Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-11 / 28. szám

HÁZASODNI VISSZAPILLANTÁS LDizerl VÍZ ellen A vakáció alatt a tanuló fiatalok ezrével serényked­nek a termelésben. Láthat­juk őket a sárga tarlón amint a termést takarítják be, vagy a szövetkezetek, állami gazdaságok zöldség­kertészeteiben, de ezer és ezer fiatal vesz részt talaj­javító munkálatokban is. A tanuló fiatalok legfőbb nyári elfoglaltsága közé tartozik általában véve a talajjaví­tás. A. talajjavítással egy­szerre a víz jelenlétéért és a víz ellen küzdenek. Ahol száraz a talaj, oda vizet kényszerítenek folyni. Ahol sok a víz, onnan elvezetik. Mocsaras rétek válnak ter­mővé, száraz földterületek pedig öntözhetővé kezük munkája nyomán. A talajjavítással — nyu­godtan állíthatjuk — föld­területünket bővítjük. A ta­lajjavítással elért magasabb hektárhozamot érünk el, és a szántóterület további ki­bővítése bizony fontos fela­dat: új területszerzés. Mun­kában vannak hát a fiatalok, amikor csak tehetik, főleg a nagy nyári szünidő alatt. I Ez már több éve így folyik s az elvégzett munkálatok számbeli eredményeit föl­mérni bizony nehéz, mert olyan nagyok az eredmé­nyek. Például a hodoníni já­rásban a Vnorovech-i EFSZ megjavított rétjein hektá­ronként 55 mázsa széna ter­mett az idén. 28 hektárnyi területen értek el. ilyen eredményeket. Egy mázsa széna 40.— koronába kerül, számítsuk tehát ki, érdemes volť-e talajjavítással, rét­ápolással foglalkozni? Ter­mészetes, hogy érdemes, mert az említett munkálatok korántsem kerültek annyi­ba, mintha más szántóföldi növényt termesztettek volna az említett területen. A tiszta haszon tehát legalább duplája más szántóföldi nö­vény termesztésénél. Igaz, ezen a teryleten búzát, bur­gonyát vagy mást termelni nem lehetett volna, mert csak rétnek való talaj. Te­hát a rét is gazdagságot jelent, ha kellőképp gondoz­zák. A fiataloknak pedig sokat köszönhetünk a rét- és legelőjavításban. Egy hektár cukorrépa­­vetés évente 4 millió 500 ezer liter vizet használ el, minden mázsa gabona ter­meléséhez pedig 60 ezer li­ter víz .kell a természet víz­­háztartásából. Ebből a két számból is láthatjuk, milyen fontos a száraz területek öntözése, milyen értékes munkát végeznek a fiatalok akkor, amikor talajjavítással javítják, befolyásolják a ta­laj vízforgalmát. Minden járásban több he­lyen is folynak ifjúsági ta­lajjavító munkálatok. Az érsekújvári Elektrosvit dol­gozói is bekapcsolódtak a talajjavító munkába és a barsfüssi határon 6 km hosz­­szú vízlevezető kanálist ás­tak. Ezt a munkát szeptem­ber elejére befejezik. Ha­sonló tettek százával és százával vannak az ország­ban, ami az ember legszebb, legjogosabb harcát jelenti a természettel szemben. B. I. A fiatalok fölsorakoznak és pár perc múlva indulnak meliorá­­jciós munkára, vízlevezető árkok készítésére. Minden iskolában, amelynek tanulói részt vesznek nyári meliorációs brigádmtm- 1 kán, így készültek fel. a fiatalok. lesztéséhez, a tanulókat tapasz­talatokkal, képességekkel és készségekkel ruházta fel. A CSISZ oktatási tervébe még számos értékes előadás is be­került. Például vitát rendeztünk Spanyolországról és Törökor­szágról. Előadást tartottunk és vitatkoztunk a diákszerelemről. Pártunk alapításának 40. évfor­dulójával kapcsolatban idősebb párttagok segítségével tartót-VESZÉLYES tendő: a dolgozó a házasságról köteles előzetesen értesíteni a céget.“ Ezt a szerződést írta alá a torinói Waimar-gyárban Dolores Superina munkáslány. Amikor férjhezment, szó nélkül kiadták az útját. Az UPIM, az egész Olaszor­szágot behálózó filléres áruház sem alkalmaz asszonyokat: a férjhezmenő lányoknak a nász­ajándék mellett — felmondóle­velet is kézbesít. Tilos a sze­relem a Standa-áruházak el­árusítóinak is. A cég — mint az Unitá írja cikkében — hirdeté­sében 17—23 éves hajadonokat keresett a pultok mellé: s ho­gyan is kaphatott volna asszony állást, mikor csak a jelentkező lányok száma kereken kétezer volt! Lázadozni? Tiltakozni? C. Anna, egy milánói felvonógyár alkalmazottja titkos házasságot kötött, csak hogy állását meg­tarthassa. A hivatalban nem hordta a jegygyűrűt, és tán senki sem tudta volna meg, hogy „házasság bűnét követte el“, ha egy levelet — asszony­néven — nem címeznek éppen a hivatalba. Mikor így leleple­ződött, a főnök nagylelkűen felajánlotta: nem bocsátja el, ha igazolja, hogy nem lehet gyereke. Anna erre már nem volt hajlandó és — az utcára került. Ha valamelyik gyárban_leépí­tés folyik — mindig a férjes asszonyok kerülnek először az utcára. Hiába biztosítja a tör­vény a munkához való jogot, az egyenjogúságot, s a megannyi kedvezményt is az anyáknak — ha ugyanakkor megmarad a szabad nyerészkedés joga is. Ezért veszélyes házasodni. A camorra csak néhány száz em­bert fenyeget Itáliában; a tő­kés mohóság sokkal, de sokkal többet. Ha a főnök pénzébe ke­rül, tilos a szerelem. tunk több előadást. Ezek közül igen érdekes volt Hübsch Sá­muel előadása a pártról. Nem lehet elhallgatni Dráfi József igazán figyelemre méltó elő­adását, amelyet a nemzetközi gyermeknap alkalmából tartott. Az esztétikai és kulturális nevelés egyik jelentős ténye­zője a tánckor. A tánckör ve­zetője minden elismerést meg­érdemel. Az ő érdeme, hogy táncosaink már évek óta járási és talán országos méretben is az első helyet vívják ki maguk­nak. A tánccsoport nemcsak az ifjúsági alkotóversenyeken lép fel, hanem más alkalommal is, mint például a CSEMADOK dal- és táncünnepségein. A gazdag sikerekben a tánccsoport tagjai is osztoznak, mint Bálint Mária. Demo Éva, Horváth Mária, Csicsatka Györgyi, Pekarik Györgyi, Német Jolán, Katona Valéria. Faludi Klári, Gremen Éva, Haris Jolán, Jakab Katalin, Gyarmathy Mária, Szombat Má­ria, Fekete István, Vida István, Nagy Péter, Rédey György, Fujasz György, Keller Gábor, Korpás Gábor, Nagy Endre, Kubovics Iván, Szombat József, Hóbor Gyula és Dénes Imre. Iskolánk kulturális életének fő eseményei voltak a szavaló­versenyek. A tanulók fejlődés­ről tanúskodtak ezen a téren, sőt új tehetségek is megmutat­ták tudásukat. A komáromi országos szavaló-versenyen jó eredményeket ért el Csiba Má­ria, Bajkai Mária és Jakab Ka­tó. A járási versenyen sikerrel szerepelt Karakán Csilla. Önálló alakításával kitűnt Ölvecky Ilo­na, Csiba Mária, Kucsera Mária, Szenczy Éva és Dénes Imre. A CSISZ-tagok aktívan be­kapcsolódtak a városszépítési akciókba, a IX. és a X. osztá­lyok pedig az anyalai, bajcsi és más állami gazdaságokban vé­geztek egy hétig társadalmi munkát. Sokat dolgoztak a CSEMADOK kultúrházának épí­tésénél is. A