Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-04-18 / 16. szám
Büszkén ülnek a traktorra A mezőgazdasági dolgozók igen sokat foglalkoznak az EFSZ-ek V. Kongresszusának irányelveivel és határozatainak mielőbbi megvalósításával. A kongresszus utat mutat a további fejlődés felé és meghatározza azokat a tényezőket, amelyekkel sok mindent elérhetünk. Mezőgazdaságunk új korszakba lépett. A régit úgyszólván elfelejtjük, eltűntek már a gépi munkát akadályozó barázdák is, tehát ma már másképp kell a munkamódszereket alkalmazni, mint régebben. Gépesítés és újra gépesítés, a munkaerők jobb kihasználása, a rejtett tartalékok feltárása, új munkamódszerek bevezetése, ez foglalkoztatja most a mezőgazdasági dolgozókat. A termelés olcsóbbá tétele megvalósíthatatlan a gépesítés és a gépek jobb kihasználása nélkül. A mezőgazdaság gépesítése állandóan újabb arányokat ölt, egyre több különböző gépet kapnak a szövetkezetek és állami gazdaságok. Persze a meglévő gépek helyes kihasználásával is már sok mindent elérhetünk. A nagyszombati járásban a gépesítésről és a meglévő gépek jobb kihasználásáról nagyon sok vita folyik napjtsinkban. Például a sulekovoi gépállomáson nemrég összejövetelt tartottak a mechanizá. torok, gépkezelők és jó traktorosok részvételével arról, hogyan használják ki legjobban a meglévő gépparkot és melyiknövény termesztésénél vezessék be az elsők között a komplex gépesítést. A komplex gépesítés nagyjából kikapcsolja az emberi munkaerőt a növénytermesztésből is. Ügy határoztak az összejövetelen, hogy minden erejüket a komplex gépesítés megvalósítására fordítják. Szövetkezetekben, állami gazdaságokban gépesítési szakcsoportokat szerveznek, főleg az ifjúság részvételével. Sok szövetkezetben már vállalták a fiatalok a kukorica, krumpli vagy a cukorrépa gépi megdolgozását. A kukoricatermesztés teljes gépesítése komoly fejlődést jelent a mezőgazdaságban. Hiszen a kukorica igen munkaigényes növény, kielégítő termést nemcsak a agrotechnikai határidő pontos betartásával, hanem többszöri kapálásával érhetünk el. NÉm beszélve a jó talajelőkészítő munkákról és egyéb tényezőkről, amelyek szintén nagyban befolyásolják a kukorica termesztését. Viszont kézi munkaerővel nagyüzemben kukoricát termeszteni nem valami kecsegtető dolog és ez leginkább a hektárhozamokban mutatkozik meg. Azért elsősorban a kukorica termesztés komplex gépesítését határozták el a nagyszombati járás szövetkezetei, állami gazdaságai. A chtelnicei szövetkezetben 280 hektárnyi szántóterületen valósítják meg a komplex gépesítést. A gépkezelők, traktoristák főleg CSISZ-tagokból kerülnek ki. Az említett szám a szövetkezet földterületének 22 százalékát jelenti. Hozzátehetjük, hogy ezáltal a szövetkezet költségvetése legalább 15 százalékkal csökken a fiatalok kezdeményezésének jóvoltából. Járási viszonylatban körülbelül 8000 hektárnyi földterületen valósítják meg a komplex gépesítést. Nyolcezer hektárnyi kukorica vetés teljes gépesítése bizony lelkiismeretes munkát és kiváló szakérteL met kíván meg a fiataloktól. Eddig 15 munkacsoportot szerveztek a járás területén a teljes gépesítés megvalósítására. Természetesen a munkacsoportok száma egyre szaporodik és nemsokára minden EFSZ-ben, állami gazdaságban találkozunk egy-egy olyan munkacsoporttal, melyek a komplex gépesítést valósítják meg. Gépesített mezőgazdasághoz azonban nemcsak traktorok és különböző talajmegmunkálő, növényápoló gépek szükségesek. A fiatalok ugyan vállalják a gépek kezelését és a velük folytatott munkát, mert hiszen a fiatalok általában szeretik a gépeket. Ebben az esetben azonban nemcsak a gépekhez, azok kezeléséhez kell érteni, hanem magához a növénytermesztéshez is. hiszen lényegében véve így azok termesztik azt a növényt, akik megdolgozzák géppel. Tehát a komplex gépesítés is csak úgy vezet sikerre, ha a géppel dolgozók egyaránt értenek a gépekhez és az agrotechnikához. Amikor még kézi erővel dolgozták meg a kukoricát, akkor is értettek a dolgozók a kukorica termesztéséhez. A kapához érteni lényegében véve nem kell és A korszerű állattenyésztésben s így a baromfitenyésztésben is nagy szerepe van a takarmányok biológiai értékének. Vitaminos és antibiotikumokkal ellátott takarmányokat készítenek a baromfiak számára. A Horni Pocernic-i állattenyésztési kutatóintézetben ing. Z. M ii 11 e r és asszisztense D. Mattusová vért vesznek a tyúktól, hogy a vérplazmában levő vitaminmennyiséget megállapítsák. Darzsilingbe költöztek át, ahol a Himalája-klub támogatásával mint a külföldi expedíciók, teherhordozói biztosíthatták megélhetésüket. Körülbelül 700 évvel ezelőtt kerekedtek fel a mai sherpák ősei, egykori buddhista szerzetesek és értelmiségiek, — Tibetnek Kínával határos tartományaiból, hogy új hazát keressenek. Átvágtak a Himaláján és annak déli lejtőin több ezerméteres magasságban olyan vad vidéken, amelyet az állatok legtöbbje is elkerül letelepedtek és új hazát alapítottak: Szola Khumbut. Kőből és vaskos gerendákból építik házaikat, amelyeket többnyire zsindellyel fednek. Földszintes, szögletes épületek ezek, de akadnak közöttük emeletesek is. Társadalmuk a feudalizmus és a patriarchális rend sajátos keveréke. Minden falunak megvan a maga földesura, a falut azonban a főlámák és a választott tanács kormányozzák. Megszűnt a jobbágyi alárendeltség. A nagy családok a pátriárka köré csoportosulva együtt élnek a tágas kőudvarházakban, amelyekhez rendszerint lámaista kápolna és könyvtár tartozik. Az ott található könyvek szinte kivétel nélkül a lámaizmus imakönyvei, amelyeket maguk a sherpák nyomtattak harminc, a tibetinél egyszerűbb írásjelekkel. Évszázadokkal ezelőtt — az európaiakat is megelőzve — ismerték már a papírosra való nyomtatás fortélyát s ma is előállítanak fából készült papirost, házilag is kezdetleges üzemekben. Közöttük járt utazók leírása szerint igen fejlett a sherpák technikai érzéke és a kezdetleges eszközök dacára ügyes szerszámokat, lakatokat készítenek. Művészetük is megérdemli a dicséretet, különösen szobrászatuk és festészetük, amelyeket elsősorban a lámakolostorok és kápolnák díszítésében gyümölcsöztek meg. Ádáz küzdelmet kell vívniuk a mostoha természettel. Teraszosan kiképzett kis földjeiken főleg kölest és kukoricát termelnek, valamint burgonyát és helyenként árpát. Legfontosabb azonban számukra a yack. A yack-tehenek nemcsak a nagy zsírtartalmú tejet adják, hanem vérüket is fogyasztják. A sherpák főtápláléka a yack-vajfal kevert tea. A legutóbbi évtizedekben egyre több sherpa talál foglalkozást, kereseti forrást az expedícióknál. Azt állítják, hogy először egy brit hegymászó A. M. Kellas alkalmazta őket, még az 1921-es brit Everestexpedíció előtt, s azóta részt vettek valamennyi Himalájaexpedícióban, igen nagy jártasságra tettek szert a havas és jeges terepen való hegymászásban. Legismertebb közülük a nepáli Tensing, aki Hillaryval együtt feljutott a Mount Everest csúcsára. Tensing volt az 1953-as brit Himalája-expedíció sherpúinak szeldárja — főnöke. Ő szervezte meg a teherszállító és a hegymászó sherpák csapatait, valamint a posta futárszolgálat biztosítását az expedíciói állandó tartózkodási helye és a legközelebbi falu, illetve rövidhullámú rádióadó között. Az akkori expedíció óriási méreteire jellemző, hogy csupán a sherpüknak járó pénzt tizenkét teherhordó sherpa vitte. Szola Khumbu területén a világtól elzárkózott hegyi falvakban- ugyanis nem fogadják el a könnyen szakadozó papírpénzt, és ezért nepáli ércpénzzel kellett fizetni munkájukért. A sherpákat több sherpáni nő, feleség — is lekísérte többnyire teherhordóként, de akadtak köztük, akik a konyhán a szakácsnak segítettek. A sherpák közül a legjobbakat a Himalüja-klub érdemeik elismeréséül „Tigris" - jel vénnyel tüntette ki. Rendszerint közülük kerülnek ki a „csúcstámadók", akik c hegymászókat a csúcsra is elkísérik. a kapálás sem kíván különös ( technikai feladatot. De ha a / traktor elromlik vagy valamilyen munkagép nem jól műkő- S dik, és csak mondjuk két napig I üzemképtelen égy-egy rnegmű. velő eszköz, már akkor is nagy ) földterület marad műveletlenül. Hiszen géppel több embert he- ( lyettesíthetünk, de ha nem mű- < ködik a gép, ugyanannyi ember j munkája vész kárba. Ezért kell ( maximális szaktudást megkö- < vetelni a komplex gépesítési j munkacsoport tagjaitól. A i szaktudás fejlesztéséről gon- 1 doskodnak is a szövetkezetek , vezetőségei és különböző tan- 1 folyamokra küldik a gépkezelő- \ két vagy iskolázást szerveznek i számukra. A fiatalok részvétele a mező- . gazdasági termelésben tehát új módszereket követel, mégpedig géphez és agrotechnikához kell értenie minden fiatalnak egyaránt. Ha elsajátítják a tudományokat, csak akkor megy jól a munka. Megváltozott tehát a mezőgazdasági munka fogalma és szaktudás nélkül el sem képzelhető a teljes gépesítés. A kézi kapáláshoz vagy lóhajtáshoz nem kell különlegesebb tudomány, ezért mondták mindig azelőtt, hogy a parasztnak nem kell- tanulni. Ma pedig sokat kell tudni a megváltozott körülmények folytán és a fiatalok büszkén ülnek a traktorra, mert tudják, hogy tőlük függ a hús és a kenyér termelése.- ta - ván -- * -Hová utazzunk ? A Turista nemzeti vállalat az év minden szakában rendez kirándulásokat. A kirándulás költségei általában nem kerülnek sokba és kitűnő szórakozást nyújtó utazásról van minden esetben szó. Nemsokára a Kis-Kárpátok erdeibe rendeznek egy-egy kiruccanást. Elsősorban a történelmi nevezetességű vöröskői és detrekői várkastélyokat tekintik meg, valafnint a szomolányi „Driny“ nevű barlangot. A kirándulók megismerkednek a Kis-Kárpátok állat- és növényvilágával. Szebbnél szebb tájakat láthatnak és különböző népszokásokat tanulmányozhatnak. A részvételi díj 41 korona, belépőjegyekkel együtt. Útikalauzról szintén gondoskodnak. Az utazás időszakai a következők: április 23., május 28., június 25., július 16., augusztus 8. és szeptember 3. Ugyancsak 41 korona részvételi díjért szervez kirándulást a Turista Lednicére és annak környékére. Az utazás napjai a következők: május 14., június 4., július 9., július 23., augusztus 13., és augusztus 27. Megtekinthetik a kirándulók a lednicei kastélyt, a vadászati múzeumot, a gyönyörű, több mint 200 hektáros parkot, a pálmaházat és a híres minaretet, amely 123 m magas és a tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. Az utazással kapcsolatban érdeklődni és jelentkezni lehet a Turista nemzeti vállalatnál Bratislava, Stalinovo námestie 14, K. H. Versenyfelhívás A besztercebányai kerület egyik falucskájának szövetkezeti dolgozói értékes versenyfelhívással fordulnak Közép-Szlovákia mezőgazdasági dolgozóihoz. A falucska a rimaszombati járásban van, neve: Vel'ká Suchá. Mi a versenyfelhívás lényege és mik a főbb pontjai? Először is az, hogy vállalták: az 1961-es gazdasági évben 12 hektár területen 60 mázsás hektárhozamot érnek el cukorrépából, továbbá a szövetkezet vezetősége egy hektárnyi kísérleti földterületen ezer máz^a hektárhozamot ér el. Ahhoz, hogy e kötelezettségvállalásokat teljesítsék már idejében elvégezték a teljes és alapos talajelőkészítési munkákat, beleértve a különböző szántásokat és a trágyázást is. Az istállótrágyán kívül megfelelő menynyiségű műtrágyákkal biztosítják a cukorrépa tápanyagát, az egész vegetáció idejére. Rendkívüli figyelmet fordítottak a munka minőségére és időbeni elvégzésére, így például a cukorrépa egyelését az első két levél kifejlődése után 6-8 napon belül elvégzik. A sorokban csak a legerősebb répákat hagyják meg - 20—22 cm-es távolságban. Biztosítják, hogy egy hektárnyi területen legkevesebb 70 ezer cukorrépa maradjon. A második kapálás előtt a cukorrépát újra megtrágyázzák, mégpedig 70—100 kg-os salétromadaggal hektáronként. Nagy gondot fordítanak kiváltképp a zsenge cukorrépák folyamatos növekedésére. E célból többször permetezik a gyommentesített répákat szuperfoszfátos hígított trágyalével. Az elegendő és a jó tápanyag biztosítására a tenyészidő második felében könnyen oldható foszforos és káliumos trágyával hintik be a földet. Ebből a műtrágyakeverékből 200 kg-ot hintenek el hektáronként. Közismert tény, hogy minden növénynek van kártevő ellensége, rovarok vagy különböző bogarak. így természetesen a cukorrépának is. A szövetkezet vezetősége az ezek elleni védekezésére is felkészült, kiváltképp a répabolha és a levélfoltok ellen. Ilyen védekezési módszer többek között a száraz nyár esetén a mesterséges öntözés, amit 10 hektárnyi területen végezhetnek majd el. E nagyszerű felajánlásokat két szocialista munkabrigád és 40 egyén tette. A fent említett néhány számadat azt jelzi, hogy á Vel'ká Sucha-i EFSZ dolgozóinak minden feltétele megvan a kötelezettségvállalásod teljesítésére. S vajon lesz-e a példamutató szövetkezetnek követője vagy túlszárnyalja? Ez jelenleg még kérdőjel, ám hisszük, hogy rövidesen hírt adunk majd erről is. S talán nem egy olyan szövetkezet is akad, mely arról ad hírt, hogy a 600 mázsás hektárhozamot túlszárnyalta. Ennek a teljességéről csak ősszel adhatunk majd hírt. S mi hisszük, hogy ilyen híradásra sor kerül és hisszük azt is, hogy e nemes versenyben a fiatal szövetkezeti dolgozók lesznek a példamutatók. (t) Egy katona: Az írást, hogy közölhessük, elsősorban alá is kellett volna írnod. A levelet pedig konkrétabban kellett volna megfogalmazni. D. F. Tornagörgő: örülünk a színjátszó-csoportok sikereinek. írjál másról is, szívesen közöljük. K. Z. Zemplén: A cikket közöltük. Ügy látszik, fellendült nálatok a szervezeti élet. A párkányi magyar tannyelvű tizenegyéves középiskolában páitunk alapításának 40. évfordulója tiszteletére kiállítást rendeztek. A kiállításnak igen nagy sikere volt. Különösen a politechnikai készítmények gazdagították a kiállítás anyagát. Alapossággal elkészített kézimunkák díszítették a kiállított lakberendezési tárgyakat. Bitter Károly, a politechnikai kör vezetője és a kör tagjai dicséretet érdemelnek a szép és jó készítményekért. A kiállítás rendezősége is komoly és hasznos munkát végzett, nemcsak a jó rendezésért, hanem azért is dicséretet érdemel, mert a kiállított tárgyakon keresztül megmutatta a tanulók felkészültségét az életre és ügyességüket. SZÍVESEN leveleznénk Gábor Tamás Budapest, XIV. kerület Cházár András út 6. Különféle témákról levelezne magyarul, 17 éves diák. Rácz Edit, Veszprém, Vörös csillag út 1. sz., Magyarország. Magyarul levelezne, filmről, zenéről, 16 éves diák. Tarnay Hedviga, Kaposvár, Bartók Béla u. 3. sz., Magyarország. Sportról, zenéről levelezne magyarul, képeslapokat cserélne, 17 éves diák. Tompa Margit, Nagykanizsa, Vörös hadsereg út 7. sz., Magyarország. Sportról, papírszalvéta és képeslapok gyűjtéséről levelezne magyarul, 16 éves diáklány. Babica Ágnes, Nővé Zámky, DSS mad'. X./a, CSSR. Magyarul szeretne levelezni különféle témákról, 16 éves diáklány. Zsibrita Sándor, Chlaba c. d. 45. okr. Nővé Zámky, CSSR. Magyarul, szlovákul levelezne sportról, táncról és színészképeket cserélne, 18 éves. Kárpáti Anikó, Budapest VI. kér., Révai út 8. sz. Magyarul szeretne levelezni és papírszalvétát cserélne. Tőzsér Mária, Gyöngyös II. Alkotmány út 13., Magyarország. Mindenféle témáról szeretne levelezni magyarul és képeslapokat cserélne, 17 éves tanuló. Hutnik Sarolta, Zalaegerszeg, Ságvári utca 10. Magyarország. Irodalomról, táncról levelezne magyarul, 17 éves gimnáziumi tanuló. Fülöp Ildikó, Nemesszalók, Veszprém megye Magyarország. Csehszlovákiai fiatalokkal levelezne és gyufaskatulya-címkéket cserélne, 16 éves gimnáziumi tanuló. Dritomsky Dominik DMD, Biely Kríz 4, Bratislava CSSR. Színészképek gyűjtéséről és egyéb témákról levelezne magyarul, szlovákul vagy oroszul, 16 éves diák. Zsembery Erzsébet Új-Szeged, Bérkert u. 48. Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 18 éves tanuló. Király Ilona Balástya, Táncsics Mihály u. 2., Magyarország. Magyarul levelezne színészképek, tájképek és papírszalvéta gyűjtéséről, 16 éves. Vecsernyés Aranka, Szeged, Kálvária sor 14/a, Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne irodalomról és egyéb témákról, 18 éves diáklány. Tjia Tek Djin, Djl Pasar 53, Sukabumi Java, Indonézia. Bélye99yűjtésről levelezne angolul és papírszalvétát cserélne. Wallner Tamás, Székesfehérvár, Március 15. u. 6. sz. Magyarország. Filmről, sportról levelezne magyarul, 17 éves gimnáziumi tanuló. Ferenci Katalin, Pápa, Szabadság út 22. Magyarország. Magyarul vagy angolul levelezne különböző témákról, 18 éve« diáklány. Himalája-expédíció elképzelhetetlen a sherpák közreműködése és segítsége nélkül. Ezt minden komoly célok elérésére vállalkozó expedíció vezetője tudja, s a sherpák nélkül egyetlen távolról érkezett ember sem kezdhet a Himalája ég - benyúló csúcsainak a meghódításához. Edmund Hillary, aki már kétszer megmászta a „világ tetejét", s egyszer a Mount Everestre is feljutott, az elmúlt hónapban ismét sherpák segítségével indult útnak a Himalájába. A csehszlovák világjárók Zigmund és Hanzelka is sherpák kíséretében járják a Himaláját s készítenek filmet a csodás vidékről. De kicsodák a sherpák, a Himalája idegenvezetői? A sherpák hegylakók, szükebb hazájuk a Szola Khumbu nevű kerület Kelet-Nepálban. Tibeti eredetű nép, nyelvük közeli rokona. a tibetinek; kistermetű, keménykötésű emberek s megvan bennük a született hegyjárók minden pótolhatatlan értékes adottsága — írja róluk Sir John Hunt, a Mount Everestet meghódító 1953-as brit Himalája-expedíció vezetője. — A sherpák közül sokan az indiai A sherpák gyermekei korán hozzászoknak a teherhordáshoz.