Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-03 / 1. szám

RÖVIDEN

„jégvirág*, „tAtra“: a

fenti öltözékek mind alkalmasak fiatal lányok részére. Kockás flanel! blúz Illik a slnadrágboz, de nem .elég, kabátkának kell kiegészítenie. Az 1. modell sötétkék nadrág, alul gumiba fűzött, bevágott zsebű, piros ballonkabáttal és piros bokavédővel. Alatta a pulóver lehet szürke vagy középkék. A 2. modell szürke nadrág, egyenes szabású középkék vagy piros 4 kapucnis ballonkabáttal, alatta fekete pulóverrel. A 3. modell szürke nadrág, világosabb szürke blúzzal, piros, kék vagy méregzöld kötéssel és manzsettával. Ugyanilyen színű a bokavédő és a ballonkabát Is.

„HÁROM LÁNY“: A slklrándulásnál poggyászunk fődarabja természetesen a slöltözék. Ez állhat sinadrágból, sportpulóverből és ballonkabátból. Jól jön 1—2 flanellblúz is, mert — attól függ, milyen Idó van — a pulóver alatt, vagy pedig enélkül, csak a ballonkabáthoz viselhetik. (Megjegyezzük, a sízéshez nem szabad túl melegen öltözni, mert a mozgástól melegünk lesz és akkor megizzadunk, meg aztán a kényelmes mozgásban is gátol a sok fölösleges ruhadarab ) Az Itt közölt modellekből választhatnak. Legpraktikusabb, ha a ballonkabáthoz kapucni is van, de azért vigyenek egy meleg fejkendót (színre vigyázni!), esetleg egy

sapka-sál-egyujjas kesztyű garnitúrát (az egyujjas meleg kesztyű mindenképpen fontos), s nem szabad megfeledkezni a cipőbe való meleg bokavédőről (zokni). A siöltözékben utazzanak, úgyhogy ezenkívül már csak egy szoknyára, hozzáillő elegáns és egyszerűbb blúzra, pulóverre, szvetterre, a sícipón kivül egy pár cipőre, meleg pongyolára és papucsra lesz szükségük. Jól Jönne még egy háromnegyedes, szőrmével vagy teddyberrel bélelt kabát. Ne feledkezzenek meg a napszemüvegről és jó, tápláló, nappali krémről.

„NAG) I ÓVER": 163 cm magas- „ nagyon is megfelel a tüsarkú cipőhöz, de az bizony nagyon csúnya, ba valaki csámpásan Jár benne. (Emellett még egészségtelen is, mert rontja a lábat). Ajánljuk, egyelőre törpetüsarkút viseljen és nagyon vigyázzon a járására, valamint arra, hogy ha megáll, ne görbítse be a lábát Meglátja, ha gondol erre és vigyáz, Idővel megszokja a rendes Járást és akkor aztán viselhet tűsarkút.

Ami a pulóvert illeti, ha azt akarja, hogy valóban szép legyen, bármennyire is nem akarja, az ujjakat fejtse ki és kösse meg még egyszer. A tiszta gyapjú valóban összemegy a mosásban (a kevertek azonban Inkább kitágulnak), de egyben el is veszíti szép sodrását v. i. látni rajta, hogy már mosott. És különben is, azt írja, hogy csak az ujjak nagyok, márpedig úgy az egész pulóver összemenne.

UJ IHUVM, - a CSIS/ Szlovákiai Központi Hízott-agának lapja Megielettlk minden kedden Kiadja 8 Smetia, a CSIS/ Szlovákiai Közp ott BízolIságinak kiadóhivatala Szerkesztősén és admlniszli áció Bratislava, Pražská 9 - leírton 44.V41 — Postafiók 30 - Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava ul. Nár povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolyálata Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. ’ K—22*11008

Városok - kályha

nélkül

— Elhiszem, de hogyan? — kérdeztem.

— Egy másik félvezetőlánc útján, melynek egyik vége a föld mélyébe, ahol állandóan negyvenfokos a hőmérséklet, míg a másik vége az örök jéghez vezet, ahol az átlagos évi hőmérséklet nulla foltnál nem nagyobb. Ez a hőmérsékleti különbség termeli számunkra a villanyenergiát. Ezzel a villanyerőve! fűtjük a telepet. Ez az áram hajtja gépeinket, motorainkat és a fagyot hazánkban meleggé változtatja át.

A Kreml közelében megkezdték egy óriási, 5800 vendéget befogadóképességű szálloda építéséi A tizenegvcmeletes épület megfelel az architektúra legmodernebb és legigényesebb kövei élményeinek A szállodai szobákon kívül helyet kap benne egy 3000 látogatót befogadó hangversenyterem, két filmvetítő terem, több vendéglő és kávéház A szálloda körül nagy

parkot létesítenek.

© Az eső porcelánt hatszí évvel ezelőtt hozták Eurőpáha és csak egy évszázaddal később jöttek rá a porcelángyártás titkára. Az első porcelángyárat Oroszországban építették a XVIII. század elején.

N. Pavlttu;

Irány:

iM

A hőmérő mínusz 40 fokot mutat. Már egy órája utazunk szánon, és még néhány őrás út áll előttünk. A koromfekete Tajgát hóbuckák takarják. A szán nyomában nyikorog a hő. Amikor a végtelennek tűnő téli éjszakában végre felcsillannak egy település fényei, a meleg és világosság utáni vágyam egy mély sóhajban oldódik fel.

Amikor utitársam megtudta, hogy újságíró vagyok, így szólt hozzám: A tudósoknál fogjuk elszállásolni, itt ugyanis egy kutató állomást létesítettek. Az örök jég problémáját akarják megoldani. Azt hiszem ez közelebbről is érdekelni fogja.

Bevallom, hogy abban a pll-r lanatban az örök jég nem lelkesített. Minden, ami meleg, kedvesebb lett volna számomra. Szerencsére a kutató állomás épülete szolid, masszív épületnek látszott, az ablakból villanyfény szűrődött ki a vastag hőtakarőra. A lakályos helyiségből, amely rám várt, melegség és tisztaság sugárzott.

Amikor beléptem, egy kékpuiőveres férfi félretett egy könyvet, felemelkedett a karosszékből és felém tartott. Bemutatkozott, ő a főmérnök,

— mondta nevetve. Moszkvából származik és Vjacseszlávnak hívják, mondta kedvesen, közvetlenül. örül, hogy vendégül láthat, az egész ház rendelkezésemre áll.

— Pillanatnyilag csak egy kályhára volna szükségem — mondottam. — Szeretnék egy kicsit megmelegedni, a hidegtől egészen meggémberedett a kezem.

A mérnök kissé zavarba jött

— Igenis, dehát nem tudja, hogy itt nincs kályha? Ogy hangzott, mintha bocsánatot kért volna.

— Hogyan? Szibériában nem volnának kályhák?

Körülnéztem. Valóban kályhának mégcsek nyoma se. És mégis, semmit sem érzek abból. ami a fagyos tajgát a emlékeztetne Eltekintve attól a jegesmedve bőrtől, amely a heverő előtt feküdt.

Talán gőzfűtésük van? — érdeklődtem csodálkozva. Csöveket vagy fűtőtestet se láttam. A szoba fala teljesen sima volt, csak lent a sarokban fedeztem fel valamilyen rézdrőtot.

— Gőzfűtésünk sincs — felelte vendéglátóm, és nevetett.

— Mi ugyanis egészen különleges módon fűtünk

— Mégpedig ...

— Ha nem érzi magát túlságosan fáradtnak, akkor lemehetünk a fűtőpincébe — javasolta Vjacseszláv — közben majd elkészül a vacsora is.

— Beleegyeztem.

— De vegyen valamit magára, ott a vattával bélelt kabátom. A fütőpmcében ugyanis rettenetes hideg van.

Bebújtam a kabátba és követtem vendéglátómat. A folyosó végén megpillantottam egy ajtót. A mérnök kinyitotta a csapóajtót és azután egy létrán lefelé lépkedett.

Körülbelül öt méterre a föld alatt jártunk egy keskeny folyosón, amely két helyen maszszív ajtókkal zárult. A folyosó végén egy nagy kamrát találtunk, melynek falairól visszaverődött a villanykörte fénye. Közelebbről megtapíntottam a falat. Finom jégkristály borította, örök jég, amely ősidők óta betakarta a földet A kamra teljesen üres volt, csak néhány hőmérőt láttunk a falon és fémcsöveket.

— Ez a mi fűtőpincénk — magyarázta a mérnök.

— No jő, de mivel fűtenek?

— Ezzel! — és a mérnök ujjával megkopogtatta a jéggel borított falakat. Ez a mi fűtőanyagunk!

— Ugýan! Remélem elhiszi, hogy az állítása további magyarázatra szorul.

— Szívesen, de talán majd fent a meleg szobában.

Örömmel fogadtam ajánlatát mert olyan hideg volt, hogy lefagyott a fülem Vacsora után Vjacseszláv minden átmenet nélkül megkérdezte: Tulajdonképpen mit tud az örök jégről?

Igyekeztem összefoglalni mindazt, amit erről az iskolában tanultam: Az örök lég a föld területének majdnem egynegyed részét borítja. Hazánkban sok gondot okoz. különösen a vasútak, de a házak építésénél is. Ugyanis, hogyha egy házat az örök jégre építenek fel, akkor egy idő múlva inogni kezd és összeomlik.

A mérnök bólintott. Nagyon helyes. Valóban így van, de a jelenségnek csakis a negatív tulajdonságait sorolta fel. Az örök jégnek talán van pozitív oldala is. Nem lehetne a tudomány érdekében felhasználni?

— Tudomásom szerint csakis mint természetes hűtőszekrényt alkalmazhatjuk — telel tem meggyőzően. Lehet, hogy mint múzeumot Is felhasználhatnánk, ahol madarakat, halakat és más élő állatot lehetne a jövő kor számára megőrizni. Ilyesmire talán már gondoltak is.

— Már jő régen — mondta a mérnök. — A világon minden változik, fejlődik... Vajon gondolt-e már a következő problémára? Mennyire befolyásolja a tudomány és technika fejlődése a természeti kincsek feltárását ? Ennél időszerűbb probléma talán nem Is létezik Vegyük például a levegőt. Már a régi görögök idejében Is gázokat tartalmazott, de csak a mai kor embere tanulta meg, hogy ezeket a gázokat hogyan kell lekötni és értékes vegyszerekre átváltoztatni. Sok hasonló példát idézhetnénk még.

Sok millió év óta rejteget a föld uránt a belsejében. De kit érdekelt az? Senki se tudta az atomot felbontani. Csak amikor már rájöttek az atomhasadásra, akkor tekintették az értéktelen érclelőhelyeket kincseskamrának. Hasonló a helyzet az örök jéggel is. Valamikor halálbs ellenségünknek tekintettük és minden eszközzel harcoltunk ellene. Közben azonban a technika nagy lépéssel előrehaladt és most kisült, hogy az örök jég az energia és a meleg kimeríthetetlen forrása.

— Hogyan kérem?

A mérnök az Íróasztalhoz lépett és tenyerére egy aprő kristályt helyezett.

— Ez itt a varázslő. A germánium Ez a félvezető a technikában egyenesen forradalmat idéz elő.

— Valamit már hallottam arról, hogy tétednek félvezetők.

— Ogy? — kérdezte Vjacseszláv. — Hát akkor miért csodálkozott annyira a mi földalatti fűtőplncénken. Hiszen ott is félvezetőkkel dolgozunk. Tanulja meg, hogyha két különböző félvezető láncot képez, és ezen keresztül villanyáramot vezetnek, akkor az egyik végén lehűl és a másik végén pedig felmelegszik. De ezt már biztosan tudja is.

— Természetesen, hiszen a hűtőszekrény is ezen az alapon működik.

— Mi meg hasonló alapon fűtjük a tajgában a házakat.

— Ahelyett, hogy fűtenének?

— Igen. Nézzen csak szét ebben a szobában. A falakban páros félvezetőkből telepeket talál. Ezeken keresztül ömlik az áram. A telep egyik vége az utcára vezet, a másik pedig füti a lakást.

— S ml köze ehhez az örök jégnek?

— Az örök jég a ml energiaforrásunk Energiát fejleszt — magyarázta a mérnök olyan türelmesen, mint egy gyermeknek.

