Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-06 / 49. szám

r

OJ IFJÚSÁG — a CSISl Szlovákiai Központi Bizottságának lepia Megjelenik minden kedden Kisdia a Smená, a CSISZ Szlovákiai Kri/p on Hi/ul 'sápénak kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9 — Telefon 115-41 — l»o-tarlók 3(» - krts-e, k- -/iA smrtke inz-et Nv.mta a Západoslovenské tlaólarne Ól, Bratislava, ul. Nár povstania II

Előfizetés egy évre 51.20 — Terjeszti a Posta Hirlapszotyálata. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. K-ll*01515

m

%

1. Ez a szép kisestélyi ruha készülhet taftból, brokátból, selyemből. A nagy kivágást övező fo- dorszerü megoldás fiatalos és elegáns. 2. Nagyon jól kihasználható bársony kisestélyi, s/

4-es ujjakkal, a kivágásnál csipkebetéttel. 3. Brokát kisestélyi, nagy gallérral. Asszonyoknak való, fiatal lányoknak nem alkalmas. Csak masas karcsúak viselhetik. 4. Üde, fiatalos, kisestélyi fiatal lányoknak. Az eredeti modell mintás nylon, taft alsószoknyára dolgozva. De nagyon szép madeirából, csipkéből és tüllböl is. Az öv bársony. 5. Magas karcsúaknak való, szűk szoknvájú. bársony kisestélyi. Készülhet brokátból is.

B

ármily furcsán hangzik is, ajándékozni tudni keli, s ezzel a „tudással“ nem mindenki dicsekedhet. Pedig most, a karácsony előtti hetekben nagy szükség. van rá, hiszen mindenki azon gondolkodik, mivel lepje meg kedveseit. Nos, mi segítünk, mégpedig nem az ajándékozni való dolgok felsorolásában, nem az ajándékozás „művészetére" akarjuk megtanítani olvasóinkat.

A „művészét“ abban ref- lik, hogy szem előtt kell tartanunk az ajándékozás célját, ami ugye minden esetben az, hogy örömet akarunk szerezni. Ahhoz pedig, hogy igazi örömet szerezhessünk, jól kell ismernünk a tulajdonságait, kedvteléseit, szokásait annak, akit megajándékozunk. Pl. hiába veszünk divatékszert annak, aki az ilyesmit nem szereti. Viszont, ha ilyesmivel ajándékozzuk meg azt, aki kedveli, bármennyi is van neki hasonló gyöngyökből, brossodból, egy újnak,

„CYNTHIA“: A fenti modellek közül választhatnak megfelelő ruhát szilveszterre. Kisestélyi- ket közlünk még lapunk karácsonyi (dec. 20-án megjelenő) számában.

FOLTÁN GABRIELLA: Legalkalmasabbnak a 2. modellt találjuk, fekete bársonyból. Hogy mire lesz még szüksége, köv. számunkban közöljük.

CS. I. A találkozóra vagy a 2., vagy az 5, modellt csináltassa. Ha a 2. mellett dönt, a csipkebetétet hagyja el.

L. ISTVÁNNÉ: A stóla most is divatos, különösen, ha a ruha anyagából készül. Lehet azonban kombinálni is, pl. bársony ruhához szép fémszálas szilon- vagy csipkestóla is.

„CSINTALAN BOCS“: Próbabálra legalkalmasabb pasztellszínű vagy fehér ruha. Készülhet taftból, szilonból esetleg tüllből. Miután a hosszú estélyi ruhák már csak nagy bálba divatosak, fölösleges hosszút csináltatni.

(Folytatás)

A rántott hússal úgy számítunk, hogy legalább xh óráig álljon sóban, azután „bepa- nírozzuk“, a többi fogást készítjük, s utoljára, miközben az ebédet befejezzük, kisütjük. Ugyanígy bánunk a vagdalt hússal is. Készre csináljuk a labdákat, állni hagyjuk, s közvetlen, mielőtt kész az ebéd, kisütjük

A sütésre mindig hagyjunk elegendő időt. Azokat a tésztákat, amelyeket nem szükséges frissen enni, legjobb, ha már kora reggel elkészítjük, így főzés közben nincs rá gondunk. Sütni és főzni egyszerre csak gyakorlott háziasszony tud, hogy közben le ne égjen a tészta vagy oda ne kapjon a rántás. Az is jó megoldás, ha pl. tortáknál vagy más krémmel töltött tésztáknál előző nap megsütjük a tésztalapokat, s másnap elkészítjük a krémet és megtöltjük.

másfélének föltétlenül megörül. Ugyanez a helyzet pl. azzal, akinek kedvenc szórakozása az olvasás, aki rajong a könyvekért. Az ilyennek bármilyen nagy a könyvtársa, egy jó, új könyvnek mindig megörül. Még sokáig sorolhatnánk a kedvenc dolgokat. Van, aki a dísztárgyakat szereti, van, aki a kötött holmit, más viszont a szép sálakban vagy retikülökben leli örömét, stb., stb.

M

ásodsorban a „titkos“ vágyak kielégítésére kell igyekeznünk. Csaknem mindenki „kinéz" magának valamit a kirakatban, amit szívesen megvenne, vagy ajándékba elfogadna. Ma ügyesen csavarjuk a beszélgetés fonalát, rájöhetünk e „titok“-ra. Ez különösen házaspárokra, szülőkre, gyermekekre vonatkozik.

s még valamit: nemcsak ajándékozni kell tudni, de ajándékot elfogadni is. Esetleges csalódásunkat sose mutassuk — még szűk családi körben sem — és ne jegyezzük meg. hogy X sokkal szebb pulóvert kapott a férjétől. Nem illik továbbá megkérdezni, mennyibe került az ajándék. (Legföljebb szűk családi körben, de azt se az ajándék átadásakor, hanem később.)

AMIKOR LOUIS DETWIRF.L

amerikai üzletember az idén júliusban ellátogatott a fiatal Kongói Köztársaságba és tárgyalásokat folytatott Lumumba miniszterelnökkel, egy fantasztikus számot említett, amely azóta bejárta a világsajtót: Kongó eddig feltárt természeti kincseinek értékét 300 milliárd dollárra becsülik! Háromszáz- milliárd dollár, háromszorosa annak az összegnek, amely elegendő lenne egész Afrika gyökeres gazdasági rekonstrukciójához ...

i Ez a 300 milliárd dollár sokban magyarázatot ad a jelenlegi kongói eseményekre, hi- j szén az imperialista gyarmato- I sitók nem lennének imperialis- ‘ ták és gyarmatosítók, ha köny- j nyűszerrel lemondanának az \ afrikai kontinens e kincsesbá- I nyájáról.

M’SIRI KIRÁLY BANYÁT A KONGÖ-MEDENCE MÚLTJÁT

kutató tudósok sorra megcáfolták azt a gyarmatosító elméletet, miszerint a bantu népek az európaiak megjelenése előtt a barbárság fokán éltek, képtelenek voltak az önálló államalkotásra. Ma már tudjuk, hogy a Kongói Köztársaságban élő nagy törzsek, a bakongók. a balubák, a luluák stb. már a 13.—14. században fejlett kultúrájú államokat hoztak létre. A bakongók alkották meg a Kongó-folyó torkolata közelében a híres Kongói Királyságot. A Kongói Királysággal először Diogo Cao portugál hajós került kapcsolatba, amikor 1482- ben elérte a hatalmas folyó torkolatát. A Kongói Királyság több évszázados elkeseredett harcot folytatott a portugál gyarmatosítókkal, s csak a múlt század közepén szűnt meg lés ami ezután következett, az felülmúlta a rabszolgakereskedelem korának minden borzalmát. Lipőt király magánhadserege hihetetlen kegyetlenséggel törte meg a bantu négerek ellenállását. Elkeseredett harcok folytak a déli Katangában — a hasonló nevű törzsfőnök- röl nyerte nevét — ahol M’siri király harcosai foggal-körömmel védték az ország híres fémbányáit. A belgák végül 1892-ben béketárgyalásokra hívták M’sirit — hogy orvul meggyilkolják! Lipót király katonái kötelesek voltak elszámolni tisztjeiknek a levágott emberkezekkel, s mire a belga állam 1908-ban átvette Kongót a királyi háztól, az eredetileg 20 milliós lakosság 8,5 millióra csökkent...

AZ ÉREM KÉT OLDALA AZ 1960. JÚLIUS 1-én függetlenné vált Kongói Köztársaexportját szolgálta, s így az egyes országrészek között ma is igen rossz az összeköttetés. Ez megkönnyíti az imperialisták által támogatott bábkormányok tevékenységét Katangában és Kasaiban.

3. A városok lakossága egészségtelenül felduzzadt, Lé- opoldville-nek, a fővárosnak például 1920-ban mindössze 18 000 lakosa volt, míg most már csaknem 400 000. A belgák az iparvidékekre zsúfolták ösz- sze a felnőtt férfilakosság nagy részét, ami a mezőgazda- sági termelés visszaesésére, vezetett, s a bányavidékek ellátása komoly nehézségekbe ütközik.

4. Amikor az 5 millió lakosú Ghana 1957-ben elnyerte a függetlenséget, 1500 afrikai töltött már be vezető közigazgatási tisztségeket, míg a 15

Leopoldville legszebb sugárútja.

ság a világ legnagyobb urántermelője, a réztermelésben a necgfe3ik helyen áll, innen kerül ki a világ ipari gyémánttermelésének 90, kobalt-termelésének 80 százaléka. A belga gyarmatosítók 1950 és 1960 között több mint 1 milliárd dóiért fektettek be Kongóba, a Kongó folyón Inga közelében megkezdték Afrika egyik legnagyobb erőművének építését, Katangában — innen kerül ki az egész nemzeti jövedelem 66 százaléka — hozzákezdtek a kohóipar alapjainak lerakásához. A Kongói Köztársaságban a bérből és fizetésből élők számillió lakosú Kongói Köztársaságban a függetlenség kikiáltásakor mindössze 10! A belgák megakadályozták a kongói értelmiség kialakulását, az országnak ma is csak 17 egyetemi végzettségű lakosa van, de köztük nincs egyetlen néger orvos vagy ügyvéd sem. Nincs olyan afrikai, aki el tudna vezetni egy kétmotoros repülőgépet, egy őrmestert kellett kinevezni az első hadügyminiszternek, s egy elemi iskolai tanítót oktatási miniszternek ..

5. Kongóban mindössze egy orvos jutott 20 000 lakosra (ezek az orvosok is főként a 120 000 európait kezelték), 350 000 a leprások száma, évi 100 000 áldozatot szed a tüdővész, s vannak olyan körzetek, ahol a lakosság 60—80 százaléka nemibeteg (a nemibetegségek ismeretlenek voltak az európai gyarmatosítás előtt.)

A TÖRZSI VISZÁLYOK HÁTTERE

a kongói köztársaságban 500 kisebb-nagyobb bantu törzs él, s a lakosság 200 különböző nyelvjárást beszél. A belga gyarmatosítók igyekeztek megakadályozni a közös nyelv kialakulását, mesterséges ellentéteket szítottak a városokban élő felvilágosultabb, afrikaiak, s az általuk támogatott törzsfőnökök befolyása alatt álló falvak elmaradottabb lakosai, valamint az egyes törzsek között. így például támogatták a Leopoldville tartomány lakosságának többségét alkotó bakongó törzs politikai szervezetének, az Abakonak azt a törekvését, hogy az egységes Kongóból kiszakadva külön államot hozzon létre. Több esetben egymásnak ugrasztották a Kelet-Kongóban élő ba- lubákat és luluákat. Megtették azt, hogy baluba csapatokat küldtek a 'uluák közé, vagy a balubákat elűzték egy körzetből és luluákat telepítettek a helyükre. A kongói ENSZ-akció spanyolfala mögött működő gyarmatosítók ma is nagy szerepet szánnak ezeknek a mesterségesen szított törzsi ellentéteknek, az újra fellángoló ba- luba-lulua dzsungelháborúnak.

Noha a belga gyarmatosítók súlyos örökséget hagytak hátra — szakemberhiány, analfabetizmus, közlekedési nehézségek, járványok, stb. — kétségtelen, hogy nem ezek a tényezők akadályozzák a kongói konszolidációt, hanem az imperialista összeesküvés, amely az ország szétszakításával akarja megmenteni a mesés 300 milliárdot a belga, angol és amerikai monopóliumok számára.

M. Gy.

f •

Lakóház Bombola faluban. A kis falucska 2Ö0 kilométerre van Coquilhatville várostól.

tezni. Ludnát és a többi kongói államot pedig már a belga gyarmatosítók kebelezték be. Ezek az államok akkoriban régi dicsőségüknek csak árnyképei voltak, megtizedelte őket az európai és arab rabszolgakereskedelem, amely négy évszázad alatt 60 millió lakosától fosztotta meg Afrikát.

Az európai gyarmatosítók 1800 körül az afrikai kontinensnek még csak 12 százalékát birtokolták. Ekkor kezdődött meg a nagy marakodás a fekete kontinensért, hiszen az évről-évre gyarapodó számú expedíciók újabb és újabb híreket hoztak a belsóafrikai területek mesés természeti kincseiről. Henry Morton Stanley, az amerikai származású utazó- újságíró-kaiandor kutatta fel elsőként a Kongó-medencét, majd II. Lipót belga király szolgálatában előkészítette a 2,4 millió négyzetkilométer területű kincsesbánya gyarmatosítását, 1885-ben alakult meg a Kongó Szabad Állam, a belga király hatalmas vadászterülete,

ma meghaladja a másfélmilliót, s az ország ezen a téren a második helyen áll a Délafrikai Unió után, hiszen a most függetlenné vált, 35 milliós Nigériában is alig nyolcszázezer a bérből és fizetésből élők száma!

Ezek az adatok látszólag arról tanúskodnak, hogy Kongó jelentős fejlődést tett a nyolcvanéves belga gyarmati uralom idején. A tényleges helyzet megértéséhez azonban további tényeket kell szembeszegezni a fentebb felsorakoztatott tényekkel:

1. A kongói bányakincsek feltárása kizárólag a belga gyarmatosítók érdekeit szolgálta. A Kongóban élő fehérek átlagban hatvanszor annyit kerestek, mint a négerek, s 1958- ban 30 000 belga 13 milliárd frankot keresett, míg a csaknem másfélmillió néger munkás és alkalmazott 14,1 milliárd frankot.

2. A kongói vasút- és úthálózat csak a bányakincsek

Ukrajna fővárosában, Kijevben, Dmitrij Pancseko ideggyógyász professzor elgondolásai alapján épült fel az a különleges szanatórium, ahol a betegeket nem orvosságokkal, hanem gyógylevegövel kezelik. Pancsenko professzor éveken át tanulmányozta a magaslati, ten- germelléki és az erdei levegő összetételét, kutatta közismerten gyógyító hatásának okait, majd segítségül hívta a modern technikát és automatikát — így született meg ez a páratlan gyógyintézet.

A hermetikusan zárt betegszobába csak különleges légzáró zsilipen keresztül lehet bejutni. A szoba ablakán keresztül kilátni a parkba, besüt rajta a Nap, de a külső levegő számára áthatolhatatlan. A betegek számára minden hat percben az orvos által előírt összetételű, hőmérsékletű, nedvességtartalmú és nyomású levegőkeveréket juttatnak a szobába. A kezelőszobából televíziós készülékeken és a betegszoba több részén elhelyezett érzékeny mikrofonok segítségével figyelik a betegek állapotát, légzését, anélkül, hogy ezzel zavarnák okét. Az itt kezelt betegek állapotában már egy hét elteltével észrevehető javulás állott be, és a kúra végén tökéletesen gyógyultan távoztak. A kínzó fejfájás. álmatlanság, étvágytalanság, magas vérnyomás, idegesség miatt leromlott állapotú embereket mintha csak kicserélték volna.

Az új klinika — méreteit tekintve —, nem nagy épület, de jelentőségében feltétlenül óriási, hiszen a városi emberek számára „házhoz szállítja“ a gyógyulást hozó erdei vagy magaslati levegőt.

FEHÉRJEKÖPENY A SUGÁRZÁS ELLEN: Már régebben felfigyeltek rá hogy a rádióaktív sugárzás sejt- osztódáskor nagyobb kárt okoz a sejtmagban, mint a sejt többi részében. Angol vegyészek most felfedezték, mi okozza ezt a jelenséget. Az átörökített tulajdonságokat hordozó dezoxiribonukleinsav (DNS) a sejt magjában helyezkedik el, a magot fehérjeköpeny veszi körül, ez a védőburok elnyeli a sugárzás nagy részét, amely így nem hatolhat be a DNS-be. A sejtosztódás bizonyos szakaszaiban azonban a DNS ledobja fehérjeburkát, a sugárzás akadálytalanul eljut hozzá és kárt okoz benne. A tudósok már régebben felfedezték, hogy a vízzel körülvett DNS besugárzással könnyen szétrombolható. Ennek az az oka, hogy a sugárzás hatására olyan gyökök keletkeznek, amelyek szétrombolják a DNS-molekulák hidrogénkötéseit Ha a DNS nincs közvetlen összeköttetésben a vízzel, nagy mennyiségű sugárzás kell ahhoz, hogy kárt okozzon benne. Az állat- kísérletek szerint egészen 100 ezer röntgen egységig a veszélyes gyökök csak a fehérjével lépnek reakcióba, a DNS sértetlen marad.