Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-31 / 44. szám

A kirakatok előtt bámészko­dókat majdnem elsodorja Kassán a járókelők sokasága. Pedig érdemes megállni egy­­egy jól rendezett, áruval bőven telt kirakat előtt és kiválaszta­ni a szükséges kelléket, hogy aztán odabent az elárusítónő­nek kevesebb gondja legyen a kínálással, mert hiszen a vevő már hamarabb elhatározta, mit akar beszerezni. Az élet hatal­mas lüktetése a közel százezer lakosú város. Különösen a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXH. kongresszusának ideje alatt lehetett ezt tapasz­talni. Netn is csoda, mert a té­nyek összefüggnek az élettel, a kongresszus jövőt mutató útjelző. Amikor a városi hang­szórók a legfontosabb felszóla­lásokat és a beszámolót közve­títették, bizony sokan megáll­tak és figyelemmel hallgatták, elfordították fejüket a kiraka­toktól, hiszen jól esett hallani a jövő távlatairól, sok-sok fon­tos dolgot. Lélekben ünnepelte a város ezt a történelmi jelen­tőségű kongresszust, az üze­mekben, hivatalokban pedig tárgyalták és még tárgyalnak róla. Aki kételkedik abban, hogy az embereket mennyire érdek­lik a politikai események, az eljöhetne ide, tapasztalhatna egyet-mást. Újságot olvasó idősebb, talán már nyugdíjas emberek ültek a még kint fe­lejtett padokon a parkok szé­lén és a kongresszus esemé­nyeit tárgyalták. Újságárusok­ból pedig van jónéhány a vá­rosban — rövid idő alatt a na­pilapok minden példánya elfo­gyott, mert hát mindenki kí­váncsi volt a kongresszusi hí­rekre. Akik hamarabb át akar­ták olvasni a kongresszusi anyagot, mielőtt hazaérnek. Ilyenkor mit tehet a lelkes új­ságolvasó? Egy kávé mellett ülve valamelyik eszpresszóban, cukrászdában vagy kávéházban a tervezett félóra helyett egy óra hosszát töltött el, azért hogy nyugodtan, zavartalanul kiolvashassa a közleményeket, amit a lapok közöltek a SZKP XXII. kongresszusáról. Nem egyszerű kávéházi látogatók szállták meg az asztalokat, ha­nem újságolvasó emberek. Su­sogtak az oldalak, amint la­poztak a sajtótermékekbe és a közlemények égy új világ ^üze­netét sugározták. Jól öltözött emberek sétál­nak az utcákon, a Bankóra, egy szombati vacsorára vagy egy vasárnapi ebédre, egy délutáni feketekávéra azok is felmen­nek, akik azelőtt ilyesmit nem engedhettek meg maguknak. A reprezentációs helyen a mun­kások reprezentálnak, töltik el kellemesen az idejüket. Olyan ember is akadt, aki az unoká­ját ,azért vitte oda vasárnap ebédelni, mert állítólag a ki­csinek ott jobban ízlik az ebéd, Boldog lesz a világ mint ódahaza és nem akarják ég jóról van szó? De mennyi emiatt elrontani a kényelmét, szépség és mennyi jó előtt ál-Mi az a pár korona, meg egy kis ruccanás, ha valami szépről lünk, előtt! milyen A SZKP ragyogó jovo programterve-A kassai új la­kónegyedek építkezéseinek dolgozói szor­galmasan ta­nulmányozzák a SZKP " XXII. kongresszusá­nak anyagát. A kongresszus tiszteletére vál­lalt kötelezett­­'ségeiket telje­sítették. A PA­­Il-es blokkot határidő előtt október 17-ig átadták és 59 lakáson elvégez­ték a szerelési munkaiatokat 25 nappal a ha­táridő előtt. zetéből sok minden kiviláglik ezzel kapcsolatban. Az emberi­ség nagy célkitűzéseit rögzíti és a Föld nagyrészén elkezdték annak megvalósítását. A világ más lett, mint amilyen volt. Az emberek is mások, mert más­képpen élnek. A sétáló párok nyugodtan magyarázgathatnak egymásnak és a Csermely-völ­gyi pionírvasút sok még vidá­mabb látogatót és pionírt hord­hat végállomására a sportüdü­lőbe. Az emberiség is egy fon­tos állomáshoz ért, amit ér­demes volt megérni. B. I. A besztercebányai Slovenka-üzem dolgozói a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának tiszteletére érté­kes kötelezettségvállalásokat tettek. Az egyik tizenhét-tagú szocialista munkabrigád kötelezte magát, hogy 101 százalékra teljesíti a harmadik negyedéves tervet a gépek jobb kihasz­nálásával. Vöröskendős pionírok A pionírszer.vezetek ezekben 1 a napokban szintén értékelik i munkájukat. A vöröskendős pionírok kezei egymás után emelkednek fel a gyűléseken, hozzászólnak a vitához és sok­sok javaslattal állnak elő, me­lyet a pionírcsoportnak meg kellene valósítania. A lozornói pionírok így beszélnek műkö­désükről: A fiatal matematiku­sok részt vettek a járási mate­matika-hónapban, s ügyessé­gükért, valamennyien könyvju­talomban részesültek. Több pionír nyerte el az iskolában az Ifjú turista jelvényt. Egy csoport fiatal turista a nyári szünidőben 15 napos túrát ren­dezett Szlovákiában. 30 pionír a becsületbeli földön dolgozott s a legjobbak munkájuk ered­ményével tértek haza. A kuz­­micei pionírok aktív tevékeny­séget fejtettek ki a Micsurin­­kertben. A földbe tavasszal kukoricát és cukorrépát ültet­tek. Minden szabad idejüket arra áldozták, hogy munkájuk­nak meglegyen az eredménye. Öntöztek, trágyáztak, irtották a gyomot. A pionírok területe tisztább volt, mint egyeseké az EFSZ-ben. Olyan kukorica- és cukorrépa-termésük lett, mint a szövetkekezetben. Kukoricá­ból még talán jobb is. Hasonló szép eredményről sokat lehet­ne beszélni. Minden iskolában dolgoznak, mint a szorgalmas méhek. Sok kicsi sokra megy — és ez^valóság. Az elmúlt is­kolaévben Szlovákiában a pio­nírok nagyobb kezdeményezés­sel és szorgalommal dolgoztak, így köszöntötték pártunk fenn­állásának 40. évfordulóját. A „Vörös zászló nyomában“ indí­tott expedícióba 10 297 raj, több mint 200 ezer pionír kap­csolódott. A pionírok társa­dalmi munka keretében a me­zőgazdaság és a faluszépítési akcióban 9 millió brigádórát dolgoztak le. 8 923 420 kg vas­hulladékot, több mint 1700 ezer UJ KEZDET Az elmúlt napokban Kolpasz­­ky Jánossal, a csákányházai HNB titkárával hozott össze a véletlen. A titkár legelső sza­vai a csákányházai fiatalok megjavult munkája feletti örö­mét tükrözték. — A CSISZ-alapszervezet az az új vezetőség választása után olyan hévvel kezd dolgozni, .. hogy rá sem lehet ismerni, — állapította meg elégedetten Kolpaszky János. A titkár szavai meglepetést okoztak számomra, hiszen a CS1SZ csákányházai alapszer­vezete bizony nem nagyon tűnt ki az elmúlt évek során. Mi történt hát ilyen hirtelen? — Az, hogy a fiatalokkal ko­molyan kezdtünk foglalkozni — hangzott a válasz. — Azokat a fiatalokat, akikkel minden té­ren számolhattunk, meghívtuk a párt gyűléseire1 is és ott ap­rólékosan megvitattuk az alap­szervezet problémáit. Ebben különösen nagy segítséget je­lentett Fekete Gyula tanító, Zsoldos László, Tóth József és mások, akik felvilágosításaikkal sokat lendítettek kitűzött cé­lunk elérésében, tudniillik, hogy az alapszervezetet új ala­pokra fektessük. Az évzáró gyűlés tehát kitű­nően előkészített viszonyok' kö­zött került megtartásra. Ez megmutatkozott a továbbiak­ban is. A vezetőségbe is a leg­jobb fiatalok kerültek. Nagy Tibor elnök mellett olyan CSISZ-tagok álltak a szervezet élére, mint Paksi László, Gás­pár Erzsébet, Tóth István ifj., Tóth István id,, Tóth Albin és mások, akik már az évzáró tag­gyűlésen1 értékes vállalásokkal lefektették a további sikerek alapjait. — E vállalások egy részét már teljesítették is a fiatalok — beszélte a titkár. — Ugyanis a szövetkezet 200 mázsa cu­korrépáját takarították be és készítették elő szállításra. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap tiszteletére betanulnak egy kultúrműsort, amelyet a község dolgozói előtt adnak elő. Az oktatási év keretében a Tanuljunk a pártról kört hu­szonkettőn látogatják. Csákányházán új kultúrházat építenek. Mindenekelőtt a fia­talok érdeke, hogy minél ha­marabb tető alá kerüljön az épület és igazi otthonukká vál­jon. Nagy mértékben társadal­mi munkával járulnak az épít­kezéshez a CSISZ-tagok. Csákányházán a jövőben re­mélhetőleg nem lesz baj a-ve­zetőség és a tagság 'együttmű­ködése terén, s ez további si­kerek biztosítéka. AGÓCS VILMOS kilogramm papírt gyűjtöttek össze. 314 ezer gyümölcsfa, 1787 ezer erdei és díszfa, me­lyet a pionírok ültettek, hirde­tője a pionírok hazaszereteté­nek. Kiváló és szép eredmé­nyeket értek el. Ezekről be­szélünk a napokban a pionírok csapatgyűlésein. Ahhoz azonban, hogy mun­kájuk sikeres legyen, sok függ az Ifjúsági Szövetség szervei­től és szervezeteitől. Ugyanis ők kötelesek törődni a pionír­csapatok és rajok munkájával és irányításával. A CSISZ-szer­­vezetek nagy feladata az ille­tékes intézményekkel úgy se­gíteni a pionírcsapatok és ra­jok munkáját, hogy az megfe­leljen a gyermekek sokoldalú követelményeinek. Hogy a CSISZ ezt a feladatát sikeresen teljesítse, az alapszabályok feladatul adják az Ifjúsági Szö­vetség szervezeteinek: „A pio­nírokkal való munkára öntuda­tos, a legjobban felkészült ta­gokat válasszák ki, szüntelenül gondoskodjanak ezek előkészí­téséről és művelődéséről.“ Hogy az alapszervezetek jól és helyesen értelmezik feladatu­kat, arról nem egy példa ta­núskodik. A Nižná nad/Oravou-i Tesla üzemben a CSISZ évzáró gyűlése 32 pionírvezetőt neve­zett ki. Ezek a termelésben dolgoznak. Elhatározták a ISISZ-szervezetben. hogy a ioníroknak bábszínház-előadá­­okat rendeznek, elmennek ve­­ük kirándulni, közösen spór­áinak, s az újévi ünnepet szín­én közösen ünnepük meg. A detvai Podpoljanski-i gép­­[yárban a CSISZ védnökséget állalt a detvai kilencéves is­­:ola pionírcsapata felett, s 12 ajvezetőt nevezett ki. Három lapszervezetben a fiatalok fel­­jánlották, hogy a szikráknak s a pioníroknak két gyermek­­átszó-teret építenek. Mindezek ó példák. Sajnos, nem ez a elyzet minden szervezetben, 'annak olyan alapszervezetek s, ahol évről évre feléje sem éznek a pionírcsapatnak és gy „gondolják“, hogy ez egye­di az iskolaigazgató feladata! Íz pedig téves felfogás. Nem zabad elfeledni, hogy a tanító gesz nap a gyerekekkel van, és em egyszer előfordulhat, nélkül, hogy ezt a tanító akar­­á, hogy egy jó, értékes csa­­iat-, esetleg raj-gyűlés, me­­yet a pionírok örömmel vár­ak, a tanulási órák tovább­­olytatása lesz. Az ilyen gyű­­ésről szomorúan mennek haza . pionírok. Ők játszani, szőra­­:ozni akarnak és ilyen formán karnak tanulni a pionir-ösz­­zejöveteleken. ■ BBFBxiiirBaBaiiB*aaüDBiii(RnBaHaL:anciri3i«:a>> sor más épület, ami mind hoz­zátartozik az egyetemi város­hoz. Itt sajátítják majd el a fiatalok az agronómiái és zoo­­technikai tudományukat és a rádió-izotópiai kart is meg­nyitják. Az egyetemi városne­gyednek 1964-ig kell elkészül­nie, de valószínű, hogy a lelke­sedés rövidebb határidőt szab az építkezéseknek. A már föl­épült főiskolai internátusbán ezer lakóhely van a tanulók számára. Hozzáépültek már a wamm? f -4 m Egyes helyeken elhangzanak olyan megjegyzések: mit adhat a pioníroknak az olyan fiatal, aki üzemben, esetleg az EFSZ- ben dolgozik?! Sajnos, egyes szervezetekben a vezetőség is támogatja ezt a nézetet. A ta­nulság az, hogyha a pionírve­zető jól felkészült, sok érdekes dolgot készíthet elő a pioní­roknak. Ezt a következő példa is bizonyltja: A hetényi CSISZ- szervezetben szinte szokássá vált, hogy a CSISZ évzáró gyű­lésén kinevezik a csapat- és rajvezetőket. Ezek munkáját a CSISZ-vezetőség állandóan el­lenőrzi s munkájukban segítsé­get nyújt számukra. Annak el­lenére, hogy a pionírvezetők valamennyien az EFSZ-ben dolgoznak, nagy segítséget nyújtottak a pionírszervezet­nek. Kirándultak velük, kivit­ték a pionírokat a szövetkezet földjére, a gazdasági udvarra, a traktoros-központba. Vasár­naponként szórakoztatják őket. A legjobb sportolók a sport­pályán játszanak velük. Ez -a példa ellentmond mindazoknak, akik azt állítják, hogy a dolgo­zó fiatalok nem lehetnek pio­­nírvezet.ők. Tehát gondolkodjunk el ed­digi munkájukon! Törődtünk-e azzal, hogyan dolgozik a pio­nírcsapat, igyekeztünk-e érde­kessé, vonzóvá, tenni a pionírok összejövetelét. Minden faluban vannak olyan fiatalok, akik szeretik a gépet, jó labdarúgók, stb. Megtaníthatják a fiúkat a labdarúgás szabályaira, a lá­nyokat kézilabdázni és egész biztos, az ilyen összejövetelek­ről boldogan mennek el a pio­nírok s örömmel várják, hogy idősebb testvéreikkel, a CSISZ tagjaival pionírvezetőikkel mi­kor találkoznak legközelebb. Nem szabad elfelednünk, hogy a pionírokkal folytatott munka a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség tagjának becsületbeli fel­adata. SZIGL FERENC AZ ISKOLAVAROS ■ Megváltozott a világ a vén nács iskolaügyi osztályának a Zobor alatt is Nyitrán. Eltün- vezetője, ami több mint egy tek a régi pislákoló lámpák, harmadát képezi a város la- A főutcát és a legfontosabb kosságának. Ezért látunk szep­­mellékutcákat acélkéseken tembertől .olyan sok leányt és szinte nappali fénybe vonja a fiút a nyitrai utcákon. Kiszá­­neonlámpa-sor, amelybe színe- mítottuk, hogy a nyitraiak át­­sen hasítanak bele a fényrek- lagos kora egy emberre átszá­­lámok. Ha autón jövünk, mond- mítva 29 esztendő, éppen a sok juk Bratislava irányából, rög- fiatal tanuló miatt. Jó hírnév­­vest észrevesszük, hogy az új nek örvend a Pedagógiai Inté- Nyitra egyéb büszkeségeihez zet és a Mezőgazdasági Főis­­még társakat kapott. Három űj kola, ahol több mint 3000 diák felhőkarcoló épült az egykori tanul. A középiskolákon kívül Pár utca elején és a daruk már van még rrégy szakiskola, két a tizedik emelet magasságában tanonciskola és a dolgozók esti dolgoznak, tehát ott, ahová iskolája is működik a város­­csak az eddigi első „felhőkar- ban. Az esti iskola különböző coló“, a folyóparti főiskolai in- tagozatain körülbelül 500 olyan ternátus ér. Egész utcasorokat, ember tanul, akik közben állás­városnegyedeket tüntetett el ban is vannak. A zeneiskola is az építő szocializmus, hogy he- jő hírnévnek örvend, lyet kapjanak a modern lakó- Dehát ez nemcsak a város házak, szövetkezeti ház és arculatán látszik meg, hanem egyéb épületkolosszusok. Az az építkezéseken is, Sok iskola egykori vidéki kisvárosból, ma kapott egészen új épületet és majd 40 ezer lakosú modern az egyetemi város egyre jobban város lett, egy kedves speciá- épül. Már a nyitrai főiskolai lis jelleggel tarkítva. A mai internátus is 14 hónappal ké- Nyitra nemcsak Szlovákia egyik szült el a határidő előtt. Ör­­mezőgazdasági ’ centrumává, vendetes, hogy a Nyitra folyón hanem mellette iskolavárossá túl egyetemi város lesz és már is fejlődött. serényen folyik az építkezés. Ma Nyitrán több mint 14 ezer Itt lesz majd a központi pavi­­diák tanul, — mondotta Viliam Ion (aula, rektorátus, dekaná- Závodny elvtárs, a városi ta- tus, elméleti katedrák), egész Gyöngyvirág: Umelecká prie­myselná škola, Bratislava, Pa­lisády, Vysoká škola výtvar­ných umení, Bratislava, Hviez­doslavovo nám. 18. Katica: Bratislavában az Os­veta gyakran rendez szabásza­­ti tanfolyamokat. Lilla: A színésztől megkíván­ják, hogy középiskolája legyen. Most nyílik Bratislavában Ume­lecká škola, . ulica Obrancov mieru, ahol a képzőművészete­ken kívül előadó-művészettel is külön foglalkoznak. Magyar színművészeti iskola nincs. Érettségi után forduljon a kö­vetkező címre: Vysoká škola múzických umení, Štúrova u. Himalája magas csúcsa: A természettudományi fakultáson folytassa tanulmányait, az idei beiratkozást már lekéste. De­kanát Prírodovedeckej fakulty UK, Moskovská ulica 1 a. Rita: Zákazkové závody Vkus, (výroba konfekcie), Heyduková 35. B. F. Moča: Záhradníctvo mesta Bratislavy, podn. riadi­teľstvo Ulica Odbojárov 5. 2. Tanulni szeretnek: Gépipari technikum, Košice (magyar). G. Julianna, Nána: Hospo­dárska škola, Palisády 44. Kék Duna: Még nem idős ahhoz, hogy pincér legyen. Sportbarát: Iratkozzon be egy sportklubba! % Nyitra törté­nelmi város. A múltban és ma egyaránt be­írta nevét tör­ténelmünkbe. Szocialista épít­kezésünk hatal­mas lendülete látható a váro­son, szebbnél szebb házak emelkednek ott, ahol azelőtt lé­nyegében véve kihasználatlan terület volt. De azért a várat is érdemes meg­nézni, amely­nek bejáratát láthatjuk a föl­vételen. Minden szerdán :- többi helyiségek is. Tanulószo­­bák, klubhelyiség, testnevelési a részleg, hatalmas fedett úszó- I- csarnokkal. Botanikus-kert lé­­a tesltését is tervezik későbbi ; I- időpontban. Hát ez lett a régi Nyitrából. : 1- Megmaradtak mint műemlékek . i— a vár, a szobrok, a régi házak, b de alattuk kibontakozott az új l- stadion, az egyetemi város és n az egész új Nyitra, a mai is­­k kolaváros. a Mártonvölgyi László Tornaiján mindig sok fiatal- i al találkozhatunk, de különö- ^ sen szerda este 6 és 7 óra kö- r jött. A művelődési otthonba sietnek, amely ilyenkor zsúfo- t ásig megtelik. Az ittlevők , :saknem mindannyian tanulók. , '»légy iskola 120 tanulója jele- j lik meg minden szerdán este.^ ,az ifjúsági estére“. Az összejövetel baráti lég­­cörben folyik le. Egyúttal tánc- ( ;anfolyamot is rendeztek, ahol íozzáértő egyének tanítják a iatalokat táncolni. Vasárna- r Kinként tea-délutánokat is tar- t anak. A különféle táncokon :ívül mást is, még illemszabá- t yokat is tanulnak. Az ifjúsági estéken sokat ta­­lulnak a tornaijai fiatalok és c iözülük a legtöbbje alig várja i szerdai napot, hogy résztve- 8 áessen azokon. Méri Rozália, Tornaija, e

Next

/
Oldalképek
Tartalom