Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-30 / 35. szám
Követjük példájukat! i. A kalondai szövetkezet híres kertészetéből: Képünkön Tóth János, a szövetkezet elnöke a leszedésre váró paprikát szemléli. A vállalás nem született meg máról holnapra. Hosszú ideig csak suttogtak, beszélgettek, olvasgatták a lapokat. Mikor aztán alaposan megismerkedtek a rjazanszki terület fejőnőinek és állatgondozóinak vállalásával, ők is határoztak: A szovjet fejőnők példáját követjük, határidő előtt teljesítjük a feladatokat! Vállaljuk az ötéves terv négy év alatti teljesítését. így született meg a topof- čanyi járásban az urmincei Aranykalász szövetkezet állat- tenyésztésében dolgozó kollektíva: Mária Bagóvá, Mária Mar- tišíková, Pavla Kuselová, Helena Merašická, Gejza Polák és a többiek kollektív kötelezettségvállalása. Elhatározták, hogy növelik a tejhozamot és még az év végéig elérik a 2450 literes fejési átlagot darabonként. Már 1964-ben elérik az 1965-re tervezett 2700 litert darabonként. S ezt nemcsak mondják, hanem már meg is kezdték vállalásuk teljesítését. Ügy tervezik, hogy három év múlva 100 hektár mezőgazdasági talajra 75 szarvasmarhát — ebből 32 darab fejőstehenet — tartanak. Az új technológia és gépesítés bevezetésével jelentősen meg- könnyül munkájuk. Javítják a Akarsz kertész lenni? Karván, a komáromi járásban mezőgazdasági szakiskola várja a szakmát kereső ifjúságot, ahol a kovács-, bognár- és szőlészeti szakon kívül egy éve kertészeti szak is működik. A kertészeti szakiskolára jelentkezhetnek 14—17 éves fiúk, lányok. A tanulók gyümölcs-, zöldség-, virág- és díszkertészet terén szerezhetnek alapfokú ismereteket. Az iskola magyar tannyelvű hároméves intézet. A tanulók két évig elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek, kényelmes tanulóotthonban kapnak elhelyezést, a harmadik évben pedig gyakorlati munkát végeznek abban az üzemben, amely az iskolába küldte őket. Az érdeklődő fiataloknak ajánljuk, hogy kössenek szerződést a számukra legjobban megfelelő üzemmel, állami gazdasággal, egységes földmü- vesszövetkezettel vagy más szocialista nagyüzemmel. A szerződés érteimében ez az üzem fedezi a tanulóotthon és az élelmezés költségeit. A tanuló előmenetelétől függően 30—70 korona zsebpénzt kaphat havonként. Az iskola a szakgyakorlatokra munkaruhát kölcsönöz, s a tanuló ingyen kapja a szükséges szakkönyveket, irkákat és írószereket. Iskolánkban még van szabad hely, s ezért várjuk az újabb jelentkezőket. Az a tanulnivá- gyó fiatal, aki nem tud szerzőrést kötni szocialista nagyüzemmel, forduljon tanácsért iskolánk igazgatóságához. Címünk: Poľnohospodárska učňovská škola, Kravany nad Dunajom, okres Komárno. KISS KAROLY, kertészeti szakoktató. munkaszervezést és szeptember 1-től bevezetik a teljesítmény utáni jutalmazást. Munkájuk tökéletesítéséhez természetesen tanulniuk kell. Erről sem feledkeztek meg. A nyolctagú kollektíva minden tagja látogatja a szövetkezeti munkaiskolát és pontosan megjelenik a termelési értekezleteken, ahol megbeszélik a szakmai kérdéseket is. A szövetkezet vezetősége A Kelet-Szlovákiai kerületben lassú ütemben folynak a talajjavítási munkálatok. A meliorációs szövetkezetek gyengén teljesítik feladataikat. A meglévő 33 szövetkezet közül, csak 25 dolgozik aktívan. A legjobb eredményeket a nagykaposi meliorációs szövetkezet érte el, mert az előirányzott 822 ezer koronás évi tervéből már 440 ezer korona értékű befektetést végeztek el. Az ifjú újítók országos versenye A CSISZ Központi Bizottsága a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsával, a Technika Fejlesztését Irányító Állami Bizottsággal és a Csehszlovák Tudományos Technikai Társasággal az ifjú újítók és feltalálók kezdeményezésére CSISZ-szervezetek és egyének számára újítási versenyt hirdet. A verseny célja az újítómozgalom kiszélesítése és az ifjúság szakmai tudásának növelése. KI VERSENYEZHET? E versenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Komszomol megalakításának 40. évfordulója tiszteletére rendezik. A versenyt a CSISZ alapszervezetek szervezik az üzemekben folyó szocialista munkaverseny keretében a FSZM-mel közösen. A versenyben részt vehet minden ifjúsági kollektíva és minden fiatal, aki nem töltötte be harminca1961 március 23- 26 Ezen időpontban tartják meg, Prágában az EFSZ-ek ötödik kongresszusát. A kongresszuson a következő kérdésekről tárgyainak: •A- A harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítése a mezőgazdaságban. ic Az EFSZ-ek gazdálkodásának további megszilárdítása és elmélyítése.-A- Az EFSZ-ek új minta- alarszabályainak tervezetéről. A kormány megbízta a mező — erdő — és vízgazdálkodási minisztert, hogy a kongresszus előtti kampányban biztosítsa a szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozók által az előzetes javaslatok megtárgyalását, megvitatását és szervezésikig gondoskodjon a kongresszus előkészítéséről és megtartásáról. A kormány elvárja, hogy a kongresszusi anyagok megvitatása folyamán, valamint a kongresszuson széleskörűen továbbfejlődik a szövetkezeti tagok, valamint a mezőgazdasági tudományos dolgozók kezdeményezése és aktivitása a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítéséért. dik életévét. Az egyéneknek a CSISZ-alapszervezetek vezetőségeinél, az alapszervezeteknek pedig a CSISZ járási vezetőségeinél kell bejelenteni, hogy bekapcsolódnak a versenybe. A verseny I. évfolyama 1961. október 1-én fejeződik be. HOGYAN ÉRTÉKELIK A VERSENYT? Az egyének és kollektívák versenyét az alapszervezetek keretén belül a következő pontok figyelembevételével értékelik: • Az új munkamódszerek felhasználásával elért eredmények. • A benyújtott újítási javaslatok száma és az elfogadottak értéke, valamint az életbeléptetett szervezésitechnikai intézkedések. • Az ifjú újítók és feltalálók részvétele az új munka- módszerek, a szervezési technikai intézkedések és az elfogadott újítási javaslatok realizálásában. A CSISZ-SZERVEZETEK ÉRTÉKELÉSE • A szervezet részvétele az újítómozgalom kiszélesítésében s az új technika bevezetésében. • Az ifjú újítók köreinek száma és az újítási mozgalomban aktívan dolgozó fiatalok létszáma. (Hány százalékát képezi az üzemben dolgozó újítóknak.) • Az elért megtakarítás és a realizált javaslatok értéke. KI ÉRTÉKELI A VERSENYT? A versenyt irányító és értékelő bizottságot a CSISZ, FSZM és az üzem vezetői közül, valamint a legjobb újítókból alakítják. Feladata segíteni az újítók munkáját, megismertetni vélük a megoldásra váró feladatokat, kidolgozni a tematikus terveket, előkészíteni a konferenciákat, megállapítani a javaslatok értékét, stb. A versenyt értékelő bizottság az üzemekben havonta, a járási vezetőségek mellett negyedévenként ülésezik. A verseny részvevőit az üzem vezetősége, az FSZM és a CSISZ vezetőinek közös megállapodása után jutalmazzák. A legjobb eredményeket elérő egyéneknek, kollektíváknak és CSISZ-szervezeteknek díszoklevelet és jutalmat ad a CSISZ járási és kerületi vezetősége, az első évfolyam kiértékelése után pedig a CSISZ Központi Bizottsága. EZEK A VERSENY FELTÉTELEI — VÁRJUK, HOGY KI JELENTKEZIK ELSŐNEK! kellően értékeli a kollektíva elhatározását és segítséget nyújt vállalásuk teljesítésére. A tisztaság, a tej higiénikus kezelése érdekében berendeznek egy öltözöszobát a gondozók számára. Itt tartják majd a fehér köpenyeket, a törülközőket, s természetesen a melegvíz sem fog hiányozni. A nyolctagú kollektíva bekapcsolódott a szocialista munkabrigád címért folytatott versenybe. Vállalták, hogy közös megbeszélés alapján szeptember 1-ig kidolgoznak egy helyes, takarmányozási tervet, így akarják elérni a tejtermelés növekedését s a takarmány megtakarítását. A kollektíva tagjai felhívták a Nyugat-Szlovákiai kerület állatgondozóit, hogy a szovjet állatgondozók példáját követve ők is vállalják az ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítését. (s) Vidáman, örömmel... Mint réten a vakondtúrás, úgy emelkedik ki fejük a friss földhányás közül. Még messze vagyok tőlük, de már hallom a csákányok monoton zaját, hallom a lapátok susogó hangját. Aztán szemein elé tárul az egész szorgos csoport, a derékig meztelen gárda, a fiatal erő. Nézem őket, figyelem munkájukat és valami forró, nagy áradat egyszerre hozzájuk láncol. Nem szólok, hangom úgyis illúziórontó lenne c pillanatban, s ezt nem akarom. Inkább hallgatom a csákányok énekét. Ebből is sokat lehet érteni'. Sokat és szépet. Például azt, hogy ezek a fiúk — a Kassai Kohászati Főiskola hallgatói — már gyönyört, élvezetet találnak a munkában. Tudják, hogy minden 'csákánycsapással hozzájárulnak a gazdagabb holnap építéséhez. Ezek a tanulnivá- gyó fiatalok tudnák dolgozni, méghozzá kitűnő eredménnyel, s ez olyan szép. Vagy talán nem bíztató az, hogy Fehfer Jaro, Fedor László, Friedrich József, Jenöfi Jenő és még sokan mások igazi becsületes mérnökök lesznek, akik már azt is tudják, hogy mi a munka. Igen, így van ez rendjén. Szivemben egy új, duzzadó érzéssel elégedetten búcsúzom tőlük. Ök emelik a csákányt, dolgoznak, vidáman, énekelve. Nem pénzért: a jóért, szépért, a jövőért! BARCZI ISTVÁN Munkában a fiatalok — Hol dolgozik gazdaságukban a legtöbb fiatal — kérdeztem Deák Szilvesztert, a nebojszai ÄG vezetőjét. Széttárta karját, annak jeléül, hogy bizony nem tudna hirtelenében pontos választ adni, mert akad náluk fiatal minden munka- szakaszon. Aztán sorra jártuk a munkahelyeket. A gazdaság udvarában cséplőgép dudorászott. Gondoltam. de lekéstek ezek a nebojszaiak a csépléssel! Fel is tettem a kérdést. — Mennyit csépelnek el naponta, hogy még máig is tart? — Hát ebből bizony alig 8 — 10 mázsát. — válaszolta most már Szőcs Jeremiás, mert ö is elkísért a körútra. — Mennyit? — kérdeztem még egyszer, de közben már közelebb értünk és láttam, hogy se asztagröl, se szekérről nem dobálják a kévét az éhes gépbe, hanem csinos lányka, Benyus Joiánka egy zsákból ereget valamit az elevátor-szerüen cséplőre szerelt felvonóba. Mák volt. És abból be kellett látnom. nem kevés a 8-10 mázsa. Takács János gépész büszke rá, hogy épp őt tették a mákcsépléshez, mert ugyebár ez mégiscsak több szaktudást igényel, mint a gabonacséplés. Szabó Irén, Mandoünková Mária és Mazal Ľubomír pedig azért örülnek a mák- cséplésnek, mért így a nyári brigád alatt jó pénzt keresnek. Tovább mentünk. Az istállók közelében traktorok forgolódtak vagy álltak és oótkocsijukra rakták a trágyát. Csupa fiatal sjorgos- kodott a munkában. Két váltásban végzik a trágyakiszállítást, mert nem akarják ezt a fontos munkát késő őszre hagyni. A határban elsőnek Buday Klementtel találkoztunk — az első képen, — de alig értünk szót, mert sürgős a talajelőkészités, nem állítja le a DT-t. Szeretne többet szántani, mint délelőttös társa. Psota Ferenc. A másik táblában Takách Ferenc és Lánc Jenő a szalmalehúzással foglalatoskodott. Aznap (augusztus 11- én) végezni akartak. Rajtuk kívül még sok fiatalról kellene megemlékezni. De befejezem Deák elvtárs szavaival:- Nem is tudom, mi lenne velünk fiatalok nélkül. Minden szakaszon ök vállalják a munka nehezét. /sss//ss/sssssss/s/s/ss///ss/s/fs////s///sssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssfs: Szereted a gyümölcsöt? A NAGYMEGYERI Állami Gazdaságban kiváló terméseredményeket értek el. Gabo- naneműekböl átlag 31,55 mázsa hektárhozammal dicsekedhetnek. Tavaszi árpából a tervezett 29 mázsa helyett 37,9 mázsa hektárhozamot értek el. Az Népgazdaságunk egyik lényeges ága a gyümölcstermesztés. A jelenlegi időszakban még nem éri el a kívánt színvonalat. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy kevés jól termő gyümölcsfával rendelkezünk, másodsorban pedig a fákat nem gondozzuk kellően. Ebből adódik azután az alacsony terméshozam. Gyümölcsfáink évente átlag darabonként alig 22 kg termést adnak. A gyümölcstermesztés fejlesztésével foglalkozott az SZLKP KB és határozatot fotés fejlesztésére. A terv előírja a gyümölcsfaültetés ütemét. El kell érnünk, hogy 1965-ben Szlovákiában legkevesebb 16,5 millió gyümölcsfánk legyen. Csakis így tudjuk biztosítani az egy főre eső gyümölcsfogyasztás növekedését. Mert míg 1956—58-ban az egy főre eső fogyasztás 44 kg volt, 1965-ben a mennyiségnek 80 és 1975-ben már 100 kg-ra kell növekednie. Jelenleg Szlovákiában 11,5 millió gyümölcsfa van. Tehát a harmadik ötéves terv végéig még 5 millió gyümölcsfát kell ültetnünk. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága határozata gadott el a gyümölcstermesz- egyes részlegek átlagtermése — — — — — — — — — — — — « — — — M magasan túlhaladja a gazdaság ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ átlagát. Például Jánosteleken 43,52 mázsa volt tavaszi árpából a hektárhozam. "v UFL * © A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM szocialista H|P" nagyüzemek részére takar- W f j? Ifi* ^ ' mánytermesztési versenyt hir- i fi -««»» — det^lOWMöl 5000 koronái^ t^r- J* • A LÉVAI PALMA üzem dolgozói vállalták, hogy a má- «A' *. / • , sodik ötéves terv feladatait 112 százalékra teljesítik, s így az ^cr b“" .mm» .. év végéig még 15 millió korona ^ ma| harminckét ágyas gyüg.vi gyógyfürdőből a harmadik értékű árut készítenek terven ötéves tervben több, mint 16 millió korona befektetéssel — télül. modern, 250 ágyas gyógykezelóhelyet építenek. értelmében e mennyiségnek egy harmadát az ifjúság ülteti el. A CSISZ- és pionírszervezeteknek már most foglalkozniuk kell a gyümölcsfaültetés tervével. Figyelmüket elsősorban a következő feladatokra kell összpontosítaniuk: • Szervezzék és aktívan vegyenek részt a gyümölcsfák ültetésében. • • A pionírok javítsák az iskolákon működő gyümölcstermesztő érdekkörök munkáját, és segítsenek a szocialista nagyüzemeknek a málna-, ribizés egreskertek létesítésében. • Helyes lenne, ha a pionírcsoportok védnökséget vállalnának a gyümölcskertek felett, és egész éven át részt vennének a gyümölcsösben folyó munkákban. A gyümölcstermesztés fejlesztésének előkészítését már több helyen megkezdték a pionírok. Szép lenne, ha minden pionír ültetne egy gyümölcsfát és minden pionírcsoport létesítene egy kis gyümölcsöskertet az új iskolaévben. Fontos lesz. hogy az aratási és cséplé- si munkák befejezése után a CSISZ járást vezetőségei alapo- safi foglalkozzanak a gyümölcsfaültetés tervével. A CSISZ nagymihályi és prievid- zai járási vezetősége már megkezdte egy terv kidolgozását, s bizonyára e terv egyik előfeltétele lesz a feladatok sikeres teljesítésének. ** KUČERA VACLAV
