Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-14 / 7. szám

m&m :imi „HÚSZÉVES LÁNY“ kérésére küldjük ezt szép kivágott, blúz­zal viselhető sportpulóvert. A leírást — a többi érdeklődőnek is — levélben küldjük el. (Folytatás) JTľíSszôr is nézzük az MZ, ágyneműt: nem oszt­juk azt a „modern“ nézetet, hogy két váltás elég, mert amíg az egyik fel van húzva, a másikat kimos­sák. Ennek két hátránya is van:-----r-rnm,. miután az ágy­nemüt 3 (leg­följebb) 4 hetenként vált­juk, s bizony az ilyen gya­kori mosás mellett még az igen finom minőségű ágyne­mű (amit különben is aján­lunk ) is hamarosan tönkremegy. A másik ok: rendkívüli esetekre, így betegségekre is számítani kell. Nem beszélve hosszan tartó betegségekről, (ami egészséges embereknél is előfordulhat, pl. törött láb) vegyük a legáltalánosabbat, a náthát. Egy éjszakán át tartó izzadás után, szinte újjáéled az ember, ha a ned­ves, átizzadott ágyat frissel cseréljük fel. Márpedig ez két váltás ágyneműnél csak­nem lehetetlen. YJélyes, ha a fiatal pár­jai nák legalább három vált ä s ágyneműje van, de amennyiben ez anya­gilag lehetséges, jobb, ha négyet tudnak beszerezni. Egy váltás alatt 2 lepedőt, ?. dunnahuzatot és 4 párna­huzatot értünk. (Ha egy párnán alszanak, nem szük­séges minden váltáshoz két párnahuzatot számítani.) Az ágynemű lehetőleg legyen finom (damaszt vagy finom minőségű vászon), nehogy néhány éven belül tönkre­menjen s így új ágynemű vásárlásra — s ezzel persze „VIRÁGOS SAROK“: A fikuszt természe­tesen hagyhatja a ' földön, éppen azért, mert magasra nő. A. f i k u s z különleges ; ápolást nem követel. Fontos csupán, hogy világos helyen legyen, és ne érje tűző nap. Nyáron a szabadba is kitehetjük (de ne a napra!), télen legjobban a 15—16 fokos hőmérsékletet bírja. Vigyázzunk az öntözéssel: nyáron öntözzük „HAHÖ“: Inkáb ajánlunk színes ballonkabáiot, vagy ha sötétet akar, sötétkéket. Piros vagy fehér tűzéssel díszíttesse. „KATICA": 16 éves lány részére alkalmasabb a kis­kosztüm. Ha sportolni akar, úgy tweedből, spricces anyagból csináltassa, egy­színű anyagból viszont igen elegáns és jól kihasználha­tó ruhadarabja lesz. „SZŐKE ÉS BARNA“. A kalapok továbbra is maga­sak. Igen divatosak a pasz­tell- és élénk színek. így, a szürke kabáthoz szép lenne pl. türkizzöld, vagy ceríz (a piros egy élénk árnyala­ta). A szín megválasztásá­nál mindenesetre tekintetbe kell venni a kabát alatt vi­selt ruhák színét, hogyha a kabátot leveszi, a kalap a ruhához is menjen. A vilá­goskék kabáthoz legszebb a kék kalap, s hogy a két kék ne „üsse“ egymást, jó lenne, a kabát anyagából készíteni. (Ez különben is nagyon divatos.) „KOSZTÜM": A 7/8-os kosztüm nem helyettesít átmeneti kabátot, hiszen a kosztümszoknyán kívül ne­héz megválogatni, hogy mással is viselhető legyen. Ha ügyesen választja meg az anyagot, akkor 1-2 szok­nyához, esetleg ruhához vi­selheti, de minden ruhájá­hoz akkor sem fog menni, alkalmi ruhához felvenni pedig egyáltalán nem le­het. Jó megoldás, ha hosszú kabátot és ugyanabból az anyagból szoknyát is csi­náltat. ismét jelentős kiadásra ke­rüljön sor. Igen szép a szí­nes ágynemű, s most leg­újabban a mintás is divatos. Ha egyszínű, lehet rózsaszín, világoskék, halványsárga, zöld vagy lila. Nagyon szép továbbá pl. fehér alapon sárga, rózsaszín és világos­kék szélesebb vagy keske­nyebb csíkok. A színét ágy­neműnél azonban számítani kell azzal, hogy nem szép pl. halványlila ágyban zöld pi­zsama vagy hálóing. • ••••••• bőségesen, de csak akkor, ha a felületén száraz a föld, és any­­nyira, hogy a tányérban ne ma­radjon víz. Télen ritkább öntö­zés is elég, különben lehullanak a levelei. Igen fontos a levelek tisztántartása, s ezért jó, ha naponta nedves szivaccsal tö­rüljük le alulról és felülről is a leveleket. t-ígjV SZ. JÄNOSNÉ: Az azálea ápolása való­­j ban egyszerű: igen 2» jó esővízzel öntözni, mert a mésztartalmú vizet nem szereti. Elég nedvesen kell tartani, száraz időben itt-ott meg is spric­celhetjük. A szobában világos, nem túl napos és meleg helyre állítjuk, nyáron a szabadba is kitehetjük, de csak árnyékba. Az előszobában szépet mutat — és mindjárt belépéskor ba­rátságossá teszi a lakást — egy-két csokor mezei virág, (lehet néhány szál is, aszerint, hogy tudja elhelyezni.) Afrika Öt legveszedelmesebb vadia Kellemes olthon „KELLEMES OTTHON“: A parkettet legfeljebb évente kétszer szabad felsúrolni. (Legjobb tavasszal és ősszel.) Fontos, hogy a víz nagyon forró legyen és leghelyesebb, ha nem használunk szappant, mert szürkül tőle a parkett, a különböző parkettsárgító szerek pedig természetellenesen hatnak. Jó. ha drótkefével súrolunk. Persze különbséget kell tenni a padló- és parkettsúrolás között. A parkettet csak a parkettfával egy irányban szabad súrolni, mégpedig min­dig csak kis területet egyszerre és a vizet nagyon gyakran váltva. A természetes — nem beeresztett — parkettet a súrolá­son kívül drótozással, ill. smirglizéssel tartjuk rendben. A drótozás, ill. smirglizés szintén a parkcttfával egy irány­ban történik. Az egész szobát csak nagytakarításkor dró­tozzuk fel, különben csak ott, ahol piszkos vagy pecsétes, s utána puha ronggyal megtöröljük. Zsírpecsétet magné­ziumporral szórunk be s egy ideig a parketten hagyjuk, azután egyszerűen összesöpörjük a magnéziumport. Meglát­juk, a pecsét eltűnt. a arátaim már néhány év »• óta ezt kérdezgetik tő­lem: „Mondja csak, Hunter, melyiket tartja az afrikai vadak közül a legveszélyesebbnek?“ Erre a kérdésre bizony nehéz pontos választ adni, minden a körülményektől függ. Azt az állatot, amely a sűrű bozótban veszélyessé válhat, a sztyeppen könnyen zsákmányul ejthetjük. A vadászok különböző vélemé­nyen vannak. Az egyik azt ál­lítja, hogy ha hosszadalmas célozgatás nélkül egyenesen rálő az oroszlánra, az állat ke­vésbé veszélyes. Akad olyan vadász is, aki lassabban reagál a külvilág befolyására. A gya­korlottságtól is sok függ. Van­nak olyan vadászok, akik egy bizonyos vadra specializálód­nak. Jól ismerik már az állatok szokásait és ezért aránylag könnyű zsákmánynak tekintik. Ha azonban más állatfajjal ke­rülnek szembe, az ilyen talál­kozásból csak nehezen kerül­nek ki élve. Természetesen ar­ra a meggyőződésre jutnak, hogy azok az állatok, amelyek­kel most ismerkednek meg kö­zelebb, a leggyorsabbak és a legvészelyesebbek. A század elején még sok olyan állat élt, amelyre könnyű volt vadászni, de ezek ma már sokkal okosabbak, tapasztal­tabbak és egyben veszélyeseb­bek is lettek. Elsősorban az elefántokra gondolok. Megérez­ték, hogy az ember az ellensé­gük és most már bizalmatlanok vele szemben. Néhány évvel ezelőtt az egyik barátom társasviszonyba lépett egy tapasztalt, régi elefánt­csont-kereskedővel és együtt indultak el elefántvadászatra. A barátom nagyon szerette volna, ha én is velük megyek és az elefántcsont-zsákmányon harmadrészben osztozkodnánk. Az ajánlatot nem fogadtam el. Az idős elefántvadász tudniil­lik arról volt ismeretes, hogy igen könnyű puskát használ az elefántokra. Tudtam, hogy az öreg nimród csak ijesztgeti az elefántokat, azok félelmükben megfutamodnak, ahelyett, hogy hozzásegítenék az elefántcsont gyűjtéséhez. Amikor nem fogadtam el az ajánlatot, barátom úgy nézett rám, mintha meghibbantam volna. — Hunter, hiszen az az em­ber kétszer annyi elefántot ej­tett már, mint te. Kétségtelen, hogy jobban ért a vadászathoz, mint én, de ez az ember — feleltem — har­minc vagy negyven évvel eze­lőtt vadászot elefántokra. Ak­koriban az elefántok sztyeppes vidéken éltek és mivel nem in­dítottak ellenük hadjáratokat, egy csöppet sem féltek až em­bertől. Akkoriban a vadász nyugodtan lefeküdhetett a sztyepp fűvébe és választha­tott. akár a könnyű puskákban is. Nem állt fenn az a veszély, hogy az elefánt megtámadja. Az elefántok most bokros sű­rűségben élnek, jobban megis­merkedtek a puskával és gyak­ran csalétkeket készítenek ül­dözőik számára. Barátomat azonban nem tud­tam meggyőzni és így mégis az öreg vadász társává szegődött. Néhány hónap múlva tért csak vissza Nairobiba. Még annyi elefántcsontot se sikerült sze­reznie, amiből az expedícióval kapcsolatos kiadásokat fedez­hették volna. Később bevallotta, csak a véletlennek köszönheti, hogy megmenekültek a biztos halál torkából. Különböző afrikai vadra va­dásztam mér. Hiszen olyan idő­ben éltem, amikor sok vadálla­tot kellett ártalmatlanná tenni, hogy új lakóterületet nyerhes­sünk az emberek számára. A vadászatban nagy tapasztalatra tettem szert, ezért arra a kér­désre, hogy az öt hatalmas afrikai fenevad közül, melyik a legveszélyesebb — valóban szakszerű választ adhatok. Dogmatikusan azonban még­sem ragaszkodom véleményem­hez, mert amint már említet­tem, sok tényező játszik közre, többek között az idő, a vadász képessége, az állatok jelleme. Elsősorban megjegyzem, min­den vadállat veszélyessé válhat, III hogyha az állatot üldözőbe vet­ték, vagypedig már megsebe­sült. Nem egyszer tanúja vol­tam, amint antilopok és vadka­nok élet-halálra viaskodtak egymással. Az afrikai feneva­dak „nagy ötöséről" kívánok csak beszélni, az elefántról, orrszarvúról, bivalyról, orosz­lánról és leopárdról, mert többnyire ezek az állatok okoz­zák a vadászok halálát. A legértelmesebb ezek kö­zött az elefánt. Ha nem vadul meg, akkor az ember számára nem is veszélyes. Persze nem egy ingerült nőstényről beszé­lek, amelyet a kis elefánttal együtt üldözőbe vettek. Mert ilyenkor az elefánt minden embert letipor, aki csak útjába kerül. Most nem egy ilyen fel­bőszült állatra gondolok. Vadá­szat közben a legnehezebb lő­­távolságba kerülni az elefánt­tal. Természetesen, minden szabály alól van kivétel. Hogy­ha az elefánt rájött, hogy az ember üldözi, előfordul, hogy ő maga „indul vadászatra" a vadász ellen. Ilyen esetben na­gyon veszélyessé válhat, külö­nösen, ha már egy kicsit ismeri a vadász természetét. Egyszer megtörtént, hogy egy elefánt a saját lábnyoma mellett rám leselkedett, rövid­del azután, hogy két társát leterítettem. A legtöbb elefánt bujkál a vadász elől. Hogyha a támadó elefánt megsérül, ak­kor kitér az ember elől. Kevés elefánt folytatja a harcot, miu­tán már lövést kapott. Ezért az átlagos elefántot tartom az öt fenevad közül a legveszély­telenebbnek. K z orrszarvú, az elefánttól ■* * eltérően mindig támad. Anélkül, hogy erre látható oka lenne és ezért sokkal veszélye­sebb, mint az elefánt. De azért az orrszarvú is kerüli az em­bert. Egyszer három orrszar­vúra bukkantam, s mind a három nekemrontott. Amikor a nőstényt leterítettem, a kísé­rő hímek eltűntek a sűrűben, mégpedig olyan gyorsan, hogy meg se figyelhettem merre. Nem mondom, hogy ez mindig így van, más esetben, amikor ugyancsak három orrszarvú rámtört, — körülbelül hasonló helyzetben — kettőt közülük sikerült lelőni, mégpedig azt a kettőt, amely elől ment, fej­lövést kaptak. Amikor a kísérő bennszülött­­höz fordultam, hogy adja a másik puskámat, megállapítot­tam, hogy .kísérőm eltűnt pus­kával együtt. Bizonyára akkor történt, amikor az orrszarvúak futásnak eredtek. A harmadik orrszarvú utolért. Sosem felej­tem el hatalmas fejét. A sze­mei közel voltak egymáshoz és vadul villogtak. Hirtelen, mint­ha a levegőben éreztem volna magam, olyan gyorsan ugrot­tam, hogy szinte magam is csodálkoztam rajta. Szeren­csémre az orrszarvú már nem tért vissza hozzám. Sajátságos, hogy ezek az állatok mindig egy irányba futnak. Azt hallot­tam, hogy az orrszarvú futás közben lehunyja a szemét, de ezt nem saját tapasztalatomból tudom. A veszélyes állatok sorrend­jében az orrszarvút negyedik helyre teszem. Veszélyesebb, mint az elefánt, de a bivalynál, oroszlánnál és leopárdnál ke­vésbé veszélyes. Sok sportvadász az afrikai fenevadak közül a bivalyt tart­ja legveszedelmesebbnek. És én is osztom nézetüket. A bivaly, hogyha megsebesült, akkor folytatja a támadást. Rettene­tesen vad és a legkisebb oknál fogva is támadni kezd. Ha a bivalynak sikerül az embert a földre tiporni, utána mindig még visszafordul, hogy az ál­dozatot, szarvával agyondöfje. A bivaly rendk'vül gyors, hogy­ha üldözői elől fut, akkor min­dig körben forog és a saját lábanyománál gyakran lesbeáll. De a megsebesült bivaly csak akkor folyamodik ehhez a tak­tikához, amikor már érzi, hogy nem jut tovább. Miért nem tartom a bivalyt az afrikai fenevadak közül a legveszélyesebbnek? A bivaly mnmimľK <£i a technika] EGY MOTORRAL IS REPÜL AN-10 Antonov, az ismert szovjet repülőgéptervező An-10 típusú négymotoros, turbolégcsavaros repülőgépe hónapok óta több vonalon rendszeresen közleke­dik. Antonov munkatársai a közelmútlban érdekes kísérle­tet hajtottak végre a gép repü­lési biztonságának ellenőrzésé­re. Egy An-10 repülőgépen hosszabb légiutat tettek meg, úgy, hogy a négy motor közül előbb kettő, majd három mü­­dését teljesen kikapcsolták. A gép fedélzetén száz utas súlyá­nak megfelelő súlyt helyeztek el. Az An-10 egy motorral is tartani tudta a megadott ma­gasságot, biztosan repült. Ilyen kísérletet a világon még sehol sem hajtottak végre. HUSZONHAT HÁZAT HELYEZ­NEK ÁT MOSZKVÁBAN A hétéves terv nagyszabású városrendezési munkálatai so­rán több új gyorsforgalmi út­vonallal szelik át Moszkva bel­területét. Üj útvonal nyílik például a szovjet főváros köz­pontja és a Komszomol tér között. Gyorsforgalmi utat lé­tesítenek az Ukrajna szállótól a központig terjedő szakaszon. A kijelölt útvonalak útjában álló korszerűtlen épületeket lebontják. Azokat a házakat, amelyeket művészettörténeti vagy kortörténeti értékük miatt nem akarnak lebontani, áthe­lyezik'. A hétéves terv végéig Moszkvában 26 ilyen házáthe­lyezésre kerül sor. A városát­építési tervező intézetben kü­lön terveket készítenek a bo­nyolult feladat megoldására. A házakat leválasztják alap­jukról, majd különleges csörlő- és sínberendezés segítségével folyamatosan tolják át az előre elkészített új alapokra. MÉLYHŰTÖTT KENYÉR AZ ÉSZAKI-SARKON A Leningrádi Sütőipari Kí­sérleti Intézetben érdekes kí­sérleteket folytatnak kenyér és péksütemények mélyhűtéses konzerválásával. A kísérletek tapasztalatai szerint a mélyhű­tött kenyér hosszú időn át vál­tozatlanul megőrzi tápértékét, ízét, zamatét. Az első mélyhű­tött kenyereket nem minden­napi körülmények között pró­bálták ki: az új év előtt repülőgéppel az Északi-sark 9. nevű úszó kutatóállomásra jut­tatták el. Az úszó jégtáblán elhelyezett állomás konyhájá­ban a mélyhűtött kenyereket sütőbe tették, s néhány perc­nyi melegítés után fogyasztha­­tók voltak. A kutatók megálla­pítása szerint a mélyhűtött es felmelegített kenyér teljesen a friss sütésü kenyér benyo­mását keltette. könnyen megsebezhető, ezért a harmadik helyre teszem. Most fordítsuk csak figyel­münket az oroszlán és a leo­párd felé. Az oroszlánt Afrika második számú veszélyes fene­vadjának tekintem. Fontos té­nyezők megerősítik állításo­mat : az oroszlán megbújik a ritka bokrok mögött és már az első ugrástól kezdve óriási gyorsaságot ér el. Ha összeha­sonlítjuk a bivallyal, akkor megállapíthatjuk, hogy sokkal kisebb célpontot képez. Az, hogy nagy ugrással a vadászra veti magát, megnehezíti a cél­zást. Az oroszlán ugyanolyan merész, mint a bivaly és a lö­vés hallatára sem futamodik meg. Elmondhatom, az oroszlánok­ról, hogy azt .csinálhatjuk ve­lük, amit akarunk. Oroszlánok­ra teherautókból is vadászha­tunk, anélkül, hogy különösebb veszélybe kerülnénk. Ugyanezt mondhatjuk abban az esetben is, hogyha fák között vagy árokban rejtőzve lesünk az oroszlánra. Egész más a hely­zet, ha az oroszlánt bokros sű­rűségben követjük. Ilyen eset­ben az oroszlán helyzete hatá­rozottan előnyösebb, mert pon­tosan tudja, hogy hol a vadász, míg a vadásznak fogalma sincs arról, hogy hol rejtőzik az oroszlán. A vadásznak kell kö­zelednie, mert az oroszlán so­hase támad. Mindig elbújik és megvárja ellenfelét, hogy egy ugrással támadhassa meg. Meg­jegyzem, most adott esetben olyan magányos vadászról be­szélek, aki egyedül kergeti az oroszlánt. Hogyha hajtok is közreműködnek, akik az állatot nyílt területre kergetik ki, ak­kor minden sokkal egyszerűbb. Nehéz egy egészséges és fel­nőtt oroszlán erejét felbecsül­ni. Egyszer tanúja voltam, hogy tíz láb távolságból egy három­tonnás teherautót támadott meg. Remek ugrás volt: a teste szinte vonalszerűén kinyúlt. Gyakran t»*«gtámadtak már oroszlánok, de még sohase fi­gyelhettem meg a mozdulatok harmonikus szépségét. Az oroszlán olyan erővel ütődött a kocsihoz, hogy az majdnem felfordult. Springfield jelzésű könnyű puskát vettem magam­hoz, kibújtam a kabinból és hátulról megkerültem a kocsit. Láttam, hogy az oroszlán le­törve, szomorúan elsomfordál. ö endes körülmények kö­-*■*- zött az oroszlán Afrika második számú legveszélyesebb állata. Nézetem szerint a leo­párd ugyanis veszélyesebb. Amikor először jártam Kenyá­ban, a leopárdvadászatot igen dicséretes tevékenységnek te­kintettem, mert óriási károkat okozták a háziállatállomány­­ban. A leopárd által ejtett seb mindig vérmérgezéssel jár, mert karmai között a megölt állatok húsának maradékai rot­hadásnak indulnak. A legtöbb esetben elég, ha a leopárd csak könnyen megkarcolja a juhot, vagy a tehenet, az állat meg­betegedik és elpusztul. A leo­párdok minden gondolkodás nélkül megtámadják az állatok védelmére siető pásztort. Sok pásztor leopárdtámadásnak kö­szönheti, hogy elvesztette sze­­mevilágát. A támadó leopárd mindig arculragadja áldozatát és a szemét kikaparja. Egyszer barátommal együtt a Masai-törzs területén jártam leopárdvadászaton. Megfigyel­tük, hogy egy leopárd felmá­szott a szikiár t Barátom lőtt és talált, mire a leopárd ugrott egyet és eltűnt a sziklák kö­zött. Véres nyomát követtük és néhány yard távolságnyira lö­vésre készen megálltunk. Bor­zasztó fárasztó követni az ilyen nyomot. Még vagy 20 yardot tettünk meg, amikor a leopárd rejtekhelyéről nekiugrott bará­tomnak, olyan gyorsan, mintha egy golyó repült volna. Bará­tom gyorsan lőtt, de arra már nem volt ideje, hogy célozzon. Láttam a leopárdot, ugrás köz­ben úgy céloztam, mintha sö­rétes puskával lőttem volna. Szerencsére telitalálat volt, a leopárd holtan zuhant barátom­ra. Késpbb megmértük az ug­rási távolságot: 12 láb volt. (Ford.: M. M.) ÜJ IFJÜSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Ktizp ntl Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség is adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41 — Posiafiék 30 - Fftszerkeszift Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne öt, Bratislava, ul. Nár pnvsianla tj. Előfizetés efly évre 31.20 -• Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. ’ K-05*11058

Next

/
Oldalképek
Tartalom