Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-07 / 19. szám
yCéxJuntAWJfífíí Számos olvasónk kérésére közöljük ezt a nagyon szép szalaghorgolásos térítőt. A pontos leírást levélben küldjük el az érdeklődőknek. V_________________________________________________ mJ Menyasszonyi ruhák „20 ÉVES MENYASSZONY“, „MENYASSZONYI RUHA", MÁJUSI ESKÜVŐ“. „ORGONAV1- RÁG" és „MENYASSZONY" kérésére közlünk divatos menyasszonyi ruhákat, amelyek mind megfelelnek a nemzeti bizottságon kötött házasságokhoz. A legdivatosabb a rövid vagy félhosszú (kissé térden alul) menyasszonyi ruha, ezenkívül nagyon szépek és szintén igen divatosak a fehér anyagból készült kiskosztümök' vagy komplék is. A ruhákhoz rövid fátyolt, a kosztümökhöz, ill. komplékhoz fehér kalapot viselünk. Az első ruha taftból vagy nehéz selyemből készül, a felsőrészre és a szoknyára cakkokban rádolgozott madeira betéttel. A nagy gallér és a kesztyű széle szintén cakkozott. A 2. modell taftra dolgozott csipkeruha, egyetlen dísze a tunikás szoknya (a szoknya fölött egy rövidebb szoknya van). A 3. modellt ,,Orgonavirág"-nak küldjük fehér szövet, és „Májusi esküvő“-nek fehér ripszselyem anyagához. Szép, ha a blúz is a kosztüm anyagából készül. A 4. modell készülhet szilonból, a kivágásnál, manzsettákon és a szoknyán hajtásokkal vagy taft pántozással. Talán sokan csodálkoznak azon, hogy az időbeosztás összefügg az egészséggel. Pedig Így van. Helyes idő-, illetve munkabeosztás mellett ugyanis elegendő időnk jut az egészséges szervezet egyik legfontosabb tényezőjére: az alvásra. Bizony, sokan nem tulajdonítanak kellő fontosságot az alvásnak, nincsenek tisztában a jelentőségével. Ügy vélik, aludni kell, hiszen, ha az ember sokáig fenn van, úgyis álmos lesz, de hogy mennyit, az szerintünk nem lényeges. így történik azután, hogy egyesek a túl sok munka miatt (időbeosztás!), mások pedig a túlzásba vitt S. ROZÁLIA: A kiskosztüm is lehet többféle. Ha sportos, úgy az anyag lehet spricces, halszálkás, stb. Elegáns kiskosztümnek ilyen korban legszebb a kék (közép- vagy sötétkék) fehérrel díszítve. • „TANÁCSTALAN“: Munkaruhának hosszú, kantáros vászonnadrágot viseljenek. Színe lehet sötétkék vagy világosbarna. Színes trikókat, blúzokat viselhetnek bele. „ILONA“: A ballonkabát minden színben divatos. Erről .... számunkban írtunk részletesebben. Az alsószoknya már nem divatos. A rövid haj divat, de csak akkor vágassa le a haját, ha tudja, hogy a rövid haj jól áll majd. „MOLETT“: A pettyes és a csíkos is divatos lesz a nyáron. A kis pettyes nem kövérít, de azért inkább a csíkosat ajánljuk, természetesen hosszában dolgozva. „VICA“: Elegáns ruhához mindig viselünk kesztyűt. A szilonkesztyű már nem divat, csak a magasszárú, kisestélyihez. A kisestélyi lehet szilonból — igen szép mintás szilonok kaphatók, nyárra ezek különösen szépek. Fekete bársony kisestélyi nyárra nem való. szórakozások miatt hanyagolják el az alvást. És ez hiba, A felnőtt embernek napi nyolc órai alvásra van szüksége. Ha valamilyen ok miatt itt-ott ezt nem sikerül betartani, másnap vagy a következő napokban föltétlenül ki kell pótolni. Nagyon jót tesz, ha időnként akár kilenc . órai alvást megengedhetünk magunknak. Ugyancsak vigyázni kell az elegendő alvásra az éjjeli műszakosoknak. Nem elég két-három órára ledőlni, azzal, hogy saját magunknak bebeszéljük, hogy „nappal úgysem lehet aludni“. Akit bánt a nappali zaj vagy fény, inkább vegyen be egy gyenge altatót, de aludjon legalább hét órát, ha már nyolcat nem tud. Az elegendő alvásra sosem „fizetünk rá", v. i„ ha eleget aludtunk, másnap munkánkat kipihenten, frissen végezzük, s ez munkateljesítményünkön — bármilyen munkánál — meglátszik. Ezenkívül, — különösen nőknél — van még egy igen ftyomós ok az alvásra: az alvás szépít. Igen. Hiszen elegendő alvás után egész lényünkön meglátszik a pihenés, arcbőrünk kisimul, szemünk ragyog. Ezzel szemben a nemalvás áruló jele a karikás szem, a petyhüdt arcbőr, az egész testről lerívó fáradtság, elriasztó látvány. Tehát: egy nagy lépés az egészséghez és a szépséghez: helyes időbeosztás a munkában (háziasszonyok!), mérsékelt szórakozás i••••••••••••••• ■0 „SZERETEM A SZÉPET“: SA huligánt Persapon-ban vagy Silona-ban mossa, lan®i'gyos vízben (ne dörzsölje, I#inkább csak lágyan nyom• kódja a vízben). Alapos öb• lítés után tiszta ruhára .• fektetve, eredeti formájára ® eligazítva szárítsa (de ne napon). Bármily óvatos ke-J kell azzal t gyapjú ^ összemegy hogy a több mosás tiszta után Cuba Jenuncia Jčuáa vádo£\ A halál előttünk járt vagy a sarkunkban? Hol maradtak a gyermekkori tengerészálmok, amelyekben mindig csak az ellenség oldalán mutatkoztak a veszteségek? Hol maradt a kisdiák-évek háborúsdija, amikor a tüzérség ereje a hangos „bumm" kiáltásban szer tej oszlott. Kubának — ennek az egzotikus országnak a rádióbemondó - ja miért kénytelen félbeszakítani a temperamentumos harsogó indulókat és komoly hangon figyelmeztetöleg megje-. gyezni: Cuba denuncia — Kuba vádol! Sam bácsi miért üti be ide is az orrát. Ott vesztegel a Miaminak nevezett kígyófészekben, ahol a gyűlölet izzó lángját szítják és forró sebet ejtenek a kubai lakosság szívén és új felháborodást keltenek. Miért, vajon miért? Hétfő este. Nem tudtunk betelni a kubai főváros szépségével és valamilyen gyilkos kéz máris azt bizonyítja, hogy nem lehet nyugodt és békés az élet a pálmafák alatt. A kubai egyetem bejárata előtt tolong a nép. Fidel Castro beszél! Szavai Santiago de Cuba-hoz szólnak. Ki támadta meg középkori kalózmódra a köolajfinomítót ? Ki irányította ide fegyverét ? Ki gyújtogatott gránátokkal? Fidel Castro a gyülekezetnek egy lövedéket mutat, amelyet Santiagoból hoztak> A lövedék amerikai — ehhez kétség nem fér. Amerikai ágyúból származik, olyan hajóról lőtték ki, amelyet az amerikai kormány adott kölcsön a kalózoknak. A gyülekezet haragja határtalan! Cuba si, yankis no! Üjból végigharsog ez a jelszó, a többezer főnyi tömeg ütemezve kiáltja, újból és újból felhangzik, majd végigmorajlik és beleolvad egy új dalba, forradalmi indulóba, amely kissé a csasztuskákra is emlékeztet. A kis dal visszatérő refrénje a kubaiak legbensöbb érzését fejezi ki. Kuba igen — a jenkik nem. Kedd este: Havannában bíborfényben ég a láthatár, a Rosila de Hornado szálloda hatodik emeletéről megdermedve figyeltük az eseményeket. A bíborvörös ég füstfelhöi vészt - joslóan fenyegettek. Még este megtudtuk, hogy szabotórök felgyújtottak egy hatalmas áruházat. Néhány nap múlva pedig Kuba régi városrészében egy vadonatúj épületet robbantottak fel... Cuba denuncia! Kuba vádol! Minden nap hallunk orgyilkosságokról, a kubai rádió bemondói izgatott hangon adják le jelentéseiket, egyre több okuk van az izgalomra. Cuba denuncia! A/Jatansas vidékén a milícia vezetője kalauzolt bennünket. Gyönyörű szál ember, őszintén lelkesedik mindenért, amit a forradalom hozott magával. Ő volt az, aki arra figyelmeztetett bennünket, hogy figyeljük csak meg „a szovjet rakétatámaszpontot“. Az amerikai sajtó ugyanis így nevezte a Camello Cienfuegosi állami gazdaság sertésistállójának épületét. A sertésistállót felépítették, még mielőtt a tervezőiroda átadta volna az épület tervrajzát. A milícia parancsnokát másnap meggyilkolták, orvul megtámadták. Két amerikai vezette a bandát. Sam bácsi mindenbe beleüti az orrát. \ Miamitól Havanna 180 kmnyire fekszik. Repülőgépen 35 perc alatt teszik meg az utat. A légi kalózok is ennyi idő alatt érkeztek ide, azok, akik a cukornádültetvényekre gyújtóbombákat dobáltak és fegyvereket a hegyekben megbúvó ellenforradalmi csapatok számára. Escambryban több mint 400 kalandor ütötte fel a fejét, felszerelésük egy egész hadosztály számára elég lett volna. Milyen a felszerelésük? Amerikai! Géppisztolyok, puskák, száz és száz géppisztoly és puska. Adóállomások. Zseblámpaelemek, puska ... Könnyű és nehéz géppuskák, tarackok, páncéllemezek és tankelhárító ágyúk. Minden fegyvernem magán viseli a jelzést: USA. Es Kuba vádol! A Baldor iskolában bombát emeltek ki és tettek ártalmatlanná. Az iskolás fiúk és lányok figyelmeztették a veszélyre a tanári kart. Csak a tanulók ébersége mentette meg az iskolát a felrobbanástól. Lehet, hogy még borzalmasabb dolgok is történtek. Amerikai bombák robbantak fel az Académia Nobelen. A szilánkok megöltek egy Maria Eugenia Echaniza neviK. kislányt. A kubaiakra most a halott kislány kettérepedt koponyája bámul az, áruházak falragaszairól, a kirakatokból, a folyóiratok círfílapjárói. Két arcéle van a koponyának, az egyik az ábrándozó fiatal lány, a jövőbe tekint, a boldog szép jövőbe, és a másik orca a fájdalmat és az iszonyatot tükrözi vissza. Cuba denuncia! Az ártatlanok meggyilkolásáért. # Es még egy arc tűnt fel az utóbbi hetekben Kubában. Egy fekete göndörhajú fiú arca. Tekintete a távolba néz. A félig gyermekded fiú Conrado Beni-Tr i tez Corcia, így hívták és Fidel Castro kijelentette, hogy a kubai forradalom jelképe. A Kapitóltól nem messze egy nyakkendő és férfiing-gyárban megmutatták, hogy Conrado hol dolgozott azelőtt, hol ült és hol jött össze pajtásaival, mielőtt a Sierra Maestra hegységében vonult, hogy segítsen az írástudatlanság leküzdésében. Ott gyilkolták meg, amerikai géppuskából céloztak rá ... Es Kuba vádol! Vádol. ’rinidad városka a Las Villas tartomány legdélibb részén a legegzotikusabb helyek egyike. Kevés város őrizte meg a spanyol hódítók idejéből rszármazó jellegét, az őslakosok szenvedélyes temperamentumát. Az alacsony és magas bejáratú előkelő spanyol stílusú házakat bámuljuk meg és a szűk ablakrácsok mögött a csábítóan szép asszonyok ingó árnyékait, a tüzes szemek fényét, amelyek kibámulnak a macskakövekkel kirakott utcára. A sikátorok a térre vezetnek, a tér maga pedig olyan, mint egy virágoskert. A korzó már vány deszkával van kirakva. A tér közepén csodálatos fa nő. A háttérben vörös neonvilágítás Nem a hadsereg, hanem Kuba egész népe készenlétben áll, hogy megvédje hazáját és a forradalom vívmányait. A sziget partjait éjjel-nappal a munkásokból, földművesekből és diákokból álló milícia őrzi, hogy rögtön csírájában elfojtsa az esetleges intervenciós kísérleteket. Képünkön egy fiatal kubai tanítónőt látunk, aki Oriente vidékére indul. jelzi egy szálloda bejáratát. A lányok, sok szép fiatal lány, a korzón kiváncsion bekukkantanak az autók belsejébe, amelyek hosszú oszlopban állnak. Pontosan így képzelted el ezt az országot: A könyvek alapján így festetted ki magadnak és az elképzelések még csak meg sem közelítik a valóságot, mert nem érzékelted azt a sok ragyogást és illatot, nem tudtad magad elé képzelni a ragyogó szép lányok szemét, nem hallottad a milicisták kemény lépéseit, amint géppuskával vállukon, gyors léptekkel a vasárnapi nyugodalmas utcákat róják. Az escambryi hegyekből érkező munkásőrségekkel járjuk az utcákat és igyekszünk megérteni egymást. Nem megy. Megbicsaklik a nyelved. Azután egy fekete milicista magyarázni kezd: Itt Trinidadban egy pap mészárolta le a munkásőrséget. Mit szól hozzá? Megértettem mit mond. Lányok, kettesével, hármasával végigsétálnak a téren, a munkásőrség tagjai pedig gyors léptekkel távoznak. Csak amikor a város végén a benzinkút mellett haladtunk el, akkor értettük meg az öszszefüggést. A látókör bíborfényben úszott, égett az ültetvény, amely azelőtt egy amerikai részvénytársaság tulajdonát képezte. Kuba vádol! Vádolja a gyilkosokat. Kuba vádol! Vádolja a múltat. Az olyan országban, amely tízszer annyi lakost tarthatna el, a lakosság túlnyomó többsége éhezett. A munkás az ültetvényeken csak rabszolga volt. Az év négy hónapjában juthatott csak munkához. A gyermekek éheztek. Nem járhattak iskolába. Hamarább pusztultak el, mint mielőtt ráismertek volna gyilkosukra. Az amerikai monopóliumok mindent megkaparintottak. Abban az országban, amelyben háromszor lehet aratni, éhség és nyomor uralkodott. Jósé Marti a nagy forradalmi költő országában az emberek fele nem tudott írni és olvasni. Nem azért nem tudtak, mert nem akartak iskolába járni. Az ültetvények amerikai kekekben voltak. A kávéházak is, a bányák is. A szállodákba csak az amerikaiak mehettek. Es az ültetvényekre is csak az amerikaiak. A golyók és gyilkos szerszámok is amerikai jelzésiíek. Cuba denuncia! Vádol azért a 20 ezer bátor harcosért, aki a szabadságért feláldozta fiatal életét. Kuba az egész világ előtt vádat emel, vádolja az Egyesült Államokat, amely gyűlöletből géppuskát, ágyút, hajókat, repülőgépet kovácsol és ezer meg ezer kalandort az Antii folyó partjai felé irányított, hogy megfojtsa a népet. Április 17-én reggeli szürkületben süvítettek először a gyűlölet golyói. Nem egész három héttel később, mint amikor mi sör mellett kubai barátainktól búcsúztunk. Sehogyse akartuk akkoriban elhinni, és hitelt adni unnák a félelemnek, hogy Miami a kígyók fészke rövidesen sziszegni kezd és előmászik a mérges siserehad. 1961. április 17-én az ültetvények■ felett megjelentek az ellenséges repülőgépek és az alig pelyhedzö szakállú ifjak az amerikai golyózápor áldozatai lettek. Megremegett az anyák szíve és a kisfiúk már nem játszottak többé „borbudost" — fegyvereket kértek. Cuba denuncia! Vádolja az Egyesült Államokat, orvtámadássgl vádolja, melyhez hasonlót csak a fasiszták támadásával hasonlíthatunk össze. Kuba a kis ország, amely mint egy zöldszínű gyík az Atlanti-óceán és a Karibi-tenger között helyezkedik el, minden erejét összeszedte és ellenállt az északról támadó fenevadnak. Azt a népet, amely ellenáll, nem lehel legyőzni. Még a legerősebb, legalattomosabb ellenséggel szemben is megállja a helyét. Az a nép, amely szabadságát akarja megvédeni, nem áll egyedül. Kuba vádol! Es egyben óva int is. ÚJ IFJOSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania 41. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. ’ K—05*11192