Azt hiszem sikerült mindent pontosan megmagyarázni. E híradásnak egy hibája van. hogy egy kicsit hamar írtam meg. A tudósok ugyan azt mondják, hogy a gondolat, mely szerint az örök jeget a fény és meleg kimeríthetetlen forrására változtatják át, teljesen reális és megvalósítható. A terveket már kidolgozták, és csak azért késnek a megvalósítással, mert a megfelelő félvezetők előállítása még nehézségekbe ütközik. Ha a germánium félvezetőben az alapanyag atomjaira más elemnek csak két atomja jut. akkor a félvezető már hasznavehetetlen. A tiszta germánium értékét az arany értékével mérhetjük fel, míg például a szilícium félvezető még egyszer olyan drága, mint az arany.

Az örök jég idővel mégis fényt és meleget áraszt majd. és a halálos ellenségből az emberiség jótevője lesz.

Ford.: M. M.

A tudomány gs technika

— világából—

A második világháború után Nyegovszkij szovjet professzor volt az első, aki az ún. klinikai halál után — amikor a sziv megszűnt dobogni. visszaadta a betegeket az életnek. Moszkvában most az ilyen volt betegek klubot alakítottak.

A. I. Lebedinszkij szovjet tudós megállapította, hogy a Marson van viz, de természetesen befagyott, mert a hőmérséklet állandóan 0 fok alatt mozog. Dávidov ugyancsak szovjet kutató kifejtette, hogy a Marson körülbelül annyi víz található mint a Földön, ha nem több.

Egy szovjet-kfnai expedíció igén érdekes kutatásokat véiiez jelenleg a Gobi sivatagban. Most olyan állatok csontvázaira bukkantak amelyek számítások szerint 40 millió évvel ezelőtt éltek

A kassai füvészkertben most van a banánszüret.

A bálna szive hasonlít a

legjobban az emberi szívhez, ezért a tudósok legújabban a bálnákon végeznek kísérleteket.

Létezik már tranzisztorral működő olyan elektronikus műszer, amely egyszerre 17 beteg hőmérsékletét méri. pulzust számlál, továbbá elektrokardiogram és elektro ankefeloqram készítésére is alkalmas.

0 Hazánknak jelenleg tíz tengeri hajója van. A hajók űrtartalmára nézve a szárazföldi ors/áank közül sorrendben Svájc után következünk.

„LOLI": Tévedés, hogy a pepita csak fiatal lányoknak való Nemcsak hogy 23 évesek, de még Idősebbek is viselhetik, csak attól függ. milyen s fazonja.

„LILIOM“: Lényegében mindegy, viselnek-e a fekete bársonyruhához gyöngysort vagy sem. Ez semmi esetre sem veszi el a ruha komolyságát, sót, Un-Egylk „leghübb" ételünk, főként télen, a krumpli Tápláló, C-vitamint is tartalmaz és annyiféle képpen elkészíthető, hogy számtalanszor megoldja vacsoragondunkat. Egyik legegyszerűbb formája a sült krumpli: A krumplit

megmosva sütjük, fgy nem kell lehámozni ehetünk hozzá szalonnát, vajat, és nagyon finom, — ha miután apróra feldaraboltuk — megsózzuk, paprikázzuk, és forró olvasztott zsírral leöntjük. A paprikáskrumpli is igen finom: Kockára vágott, bó zsíron pirított hagymát megpaprikázunk, rádobunk hosszúkásra vágott krumplit, megsózzuk s mielőtt kész, karlncpélyesebbé teszi. Ne viseljenek azonban hosszút, mert az nem fiatalos, hanem rövidet, esetleg többsorosat.

„TŰZPIROS VIRÁG“: Az aranyöv legjobban a bársonyhoz Illik, de viselheti egyszínű szövetruhához Is, de csak bizonyos alkalmakkor (tánc, színház, hangverseny, slb.) és abban az esetben, ha a ruha fazonja elegáns, nem sportos Brokát kisesfélyil viselhet, de nagyon kell vigyázni a színre, hogy fiatalos legyen Az övét csakis egyszínű, sajátjából aprómintás brokáthoz viselheti, de sötét- vagy szilvakék, esetleg fekete bársoóyhoz szebb lenne. Könnyű anyagokhoz sem szép.

• * *

kára szeli kolbászt vagy partzert vágunk bele A tócsni nyer», reszeli krumpliból készül, hozzéteszünk lisztet (túl sürú ne legyen) sót és lapokban kisütjük. Teát adunk hozzá.

Szabó Mária kérésére közöljük ezt a magasnyakú sportpulóvert. A leírást — a többi érdeklődőknek Is — levélben küldjük el