Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-30 / 22. szám

f^u/íMppsfbu/ii/v virágz

A z ember örök kíváncsiságával jártam be a falut. Még csak nem is sejtettem, mit fogok látni, hallani és halvány fogalmam sem volt arról, menynyi új ház épült KéAnénden. Mikor utoljára jártam itt, még sok volt a rom, ami a háborúra emlékeztetett, és az . emberek nyers nyakassága sem tört még akkor meg az új idők szelével szemben. Ügy festett akkor a helyzet, hogy az itteni lakosok önsanyargatásból akarnak hátrább kullogni, legalább tíz lépéssel más faluk mögött. Mi hozta hát ezt a változást, amit ma tapasztalhatunk?

Ma még az utcákon is vidámabban járkálnak itt az emberek. Senkinek nem okoz az sem problémát, hogy szövetkezeti

Nagyon szép ez az iskola, — beszéli Rák Mártonnak^ a kéraéndi helyi nemzeti bizottság elnökének, az iskolaépület éjjeli őre.

T. V. Szolnocska: Az írást kö zöltük, érdekes, színes, bizonyára megfelel az olvasók igényeinek.

Pál Gyula, Egyliázasbást: Sajnos, az írás nem felel meg közlésre. Nem írtad meg a szereplők nevét és a politechnikai oktatást mindenképpen kell végezni, még, ha nem is vállalnak erre kötelezettséget.

H. A. katona: Sajnos a május elsejéről közólt írás nem sikerült. Hiába, van úgy az ember, hogy néha nem sikerül az írás, majd legközelebb bizonyára éppúgy megüti a mértéket, mint az előző levelek.

M. R. katona: Az írást közöltük, a fényképet azonban sajnos nem tudtuk felhasználni.

falu lett Kéniénd, sót örülnek ennek. Pedig jó pár év előtt de sokan kötötték a karóhoz a kutyát, ennek a ténynek az ellenkezőjére. De hagyjuk, ez most már nem érdekes, Kár a múltat firtatni, az elmúlt időn lovagolni, úgy sem ad az már szárnyat senkinek. Ha a falu megváltozott, beszéljünk hát a változásról.

Nagyon tisztelem és becsülöm az idősebb generációt, elismerem az idős emberek munkájának eredményét, de az tény, hogy Kéméndet nem az öregebb generáció váltotta meg. A fiatalok voltak itt az úttörök. Szorgalmas dolgozók laktak itt mindig, a maguk módja szerint, saját elképzelésük szerint éltek csak jól. Igaz, nem néztek messzire s nem észlelték azt, hogy viszonylag mégis elmaradtak a többi falvak mellett. A jámbor beletörődést a sorsba a fiatalok bizony már nem követték. Az idősebbek kezéből egyre inkább átcsúszott a falu vezetése a fiatalok kezébe, akik távoli vidékekre jártak dolgozni, más levegőt szívtak, valljuk be őszintén, többet tudtak, látták, mi a különbség saját falujuk és a más falvak között. Mikor megértek arra' hogy odahaza rendezkedni tudjanak, egy pillanatig sem tétováztak, hanem dologhoz láttak. így lett szövetkezeti falu Kéménd, emiatt tűntek el a háborús romok, és kulturális télen is rohamos léptekkel megy előre a fejlődés. A régi időkben öt tanító oktatta csak elemi színvonalon a kéméndi fiatalokat, s ma 21 pedagógus tanítja őket középiskolai fokozaton. Szép új iskolát is építettek, amit a közeljövőben adnak át rendeltetésének, és ez szintén a haladást tükrözi.

Az EFSZ körül sem árt széjjelnézni. A szövetkezet vezetőségének tagjai, csoportvezetők és egyéb szakemberek tényleg olyanokból kerülnek ki, akik a falu fejlődésének úttörői és CSISZ-tagok is voltak. Ők már az ifjúsági szövetség neveltjei, más a felfogásuk, más szemmel is néznek a dolgokra, mint a régiek. De bizony hallgatnak rájuk az idősebbek, meg is bíznak bennük. Nincs súrlódás a generációk között. Talán sehol, egyetlen faluban sem érezni annyira a CSISZ nevelöhatását, mint Kéménden. Más az egész fiatalság, mint régen volt, igényes szemléletű, fejlett kultúrájú. A helyi nemzeti bizottsággal kapcsolatban ugyanaz a helyzet, mint a szövetkezet vezetőségével. Itt is a fiatalok egészséges felfogása szerint járnák el. Az ifjúsági szövet - ség neveltjei a falu vezetői. Rák Márton, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Jankus Vidor, a HNB titkára látható büszkeséggel is beszélnek a faluról. Sok eredményről tudnak beszámolni, amit ők olyan természetesnek vesznek, mintha azok nem is lennének eredmények. Napirendre térnek fölötte. Amit sok faluban nem tudtak megvalósítani, Kéménden ma rendre megvalósul, * éppen azért, mert fiatalos lendülettel végzik dolgukat a fiatalok. Ferencz Pál, a szövetkezet zöldségtermesztési munkacsoportjának vezetője és Baranyai János a növénytermesztési csoportvezető ma is büszke arra, hogy ők voltak a CSISZ alapító tagjai a faluban. Persze már nem olyan derék CSISZ-tagok, mint voltak, hiszen eljár az idő, de még emlékeznek a régi szép napokra, amikor megküzdöttek a

> m

sajtóról

S in síi w n

A kéméndi új iskola, amely 40 helyiséggel rendelkezik és nemsokára az utolsó simításokat is befejezik az építésén.

község régi felfogású többségével és egy maroknyi fiatal új útra térítette a nyers, nyakas falut. Ma mindenki őket követi vagy másokat, akik még többet tesznek, mint ők. Nem csoda, ha bízik bennük a falu. Szaktudásukhoz nem fér kétség, tudományos színvonalon tárgyalnak a növénytermesztésről, a szövetkezet vezetéséről. Berták János, az EFSZ könyvelője ugyanúgy ért az üzemszervezéshez, mint a növénytermesztéshez. Ő is az új generáció tagja. Egyike azoknak, akik új életet vittek a faluba. Kardos István zootechnikus, jó szakember, örömmel mosolyogja ezeket a fiatalokat, amint beszélnek, vitatkoznak, kalkulálnak, számolnak. Jó hallani a jövendő tervek felől és a jelen sikereiről. Ügyszólván öt év alatt változott meg ez a falu, de tíz év eredményeit érték el. A récji szokásokon, elavult módszereken, amelyeken ez a garamparti község nyugodott és rágódott, ezek ma már csak mosolyognak, nem is beszélnek róla. A tudomány, a korszerűség a fiatalokon keresztül érte el Kéméndet.

BAGOTA ISTVÁN

fiatalok helyt állanak

A tavasz már lassan nyárba. megy át, annyira megemberelte magát az idő. Sürgősen elvégzendő mezőgazdasági munkák következnek és bizony sok esetben a fiatalokon múlik majd e fontos tennivalók elvégzése, ilyenkor bizony lelkiismereti kérdést kell a munkaidő minden percének kihasználásából csinálni, mert a soron következő növényápolási munkák sikerétől függ a termés. A cukorrépa egyeiése, amit, a tavaszi mezőgazdasági munkák egyik legfontosabbikának vehetünk, lassan a befejezés felé közeledik. Az elmúlt napokban bármerre is jártunk, mindenhol fiatalok lepték el a répatáblákat, s bU zony az idén nagyon kitettek magukért a CSISZ-tagok a répaegyelésben. A répaegyeiés gyors befejezése nagyobbrészt a fiataloknak köszönhető. Pártunk alakításának 40. évfordulójára vállalt kötelezettségek teljesítése is nagyban elősegíti a különféle mezőgazdasági munkák pontos agrotechnikai határidőre való be'fejezését. A tőketerebesi járásban például 43 ifjúsági munkacsoportot szerveztek az évforduló tiszteletére. A 43 ifjúsági munkacsoport közül tizenegy a szocialista munkabrigád címéért versenyez. Hasonló a helyzet a többi járásokban is. Azok a fiatalok,

akik az iparban, az építészetben dolgoznak, de naponta hazajárnak, munkaidő után segítenek a mezőgazdasági munkákban.

Az idén már nagy tért hódított nálunk a növénytermesztés teljes gépesítése, a CSISZ-tagok voltak a gépesítés úttörői, leginkább ők értették meg ennek nagy fontosságát. A gépesítés folytán nemcsak olcsóbbá válik a növénytermesztés, hanem a hektárriozamok is emel-' kednek. Jól végzik feladatukat azok a traktoristák és a különböző mezőgazdasági gépek kezelői, akik gépkezelői tanfolyamokon vettek részt és ezenkívül még a szakirodalomból is

tudást merítettek. Igaz, vannak még helyek, ahol kézzel is kapálnak, főként a zöldségtermesztésben, de még máshol is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a teljes gépesítés nem tölt be napról napra nagyobb teret a növénytermesztésben. A fiataloknak elsősorban ott kell sokat segíteni, ahol még a gépesítés nem valósult meg teljesen. Mindenesetre tudatában kell lenniük a legközelebbi időszak távlatainak, amikor majd úgyszólván teljesen eltűnik a kézikapa és gép végzi nemcsak a legnehezebb, hanem majdnem valamennyi munkát a növénytermesztésben, -bi-A CSISZ-tagok szorgalmasan kapálnak a nagypakai zöldségkertészetben Eljön az idő, amikor gépek végzik ezt a munkát.

A CSISZ losonci járási tit- 1 \ f<ársága nemrég szélesebb ) körű értekezletet tartott az j ifjúsági sajtóval kapcsolat- < ban. A CSISZ járási titkára) beszámolójában méltatta j sajtónk küldetését és fontosságát. Hangsúlyozta, hogy? az ifjúsági sajtó egyik leg- J erősebb fegyverünk a fiata-1 lók nevelésében. Továbbá) kitért arra is, hogy nem elég! csak olvasni az újságot, ha- J nem terjeszteni is kell a kü- j lönféle sajtótermékeket. Ezenkívül vitázni is kell az j egyes megjelent cikkekről I baráti körben vagy a CSISZ j tagsági gyűléseken.

A vita során érdekes fel-) szólalások hangzottak el arról, hogyan használják fel j a fiatalok a különféle sajtó-! termékeket. Ezen a téren! a legjobbak közé tartoznak a losonci Építőipari Középiskola tanulói, ahol minden tapuló előfizet valamilyen ( ifjúsági sajtótermékre. Ugyanezt mondhatjuk az) egészségügyi iskoláról, a j pedagógiai iskoláról és a ha-! licsi alapszervezet tagjairól.) Az értekezleten ezért meg j is ajándékozták az említett j iskolákat a sajtöterjesztésben elért sikereikért.

Az értekezlet résztvevői j kötelezettséget vállaltak,? hogy tovább terjesztik a fia- ) talságnak írt újságokat. Az) év végéig 1000 előfizetőt) szereznek a Smena részére! és 1700-at az Üj Ifjúság) számára. Hétszázan fizetnek) maid elő az ABC című lapraj és 400-an rendelik meg a) Práca mladých című folyó-J iratot a losonci járásban.

MELÓ ISTVÁN, Losonc. 2

Közlemények

A rozsnyói Magyar Tannyelvű Pedagógiai Iskola 1956-ban érettségizett diákjainak ötéves találkozója folyó év június 3-án 15 órakor lesz az iskola dísztermében.

RÉVÉSZ BERTALAN,

A Bratislavai Pedagógiai Iskola 1955/56-os tanévben végzett IV. B osztályának növendékei az első találkozó megszervezése érdekében értesítsék munkahelyükről és pontos címűkről a volt osztályelnököt a következő címre:

Kocsisné Nagy Hona, ZDŠ Topol’níky, okr. Dunajská Streda

A Cseh-Morva Felföld, Českomoravská vrchovina legnagyobb és legnevezetesebb városa Jihlava. Számos iparvállalata, nevezetesen textil-, fa- és vasfeldolgozó-üzemei, kultúrintézményei és hivatalai csak növelik a város forgalmát. Jihlava egyúttal dicső történelmi múltra tekinthet vissza. Az egykori kis telep helyén már 1240-ben „minden joggal felruházott királyi bányavárost“ találunk. Jihlava az egykori cseh királyság első városává küzdötte fel magát, amely ilyen kiváltságokat élvezett Környékén gazdag ezüstleletekre bukkantak, amiért is a város védőbástyáin belül felépült az akkori Csehország első pénzverője. A róla elnevezett „U mincovny“ nevű utcában az arra járó idegenek és turisták nem mulasztják el megtekinteni a máig is fennmaradt, bizarr épületet.

Húsz János vallásújító vértanúhalála (1415-ben) forradalmat váltott ki a cseh népnél, amely csaknem maradéktalanul elszakadt a „megátalkodott eretneket“ máglyahalálra ítélő romái katolikus egyháztól. Az ezt követő huszita háború alatt és után kimerültek Jihlava gazdag ezüstbányái, a népnek más foglalkozás után kellett néznie. A bányászat helyébe tehát új iparág lépett, a szövőipar.

A bányászatról és szövőiparról számos műemlék maradt fenn napjainkig, amelyeknek megőrzéséről és karbantartásáról az Állami Müemlékhivatal gondoskodik. A templomépítészetben a gót és a késői reneszánsz stílus uralkodott. Ilyenek az 1250-ből származó, csodás szépségű minorita, dominikánus és jezsuita templomok, valamint az ezeknél is régibb Jakab-dóm Szent Katalin híres

Ismerd meg hazádat!

Szívesen leveleznénk

Jihlava és vidéke

gótikus szobrával. Az ugyancsak jókarban ránk maradt, ősrégi lakóházak zárt udvarait a nagy oszlopcsarnokok és a házak utcai homlokzata előtt vonuló árkádos folyósók jellemzik. Ilyen boltíves épületben helyezték el a kerületi múzeumot és a felbecsülhetetlen értékű műtárgyaktól hemzsegő képtárat is. Jihlavát különben városi műemlék-rezervációnak nyilvánították.

A cseh-morva határ mentén fekvő, 37 ezer lakosú város számos iskolával és jónevü vidéki színházzal rendelkezik. A Népművelődés Háza termében ma egymást követik a hangversenyek és egyéb színvonalas kultúrelőadások. A sportkedvelő fiatalság sem panaszkodhat

már, több stadion lelátójáról követheti a sportrendezvényeket vagy saját testi ügyességét fejlesztheti.

Aki Jihlaván volt és környékét látta, a város nevének hallatára tágabb értelemben önkéntelenül a Cseh-Morva Felföld vidékére gondol, szebbnél szebb tájképek sorozata vonul el újból lelki szeme előtt.

Valamikor azt tartották erről a csodás vidékről, hogy „Ott kezdődik a kő s ott szűnik meg a kenyér“. És csakugyan volt valami ebben a mondásban, mert Jihlava és környéke az egész cseh-morva határ, mentén húzódó terület legszegényebb vidéke volt: a dombos-buckás talajon burgonyán kívül úgyszólván semmi sem termett.

Jihlavai utcarészlet. A szépséges régi városnak hangulatos utcáin a múlt és a jelen elevenedik meg egyszerre.

A lakosság ezrével volt kénytelen kivándorolni, hogy idegenben keresse meg keserű kenyerét. Erről tanúskodnak a XII. századból fennmaradt első hiteles feljegyzések, amikor a város határában megjelentek az első telepesek De ők sem vitték többre elődeiknél, nekik sem termett egyéb a burgonyánál, amely ma is még az egész körzet legfontosabb terménye. Az évszázados tapasztalatok és „gyakorlat“ folytán viszont olyan kiváló minőségű „brambory“-kat sikerült a jihlavaiaknak kitermeszteniük, amelyek értékes kiviteli cikket képeznek Csehszlovákia külkereskedelmében. A szegénység pedig arra volt jó, hogy megacélozza a lakosságot, hogy megtanítsa higgadtan, reálisan és haladó szellemben gondolkodni unokáit.

Jihlava környékén meg kell említenünk Havlíékűv Brod városát egyrészt, történelmi nevezetességű városháza, másrészt amiatt, mert az ottani gimnázium padjain szorongott egykor Havlíéek, valamint a kis Smetana, Az eladott menyasszony és Dalibor című opera-remekművek későbbi, világhírű szerzője. A festők azonban előnyben részetítik Žďársko városát, mivel erdőségeit és pazar fekvésű tóvidékét mintegy eleve tájképfestésre alkotta a természet. A hegyei között elszórt üdülőtelepek viszont a turisták ezreit csalják a vadregényes vidékre. Végül pedig nem szabad megfeledkeznünk a Jihlavától délre fekvő Teléről, a környék legszebb városáról. va-J

Fekete Ernő, Pápadereske, Rózsa-utca 1 sz, Veszprém-megye, Magyarország. Magyarul levelezne különféle témákról, 17 éves.

Kópiás Edit, Makó, Hollósy Kornélia u. 7., Magyarország.

Színészképek, városképek és festmény-reprodukciók gyűjtéséről levelezne magyarul

Salgó Mária, Dvory nad/Žitavou, Bessenyei utca, okres Nové Zámky, ČSSR. Filmről, festészetről és egyéb témáról levelezne magyarul, 15 éves tanuló.

Kiss Bertalan, Kisköre, Oj élet út 8 sz. Magyarország.

Gyufacímkék és papírszalvétagyűjtésről levelezne magyarul, 16 éves.

Tanóczky Gabriella, Domaša, č. 49. okr. Levice, ČSSR. Különféle témákról levelezne magyá-* rul vagy szlovákul, 16 éves diáklány.

Jurcsák József, Baja, Postafiók 27, Magyarország. Sportról, turisztikáról levelezne magyarul.

Horváth Ágnes, Pápa, Jókai út 64 sz., Magyarország. Oroszul vagy magyarul levelezne filmtől, zenéről, 17 éves diák.

Szilágyi Erzsébet, Szeged, Csaba u. 74 sz., Magyarország.

Színészképeket és jelvényeket cserélne, magyarul levelezne, 15 éves diáklány,

Csajági Zsuzsanna, Budapest, IX. kér. Tűzoltó utca 15 sz.,

Magyarul, angolul levelezne különféle témákról, 16 éves diáklány.

Harczos Rozália, Zalaegerszeg, Leán.vdiák-otthon, Magyarország. Sportról levelezne magyarul és papírszalvétát cserélne, 16 éves.

Schilmeyer Rózsa, Pécs, Bartók Béla u. 6 sz. Magyarország.

Bélyeggyüjtésről levelezne magyarul és papírszalvétát cserélne, 16 éves.

Kelencz Ferenc, Letenye, Bajcsi-Zsilinszky u. 35, Zalamegye, Magyarország. Papírszalvéta és gyufacímke-gyűjtésről levelezne magyarul, 17 éves ipari tanuló.

Papp Katalin, Debrecen, Blaháné u. *13 sz. Magyarország.

Különféle témákról levelezne magyarul, 16 éves.

Kölcsey Ilona, Budapest, III. kér. San Marco u. 48. Jelvényeket cserélne és turisztikáról, zenéről levelezne magyarul, 17 éves.

Kovács Ilona, Keszthely, Bem József u. 14 sz. Magyarország.

Különféle témákról levelezne magyarul, 17 éves diáklány.

Kardos Ágnes, Budapest, XIII. kér. Szent István park 19/11.

Zénóról, filmről levelezne magyarul, 17 éves tanuló.

Makkos György, Győr, Kálvária u. 18 sz. Magyarország. Turisztikáról és egyéb témákról levelezne magyarul vagy oroszul, 15 éves diák.

Pacsai Alojzia, Zalaegerszeg, leánydiák-otthon, Magyarország. Színészképek és papírszalvéta-gyűjtésről levelezne, 16 éves.