Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-21 / 8. szám
A SMENÁ ÉS AZ ÚJ IFJÜSÄG ANKÉTJE • • Mi is hozzá szeretnénk szólni az ankéthoz, hiszen a mi üzemünk is igyekszik a szövetkezetekbe bevezetni a mechanizációs berendezéseket. A GTÄ-n a technikai tanácsadót egyre sűrűbben keresik fel a körzet szövetkezeti dolgozói. 1961 január végéig a galántai járásból 36 szövetkezet rendelte meg a sertések nedves etetésére szükséges berendezést. A megrendelt berendezések közül eddig már 22 működik. További hat felszerelés rövidesen elkészül. Azt akarjuk, hogy további szövetkezetek is bevezessék az új hizlalási módszert, hiszen 50 százalékkal kevesebb munkaerőre van szükség, az állatgondozóknak sokkal könynyebb a feladata, és hat hónap helyett öt hónap alatt hizlalják fel a sertéseket sokkal kisebb költséggel. Már tisztában vagyunk a szabadistállóztatás és a Ribinféle fejőberendezés előnyeivel is. Ennek ellenére csak tizenegy szövetkezet értékeli kellőképpen az új fejőberendezések jelentőségét. A növénytermesztés terén megállapíthatjuk, hogy emelkedett a gépesítés. Míg 1960- ban a kétmenetes begyűjtéssel a bevetett terület mindössze 1.7 százalékáról gyűjtötték Ügy kezdődött hogy Krásny Brodban Z j an szövetkezeti tag házában összejöttek a szomszédok egy kis tereferére. Arról beszélgettek, hogy már tíz éve gazdálkodnak közösen, jó eredményeket értek el, de még többre is vihetnék. — Kevés a fiatal — mondotta Zjan elvtárs A fia Iván, csak hallgatta, hallgatta az idősebbeket és egész idő alatt apja szavai jártak az eszében. Zjan Iván nem volt rossz elnöke aCSlSZ- nek, de azért valahogy piégse volt minden rendben az ifjúsági szervezet körül. Az idősebbek egyre mondogatták: hét traktorunk van és csak két traktorosunk. Az új technika bevezetését valóban kezükbe vehetnék a fiatalok. Iván nagyokat hallgatott, azután fogta magát és egyenesen elment a szövetkezet könyvelőjéhez, tanácskozott vele. A helyi nemzeti bizottságon még aznap este összejött a szövetkezet és a pártcsoport elnöke, valamint a szövetkezet könyvelője is. Természetesen Zjan Iván a CSISZ falusi szervezetének elnöke is jelen volt. Azon tanakodtak, hogyan fogjanak hozzá. Másnap a CSISZ vezetőössze a gabonát, addig 1961- ben már a termőföldek 50 százalékán a kétmenetes módszert alkalmazzák. A mi gépállomásunk az elmúlt évben 322 traktoristát, 45 kombájnost, 33 hegesztőt képezett ki. Minden szövetkezeti tagnak módjában áll tévúton egy éves szakiskolát látogatni, amely érettségivel végződik. Az iskolát a alakítottak sége is csatlakozott a tanácskozókhoz és azok a CSlSZ-tagok is, akiknek hajtási engedélyük van. Az asztalon ott feküdt előttük az EFSZ távlati terve és az elnök azonnal rátért a fő tárgyra. Fedor Druga és segítőtársa Peter Zjan továbbra is a DT-5i-es jelzésű traktorral dolgozhatnának, Teodor Cmilák a Zetor-SO-en, Iván Čičvák használhatná a Supert, Vasilij Procházka a Zetort és Ivan Zjan a másik Zetort. — Simon Diugan brigádossal együtt nyolcán lennétek. Mit szóltok ehhez a tervhez? — Egyetértünk vele — felelték a fiatalok. Vaszilij Procházka valahol messze dolgozik, de megígérte, hogy ö is visszajön a szövetkezetbe. Egyik szó a másikat követte és így megalakult az ifjúsági traktorosbrigád. Rögtön kötelezettséget is vállaltak: az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. Máris élénk vitákat folytatnak arról, hogy milyenek a feltételek a szocialista munkabrigád címéért folytatott versenyben. BEDRICH BASISTA GTÄ-n is látogathatja. Az idén további 750 traktoristát, 50 kombájnost, 40 gépjavítót képeznek a galántai járás szövetkezetei számára. Az előadásokat közvetlenül a szövetkezetekben tartják meg. Az előadók többnyire CSISZ-tagok, mint Egri, Pagács, Krajcsovics, Tankó elvtársak és mások, akik amellett, hogy még maguk is tanulmányokat folytatnak, máris átadják másoknak tapasztalataikat. Az üzemben dolgozó fiatalok bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Az idén az üzemben az ún. „új termelésben“ ifjúsági kollektívát szerveznek és ez a kollektíva versenybe lép a szocialista munkabrigád címéért. Ezen a részlegen új mechanizációs berendezéseket gyártunk, az EFSZ-ek és az állami gazdaságok számára. Ezzel még jobban hozzájárulunk mezőgazdaságunk mechanizálásához. A CSISZ szervezet vezetősége liati A traktorok meghódították a falut — így kezdődött lapjukban egy vezércikk, amely nagyon lekötötte figyelmemet, dacára annak, hogy a mezőgazdasági termelés nem tartozik a szakmámhoz. Bussán tanítok és élénk figyelemmel kísérem a szövetkezeti tagok munkáját, akiknek bizony nincs mivel dicsekedniök, mert a fiatalok ebben a faluban is elkerülik a szövetkezetei. A szövetkezetnek bizony nagy szüksége volna fiatal erőkre. Hogyan lehetne őket megnyerni? Adjatok tanácsot erre vonatkozólag. ELENA FILADELFÍ, tanítónő, Bússá. A kroméŕíži Pal Magneton nemzeti vállalatban több kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. Nagy népszerűségnek örvend az újító mozgalom is. Képünkön Oldrich Vrba és (Kákát Apolenáŕ, az üzem két kiváló dolgozója munka közben. Vége az atyafiaskodásnak A veliénai EFSZ-ben, melyet 1958-ban alapítottak, napirenden volt, hogy sógorság-komaság alapján osztották ki a munkát és ennek megfelelően a jutalmat is. Sokan szívesen dolgoztak volna a szövetkezetben, de ismerve az ott uralkodó viszonyokat, egyszerűen elment a kedvük tőle. A szövetkezeti tagok a tagsági gyűlésen új vezetőséget választottak és ezáltal új légkört is teremtettek. A szövetkezeti udvart bekerítették és végérvényesen eltávolították az atyafiaskodást, a munkaegységek hozzáírását és leírását. A szövetkezeti tagok ma sokkal szívesebben dolgoznak, mert tudják, hogy mindenkit munkája szerint jutalmaznak. DUDÄS ANDRÁS, Veličná. 'Ve/Ltmufrzö' Csupa csendélet, egyenesen a festő ecsetjére való. A tükrösen csillogó befőttes üvegekből a zsenge borsón és uborkán s a nyúlánk babhüvelyeken át ránkmosolyog a múlt tavasz zöldié — a befőzött cseresznye és szilva pedig a letűnt nyári hajnalok pírját, s a nyári ég kékjét idézi fel a szemünkben. És szinte újra érezzük a termő évszakok zamat át, illatát — olyan kristálytiszták itt a befőttek, akárcsak a kertben a harmatos zöldség s a f rissenszedett gyümölcs. És csupa csinos, fiatal lány! Vidámak, fürgék és kötelességtudók — közülük tizenegyen a közelmúltban ifjúsági munkabrigádot alakítottak és versenyezni kezdtek a „Címért“. — Hogy miért? Azért, hogy a szokásosnál jobban, szakszerűbben átmenthessék télire, s a koratavaszi hónapokra a vitamint és a napsugár aranyát. És azért is, hogy vidámságukat s ifjú életkedvüket közös erővel és akarattal elegyíthessék a tartósított ételkészítményekkel. Az üzem egyik férfidolgozója jellemezte legtalálóbban a brigád tagjait: A diószegi konzervgyárban dolgozó ifjúsági munkabrigád. — Ha tudnák a fogyasztók, hogy kik főzik . a konzervált ételeket, akkor még az eddiginél is sokkal ízletesebbeknek találnák őket. Mert nemcsak „befőznek“ ám, hanem a szó szoros értelmében főznek is ezek a lányok. Példának okáért: zöldborsós húslevest (velőscsonttal), kolbászös lecsót, vadashúst és — legújabban — töltöttkáposztát. — Megannyi ínyencfalat — és olcsón! Háziasszony legyen a talpán, aki ezt sikeresen utánozni tudja. S mi több, a legfinnyásabb férfiak se juthatnak jobb és tisztább ételekhez, mint amilyenek a diószegi konzervgyár konyhájából a fogyasztók asztalára kerülnek. Hisz tetőtől talpig fehérbe öltözötten szorgoskodnak itt a lányok: fejkendöjük és köpenyük akár a patyolat. Nem kerülhet a konzervekbe se haj, se más szennyező anyag, még véletlenül se. Közismert mondás, hogy a jó ételt nem szívből, hanem jó hozzávalókból kell főzni. Persze Kovács Piroska ifjúsági munkabrigádjára is vonatkozik ez — azzal a különbséggel, hogy az általuk készített ételekben a remekbefőzött „nyersanyag" mellett szívük és odaadó igyekezetük is benne van már. K. G. A két tanonc, Rišavý Alojz és Török György munka közben. Aranyművesek Talán nincs is a világon olyan nő, aki ne szeretné az ékszert, ne vágyjon gyűrű, karkötő vagy nyaklánc után. Ne is vegyük rossznéven. Az ékszer emeli a szépséget és vonzóvá tesz. A lévai aranyművesek évente több mint 7 és fél millió korona értékű ékszert készítenek. Az atomkorszakban élő mai alkimisták konyhájában a sárgás és vöröses fémből irigylésre méltó dísztárgyak készülnek. Még mielőtt a nyakék, teljes szépségében felragyogna, sok szorgalmas munkáskézen megy keresztül. Agg Zoltán, az aranyrudakat vagy lemezeket Török Györgynek adja át, aki az aranyat felolvasztja. Innen az aranyanyag a hengerbe kerül, ahol gyűrű, karkötő, lánc lesz belőle. Finom, gondos és aprólékos munkát vesz igénybe az ötvösmunka. Aranyba foglalják a drága- és féldrágaköveket. Uhrincsek, Lukács és Novotný elvtársak szinte varázslók, olyan csodálatosan szép gyűrűket, brosstűket készítenek. Az 8 érdemük, hogy a lévai Lesk üzem minden negyedévben 35- féle ékszer mintapéldányt mutat be és évente több mint 60 kg aranyat dolgoz fel A fiataloknak köszönhető, hogy az anyaggal olyan gondosan bánnak és olyan finom pontos munkát végeznek. A lévai aranyművesek az atomkor alkimistái, szépítik az egész országban a nőket, a ragyogó kirakatokban az ország városaiban mindenütt a lévaiak tökéletes szép munkájában gyönyörködhetünk. Az újkori alkimistákat már első pillantásra is megkülönböztetjük a középkoriaktól, hiszen a középkori alkimisták szakállas, ráncos vének voltak, míg a maiak fiatalok és mosolygósak. Nem azon törik a fejüket, hogy a szilvából hogyan lehetne aranyat kovácsolni, csak az a gondjuk, hogy minél nagyobb örömet szerezzenek az ékszert kedvelőknek. A Lesk üzem 1951 óta sok kedves meglepetést szerzett már. Az üzem 52 dolgozója közül a legtöbb fiatal, nem kell hogy szégyelje magát. Sokan úgy vélekednek az aranyművesekről, hogy azok nem valami becsületes emberek. Amint kiejted azt a szót, hogy aranyműves, máris azt képzelik, hogy egy férfi valahol a kertben titokzatosan aranyat ás el, hogy egyszer majd előszedje és hasznot húzzon belőle. Az aranyművesek valamikor valóban ilyenek voltak, de ma már ők is megváltoztak. A lévai aranyművesek nem akarnak meggazdagodni, csak varázslatosabbá akarják tenni a mai nőket, hogy a bálokon és otthon is még ragyogóbbak legyenek. Alig veszszük észre és az aranynak is más a csengése, már nem látjuk benne a gazdagság illúzióját, az aranyat és ékszereket a dolgozók szorgos keze a dolgozó nők számára készíti. VLADIMIR FAPŠO Ez tíz gramm arany és két gyűrű készül belőle, — mondja Bozóki László, a Lesk-Uzem vezetője. A TERÜLETI átszervezés óta eltelt aránylag rövid idő alatt kisebb hiányosságoktól eltekintve a legtöbb gépállomáson elfogadhatóan tisztázták az üzemenbelüli irányítást és a munkaszervezés kérdését. Ez a lépés bizonyos értelemben eredményt jelent. Viszont, ha a jövőbe pillantunk, akkor e tényt csak úgy nyugtázhatjuk, mint a továbbjutás természetes követelményeit. Mert azt kell szem előtt tartani, hogy a gépállomások egész tevékenysége új irányt, új tartalmat kapott. S éppen ezen új irány és tartalom tettekké váltása okoz komoly gondot a legtöbb gépállomásnak. Nem könnyű az új megváltozott körülmények között megtalálni a feladatok teljesítésének módját. Egyesek lassúbb, mások gyorsabb ütemben haladnak a kijelölt úton. Olyanok is akadnak, akik kiválóan iga-Példájuk követőkre vár zán példásan teljesítik feladataikat az új körülmények között. E példásan dolgozók közé tartozik a dunaszerdahelyi járásban lévő Gellei (Holice) gépállomás. Az állomás három régi gépállomásból — jelenleg három részlegből — tevődik össze. Nagy előnyt jelent számukra, hogy az egyes részlegeket specializálták a különböző munkák elvégzésére. Dunaszerdahelyen van a permetező-brigád, Nagymegyeren a két és hárommenetes gabonabetakarítás elvégzésére szerelik át a kombájnokat és önkötözőgépeket. Gellén készítik a szövetkezetek számára a sertések nedves etetéséhez szükséges tartályokat s itt végzik a traktorok egyetemes javítását is. A csallóközcsütgrtöki részlegen szintén az új technika bevezetését segítik elő. Már a felsorolásból is látni, hogy a gépállomás sokrétű tevékenységet folytat. Egyik fő feladatuknak tartják a technika bevezetését a szövetkezetekbe. A nedves etetés bevezetésével lényegében megoldódik a takarmánykérdés, másrészt pedig a teljes mechanizáció bevezetése elősegíti a munkatermelékenység növekedését s csökken a kitermelési költség. Ez évben körülbelül 40—50 sertésólat teljesen mechanizálnak a járásukban. Ezekben elkészítik a nedves etetés bevezetéséhez szükséges berendezéseket. A gellei szövetkezetben egy gondozó ezer sertést gondoz, s jóformán nem végez fizikai munkát. A bősi szövetkezetben most építik át a sertésólat és szintén mechanizálják. A gépállomásnak egyik pozitívuma éppen ezen kezdeményező és úttörő vállalkozásban, az új technika bevezetésében rejlik/ A TECHNIKAI tanácsadó szolgálat vezetőjétől, Horváth Vince elvtárstól megtudjuk, hogy jó ütemben halad a kombájnok és önkötözőgépek átszerelése is. Tavaly 2000 hektáron végezték el a gabona kétmenetes betakarítását, az idén 15 O00 hektáron, tehát a meglévő vetésterület 75 százalékán végeznek két- és hárommenetes begyűjtést. E feladat biztosítására folyamatban van a kombájnok és önkötözőgépek átszerelése. Tavaly tizenegy önkötöző átszerelését végezték el az idén újabb 44-t szereltek át. Május végéig az aratáshoz szükséges valamennyi gép javítását elvégzik. A tanácsadó-szolgálat szerződései szerint eddig 13 870 hektáron kétmenetes, 756 hektáron hárommenetes gabonabetakarítást vállaltak a szövetkezetek. Ezen szolgálat biztosítja a traktoros-képzést is. Eddig 180 traktorost képeztek ki. Ők végzik az EFSZ-ben lévő géppark ellenőrzését, tanácsokat adnak a silózáshoz, és előadásokat szerverek különböző témákról. Egyszóval biztosítják a szövetkezetekben a technika fejlődését, a szakképzettség növelését. Sajnos, hogy e szolgálat tanácsaira — a gépek kezelését és karbantartását illetve — több szövetkezet vezetősége nem reagál. Ez helytelen jelenség. A tanácsadó szolgálat azzal, hogy felfedi a hiányosságokat és tanácsot ad ezek eltávolítására, a szövetkezet fejlődését szorgalmazza. Éppen ezért kell mindenkor figyelembe venni tanácsaikat. Beszélgetésünk során Doležál elvtárs, a gépállomás igazgatója azt mondta, hogy az eredmények a dolgozók szorgalmas munkájának, kezdeményezésének köszönhetők. A munkához való viszonyt számokban fejezte ki: Tavaly három csoport versenyzett a „címért“, ez évben újabb hat kollektíva jelentkezett a szocialista munkabrigád címért folyó versenyre. A „Harmadik ötéves terv alapja“ mozgalomra két millió 400 ezer koronát ajánlottak fel az állomás dolgozói. Az eredmények elérését lényegesen elősegítette, hogy a járási pártvezetőség és nemzeti bizottság segített megoldani problémáinkat. ☆ NAPJAINKBAN az EFSZ-ek kongresszusa előtti vitákban sok szó esik az új technika bevezetéséről. A kérdés megoldásában a gépállomásokra nagy feladat vár. S hogy miképpen kell az új körülmények között megoldani ezt a feladatot, erre mutat példát a gellei gépállomás. Példájuk követőkre vár. —es—
