Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-17 / 3. szám

A ta n u I ó körökről Az ifjúság politikai nevelése terén elért eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az okta­tási év sikere nagyban függ at­tól, milyen gondot fordított arra a CSISZ. alapszervezete.. Ezt világosan bizonyítja a kö­vetkező példa: A zsolnai Slove­­na üzemben az elmúlt oktatási év előkészítésére nagy gondot fordított a CSISZ üzemi veze­tősége. Valamennyi alapszerve­zetben, a műhelyekben beha­tóan foglalkoztak ezzel a kér­déssel. Minden egyes tagot, va­lamennyi fiatalt személyesen látogattak meg, s megkérdez­ték, milyen kört volna kedve látogatni és mit akarna elsajá­títani. A vezetőség figyelembe vette azt is, hogy kinek mihez van vonzalma, kedve, milyen az iskolai végzettsége, stb. Az ok­tatási évről szó volt nemcsak a vezetőségi üléseken, de a CSISZ tagsági gyűlésen is. Az ilyen alapos előkészületnek meg is volt aztán az eredménye. A CSISZ egyes köreiben 428 fia­tal fokozta politikai tudását. Legnagyobb érdeklődés mutat­kozott a „Tanuljunk a pártról" és a „Világ térképe felett“ kö­rök iránt. Hatvankét fiatal vett' részt a pártiskolázáson, negy­venhárom fiú és lány pedig az esti ipariskolát látogatta. Az üzemben alig volt fiatal, aki ne tanult volna valamilyen körben. Az oktatási év sikere érdekében a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, hogy a körök munkája tartalmas és vonzó legyen. Ezért elsősorban a kör­vezető felelős. Jól tudták ezt a Slovena CSISZ üzemi vezető­ségének tagjai is, s ezért a kör­vezetőket közösen a pártszer­vezet vezetőségével választot­ták ki. így mindenekelőtt olyan párt- é.s CSISZ-tagokra esett a választás, akik tapasztalattal rendelkeztek a nevelőmunká­ban. Például a „Világ térképe felett" körök vezetőinek olyan technikusokat, mérnököket vá­lasztottak ki, akik vonzalmat éreztek a földrajz és a történe­lem iránt. Nagy figyelmet for­dítottak arra is, hogy a propa­gandisták részt vegyenek a CSISZ járási bizottsága által szervezett szemináriumokon. A CSISZ üzemi vezetősége gyak­ran tapasztalatcserére hívta össze a propagandistákat, a pártszervezett vezetőségének segítségével az év folyamán többször értékelték a körök munkáját, megvitatták azokat a problémákat is, amelyek az egyes körök munkájában fel­merültek. Nagyon szívesen fo­gadták a körvezetők a tapasz­taltabb elvtársak, propagandis­ták beszélgetését. A vezetőség állandóan tájékozódott az okta­tási év menetéről. Ha siker volt, a vezetőség együtt örült a pro­pagandistával, a kör tagjaival, ha hiba akadt, közösen keres­ték annak az okát. Kiindulva pártunk Központi Bizottságá­nak irányelvéből, a CSISZ-veze­­tőség gyakran kezdeményezés­sel fordult az üzemi pártveze­tőséghez vagy konkrét segítsé­get kért. Gyakran előfordult, hogy egyes fiatalok különösebb ok nélkül kimaradtak a kör munkájából. A CSISZ-vezetöség minden ilyen esetet felülvizs­gált és megmagyarázták az 'ilyen „lógók“-nak, milyen hely­telenül cselekednek. A CSISZ- szervezet, különösen a vezető­ség kitartó munkája meg is hozta gyümölcsét. Az idei oktatási év eddigi eredménye is azt mutatja, hogy ahol a CSISZ vezetősége állan­dóan foglalkozik az oktatási év kérdésével, ahol segít a körve­zetőnek, ott az oktatási évnek sikere van és a fiatalok szíve­sen látogatják a köröket. A CSISZ-vezetőségnek a jelenben különös figyelmet kell fordíta­nia a körök munkájára. Pártunk Központi Bizottságának hatá­rozata értelmében az ifjúsági szövetség valamennyi körében január és február folyamán a kommunista és munkáspártok 1960 novemberében tartott moszkvai értekezletét vitatják meg. Hogy ez mindenütt sike­rüljön, szükséges lesz, hogy a CSISZ vezetősége segítségért forduljon a pártvezetőséghez a CSISZ-propagandisták iskolá­zása érdekében. Ezen a téren hathatós segítséget nyújthat­nak a körvezetőknek a Marxiz­­mus-leninizmus tanácsadói, va­lamint a CSISZ járási vezetősé­gei. A CSISZ járási vezetőségei­nek is folyamatos gondot kell fordítaniuk az oktatási évre. Ellenőrizzék, segítsék, lássák el tanácsokkal mind a propagan­distákat, mind az alapszervezet elnökeit. Az ifjúság politikai nevelésében valódi segítséget azonban csak akkor fog tudni nyújtani a CSISZ-vezetőség, ha mind az elnök, mind a vezető­ségi tagok példával járnak elöl, és maguk is mélyrehatóan ta­nulmányozzák és elsajátítják a marxista-leninista elméletet. SZIGL FERENC A prágai Klement Gottwald Autógyárban több szocialista mun­kabrigádot szerveztek. Stanislav K o h o u t az egyik brigád vezetője megbeszéli munkatársaival az autók elektronikus berendezésének szerelését. fjjpinilni vágyók, figyelem! A Szlovák Technikai Főiskola Bratislavában, teljesítve a CSKP KB idevonatkozó határozatát, rendkívüli figyelmet szentel azoknak, akik foglalkozásuk mellett végeznek tanulmányo­kat. Ezt bizonyítja az a körül­mény is, hogy a legjobb tan­erők, a legképzettebb tanár­káderek oktatják a távtanuló­kat, és a Szlovák Technikai Főiskola lényegesen kiszélesí­tette a konzultációs központok hálózatát. A Szlovák Technikai Főisko­lára az idén 8617 hallgató irat­kozott be, s ebből 2559 hallgató távúton végzi tanulmányait, 1000-rel több, mint az elmúlt tanévben. A Szlovák Technikai Főiskolán a távhallgatás követ­kező formáit ismerik: távhall­gatás, esti iskola, speciális extern tanulmány végzett hall­gatók számára, műszaki és öko­nómiai tóvábbképző tanfolya­mok. (Jelenleg csak a gépészet és vegyészet számára a nyári szemeszterben, tehát 1961. feb­ruár 1-ével). A speciális kombinált tanul­mány lehetőséget nyújt az épí­tészeti és a gépészeti szakon. Erre a szakra több, mint 100 hallgatót vesznek fel. A Tech­nikai Főiskola elektrotechnikai szakán 200 végzett hallgató számára továbbképző tanulmá­nyi lehetőség nyílik. E techni­kai főiskola az új tanévben nagy üzemekben és ipari köz­pontokban további konzultációs központokat létesít, amelyek a Szlovák Technikai Főiskola határozata értelmében poli­technikai jelleget öltenek és így valóban a bratislavai Tech­nikai Főiskola fiókintézeteivé válnak. Az 1960—61-es tanévben a Szlovák Technikai Főiskolának 11 konzultációs központja mű­ködik majd a következő tanul­mányágakban: Kassán az épí­tészeti és vegyészeti szak szá­mára, Zólyomban az építészeti, gépészeti és elektrotechnikai szak, Novákyban az elektro­technikai, vegyészeti és gépé­szeti szak, Dubnica nad Váltóm­ban a gépészeti szak, Púchovon és Ostraván a vegyészeti szak, A NEVA PÁRTJÁN hjfapfény és sötétség össze­® ®i ölelkeztek, csodálatos szí­neket festettek az égre. Előt­tünk a tenger, hátunk mögött a szárazföld. A Finn-öböl felett sárgás-piros-fehéres hajnali pirkadás, a szárazföld fölött sötétség, mintha ítélet közeled­ne. Ogy fest a láthatár, mintha nehéz sóhajtás nyögne felette, mintha sírástól lenne hangos ott a vidék. A vizek fölött ját­szanak a fények, üdít, jó han­gulatra gerjeszt mindenkit. Ki tudja, mi az oka ennek? Talán nem szeretik a tengerek a szá­razföldet és valami nagy hatal­masságtól _ azt kívánták, hogy éjszaka legyen fölötte? Aligha. Mert azért ott is világos van, de nem olyan szikrázó panorá­más, mint az öböl fölött. A fes­tők bizonyára színharmóniát tudnának összeállítani most, de nincsenek itt, és aki nem ért a festészethez, az is sokáig el tudja nézni. A zúgás és a vil­lanyfények mégis a nagyvárost hozzák közeliinkbe, Leningrá­­dot. Iszaková Natália kalauzol a tengerparttól a sziporkázó ut­cákba. Leningrádban bizony nappal is égnek a villanyok, ha a hosszú éjszakák időszaka kö­szöntött be. Hiszen alig néhány óráig van csak alkonyati vilá­gosság és az éjszakák nagyon hosszúak, szinte megszokni is nehéz annak, aki nem járt még itt. Nyáron nem így van ám — vígasztal Natália, — akkor meg az éjszakát alig ismerik a le­­ningrádiak, este tíz órakor új­ságot olvashatunk az utcán, villanyfény nélkül. Szereti is ezt a várost, büszke rá, hogy az ö városa, ide való, itt született. Nemrég végzett a leningrádi egyetem filológiai karán, angol, francia nyelvet tanult. Érdek­lődött, tetszik-e a város, van-e ehhez hasonló több is Európá­ban. Szép város ez. Büszke lehet rá minden leningrádi — mond­tam neki és szemmelláthatóan tetszett neki, amiért megdi­csértem szülőhelyét. A fejlődés hatalmas üteme nem kerülte el ezt a várost sem. A második világháború alatt hosszú ideig úgyszólván a tűz­­vonalban állt. A Nyevszkij­­proszpekttöl, a híres, villogó fő utcától 12 kilométerre álltak a fasiszta csapatok. Repülőgé­pek zúgtak, hulló bombák vij­jogtak, égő épületek tüze vilá­gította be a szárazföldet, piro­sabb hajnalt festettek az égre a lángok, mint amit az előbb láttunk a tenger felett. Szörnyű megpróbáltatásokat kellett a népnek elszenvedni. Ma nem látni egyetlenegy rombadölt épületet sem, a szobrok, mint régen, magasodnak talapzataik­ról, az IszakovSzkij templom, amelyet geológiai múzeumnak rendeztek be, messzire ragyog, mert kupolájára négy és fél mázsa aranyból készítettek le­mezeket. Azért mégsem felej­tenek a leningrádiak, mindenki a békét óhajtja itt is, mint minden más szovjet városban. A leningrádiak a világ leghu­morosabb emberei. Beszéd köz­ben mosolyognak, tréfálkoznak és az ismerősök szeretik ugrat­ni egymást. A jó hangulatot munka közben is megőrzik, és rányomja ez bélyegét mindenre, ami a városhoz tartozik. Vala­mikor, még a cári időkben, arisztokratikus, gőgös, lehetett ez a város. A Szadováján és Chalturinán bizonyára nem kor­zózott feszélytelenül az egysze­ri! halandó egyén. Ma a hosszú Dzserzsinszkij proszpekton és végig a tizennégy kilométer hosszú Nyevszkijen, hullámzik a tömeg, hatalmas áruházak, üzletek sorakoznak egymás mellett, a Néva-parton és a Pét er-Pál erőd melletti parkban szerelmes párok sétálgatnak télvíz idején is, mert ha a nyár-Sportpálya és öltöző A ruszkai fiatalok élénken érdeklődnek a labdarúgás iránt. Működik is a faluban a labda­rúgócsapat, több mint húsz éve. Jelenleg a járási „B“ csoport bajnokságáért küzd. Az őszi fordulóban ebben a csoportban a második helyet érdemelték ki, és szeretnének feljutni az „A“ osztályba. Ha visszatekintünk a csapat múltjára, látjuk, hogy sok ne­hézségen mentek keresztül, de túltették magukat a bajokon. Új sportpályát és öltözőt is építettek, főként társadalmi munkában. Majoros Ferenc ve­zeti a labdarúgócsapatot, amely igen jó kollektívát alkot. Laka­tos Vince és Károly Viktor is sokat segítenek a fiatalok test­nevelésében. A labdarúgócsapat legjobb tagjai: Pekár Z., Késő V., Lakatos Z., Nagy I., Banykó P., Cserép I. ONDREJCSIK BÉLA, Kassa ra várnának, és csak akkor használnák ki a sétalehetősége­ket, nagyon rosszul járnának. Itt ugyanis nagyon rövid a nyár, hiszen az Északi-sark egészen közel van ide. A Néva a vizek királya. Fejedelmi lassúsággal hömpölyög a tenger felé, zöld színe komoly mélységekről árulkodik. Felszínét hajók ha­bosítják, olyan nyugodt, csen­des a víz, mint a leningrádiak, hogy ha egyedül vannak. Mert ha ketten kerülnek össze, akkor már mókáznak, viccelődnek. Sok számottevő üzemet léte­sítettek a városban. Kell is a sok gyár, márcsak a lakosság foglalkoztatása szempontjából is. Hiszen a mezőgazdasági ter­melés ezen a tájon nem annyira számottevő, az éghajlat miatt. Távolabbi falukról is idejárnak dolgozni és van is hol találni foglalkozást. Elég csak megem­líteni a Kirov-üzemet, a hatal­mas Optikai Műveket, egy egész sor könnyűipari üzemet, hajó­gyárakat, kikötőt, stb. A város lakosainak száma rohamosan emelkedik, ma több mint három millió. Kis hídon megyünk át, a Néva egyik ágán. Az egész híd ív alakú. Ez a szerelmesek hídja — figyelmeztet Natália, — aki még soha nem volt szerelmes, az csak erre a hídra jöjjön, rögtön azzá válik, legalább is ezt tartja a leningrádi népha­gyomány. — Sokan járnak erre a hídra? — A leningrádi lányok nem­igen, azoknak nincs szükségük o szerelmesek hídjára, amúgy is szerelmesek, — adta a felvi­lágosítást — de azért előfordul, hogy akad, aki eljön ide, mert szép csendes itt a Néva-part, árnyas fák szegélyezik, kelle­mes itt sétálni nyáron. Megkérdeztem, hol volt, ami­kor a város a tíizvonalban állt? — Az Uraiban voltam. A le­ningrádi gyermekek túlnyomó részét távolabbi vidékekre eva­kuálták. Akkor voltam leghosz­­szabb ideig , távol a várostól. Igaz, nem emlékszem rá, hogyan volt az egész, de azóta többször megfogadtam, hogy el nem ha­gyom. De nem is lesz erre szük­ség, legalábbis olyan formában nem, mint akkor volt. A Néva-part különben nem valami csendes hely, sok ott a járókelő, gyönyörködnek a város szépségében, amellyel be­telni nem lehet annak sem, aki öröktől látja. Százegy szigeten fekszik, és hatszáz híd létesült ebben a nagyvárosban. Érdekes, hogy a szerelmesek hídjára egyetlen egy lány sem lépett, legalább is addig, amíg mi lát­tuk. BAGOTÁ ISTVÁN Gottwaldovban a gépészeti és vegyészeti, Bratislavában pedig 'minden fakultás számára önálló konzultációs központot nyitnak. A 2559 távhallgató közül az építészeti fakultásnak 875, a gépészeti fakultásnak 795, a ve­gyészeti fakultásnak 495, az elektrotechnikai fakultásnak 394 hallgatója van. A kohzultációs központok szerint ebben a tanévben Bra­tislavában 1817 távhallgató négy konzultációs központba tömörül. Minden konzultációs központnak állandó vezetője és fizetett titkára van a központ székhelyén. A konzultációs köz­pontokban nemcsak a konzul­tációkat, gyakorlatokat és vizs­gákat valósítják meg, hanem az új hallgatókkal a felvételi be­szélgetéseket is. Az 1961—62-es tanévre szóló távtanulásra az illetékes válla­latok és üzemek igazgatóságá­hoz 1961. február 28-ig kell a jelentkezési ívet benyújtani, és jóváhagyás után az illetékes fakultás dekanatusára 1961. március 31-ig beküldeni. Alkalmam volt meglátó gatni a bősi nyolcéves kö­zépiskolát, ahol én is tanul tam. Elbeszélgettem a tanu­lókkal, sőt, még ismerős tanító is akadt. Megérdek­lődtem, milyen. eredménye két ért el a pionírcsoport a közelmúltban. Nagyon szép eredményt értünk el, — felelték — egy kéthektáros kísérleti föld­területen, amelyet az EFSZ- től kaptunk és természete­sen mi Micsurin-kertnek hívunk, kukoricát termel­tünk. A terméseredmény ki­magasló volt. 116 mázsás hektárhozamot értünk el — beszélte Csicsay tanító elv­társ. A helyi EFSZ minden se­gítséget megadott, amire éppen szükségük volt a pio­níroknak. Talajművelő gé­pekkel, műtrágyával, vető­maggal, stb. látta el a pioní­rokat. Természetesen a munkát már maguk a tanu­lók végezték el. A kapálást annyiszor ismételték, ahány­szor csak szükségesnek mu­tatkozott. Nagy meglepetést jelen­tett számomra az új, szépen berendezett politechnikai műhely is. A műhelyt a helyi nemzeti bizottság építtette 17 000 korona költséggel. A poli­technika tanításával a tanu­lók közelebb kerülnek az élethez. A műhely berende­zésében nagy segítséget nyújtott a géléi gépállomás. Géplakatosnak szükséges felszereléssel és elektromos hegesztőkészülékkel is ellát­ták a műhelyt. Sokáig elgyönyörködtem abban az iskolában, ahol nemrég még én is tanultam, és mondani sem kell, hogy teljes megelégedettséggel távoztam. BOTH FRIGYES, Nagyka pos ® ® © © © © ® a ® © • » • • • • üzenetek { Kovács Miklós, Rimaszombat: Témájánál fogva nem közölhet­jük a cikket. Hosszú nevelő­munka szükséges, hogy ered­ményt érjünk el e téren, s ezért nem lenne célravezető az írás közlése. K. N. Izsa: Sajnos későn ér­kezett a levél, már a CSISZ járási konferenciái után, azért i nem közölhetjük. Reméljük i legközelebb beszámol az izsai fiatalok életéről. Ondrejcsik Béla: Beszámoló- 1 dat kissé késve, de közöljük, j bár jobban is megírhattad vol- I na. j R. Frigyes, Nagykapos: Az írást közöltük és bizony más­kor is írjál egy-egy érdekes eseményről. Szacsko Mária, Sávoly: Gra­tulálunk a jólsikerült kultúr­műsorhoz, de a beszámolót job­ban kellett volna megírnod, hogy közölhessük. Egy ifjú új útra indul: Ér- XJ deklődjön a következő címen: . Maďarská priemyselná a elek­trotechnická škola, Košice. Kovács Zoltán, Zemplén: Saj­nos, a talajjavításról szóló tu­dósításodat nem közölhetjük. Lényegében véve nem lehet ki­venni belőle semmit. Helyes lenne, ha átfogóbban, adatokkal, nevekkel alátámasztva, bőveb­ben megírnád újra, hogy közöl­hessük. Both Frigyes: A bősi iskolá­ról szóló tudósításodat közöl­jük. Máskor is így kell írni. Ifjúság: Leveledet bizony nem közölhetjük a szalagava­tással kapcsolatban. Máskor konkrét dolgokat írj, ne pedig eszmefuttatást. Koncz László: Az írást közöl­jük, de azért máskor jobban iparkodj megfogalmazni a leve­let. r ■w Cj pályaudvar. Erről a lenin­grádi pályaud­varról indulnak a vonatok a vá­ros villanegye­deibe, a Finn­öböl partvidé­kére és a szom­szédos Finnor­szágba. Az 1870- ben épült kis­méretű Finn­­landi pályaud­var az idők fo­lyamán megle­hetősen elavult. Ezért nemrég újat építettek. Ez a pályaudvar a Néva partját díszítő nagy épületcsoport utolsó láncsze­me. ★

Next

/
Oldalképek
Tartalom