következő tanévre már ki­jelöltük a pionírvezetőket és számukra előadásokat tartot­tunk. A IX. osztály tanulóival megismertettük a CSISZ KB irányelveit, az új tagok felvé­telével kapcsolatban. A sikerekben nagy része van az iskolai CSISZ-szervezet ve­zetőinek is. A vezetőség tagjai a következők: Bálint, Mária, Hóbor Gyula, Karakán, Csilla, Molnár Ilona, Deme Éva, Szen­czy Éva, Rédey György, Nagy András, Nagy Péter, Istenes István, Szőcs Margit, Takács Ilona, Varagya Mária és Fujasz György. CSIZMADIA BÉLA Az elmúlt, tanévet eredmé­nyesen zárta az érsekújvári magyar tannyelvű általános is­kola CSISZ-szervezete. Az isko­lai szervezet a következő tan­évben is jó munkát akar kifej­teni. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy minden egyes CSISZ- tag úgy mint a múltban, tevékenyen vegye ki részét a munkában képességei szerint. Most pedig szóljunk néhány szót ,az elmúlt tanévben végzett munkákról. A X. A és B osztályokban a CSISZ oktatási évének kere­tében „Hazánk térképe felett" érdekkört szerveztük meg. A XI. osztályban pedig a párttag­ságra való előkészület jegyében megszerveztük a Tanulunk a pártról kört. A körök munkája hathatósan hozzájárult az ifjú­ság politikai ismereteinek fej­Netnrég ítélték el Olaszor­szágban, a Nápoly-környékén harcoló titkos banda, a camor­ra néhány tagját: adót vetettek ki a szerelmesekre, a házasodó fiatalokra, s egy ifjú, aki nem fizetett, halállal lakolt. A két elítélt mögött becsukódott a börtön kapuja — de a camorra továbbra is megvámolja a sze­relmet. A napokban hír érke­zett: egy bátor ifjú pár a ca­morra fenyegetéseire fittyet hányva immár harmadszor tűzi ki esküvőjét. A zsiványok előbb a lányt, majd a fiút támadták meg a nagy nap előestéjén... Veszélyes házasság ez — de ilyesfajta bátorságra aránylag mégis csak ritkán van szükség a. szép Itáliában. Am, az olasz lapok egyre többet írnak a há­zasság másfajta veszedelmeiről. Ez a veszély abban áll, hogy a bankok, áruházak, gyárak tu­lajdonosai, nem szívesen alkal­maznak férjes asszonyokat. Az asszonyok ugyanis, urambocsá' gyereket szülnek, erre a tör­vény szabadságot és szociális juttatásokat biztosít — ez pe­dig .kétszeres veszteség a tő­késnek. íme, egy tipikus szerződés­szöveg: „Házasság esetén ez a szerződés előzetes figyelmezte­tés nélkül semmisnek tekin­o Viktor Pavlju­­csenko, a har­kovi elektromos berendezéseket gyártó üzemben dolgozik. A ha­talmas üzemben sok komplikált ipari terméket állítanak elő, nem csoda hát, ha aiapos szak­tudást és álta­lános műveitsé­­ket követelnek meg a munká­soktól. Viktor Pavljucsenko is a technikai fő­iskolán tanul, munka után ép­pen vizsgázik, szigetelés-tan­ból. o nyúló sziklák híján nem találja meg számítását, annál nagyobb elragadtatással emlékszik meg a természetbarát tájoló az édenkertben szerzett benyomá­sairól. A Slovenský raj két fon­tos vasútvonal között fekszik: Vadregéisyes hegyek * völgyek... Szlovákia paradicsoma néven ismeretes szűkebb hazánknak az a része, amely a Dobšina — Hrabušice — Igló közötti há­romszögben terül el. Aránylag nem nagy, kb. 150 négyzetkilo­métert felijlelo összkiterjedése ellenére annyi és olyan változa­tos természeti szépségekkel kedveskedik az idegennek, hogy méltán megérdemli a „Sloven­ský raj“ elnevezést. Ha hegy­csúcsai nem is közelítik meg a Magas- és Alacsony-Tátra rideg bérceinek magasságát, annál tarkább, meghittebb lát­ványt nyújtanak a fennsíkokból kiemelkedő, zöldellő kisebb hegygerincek. Legmagasabb csúcsa az 1271 méter magas Ondrejisko és többi hét hegye is alig haladja meg az ezer métert. De minden egyes ma­gaslatról pompás kilátás nyílik a szélrózsa minden irányában a turista számára: a stírü erdő­sávok komor zöldje kellemesen váltakozik a tisztások és rétek virágtengerének ragyogásával. És mintha csak egyre halogatná fájó búcsúzkodását az őszbe hajló tájtól, kikelettől virág­­haldoklásig buja hiúsággal kí­­nálgatja báját a sok szirom-, harang- és kehelygyönyörűség. Látogatottságát nem csekély mértékben a dobsinai jégbar­lang vonzóerejének köszönheti Szlovákia paradicsoma, vala­mint a Hnilec folyón újabban jelépített víztároló medencé­nek, amelyet viszont a vízi­sportok kedvelői keresnek jel tömegesen. Felejthetetlen szép­ségű a Hernád vadregényes ka­nyargása, amelynek medre és völgye köztársaságunk leghosz­­szabb kanyonját alkotja. Szoro­sokban, vízesésekben különben sincs hiány a Slovenský raj-ban. Így például a glackyi fennsík keleti és nyugati lejtőin lero­hanó hegyipatakok keskeny, de olyan mély és még egyre mé­lyülő medreket vájtak a puha mészkőbe, hogy meredek szik­lapartjaik ma már a 200 méter magasságot is elérik. Ezen szurdokoknak egyik parttól a másikig terjedő szélessége emellett alig haladja meg az 1-2 métert. Útjukban számtalan sellő s vagy húsz vízesés — köztük egy 60 m magasságú — szakítja meg a hegyi vízfolyá­sok amúgy is hepehupás med­rét. * A glackyi felföld méhében rejtőző titkokat a mai napig sem fedték fel egész terjedel­mükben. A Medve-barlangra például csak 1952-ben bukkan­tak. Szép cseppköveken kívül egy nagy barlanglakó medve csontvázát találták meg benne, amiből arra következtetnek, hogy még további üregek és le­letek feltárásával számolhatnak kutatóink. Ha a vérbeli hegymászó égbe ezek egyike a Bratislava— Zsolna—kassai, amelynek men­tén Iglón szállhat ki a turista, a másik pedig a Bratislava— Zólyom — Stratená—ntargitfal­­vai, amelyet viszont a Dobsinai Jégbarlang nevű megállónál le­het megszakítani. Ezenkívül több autóbuszjárat is elvisz úticélunkhoz. De a legszebb vi­déket Csupán turista-utakon lehet megközelíteni, amelyeken már lábunkat kell igénybe ven­nünk. Mivel az útjelző-szolgálat kifogástalanul működik és a jelzéseket minden évben fel­újítják, nem kell attól tarta­nunk, hogy eltévedünk. És ahol a legnagyobb bőkezűséggel pa­zarolja szépségeit a természet, turista- és menházak állnak az idegenek rendelkezésére Szlovákia paradicsomának megtekintésénél nem szabad megfeledkezni Kysel, a legszebb szoros felkereséséről, ahová Kläštorból kiindulva 3 Vi órás gyönyörű úton lehet eljutni. Sokol völgyében megcsodálhat­juk a már említett 60 m magas vízesést. Az itteni meredek sziklák könnyebb megmászásá­ra hágcsókat létesített a „Hegyi szolgálat". Suchá Bela kanyonja vetélkedik a kyseli szoros felel­­fnetesen szép panorámájával. A Suchá Bela-i sátortáborból elindulva ugyancsak 3 Vi óra alatt megtekinthetjük a vízesé­sek és sellök eldorádóját. Vad­regényes kirándulás továbbá a Glacról Kláštoriskóra vezető 8 órás túra. Erre az útra viszont csak gyakorlott hegymászók vállalkozzanak, mert több, vi­szonylagosan meredek hegyre kell közben felkapaszkodni. Vé­gül pedig kilenc órás gyaloglás­ra kell felkészülnünk, ha Sokol-7»n7 -f o11/-£>t‘ol"Orl no /• mif\niir\*’íi A kirándulók nagy csoportja saját autóján érkezik a Slo­venský raj-ba, a Szlovák Paradicsomba. Nemsokára sátorvá­ros következik, utána pedig a kellemes üdülés. fekvésű Stratená völgyén ke­resztül haladva Dobsina jégvi­lágához akarunk eljutni. Ha nem is termékeny, alig van kopár tája az egész körzet­nek. A gyakori és dús csapadék fokozottabb életre serkenti a növényzetet, sűrűbbé növeszti a lombos- és tűlevelű fákból álló erdőket. A hegyipatokok sebes folyásuk következtében nem bővelkednek ugyan halban, finom húsú pisztráng azonban mégis akad horogra. A sűrű erdők mélyén szarvas, őz, vad­disznó, sót hiúz is rejtőzik. Régebben a lakosság gomba, szamóca s más erdei termékek eladásából tengette életét. Némi megélhetési lehetőséget az er­dők faállománya biztosított az erdőlakóknak, nevezetesen an­nak gömbfává való feldolgozá­sa. Erről tanúskodik a Hnilec folyó mentén épült stratenai fűrésztelep. A parlagon heverő vízierőt már a tizennegyedik században felhasználták mal­mok, hámorok és az ún. „ma­­sák“ (kezdetleges kohók) haj­tására, a szegények legszegé­nyebbjei a vasöntéshez szüksé­ges jászén „égetésével" jutottak némi keresethez. Szlovákiának mérföldes lép­tekkel haladó iparosítása és vízfolyásainak hatványozott energiafejlesztésre történő ki­használása ma már megterem­tette a feltételeket ahhoz, hogy a Slovenský raj vadvizeit is az országos építőmunka szolgála­tba kényszerítsék, hogy továb­bi duzzasztó gátak, víztárolók és vízierőművek létesítésével, újabb munkahelyek teremtésé­vel ne csak a turisták, hanem az ottani dolgozók igazi para­dicsomává alakuljon a Stratená ‘völgye. va. J. Szívesen leveleznénk Marianna Jelínková, Tomášov č. 8 okt. Bratislava vidiek, ČSSR. Magyarul, szlovákul, oroszul levelezne különböző témákról, 16 éves diák. Marsalkó Pál, Balsa, Szabolcs vezér út 17 sz. Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 19 éves diák. Seregi Rózsa, Szeged, Lenin krt. 91 sz. Magyarország. Ma­gyarul levelezne és színészké­peket cserélne, 16 éves diák. Bánhegyi Mária, Pápa, Gorbai Sándor u. 29 sz. Magyarország. Magyarul, németül levelezne, színészképeket, tájképeket cse­rélne, 16 éves diáklány. Halasy András, Szeged, Lenin krt. 91 sz. Magyarország. Kü­lönböző témákról levelezne ma­gyarul és németül, húsz éves. Kobera Klára, Zalaegerszeg, Ságvári út 21-23, Magyarország. Irodalomról, zenéről levelezne magyarul, 16 éves diáklány. Gelencsér Margit, (regszem­cse, Kutatóintézet, Magyaror­szág. Sportról és egyéb témá­ról levelezne magyarul, 17 éves. Szeghalmi József, Oradea stv: Gárdonyi Géza No 14, Cartierul Episcopia, Románia. Sportról, filmről levelezne magyarul vagy németül és képes levelezőlapo­kat cserélne, 19 éves elektro­technikai tanuló. Dudás Margit, Szeged, Csaba u, 68 sz., Magyarország. Magya­rul levelezne sportról, zenéről, 17 éves. Kohlmayer Ádám, Ceglédber­­cel, Táncsics Mihály u. 9. Ma­gyarország. Turisztikáról és egyéb témáról levelezne ma­gyarul, 17 éves gimnáziumi tanuló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom