapírral simára törülünk — nem elég a tányérról kanállal lekaparni az ottmaradt ételt — úgyhogy a mosogatóvízbe nem teszünk edényt ételmaradékokkal, igy azután aránylag tiszta marad a víz, nem árt annyira a kezünk­nek és gusztusosabb is lesz az egész művelet. részére. Reméljük, ez megtet­szik. Ugyanezt küldjük Kovács Máriának is, mert horgolt ru­hácskát jelenleg nincs módunk­ban közölni. A leírást postán küldjük el. A Balkán felöl, mint a sűrű. fekete felhők, vészt jós - lóan közeledtek a törö­kök. Maguk mögött felégettek mindent és nem maradt más, mint sebesültek és halottak. Borzalom. Szolimán szultán ka­tonái mindent felperzselnek, ami útjukba esik. Égnek a városok, égnek a fal­vak, feljajdul a magyar föld. Az agyoniánzott nép ott bújt meg, ahol csak tudott. Senki se bátorkodott Közép-Európa leg­hatalmasabb hadvezérének, Szolimán török szultánnak el­­lentállni. Hadserege tökélete­sen fel volt fegyverezve és több mint 300 ágyú állt rendel­kezésére. A törökök végnélküli sorok­ban özönlöttek. A Dráva és a Duna irányába igyekeztek és Mohácshoz közeledtek. Talpuk alatt fájdalmasan nyögött a magyar föld. Senki se merte feltartóztatni őket. Valóban senki? HUSZONÖTEZER HALOTT Ezer öt százhuszonhat augusz­tus 29-ét írták. Mohács felett egy zöld mezőn katonák tábo­roznak. Magyar katonák. Tomo­­ry Pál a vezérük, szárnysegé­deivel az egyik sátorban ta­nácskozott. — Eltorlaszoljuk az utat, egy tapodtat se engedjük tovább a törököt. így határoztak és ezt meg is üzenték a török szultánnak. — Mint az egereket, megful­­lasztunk benneteket — ezt fe­lelte a dühös Szolimán. És Tomory Pál nem tántoro­­dott meg. A törökökben forrt a vér, 280 várost és falut bevettek már, hát most vonuljon ellenük egy ismeretlen kis hadsereg? — Megölünk, mindnyájatokat kiirtunk, — ordítja Szolimán és jelt ad az ütközet megkez­désére. cheológusok érkeztek. Keresték a nagy csata színhelyét. Kutatásaik eredménytelenül jártak. Az évek múltak és magyar archeológusok folytatták az ásatásokat. A pécsi Pannoniusz János múzeum archeológusai­nak csoportja dr. Papp Lász­lóval az élen tavaly ősszel egy olyan sírra bukkant, amelyben valószínűleg a mohácsi csata egyik vezére fekszik. Mellette még három csontvázra találtak. Októberben két temetőre talál­tak. A nagyabbikban vagy 140- 150 katona lehetett eltemetve. A kisebbik temetőben pedig vagy 80 csontvázra leltek. Fek­vésük szerint arra lehetett kö­vetkeztetni, hogy annak idején másfél méternyi sírban egymás hegyére-hátára dobálták a hul­lákat. Mit mondanak az ásatások? Az elesett katonák átlagosan tizenhét-tizennyolc évesek le­hettek. A törökök minden har­madiknak levágták a fejét. A katonákat csak alsóruhában temették el. Ezt a körülményt talált gombok igazolják. Döbbenetes érzés. Itt állsz a fiatalok temetője előtt és annak ellenére, hogy a hőmér­séklet nem magasabb mint 4 fok Celziusz, valahol a csont­jaidban mászkál a hideg. PUSZTAPLÁC ISMERTEBB LESZ Teljes 150 éven keresztül tartott ezen a vidéken a török hódoltság ideje. 150 éven keresztül gyötörték, kínozták a magyar földet. Ma már csak az emlékeket találjuk itt, Pécsett két érdekes temp­lomot. Pusztaplác mellett a fiatalok temetője szinte világgá kiáltja: Soha többé háborút! A kedvezőtlen időjárás miatt röviddel ezelőtt abbahagyták az ásatásokat. Valamikor jú­liusban folytatják, és egy hó­nappal később, augusztusban, dr. Papp László könyvet ad ki a mohácsi vészről. Mire a könyv forgalomba kerül, Pusztaplác nemcsak Magyarországon, ha- A fiatalok temetője. Képünkön az ásatások folyamán felszínre nem más országokban is ismer­­került kisebb temetőt látjuk, ahol 80 katona csontvázát ta- tebb lesz. látták meg. STEFAN BENČAŤ A méz és a cukor Az anyaföld felsír. A zöld rétet emberi vér öntözi. Csata­térré vált. Fegyverek csörren­nek és a törökök hajráznak. Vér, friss emberi vér folyik. Török és magyar vér. Román és cseh vér. Délután három óra. Esteledik. Az egyenlőtlen harc — vége felé közeledik. A zöld rét fűszálai a súlyos mozdulatlan testek terhe alatt teljesen a földhöz lapultak. Huszonötezer halott. Ennyi fia­tal élet múlt ki abban a csatá­ban, amelyről a földrajzórán mint a mohácsi vészről tanul­nak a diákok. Valóban nagy csata volt. Hősi harc folyt a törökök túlsúlyával szemben. És ebben a becsületes harcban tizenötezer magyar, román és cseh fiatal hős esett el. Több­­ezret elfogtak a törökök és a hóhérkézre juttatták őket. MIT MONDANAK AZ ÁSATÁSOK? vek múltak, évek jöttek. Kereken 400 esztendő múlt el a mohácsi vész óta, amikor 1926-ban Magyar­­országra török és román ar-Egészen a középkorig Euró­pában a méz volt az emberek egyetlen édesítőszere. Eleinte az emberek a mézet a szabad­ban élő méhek megrablása út­ján szerezték, később, a rab­szolgatársadalom fejlődésével nagyban megnőtt a méz keres­lete, ami magával vonta a mé­hek rendszeres tenyésztését — a méhészetet. Az antik görög és római vi­lágban nagyban hangsúlyozták a méz életfontosságát. A mé­zet majdnem gyógyszernek mi­nősítették, éspedig joggal. A mai orvostudomány is érvel a méz kedvező kémiai összetéte­lével az emésztés és a helyes táplálkozás szempontjából. Elö-Indiában már i. e. néhány száz évvel ismerték a cukor­nádat és héjtalanított állapot­ban rágcsálták. Később nedvét kipréselték és mint édes fo­lyadékot használták. Plínius (i. e. 50 évvel) már indiai só­ról (Sál indicus) számol be, megjegyzi, hogy nem sós, ha­nem édes. A cukornád diadal­­útja Indiában kezdődött, innen jutott el Perzsiába, Arábiába, Egyiptomba, Kínába és így to­vább. Hozzánk a cukornádból ké­szített cukor legelőször Ará­biából került a kereskedők ré­vén. Később Madeira szigetén és a Kanári-szigeteken kezdték el a cukornád termelését és feldolgozását cukorrá. Az a cukor mint „kanári-cukor“ volt ismeretes szerte Európában. Csak sokkal később kezdték el a cukornád termelését Közép- A.merikában és a hozzátartozó szigeteken pl. Kubában és Por­­torikőban. Az adatok szerint Kolumbus hajói vitték Ameri­kába a cukornádat, ahol csak­hamar meghonosították. A „marharépából“ való cu­kor előállítása András Zsig­­mond tudós nevéhez fűződik. Felfedezésének annak idején nem tulajdonítottak méltó fi­gyelmet, míg tanítványának, Achard vegyésznek nem sike­rült 100 mázsa cukorrépából 170 kg cukrot előállítania. A cukor nem volt ugyan „kanári“ minőségű, de híre Európa-szer­­te terjedt. További kutatások után megindult a répacukor tömeges feldolgozása. Az Aehard-féle répa csak 1,5 % cukrot tartalmazott — gondos talajelőkészítés, fojtózás és c'$ a technikai VILÁGÁBÓL : Az utóbbi időben Lübeck­ben kipróbáltak egy nylon­­ponyvát, melyet meleg leve­gővel felfújtak és egy egész » épülendő házblokkot bevon­: tak. A fényt jól átengedő ; ponyva alatt az építkezést ; egész tél alatt folytathatták. lír Mississippiben a sebészek : egy új eljárást alkalmaznak az altatásnál, villanyáramot. Az áram két elektródját a S beteg halántékára helyezik, • aki 30 másodperc után elal­• szik. Előnye, hogy utána a beteg nem lesz rosszul és • a vérkeringésben sem állnak be zavarok, mint a jelenlegi elaltatási módnál. ét Az egyik elefántcsontparti kikötőben, hamburgi rendel­tetéssel, egy körtefát raktak a hajóba, mely 34 tonna súlyú, 13 méter hosszú és 2 méter átmérőjű volt. A szakemberek szerint 40 000 m? furnér készül belőle, ami 1300 hálószoba elkészítésé­hez lesz elég. ■k A statisztikusok megálla­­pítotátk, hogy a földrengé­sek száma éjfél és 8 reggeli óra közt a legnagyobb. Leg­gyakoribbak 6 óra tájban. Az okát ennek még nem ál­lapították meg. ér A Balatonban egy korcso­lyát találtak, mely — szak­értők szerint — legalább 50 éves. ér A Csendes-óceán egy ki szigetén egy emberre búk kantak. Az illetőt Tom Nil nek hívják és újzélanc származású. Amikor a ten gerészek magukkal akartá vinni, a korszerű „Robinson nem volt hajlandó menn Már három eve él így a ma gányban és halakból, tek nősbéka-tojásból és tökbő táplálkozik. NAPFOGYATKOZÁS ÉS VALLÁS Indiában a napfogyatko zás idején vallásos hindu százezrei szent fürdőke vettek és imádkoztak a Na megmentéséért. A hind mitológia szerint ugyani a Nap ilyenkor a gonos Rahu démon karmai köz kerül, aki igyekszik a Napo elpusztítani. trágyázás után a nemesített cukorrépa cukortartalma kb. 15—17 százalékra emelkedett. A répacukor gyártását Napó­leon nagymértékben támogat­ta, mivel a Napóleon megszáll­ta területeken Anglia kereske­delmi zárlatával nagy cukorín­ség támadt. Az 1810-es évek­ben már Franciaországban is megindult a répacukor feldol­gozása. A cukor gazdasági és táplál­kozási jelentősége ma már vi­tathatatlan. A cukor használa­tával és ipari feldolgozásával lépten-nyomon találkozunk. Tápértéke igen magas. 100 g cukor kalória tartalma 410 ka­lória, míg a mézé „csak“ 330 kalória, mivel a méz kb. 20 % vizet tartalmaz. Táplálkozási szempontból a méz sokkal értékesebb a cu­kornál, gazdag vegyi összeté­tele révén. A méhek a virágok nektárját, mely 40—60 °/o vi­zet tartalmaz, emésztőszerve­ikben megemésztik, közben az enzimek befolyása alatt a nád­cukor felbomlik különböző cuk­rokra (glukózra, fruktózra stb.). Az eredeti cukornak csak 4 %-a kerüli el a felbomlást. A méhek a megemésztet nek­tárt 20 % vízre besűrítik. A méz egész sereg vegyi anyagot tartalmaz, melyek kedvezően hatnak az ember szervezetére, pl. kolint — mely a szíverek tágulását idézi elő, továbbá aminosavakat, szerves­savakat, vitaminokat (B, C) és fehérjéket. A méz inhibinokat is tartalmaz, melyek akadá­lyozzák a baktériumok szapo­rodását. Látjuk, hogy a méz összetétele igen gazdag, nem is említve az összes szervetlen anyagokat, foszforsavat, vasat, ként, káliumot, rezet stb., me­lyek a méz állandó alkotó ele­mei és kedvezően hatnak a vérszegénység leküzdésére. Az elmondottakból kitűnik a méz fontos tápereje és értéke, mely fiziológiai szempontból messze felülmúlja a cukorét, mivel a cukor majdnem „tisz­ta“ vegyi anyag, u. n. szacha­róz. Nem tartalmaz semmilyen fiziológiailag aktív anyagot. Fordítsunk azért nagyobb fi­gyelmet arra, hogy a gyerekek és a betegek étlapján gyakrab­ban szerepeljen a méz. Inž. FRIDR1CH FRIC OJ iFJÜSAG — s CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Blzotiságának kiadóhivatala Szerkesztőség 6s adminisztráció, Bratislava, Pražská fl — Telefon 145-41 — Postafiók 30 — FószerkesTtó Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nér povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Kéziratokat nem ArzUnk meg és nem adunk vissza. K-22*11128 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom