Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-28 / 13. szám

Egy fürt orgonáért A napokban tartották meg Prágában az országos szövet­kezeti kongresszust. Mezőgaz­daságunk további fejlesztéséről vitáztak napokon át a legjobb mezőgazdasági dolgozók és őszintén tárták fel a valóságos helyzetet. Alapvetően vissza­tükröződik a kongresszus egész tartalmából az a tény, hogy régi módszerekkel nem sokra megyünk, és minden lehetősé­get ki kell használnunk a to­vábbi fejlődés érdekében. A fiatalokat nem nélkülözheti a mezőgazdaság éppen az új módszerekhez való ragaszko­dásuk és tettrekéSzségük miatt. Bizony sok mindent tehetnek a fiatalok a mezőgazdaság ér­dekében, még ha sokszor egé­szen aprólékosnak is látszik, vagy kezdetben jelentéktelen­nek is az a dolog, amit meg­tesznek. így vagyunk a fásítás­sal is, ami lényegében véve országos akció, de a fiataloktól, függ döntően a fásítás sikere. Még néhány napig tart a március és utána következik egy másik tavaszi, mondhat­nánk tavasziasabb hónap az előzőnél, a fák hónapja — április. Nem azért mondjuk áp­rilisról, hogy a fák hónapja, mert talán ilyenkor borulnak virágba a legkésőbben virágzó faféleségek is, hanem ízért, mert ilyenkor kell leginkább gondozni, védeni a fákat és ül­tetni is, ahol arra lehetőség van. De vajon mi köze a fásí­tásnak a mezőgazdasági terme­léshez, ha már az előbb erről beszéliünk — kérdezhetnék né­­hányan. Nagyon is sok köze van hozzá, szinte köteteken át lehetne magyarázni erről a té­máról. Pillanatnyilag eléged­jünk meg azzal, hogy a mező­gazdaság fejlesztéséből a fia­talok a fásítással is kivehetik részüket. A faültetés lényegé­ben véve nem jelent nehéz fizikai munkát, nem igényel különleges szervezést sem, és minden falun élő fiatalnak megvan ehhez a szaktudása is. Ültetőanyag is van, csak éppen egy kis utánjárással meg kell azt szerezni. Ha minden CSISZ- tag legalább tíz fát elültet és gondoz a fák hónapjában, ak­kor ez egész erdőt jelent or­szágos méretben. Ültetni és gondozni, védeni kell a fát. Milyen rossz hatást vált ki a letördelt, fejlődésében tönkre­tett növekvő facsemete. Bizony jókora erdőt tesz ki országos méretben, nemcsak az évről­­évre újonnan telepített fameny-­­nyiség, hanem a tönkretett fák mennyisége is. Felnőtt emberek azonban nem szokták a fákat tönkretenni, szégyenkezés nél­kül elismerhetjük, ez inkább a fiatalokra vall, bár nem min­den fiatalra. Pedig milyen kár, két-három cseresznyeszemért vagy egy fürt orgonáért végig­hasítani az egész fát. Ez a tu­datlanság,» lelkiismeretlenség és a tájékozatlanság jele. A CSISZ-alapszervezetek a fák hónapjában legalább egy-két ismeretterjesztő előadáson vagy a tagsági gyűlés keretében ma­gyarázzák meg a fiataloknak a fásítás hasznosságát és a fa­védelem fontosságát. Jól készüljünk tehát fel a fák hónapjára. Áprilisig még majd­nem egy hét időnk van. Az EFSZ-ek, állami gazdaságok vagy erdőgazdaságok segítsé­get nyújtanak a faültetési ak­cióhoz. Tanáccsal, ültetőanyag­gal látják el a fiatalokat, csak éppen a jóakarat legyen meg bennük a fásításhoz. Gondoljuk el, hogy egy-egy faluban — bár olyan falu nem létezik, ahol eddig nem ültettek volna fát — mennyi dúsannövő csemetét RÖVIDEN GUNNAR NILSEN frederick­­stadti norvég lakos zenével hizlalja disznóit. A' „sertéspa­radicsomban“ állandóan szól a muzsika: főleg bécsi valcereket játszik a magnetofon. Nilsen szerint a zene határozottan elősegíti a disznók súlygyara­podását. Persze azért némi ku­korica is kell hozzá ... 26 MIIL1Ó DOLLÁRJÁBA ke­rült az idei tél New York váro­sának. Azelőtt csak hárommil­lió dollárral terhelte meg a költségvetést a hóeltakaritás: a város vezetői szerint az 1960 —61-es tél komoly zavarokat okozott Newi York pénzügyi helyzetében. TÍZMILLIÓ GYERMEK nem járhat iskolába az arab orszá­lehetne még elültetni. A kertek végébe, házak elé, terekre, sportpályák köré, dülőutakra fákat kell telepíteni. A sport­pályák levegője javul, szépsége növekszik azáltal, ha fákat te­lepítünk legalább három-négy soron köréje. Igaz, nem elég csak ültetni, hanem védeni, gondozni is kell azokat. Az a néhány óra munkaidő, amit alkalomadtán, főként áprilisban a fák környékének kapálásához vagy felásásához fordítunk, eredményekben térül meg. Akadnak olyan helyek is, ahol a CSISZ-alapszervezet kötele­zettségvállalás keretében ülte­tett fák és később az ültetvényt hagyták tönkremenni. Jártam már olyan dúlöúton is, hogy a szélén magasabb volt a gyom a kiültetett fáknál. Két-három óra alatt a CSISZ-tagok kapá­val, ásóval kiirthatták volna a gazt, ezzel elősegítették vol­na a kiültetett facsemeték nö­vését, és így nem száradtak volna el. Tehát a fásítási ak­ciót ne csak a faültetés szem­szögéből nézzük, hanem az ápolás, gondozás, védés szem­pontjából is. Ültetni a fát és nem gondozni, nem védeni, egyet jelent az eredménytelen munkával, mert a legtöbb eset­ben tönkremegy az ültetvény. A fák hónapjában a természet szeretete, a tudás és a szorga­lom érvényesüljön a fiatalok­ban. Ne felejtsük el, nemcsak szépítünk a fásítással, hanem építünk is, és mezőgazdasági szempontból óriási hasznot hajtunk, amiről majd más al­kalommal beszélünk.-bi­gokban, mert hiányoznak a tan­termek és a tanítók az iskolai oktatáshoz — mondja az UNESCO egyik most kiadott je­lentése. A legrosszabb a hely­zet Libanonban, ahol egyáltalán nem tudják a tanerőhiányt pó­tolni. Marokkóban évente két­ezer tanítóra lenne szükség, de csak ötszázan kapnak diplomát. A hivatalos statisztika szerint az arab országokban száz gyer­mek közül 16 végzi el a közép­iskolát és csak 2 százalék jár szakiskolába vagy egyeteihre. Egyiptomban a legkedvezőbb a helyzet, bár ott is nagy számban keresnek számtan-, fizikai- és nyelvtanárokat. SZÁZSZOR lehet meggyújta­ni azt a gyufaszálat, amelyet nemrég mutattak be a brüsszeli feltalálók kiállításán. Nagy „szenzációt“’ keltett a plasztik­anyagból készült sírkő és az ébresztőóra, amely az alvót többször megrázza. Több tudással a sikerekért A brnói Králové Pole-i gép­üzemben rendszeresen figye­lemmel kísérik az ifjúság ne­velésére és általános művelő­désére vonatkozó távlati tervek teljesítését. A szaktanuló-ott­­honban 1162 fiatal tanulja ki a géplakatosságot, az esztergá­lyos, marós és még vagy más harminc szakmát. Az ötéves terv utolsó évében már több mint 2000 tanonc nyer kikép­zést a tanulóotthonban. Addig felépül az új iparcsarnok is, amely a legigényesebb köve­telményeknek is megfelel. A második évfolyam a gépipar számára neveli a tanoncokat. A nevelők és a szaktanuló-in­­tézet CSISZ-szervezetének ve­zetősége lehetővé teszi, hogy azok a tanoncok, akik nem lak­nak az internátusbán, munka­idő után szintén szórakozzanak és alkalmuk nyíljon a tovább­képzésre is. A tanoncok rendel­kezésére gazdag könyvtár, mo­zihelyiség, sport- és játszótér áll rendelkezésükre. 1970-IG MINDEN TANONC LETESZI AZ ÉRETTSÉGI­­VIZSGÁT A tanoncról való gondosko­dás még akkor se ér véget, amikor az elhagyja a tánulóott­­hont, raen azután a dolgozók munkaiskolájába és különböző tanfolyamra járhatnak és ma­­gasabbfokú szakiskolákba ké­szülhetnek elő. 1965-ig a vég­zett növendékek fele már érettségit tesz. 1970-ig pedig már eljutnak az érettségi vizs­gáig. Ezért majd több tanuló kerül a középiskolákba. Az idén fejezi be tanulmányait az első tizenhat fiú és leány. Az első évfolyamot 22-en látogatják. A következő iskolaévre már 88-an jelentkeztek. Az üzem sok kedvezményt nyújt szá­mukra, lehetővé teszi, hogy délután járhassanak az iskolá­ba. A TOVÁBBTANULÓK SZÁMA EGYRE NÖ A középiskolán kívül az üze­mi technikai iskola alsó és felső fokozata, az érettségire előkészítő tanfolyam és a főis­kola nyújtják a továbbtanulási lehetőséget. A harmadik ötéves terv utolsó évében már több mint háromezren veszik igény­be a tanulási lehetőségek rend­kívüli formáit. Az üzemben je­lenleg több mint háromszáz diák részesül gyakorlati kikép­zésben. Az a figyelem, melyet a Krá­lové Pole-i "gépipari üzemben a fiatalok nevelésére és általá­nos oktatására fordítanak, nem­csak az üzem, hanem az egész gépipar számára meghozza a gyümölcsöket. Efly szomorú fekete diák­lány: Saját akarata szerint vá- * laszthat az iskola — mivel va­lószínűleg jól tanul — felső iskolába szeretné ajánlani. Ál­lásközvetítéssel nem foglalko­zunk, forduljon a HNB munka­ügyi osztályához. Két barátnő: Fenti üzenet erre a jeligére is szól, figyel­jék a napilapok apróhirdetéseit. Tanulnivágyó fiú: Jelentkez­zen az esti iskolába. Szomorú lány: Jelentkezzen esti iskolába, ha van helyben magyar általános iskola, akkor érdeklődjön ott. Civil: Leszerelés után helyez­kedjen el, azután tévúton vé­gezhet tanulmányokat, illetve a cég is taníttathatja és ösz­töndíjat is juttathat. Vitázók: Állatkert van Prá­gában, Brnoban és Bratislavá­­ban is. Egy kíváncsi gimnazista: Čes­koslovenské aerolínie. Bratisla­va vagy Praha. Nem élhetek muzsikaszó nél­kül: Érettségizzen le, azután jelentkezzen: Vysoká škola mú-SZERKESZTŐT üzenetek < zických umení, Bratislava, Štú­rova 7. Tanácstalan: Fülek O. U.: A legjobb lenne, ha alaposabban megismerkednének és csak azután lépnének házasságra. A magyarországi tanítónői ok­levelet nosztrifikáltatni kelle­ne. Molnár János', Nyitra: írásod nagyon szétforgácsolt és bizony főként olyan eseményeket tár­gyal. amelyek közel egy éve történtek. Kár lenne leközölni, mert úgy sem lenne érdekes. Írjál legközelebb friss esemé­nyekről. V. V. Nyírágó: Az adatokat kellett volna megírnod a dol­gok felől. Például milyen kife­jezés az, hogy a község 98 szá­zaléka boldog. írd meg miért boldogok, miért megy jól a sorpk a lakosoknak! Lőrinc Piroska, Rimaszombat: Ezt az esetet már mások is megírták, bizonyára tudtod A Keletszlovákiai Vasműben már kezdik az épületelemek összeszerelését. A vítkovicei szerelők az első 25 tonna te­herbírású toronydarut már fel­állították az épület-elemek be­emelésére. • * • Uwá UTAZZUNK A CSISZ KB utazási osztálya legutóbbi hirdetményében köz­li, hogy milyen utazásokra le­het még jelentkezni. Az utazási lehetőségek a következők: augusztus végén és szeptem­ber elején 14 napos utazás a NDK-ba: Strahlsund — Graal, — Müritz — Drezda; Kühlungs­born — Lipcse; Binz — Drez­da; Heringsdorf — Drezda. LENGYELORSZÁGBA: Varsó — Pózén (5 napos) és három 14 napos út: Swinoujscie — Stefin — Varsó: Breslau — Stetin — Miedzydroie; Mied­­zydroie — Pózén — Varsó kü­lönböző turnusokban júniustól szeptemberig. A SZOVJETUNIÓBA: Hat tizennégynapos út: Moszk­va — Leningrád (április és má­jusban), Moszkva — Leningrád — Kijev (szeptemberben és októberben), Moszkva — Lenin­grád (a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom ünnepségeire és Újévre), Moszkva — Sztálin­grád (július, augusztusban), Moszkva — Riga (július, au­gusztusban). KÉT 19 NAPOS ÜT: Moszkva — Kaukázus — Kijev (július, augusztusban), és Moszkva — Szocsi — Kijev (jú­nius és szeptemberben). A jelentkezési íveket küldjék be minél előbb a CSISZ KB uta­zási osztályára. nélkül. Ezért kár lenne újra leközölni. Peternay István, Nyitranagy­­kér: írásod közöltük és szeret­nénk, ha beszámolnál a fiatalok más tevékenységéről is. Hacsi Attila: Az elmúlt év értékeléséről írsz, egész régi dolgokat, vajon miért kell most beszámolni a tavalyi színdara­bokról. írjál a jelenlegi hely­zetről. K. Z. Zemplén: Ez az írásod jó volt. Máskor is így írjál. A. E. Rimaszombat: Soraidat közöltük, bár igen sokat kellett rajta javítani. Ha többször írsz, bizonyára sikerültebbek lesz­nek beszámolóid. Koszkó Klára: Amint írtad, igyekezzél beszámolni a jövő­ben az eseményekről. Helyes, ha írsz, írásod, amint láthattad, közöltük. Csécsi. Rózsa, Szepsi: A be­számolód jó, helyes lenne, ha több ízben is írnál ilyesmit. Kollár Irén, Pereszlény: Gra­tulálunk a jól sikerült műsor­hoz. Számolj be a CSISZ alap­szervezetének további működé­séről is. ÜMék a A Zsibrica hegység alatti Zsére község messze esett a vi­lág zajától. Hagyományokban gazdag falu ez, az sem csoda, hogy annakidején Kodály Zoltán épp Zséren találta meg Háry János toborzójának alapmotí­vumait. Büszke is volt erre a zsérei dudás, aki annakidején a szakállasnak — így nevezte Kodályt — a népi emlékekeket elénekelte. A kapitalizmus ide­jében ez a falu eldugott volt a hegyek között. Bezzeg más világ van most itt! A falunak hatalmas vasútállomása van, Nyitrával pedig közvetlen au­tóbuszjáratok kapcsolják össze. Aráikor felszálltam a korszerű piros autóbuszra, igen jól érez­tem magam. Mindjárt a falu bejáratánál vörös csövek gar­mada színezte a határt. Alag­­csövezés készül. A régi vityillók helyett takaros házak fogadtak. Az utcán pedig, ahol valaha az előbb említett dudás dúdol gát­tá az elfelejtett katonanótákat, most egymás után rohannak a teheruatók, megtelve fehér ra­kománnyal. A falu végén, nem messze a vasútállomástól, né­gyes tagozatú toronyszerű épü­let jelzi, hogy a mondák és népdalok egykoron elhagyott magyar falva iparosodott. Köz­társaságunk egyik legkorsze­rűbb mészégetője működik itt. Ez a mészégető a szó szoros értelmében a magyar, cseh és szlovák együttműködés ered­ménye, — mondotta nekünk Kubiš Mikuláš, akit Fraňo igaz­gató elvtárs távoliét ében meg­interjúvoltam. Az egész beren­dezés ugyanis Magyarországon készült, magyar mérnökök irá­nyították a technológiai mun­kálatokat, prerovi cseh szerelők végezték a szerelési munkála­tokat. És ma Szlovákia terüle­tén működik. Így tehát el lehet mondani, hogy a csehszlovák­­magyar együttntűködés virágzó vállalatot épített a Zsibrica alatt. Közben Padich József lé­pett a szobába. Ő az üzem me­chanikusa és az üzemi pártszer­vezet alelnöke. Elbeszélte, hogy pártunk ala­pítása 40. évfordulójának tisz­teletére értékes kötelezettsé­geket vállaltak a dolgozók. A vállalások főként a gyártási technológia javítására töre­­kesznek. Egyik fontos vállttlást már teljesítették is, elhordták az üzem mellől a több mint 2000 tonna trágyameszet. Az üzemben a fűtök között három szocialista munkabrigád is lé­tesült. Kupecsek Béla, Bencz Ödön és Sipos János a brigádok vezetői. Amint belépünk az üzembe, feltűnik, hogy a CSISZ üzemi szervezetének hirdetőtáblája csupa közleménnyel van tele. A fiatalok élenjárnak a kötele­zettségvállasokban és nem fe­ledkeznek meg emellett a kul­turális munkáról sem. Amikor ott voltam, éppen színdarabot próbáltak. Végignéztük az üze­met, valóban a legkorszerűbb a berendezés. A diszpécser­­táblán pontosan látni, melyik gép mit művel. A dolgozók szí­vesen végzik munkájukat. Az üzem a fejlődésben lévő zsérei EFSZ fölött védnökséget is vállalt. Nemcsak mésztrágyával, gépjavításokkal, de szakavatott tanácsokkal is segítik a szövet­kezetei. A Zsibrica hegység pe­dig nem vihart szállít, mint azelőtt szokoft, hanem értékes mészkövet. A levegőben hajó­­kázó csillék úgy szállnak a falu felett, mint Handlován vagy Novákyn. így megváltoztatta a falu jellegét a szocializmus. MÁRTONVÖLGYl LÁSZLÓ — ★ — Szívesen leveleznénk Ősi Anna, Tengelic, Aradi u. 21/a. Tolnamegye, Magyaror­szág. Különféle témákról leve­lezne magyarul. 19 éves mező­­gazdasági dolgozó. Hoós Ibolya, Budapest VIII. kér. Asztalos Sándor u. 7, föld­szint 18. Oroszul vagy magya­rul levelezne és képesleyelező­­lapokat cserélne. 16 éves gim­náziumi tanuló. Berrtsok István, Viškovce nad/ Ipľom okr. Levice ČSSR. Ma­gyarul vagy szlovákul levelezne filmről, sportról és gyufacím­kéket cserélne, 17 éves. Kleiner Dániel, I Študentský domov, Mladá Garda 1/414, Bra­tislava ČSSR. Sportról, filmről és irodalomról levelezne, ma­gyarul vagy szlovákul, főiskolai tanuló. Härter Zsuzsanna, Tarácsi, Kossuth-út 76, Veszprém me­gye, Magyarország. Magyarul, németül levelezne és képesla­pokat cserélne. Zsilák Edit, Pápa, Kis János út 16, Magyarország. Magyarul, oroszul levelezne, zenéről, iro­dalomról, 18 éves diáklány. Papp József, Oradea Str., Táncsics Mihály Nr. 9, Románia. Képeslevelezőlapokat cserélne és magyarul, románul levelezne különféle témákról. Barakonyi Mária, Csorvás, Jókai út 9., Magyarország: Szí­nészképeket gyűjtene és bé­lyeggyűjtésről levelezne ma­gyarul, 16 éves diáklány. Csordás Mária, Nagykanizsa, Vörös hadsereg-út 7., Magyar­­ország. Magyarul levelezne és papírszalvétát cserélne. Igali Márta, Budapest, XII. kér. Gregu'ss u. 9. Magyaror­szág. Magyarul levelezne, 17 éves diáklány. Sok újdonságot mutattak be az idei tavaszi lipcsei vásáron. Nagy sikerük volt a különböző kibernetikai gépeknek. Az em­beri szellem nagyságáról tesz tanúságot minden ilyen gép, és hozzájárul termelésünk további forradalmasításához. A kiber­netikai gépek mellett a legújabb típusú körrendszerű szövőgé­pet is bemutatták. Ezt a szövőgépet éppen a kibernetikai gépek segítségével hozták létre. A kiállító üzem a Kari Marx Stadt-i gépgyár volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom