Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-29 / 35. szám

Fiatalok kéklőfaluban Vághosszú falu gazdag falu. Minden kert, de még az utcák is kékítenek ott a szilvától. Az utcákon sorjában terpeszked­nek a szilvafák, gazdagon ter­mő ágaik meghajolva kedélye­sen kínálgatják mézes gyümöl­csüket. A falu szélét, áttörve, kimerészkedtek a határba is, a szövetkezet gyümölcsösébe. Simkó Mihály, a szövetkezet elnöke és a többi EFSZ-tag is most mar gondolkozhat, hogyan takarítsák be a kékszínű ter­mést. Ponyvára rázzák? Vagy amúgy szedjék? Esetleg szer­vezzenek egy ifjúsági szedő­­brigádot, akik aztán ládákba is rendezik? Utána már csak az átvevőhelyre kell szállítani. Majd meglátjuk. Maradjunk most már a fiataloknál. A szövetkezetben tíz fiatal dolgozik. Főleg a zöldségter­mesztésben és a dohányban. A zöldségtermesztéshez tarto­zik a 15 hektárnyi fűszerpapri­ka-ültetvény, amiből a szövet­kezet jelentékeny összeget küld piacra, komoly hasznot jelent Ez köszönhető a fiata­loknak. Emellett az is, hogy bevált a fűszerpaprika. De még mindig kevés a fiatal dolgozó a közös gazdaságban. El-el utazgatnak ki vonattal, ki au­tóbusszal, olyan is van, aki kerékpáron. Máshol keresnek munkát. Vannak, akik estén­ként hazajárnak, de sokan he­tenként csak egyszer. Ilyen körülmények között bizony a CSISZ alapszervezetének mun­kája lehetetlen. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy még elnöke sincs az alapszervezetnek, sok fiatal pedig azt sem tudja, hogy hívták a legutóbbi elnö­köt! Meg is látszik az egész falun az alapszervezet műkö­désének hiánya. Nemcsak kul­turális és egyéb téren, hanem főleg nevelés szempontjából. Amilyenek a mai fiatalok, olyan lesz a falu lakossága 10—20 év múlva. Hogy fest majd akkor ez a falu? Nem mintha a vág­­hosszúfalusi fiatalokat most már csak állandóan ütni kelle­ne emiatt. Munkás, szorgalmas fiatalok ezek, de mégis hézagot jelent a falu fejlődésében az alapszervezet hiánya. A, helyi pártszervezet és több fiatal már észre is vette az említett hiányosságot. A párt­­szervezet sokat törődik a falu­val, így a fiatalok nevelésével is. Mészáros János, a helyi pártszervezet elnöke, a leg­utóbbi tagsági gyűlésen már feladatul is kapta és vállalta, hogy megszünteti a CSISZ- alapszervezet körül fennálló jelenlegi hiányosságokat. Olyan körülményeket teremtenek a szövetkezetben is, hogy a fia­talok odahaza is megtalálják számításukat. Az eddiginél is fokozottabb gondot fordítanak a mezőgazdaság gépesítésére és többféle növény termeszté­sénél bevezetik a teljes gépe­sítést. Ehhez a dologhoz fiata­lok kellenek, vállalják is azt, ha jók a feltételek. Az alap­szervezetnek új elnököt válasz­tanak és nemsokára megtartják az évzáró taggyűlést. Átszer­vezik az alapszervezet vezető­ségét, főleg olyan fiatalokra bízzák a funkciókat, akik oda­haza dolgoznak az EFSZ-ben. A szövetkezet pedig kirándulá­sokat és széleskörű kulturális lehetőségeket biztosít majd a fiatalok számára és egyben minden dolgozója számára. Már most is háromnapos magyaror­szági kiránduláson vesznek részt a szövetkezet legjobb dolgozói. Szebbé, érdekesebbé kell tenni a faluban az életet. Ennek megvalósítása főleg a fiatalokra vár. Az otthoni prob­lémák és megbízatások lekötik a vághosszúfalusi, fiatalokat is és büszkék annyira falujukra, hogy valamilyen eredmény ér­dekében egy kis áldozatot is hóznak. Ha látják majd, hogy a tettrekészségük milyen gyü­mölcsöket érlel, bizonyára azt mondják, hogy érdemes volt a helyi pártszervezet irányítá­sával megvalósítani a szerve­zeti életet az alapszervezetben, B. I. Tíz év alatt A Középszlovákiai kerületben jól bevált a lentermés. 3500 hektárról takarítják be a kitű­nő ipari nyersanyagot. A kosi kilencéves iskola tanulói is se­gítenek a len betakarításánál. A Klement Gottwald nevét viselő losonci építészeti ipar­iskola most ünnepli tízéves ju­bileumát. Az iskola az eltelt 10 év alatt jelentős sikereket ért el. Sok szakembert nevelt fel hazánk építészeti iparának fej­lődéséhez. Az utóbbi időben a „Z“ akció keretében brigád­munkákkal segítették a külön­böző nagyobb állami építkezé­seket. A füleki tizenegyéves középiskola és a rimaszombati középiskola politechnikai mű­helyének építésében is részt vettek. Az itteni tanulók ké­szítették el a hrachovói iskola építési terveit és a kivitelezés­nél is segítséget nyújtottak. Divínben az iskola építésénél 1728 brigádórát dolgoztak. A losonci gazdasági iskola torna­termének építkezési tervét ké­szítették el és elvégezték az összes alapozási munkálatokat. Tiszolcon a politechnikai mű­hely építésénél segédkeztek. Ipolyságon 2485 brigádórát dol­goztak a különböző építkezé­seknél. Az építészeti iskola tanulói jelentős segítséget nyújtottak az EFSZ-ek építkezéseinél is. A divíni és az uderinai EFSZ istállóit is ők építették. Az is­kola CSISZ-tagjai kidolgozták a losonci járás községeinek meliorációs terveit. Meliorációs KATÓNAK a munkaiskolán A plzeni kerületben a szé­pen ringó és már sárguló gabonatáblák gazdag ter­mést ígérnek. Csallóközben már a cséplést is elfelejtet­ték, itt csak most kezdő­dött az aratás. A mi alaku­latunk katonái is segítenek a szövetkezetekben a gaz­dag termés betakarításánál. Már a takarmányfélék, lu­cerna, széna stb. betakarí­tásánál egységünk katonái 340 órát dolgoztak több EFSZ-ben. Különösen Vo­­lejník hadnagy elvtárs ve­zetése alatt értek el kiemel­kedő munkaeredményeket a katonák a takarmánybeta­karításnál. Közülük meg kell említeni Lőrincz. Kabaj, Lovász, Nagy és Petrás ka­tonákat, akik a legjobb munkateljesítményt nyúj­tották. Alakulatunk védnök­séget vállalt a hlohovičkei EFSZ felett. A szerződésben többek között az is áll, min­den erőnkkel azon leszünk, hogy az EFSZ teljesítse évi tervét az agrotechnikai ha­táridők betartása mellett. Brigádmunkával segítjük felépíteni a szövetkezet is­tállóját. Kulturális rendez­vényeket szervezünk a fa­luban és a katonáink közül többen látogatják a szövet­kezeti munkaiskolát is, hogy jobban elsajátíthassák a mezőgazdasági tudományo­­kät. MARTINCSEK RUDOLF, katona Hárman az ifjúsági brigádból örömmel szedik a paprikát. ifjúsági brigád munkát végeztek Tamásiban. A városszépítési akció kere­tében a losonci nyári mozi épí­tését végezték és segítettek a Kultúra és Pihenés Park lakó­háza építésének befejezésénél. Részt vettek a tanulók a Sztá­­lin-téri park rendezésében és más egyéb losonci munkáknál. Pártunk alapításának 40. évfor­dulója tiszteletére Petrovecen egytanerős iskolát, tanítói la­kást és klubhelyiséget építet­tek. Bizony komoly munkát végeztek az iskola tanárai és tanulói az elmúlt tíz év alatt. SÓLYOM LÁSZLÓ Pártunk megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a nasz­­vadi EFSZ-ben négy lány elha­tározta, hogy szocialista mun­kabrigádban fognak dolgozni. A négy lány: Kollider Ilona, Balogh Mária, Vizsgyák Teréz és Jakubec Teréz. Ifjúsági munkacsoportot szerveztek és versenyeztek a szocialista munkahrigád cím elnyeréséért. Azóta nem sok idő telt el és az ifjúsági munkabrigád 60 ezer korona bevételt biztosított a szövetkezetnek. Amikor érdek­lődtem kötelezettségvállalásuk felől, azt válaszolták, hogy még ebben az évben a tervezett összegen felül 25 600 korona értéknél többet termelnek és 500 köbméter komposztot is készítenek. Az EFSZ magtárá­ban 400 munkaóra ledolgozását vállalták társadalmi munkában a magtisztításnál. A vállalást teljesítették. A lányok azt is elmondták, hogy szabad idejükben szívesen nézik meg a mai témájú filme­ket, különösen azokat, amelyek a fiatalok életével foglalkoz­nak. Sok könyvet is olvasnak, főleg klasszikus íróktól. A CSISZ-alapszervezet munkájá­ban a brigád tagjai tevékenyen részt vesznek. A naszvadi fia­talok különben évenként né­hány színdarabot is betanulnak és a környező falvakban is színreveszik azokat. A faluban egy kultúrház építését is meg­kezdték, később majd itt lesz a kulturális munka központja. A fiatalok szeretnék, ha minél hamarább befejeznék az épít­kezést, mert ez csak a falu előnyére válna. BALHA JÓZSEF SZÍVESEN leveleznénk Mester Veronika, Szentgott­­hárd, Hunyadi u. 31 sz. Magyar­­ország. Filmről és más témáról levelezne magyarul, 18 éves diáklány. Marton János, Pápa, Rákóczi út 14. Magyarország. Sportról, művészetekről levelezne ma­gyarul, 20 éves vízvezetéksze­relő. Szabó Mária, Szentgotthárd, Hunyadi u. 31 sz Magyarország. Jégvirágok és cseppkövek A „Slovenský raj" egyik fes­­tői szépségű vidékén, a Stratená völgyében járunk... Aki itt a réteken elszórt ég­színkék enciánban gyönyörkö­dik vagy a távolban kéklő er­­dörengeteget szemléli, amely­ben a hiúzon kívül még néhány medve is tengeti remeteéletét, szinte el sem tudja képzelni, hogy lába alatt merően ellenté­tes csodát rejteget a föld méhe: az Európa-hírű Dobsinai jégbarlangot. Dobsina város határában, az északi hegyoldalból kiindulva keleti irányban vonul a tüne­ményes jégvilág, amelyet 1870- ben Ruffinyi Jenő fedezett fel két társával együtt. A 300 m hosszú és 20 m széles barlang magassága helyenként a 80 mé­tert is eléri. Jegének 125 ezer köbméterre becsült fő tömege egymásra fagyott rétegekből áll. Legimpozünsabbak azonban furcsa alakú jégképződményei: a cseppkövekre emlékeztető jégoszlopok, a 2Ö m magas jég­függöny, a karácsonyfa, az or­gona, a jégzuhatag és az ún. Ruffinyi-kápolna. A felülmúl­hatatlan képzőművész — a ter­mészet — ehelyütt tündöklő jégmasszából formázta azokat a csodás alkotásokat, amiket a legtöbb barlangban cseppkő­ből szokott remekelni. A földalatti jégpalota meny­­nyezete egyetlen zúzmarát aka­ró, amely a vakító villanyvilá­gításban sziporkázó gyémánt­kárpittal bevont kupolának tűnik s ezerszeresen veri vissza a szivárvány minden színében pompázó fénymását. Főleg a barlang léghuzatos szakaszain „burjánzónak" hihetetlen mennyiségben a szebbnél szebb jégvirágok és kristályok. Aki­nek alkalma nyílik a Slovenský raj szépségeit- a föld színén él­vezni és nem tekinti meg a földalatti jégvilágot, annyit mulaszt, mintha nem csodálná meg egy fejedelmi ékszer leg­ragyogóbb gyöngyét. A Dobsinai jégbarlang má­justól szeptember végéig előze­tes bejelentés nélkül is bármi-A dobsinai jégbarlang megtekinnése után jól esik egy kis napozás. Közben tüzet is raknak a fiatal kirándulóit a sátor­táborban, mert ebédet is kell készíteni. kor rendelkezésére áll a közön­ségnek. Aki teheti, tekintse meg a vegetációs időszakban, mert akkor érvényesül a leg­szembetűnőbben az éles ellen­tét a külvilág lágy zöldje és a holttá dermedt jégtenger acélkékesen fehér színárnyala­tai között. Mivel azonban 20-30 foknyi, átmenet nélküli hőmér­séklet-különbségről van szó és eltekintve a barlang jegesen­­húzatos levegőjétől, helyenként 25 m vastag jégrétegen járunk, ne sajnáljuk az időt alapos le­hűlésre, mielőtt belépünk. El­lenkező esetben csaknem biz­tosra vehetjük, hogy meghűlés­sel, sőt tüdőgyulladással fize­tünk rá nemtörődömségünkre. A Bratislava-Zólyom-Margit­­falva-Kassa-vasútvonal mentén fekvő „Ľadová jaskyňa" nevű állomásról 30 perc alatt gyalog eljutunk a jégbarlanghoz. A magyar határ tőszomszéd­ságában van egy másik, nem kevésbé nevezetes és kedvelt barlang, amely komoly vetély­­társa az előbbinek: a Pelsőctől délre fekvő Domica-i cseppkő­­barlang. A százféle alakú és százféle színű cseppkövek erde­je olyan lenyűgöző hatást gya­korol az emberre, hogy bense­­jében szinte törpének érzi magát a félelmetes nagyságú sztalagmit- és sít álakt it-óriá­sok társaságában. Az ügyesen elhelyezett világítótestek és fényszórók csak fokozzák a rejtelmesnek tűnő fényhatáso­kat; főleg, ha arra gondolunk, hogy az i. e. harmadik évezred második felében emberek lak­tak ebben a titokzatos föld­üregben. Erről tanúskodnak az őskori leletek, csontból és kő­ből készült használati eszközök, valamint a hihetetlen türelem­mel és szeretettel kidolgozott kerámia-edények, amelyek rég letűnt idők finom ízlését és viszonylagosan magas kultúr­­színvonalát bizonyítják. A végesteien idők óta állan­dóan egyenletes időközökben aláhulló cseppek halk koppaná­­sa gyakran érzéki csalódást vált ki a figyelmesen hallga­­tódzó látogatónál: úgy véli, mintha távoli harangzúgás vagy orgonabúgás . hangfoszlányai szűrődnének füléhez az árnyék­birodalom rejtelmes mélyéből. Vagy ha elmereng azon, vajon hány ilyen parányi vízcsepp mészlerakódása kellett ahhoz, hogy évezredeken keresztül fel­építse a gigászi cseppkőcsopor­tokat: a „Rejtélyek Székházát", a „Római Fürdőt", a „Tizenegy Láng Termét" stb. Az ógörög mitológiában sze­replő „alvilág" folyójához ha­sonlóan ugyancsak Styx-nek nevezik a Domica-i cseppkő­barlangban kígyózó patakot, amelyen csónakázni is lehet. Csupán Charon, az alvilág ré­vésze nem azonos a mai csó­nakmesterrel és cerberust sem látni, a háromfejű kutyát. Az 1926-ban felfedezett Do­mica-i cseppköbarlangról ké­sőbb kitűnt, hogy összefügg és folytatását képezi a magyar területen fekvő Aggteleki cseppköbarlangnak, Európa egyik legnagyobb üregrendsze­rének. A csehszlovák részen lévő barlang, valamint a köze­lében épült turistaház egész éven át üzemben vannak. Kör­nyéke, ha nem is hegyes, a kö­zeli erdők és virágos rétek vál­takozása folytán kifejezetten szépnek mondható, főleg ta­vasszal és nyáron. Derült idő­járás esetén ugyancsak szép kilátás nyílik a közeli Domica­­hegyról, ahonnan a Magas - Tátrát és Magyarország egy részét látni, valamint a nem messze fekvő gombaszegi bar­lang bejáratát. Az utóbbi, ame­lyet csak 1951-ben fedezett fel Herényi László társai kíséreté­ben, kissé háttérbe szorul az ismertebb Domica-i barlang mögött. Megkövesedett csőre hasonlító üregének megtekin­tése azonban cseppköveinek változatos színe és alakja foly­tán felejthetetlen élményt je­lente minden látogató számára. va-J. Színészképeket cserélne és ma­gyarul levelezne, 18 éves diák­lány. Csonka Vera, Győr 6. Kultúr­ház 21. Magyarország. Külön­féle témákról levelezne magya­rul, 16 éves diáklány. Zatykó Mihály, Loc.: Saeueni Str. Stalin 65, reg. Crisana, Ro­mánia. Sportról, zenéről leve­lezne magyarul és románul, 25 éves kereskedelmi dolgozó. Szűcs László, Oradea Stn Dankó Pista No. 5. Románia«: Képeslapok gyűjtéséről és bé-’ lyeggyűjtésről levelezne ma­gyarul, 18 éves. Bátri Piroska, Jászladány, Községi Tanács, Magyarország. Filmről, zenéről levelezne ma­gyarul, 17 éves. Czakó Zsuzsanna, Miskolc, Széchényi út 33. I. em. 1/a. Ma­gyarország. Zenéről és más té­máról levelezne magyarul, 18 éves gimnáziumi tanuló. Göndör Gyula Str. CC Notara No 8. Oradea, Románia. Magya­rul, románul levelezne külön­féle témákról, 18 éves diák. Tárnái Györgyi, Siklós, pos­tahivatal, Magyarország. Bé­­lyeggyüjtésről és más témákról levelezne magyarul. Gulicz Mária, Keszthely, Bem József út 17. Magyarország. Magyarul, oroszul vagy néme­tül levelezne, 17 éves diáklány. Papp Zsüzsanna, Pécs, III. Bajnok út 4 sz., Magyarország. Papírszalvétagyűjtésről leve­lezne magyarul, 15 éves diák­lány. Bánhidi József Budapest, II. kér. Bajvívó út 6 sz. IV. 1. Sportról, bélyeggyűjtésröl le­velezne magyarul, 15 éves diák. üzen eUk^j Egy falusi tanulóleány: Arra a kérdésre, hogy Bratislavában milyen iskolába lehet még be­jutni, választ nem adhatunk. Egy régi olvasójuk: A leg­jobb lenne, ha a képzőművé­szeti főiskolán folytathatná ta­nulmányait (Vysoká škola vý­tvarných umení, Bratislava, Hviezdoslavovo nám. 18.) For­duljon közvetlenül oda, esetleg küldjön be néhány rajzot is. Karlovy Varyban létezik a kö­vetkező iskola: Priemyselná škola keramická. Prágában: Priemyselná škola grafická. Hellichova 22. Karlovy Varyban és vidékén a nagy porcelán­üzemek mellett léteznek üzemi ipari tanulóotthonok. H. J. Rimaszombat: Aláírás nélkül és pontos cím nélkül a mondja egymásnak a két turista, mert hiszen a jelzés ezt mutatja. őrzünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom