Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-21 / 8. szám

A SMENÁ ÉS AZ ÚJ IFJÜSÄG ANKÉTJE • • Mi is hozzá szeretnénk szól­ni az ankéthoz, hiszen a mi üzemünk is igyekszik a szövet­kezetekbe bevezetni a mecha­­nizációs berendezéseket. A GTÄ-n a technikai tanácsadót egyre sűrűbben keresik fel a körzet szövetkezeti dolgozói. 1961 január végéig a galántai járásból 36 szövetkezet rendel­te meg a sertések nedves ete­tésére szükséges berendezést. A megrendelt berendezések közül eddig már 22 működik. További hat felszerelés rövide­sen elkészül. Azt akarjuk, hogy további szövetkezetek is beve­zessék az új hizlalási módszert, hiszen 50 százalékkal kevesebb munkaerőre van szükség, az állatgondozóknak sokkal köny­­nyebb a feladata, és hat hónap helyett öt hónap alatt hizlalják fel a sertéseket sokkal kisebb költséggel. Már tisztában vagyunk a szabadistállóztatás és a Ribin­féle fejőberendezés előnyeivel is. Ennek ellenére csak tizen­egy szövetkezet értékeli kellő­képpen az új fejőberendezések jelentőségét. A növénytermesztés terén megállapíthatjuk, hogy emel­kedett a gépesítés. Míg 1960- ban a kétmenetes begyűjtéssel a bevetett terület mindössze 1.7 százalékáról gyűjtötték Ügy kezdődött hogy Krásny Brodban Z j an szövetkezeti tag házában összejöttek a szomszédok egy kis tereferére. Arról beszélgettek, hogy már tíz éve gazdálkodnak közösen, jó eredményeket értek el, de még többre is vihetnék. — Ke­vés a fiatal — mondotta Zjan elvtárs A fia Iván, csak hall­gatta, hallgatta az idősebbeket és egész idő alatt apja szavai jártak az eszében. Zjan Iván nem volt rossz elnöke aCSlSZ- nek, de azért valahogy piégse volt minden rendben az ifjú­sági szervezet körül. Az idő­sebbek egyre mondogatták: hét traktorunk van és csak két traktorosunk. Az új technika bevezetését valóban kezükbe vehetnék a fiatalok. Iván nagyokat hallgatott, az­után fogta magát és egyene­sen elment a szövetkezet köny­velőjéhez, tanácskozott vele. A helyi nemzeti bizottságon még aznap este összejött a szövet­kezet és a pártcsoport elnöke, valamint a szövetkezet köny­velője is. Természetesen Zjan Iván a CSISZ falusi szervezeté­nek elnöke is jelen volt. Azon tanakodtak, hogyan fogjanak hozzá. Másnap a CSISZ vezető­össze a gabonát, addig 1961- ben már a termőföldek 50 szá­zalékán a kétmenetes módszert alkalmazzák. A mi gépállomá­sunk az elmúlt évben 322 trak­toristát, 45 kombájnost, 33 he­gesztőt képezett ki. Minden szövetkezeti tagnak módjában áll tévúton egy éves szakisko­lát látogatni, amely érettségi­vel végződik. Az iskolát a alakítottak sége is csatlakozott a tanács­kozókhoz és azok a CSlSZ-ta­­gok is, akiknek hajtási enge­délyük van. Az asztalon ott fe­küdt előttük az EFSZ távlati terve és az elnök azonnal rá­tért a fő tárgyra. Fedor Dru­­ga és segítőtársa Peter Zjan továbbra is a DT-5i-es jelzésű traktorral dolgozhatnának, Teodor Cmilák a Zetor-SO-en, Iván Čičvák használhatná a Supert, Vasilij Procházka a Ze­­tort és Ivan Zjan a másik Ze­­tort. — Simon Diugan brigá­­dossal együtt nyolcán lennétek. Mit szóltok ehhez a tervhez? — Egyetértünk vele — felelték a fiatalok. Vaszilij Procházka valahol messze dolgozik, de megígérte, hogy ö is visszajön a szövet­kezetbe. Egyik szó a másikat követte és így megalakult az ifjúsági traktorosbrigád. Rög­tön kötelezettséget is vállaltak: az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. Máris élénk vitákat folytat­nak arról, hogy milyenek a feltételek a szocialista munka­brigád címéért folytatott ver­senyben. BEDRICH BASISTA GTÄ-n is látogathatja. Az idén további 750 traktoristát, 50 kombájnost, 40 gépjavítót ké­peznek a galántai járás szövet­kezetei számára. Az előadáso­kat közvetlenül a szövetkeze­tekben tartják meg. Az előadók többnyire CSISZ-tagok, mint Egri, Pagács, Krajcsovics, Tan­kó elvtársak és mások, akik amellett, hogy még maguk is tanulmányokat folytatnak, már­is átadják másoknak tapaszta­lataikat. Az üzemben dolgozó fiatalok bekapcsolódtak a szo­cialista munkaversenybe. Az idén az üzemben az ún. „új termelésben“ ifjúsági kollektí­vát szerveznek és ez a kollek­tíva versenybe lép a szocialis­ta munkabrigád címéért. Ezen a részlegen új mechanizációs berendezéseket gyártunk, az EFSZ-ek és az állami gazdasá­gok számára. Ezzel még job­ban hozzájárulunk mezőgazda­ságunk mechanizálásához. A CSISZ szervezet vezetősége liati A traktorok meghódították a falut — így kezdődött lapjuk­ban egy vezércikk, amely na­gyon lekötötte figyelmemet, dacára annak, hogy a mező­­gazdasági termelés nem tarto­zik a szakmámhoz. Bussán ta­nítok és élénk figyelemmel kí­sérem a szövetkezeti tagok munkáját, akiknek bizony nincs mivel dicsekedniök, mert a fia­talok ebben a faluban is elke­rülik a szövetkezetei. A szö­vetkezetnek bizony nagy szük­sége volna fiatal erőkre. Ho­gyan lehetne őket megnyerni? Adjatok tanácsot erre vonat­kozólag. ELENA FILADELFÍ, tanítónő, Bússá. A kroméŕíži Pal Magneton nem­zeti vállalatban több kollektíva versenyez a szocialista munka­brigád címért. Nagy népszerű­ségnek örvend az újító mozga­lom is. Képünkön Oldrich Vrba és (Kákát Apolenáŕ, az üzem két kiváló dolgozója munka közben. Vége az atyafiaskodásnak A veliénai EFSZ-ben, melyet 1958-ban alapítottak, napiren­den volt, hogy sógorság-koma­­ság alapján osztották ki a munkát és ennek megfelelően a jutalmat is. Sokan szívesen dolgoztak volna a szövetkezet­ben, de ismerve az ott uralko­dó viszonyokat, egyszerűen el­ment a kedvük tőle. A szövet­kezeti tagok a tagsági gyűlé­sen új vezetőséget választot­tak és ezáltal új légkört is te­remtettek. A szövetkezeti ud­vart bekerítették és végérvé­nyesen eltávolították az atya­­fiaskodást, a munkaegységek hozzáírását és leírását. A szö­vetkezeti tagok ma sokkal szí­vesebben dolgoznak, mert tud­ják, hogy mindenkit munkája szerint jutalmaznak. DUDÄS ANDRÁS, Veličná. 'Ve/Ltmufrzö' Csupa csendélet, egyenesen a festő ecsetjére való. A tükrösen csillogó befőttes üvegekből a zsenge borsón és uborkán s a nyúlánk babhüve­lyeken át ránkmosolyog a múlt tavasz zöldié — a befőzött cse­resznye és szilva pedig a letűnt nyári hajnalok pírját, s a nyári ég kékjét idézi fel a szemünk­ben. És szinte újra érezzük a termő évszakok zamat át, illa­tát — olyan kristálytiszták itt a befőttek, akárcsak a kertben a harmatos zöldség s a f rissen­­szedett gyümölcs. És csupa csinos, fiatal lány! Vidámak, fürgék és köteles­ségtudók — közülük tizenegyen a közelmúltban ifjúsági mun­kabrigádot alakítottak és ver­senyezni kezdtek a „Címért“. — Hogy miért? Azért, hogy a szokásosnál jobban, szakszerűbben átment­hessék télire, s a koratavaszi hónapokra a vitamint és a nap­sugár aranyát. És azért is, hogy vidámságukat s ifjú életkedvü­ket közös erővel és akarattal elegyíthessék a tartósított ételkészítményekkel. Az üzem egyik férfidolgozója jellemezte legtalálóbban a bri­gád tagjait: A diószegi konzervgyárban dolgozó ifjúsági munkabrigád. — Ha tudnák a fogyasztók, hogy kik főzik . a konzervált ételeket, akkor még az eddigi­nél is sokkal ízletesebbeknek találnák őket. Mert nemcsak „befőznek“ ám, hanem a szó szoros értel­mében főznek is ezek a lányok. Példának okáért: zöldborsós húslevest (velőscsonttal), kol­­bászös lecsót, vadashúst és — legújabban — töltöttkáposztát. — Megannyi ínyencfalat — és olcsón! Háziasszony legyen a talpán, aki ezt sikeresen utá­nozni tudja. S mi több, a leg­­finnyásabb férfiak se juthat­nak jobb és tisztább ételekhez, mint amilyenek a diószegi kon­zervgyár konyhájából a fo­gyasztók asztalára kerülnek. Hisz tetőtől talpig fehérbe öl­tözötten szorgoskodnak itt a lányok: fejkendöjük és köpe­nyük akár a patyolat. Nem ke­rülhet a konzervekbe se haj, se más szennyező anyag, még vé­letlenül se. Közismert mondás, hogy a jó ételt nem szívből, hanem jó hozzávalókból kell főzni. Per­sze Kovács Piroska ifjúsági munkabrigádjára is vonatkozik ez — azzal a különbséggel, hogy az általuk készített éte­lekben a remekbefőzött „nyers­anyag" mellett szívük és oda­adó igyekezetük is benne van már. K. G. A két tanonc, Rišavý Alojz és Török György munka közben. Aranyművesek Talán nincs is a világon olyan nő, aki ne szeretné az ékszert, ne vágyjon gyűrű, karkötő vagy nyaklánc után. Ne is vegyük rossznéven. Az ékszer emeli a szépsé­get és vonzóvá tesz. A lévai aranyművesek évente több mint 7 és fél millió korona értékű ékszert készítenek. Az atomkorszakban élő mai alkimisták konyhájában a sárgás és vöröses fémből irigylésre méltó dísztárgyak készülnek. Még mielőtt a nyakék, teljes szépségében felragyogna, sok szorgal­mas munkáskézen megy ke­resztül. Agg Zoltán, az aranyrudakat vagy lemeze­ket Török Györgynek adja át, aki az aranyat felol­vasztja. Innen az arany­anyag a hengerbe kerül, ahol gyűrű, karkötő, lánc lesz belőle. Finom, gondos és aprólé­kos munkát vesz igénybe az ötvösmunka. Aranyba fog­lalják a drága- és féldrága­köveket. Uhrincsek, Lukács és Novotný elvtársak szinte varázslók, olyan csodálato­san szép gyűrűket, brosstű­ket készítenek. Az 8 érde­mük, hogy a lévai Lesk üzem minden negyedévben 35- féle ékszer mintapéldányt mutat be és évente több mint 60 kg aranyat dolgoz fel A fiataloknak köszönhe­tő, hogy az anyaggal olyan gondosan bánnak és olyan finom pontos munkát vé­geznek. A lévai aranyművesek az atomkor alkimistái, szépítik az egész országban a nőket, a ragyogó kirakatokban az ország városaiban minde­nütt a lévaiak tökéletes szép munkájában gyönyör­ködhetünk. Az újkori alkimistákat már első pillantásra is meg­különböztetjük a középkori­aktól, hiszen a középkori alkimisták szakállas, ráncos vének voltak, míg a maiak fiatalok és mosolygósak. Nem azon törik a fejüket, hogy a szilvából hogyan le­hetne aranyat kovácsolni, csak az a gondjuk, hogy minél nagyobb örömet sze­rezzenek az ékszert kedve­lőknek. A Lesk üzem 1951 óta sok kedves meglepetést szerzett már. Az üzem 52 dolgozója közül a legtöbb fiatal, nem kell hogy szé­­gyelje magát. Sokan úgy vé­lekednek az aranyművesek­ről, hogy azok nem valami becsületes emberek. Amint kiejted azt a szót, hogy aranyműves, máris azt kép­zelik, hogy egy férfi vala­hol a kertben titokzatosan aranyat ás el, hogy egyszer majd előszedje és hasznot húzzon belőle. Az aranymű­vesek valamikor valóban ilyenek voltak, de ma már ők is megváltoztak. A lévai aranyművesek nem akarnak meggazdagodni, csak va­rázslatosabbá akarják ten­ni a mai nőket, hogy a bálo­kon és otthon is még ragyo­góbbak legyenek. Alig vesz­­szük észre és az aranynak is más a csengése, már nem látjuk benne a gazdagság illúzióját, az aranyat és ék­szereket a dolgozók szorgos keze a dolgozó nők számára készíti. VLADIMIR FAPŠO Ez tíz gramm arany és két gyűrű készül belőle, — mondja Bozóki László, a Lesk-Uzem vezetője. A TERÜLETI átszervezés óta eltelt aránylag rövid idő alatt kisebb hiányosságoktól elte­kintve a legtöbb gépállomáson elfogadhatóan tisztázták az üzemenbelüli irányítást és a munkaszervezés kérdését. Ez a lépés bizonyos értelemben eredményt jelent. Viszont, ha a jövőbe pillantunk, akkor e tényt csak úgy nyugtázhat­juk, mint a továbbjutás ter­mészetes követelményeit. Mert azt kell szem előtt tartani, hogy a gépállomások egész tevékenysége új irányt, új tar­talmat kapott. S éppen ezen új irány és tartalom tettekké vál­tása okoz komoly gondot a legtöbb gépállomásnak. Nem könnyű az új megválto­zott körülmények között meg­találni a feladatok teljesítésé­nek módját. Egyesek lassúbb, mások gyorsabb ütemben ha­ladnak a kijelölt úton. Olyanok is akadnak, akik kiválóan iga-Példájuk követőkre vár zán példásan teljesítik felada­taikat az új körülmények kö­zött. E példásan dolgozók kö­zé tartozik a dunaszerdahelyi járásban lévő Gellei (Holice) gépállomás. Az állomás három régi gépállomásból — jelenleg három részlegből — tevődik össze. Nagy előnyt jelent szá­mukra, hogy az egyes részle­geket specializálták a külön­böző munkák elvégzésére. Du­­naszerdahelyen van a permete­ző-brigád, Nagymegyeren a két és hárommenetes gabonabeta­karítás elvégzésére szerelik át a kombájnokat és önkötözőgé­peket. Gellén készítik a szö­vetkezetek számára a sertések nedves etetéséhez szükséges tartályokat s itt végzik a trak­torok egyetemes javítását is. A csallóközcsütgrtöki részlegen szintén az új technika beveze­tését segítik elő. Már a felsorolásból is látni, hogy a gépállomás sokrétű te­vékenységet folytat. Egyik fő feladatuknak tartják a techni­ka bevezetését a szövetkeze­tekbe. A nedves etetés beve­zetésével lényegében megoldó­dik a takarmánykérdés, más­részt pedig a teljes mechani­­záció bevezetése elősegíti a munkatermelékenység növeke­dését s csökken a kitermelési költség. Ez évben körülbelül 40—50 sertésólat teljesen me­­chanizálnak a járásukban. Ezekben elkészítik a nedves etetés bevezetéséhez szüksé­ges berendezéseket. A gellei szövetkezetben egy gondozó ezer sertést gondoz, s jófor­mán nem végez fizikai munkát. A bősi szövetkezetben most épí­tik át a sertésólat és szintén mechanizálják. A gépállomás­nak egyik pozitívuma éppen ezen kezdeményező és úttörő vállalkozásban, az új technika bevezetésében rejlik/ A TECHNIKAI tanácsadó szolgálat vezetőjétől, Horváth Vince elvtárstól megtudjuk, hogy jó ütemben halad a kom­bájnok és önkötözőgépek át­szerelése is. Tavaly 2000 hek­táron végezték el a gabona kétmenetes betakarítását, az idén 15 O00 hektáron, tehát a meglévő vetésterület 75 száza­lékán végeznek két- és három­menetes begyűjtést. E feladat biztosítására folyamatban van a kombájnok és önkötözőgépek átszerelése. Tavaly tizenegy önkötöző átszerelését végezték el az idén újabb 44-t szereltek át. Május végéig az aratáshoz szükséges valamennyi gép ja­vítását elvégzik. A tanácsadó-szolgálat szer­ződései szerint eddig 13 870 hektáron kétmenetes, 756 hek­táron hárommenetes gabonabe­takarítást vállaltak a szövet­kezetek. Ezen szolgálat bizto­sítja a traktoros-képzést is. Eddig 180 traktorost képeztek ki. Ők végzik az EFSZ-ben lé­vő géppark ellenőrzését, taná­csokat adnak a silózáshoz, és előadásokat szerverek külön­böző témákról. Egyszóval biz­tosítják a szövetkezetekben a technika fejlődését, a szakkép­zettség növelését. Sajnos, hogy e szolgálat tanácsaira — a gé­pek kezelését és karbantartá­sát illetve — több szövetkezet vezetősége nem reagál. Ez helytelen jelenség. A tanács­adó szolgálat azzal, hogy fel­fedi a hiányosságokat és taná­csot ad ezek eltávolítására, a szövetkezet fejlődését szorgal­mazza. Éppen ezért kell min­denkor figyelembe venni ta­nácsaikat. Beszélgetésünk során Dole­­žál elvtárs, a gépállomás igaz­gatója azt mondta, hogy az eredmények a dolgozók szor­galmas munkájának, kezdemé­nyezésének köszönhetők. A munkához való viszonyt szá­mokban fejezte ki: Tavaly há­rom csoport versenyzett a „címért“, ez évben újabb hat kollektíva jelentkezett a szo­cialista munkabrigád címért folyó versenyre. A „Harmadik ötéves terv alapja“ mozgalom­ra két millió 400 ezer koronát ajánlottak fel az állomás dol­gozói. Az eredmények elérését lényegesen elősegítette, hogy a járási pártvezetőség és nemze­ti bizottság segített megolda­ni problémáinkat. ☆ NAPJAINKBAN az EFSZ-ek kongresszusa előtti vitákban sok szó esik az új technika bevezetéséről. A kérdés meg­oldásában a gépállomásokra nagy feladat vár. S hogy mi­képpen kell az új körülmények között megoldani ezt a felada­tot, erre mutat példát a gellei gépállomás. Példájuk követők­re vár. —es—

Next

/
Oldalképek
Tartalom