Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-06 / 49. szám
tí teAiaXaltk katana U nalmas ez a falu, hogy — Néhány ember van nálunk, a betyár ...! Naftát raknak a sopánkba. Ott fognak mellettünk, szántani. Hogy kéznél legyen... De hová ment ez az asszony, hogy még mindig nem jön? — Ha akarqd, én ma este megnézlek! Nincs mihez fogni, nincs hová menni! Arany katonaélet, de szidtalak, pedig az volt az élet! De ez! Hogy miért is nem maradtam ott! — Nene! Igaz-e, nincs valódi vermutjuk? És kávé bécsimódra? Az se! Akkor mi a fenét forgolódik itt annyit? Közönséges sör, még tizes sincs soha! És vörös bor? Az sincs. No, majd én hozok, ha maga fél megrendelni! No, és most hová? Hergót, nem ott áll éppen anyám! Kivel pletykál megint? Ott fog állni estig és akkor jut majd az eszébe, hogy valamit elfelejtett venni. — Adjon még egy limonádét! És lipát, húszasat! Ez kínszenvedés! Néhány ház, patak és fahíd rajta. Gyorsan megcsinálták. Még szét se rakodtak, és már kész. Élvezet volt nézni. Néhányszor én is átéltem, hiszen folyton hidat építettünk katonáéknál. Azt mondta a hadnagy... no, hál istennek, végre elindult anyám. De ki jön ott sörért? Ismernem kéne. Az alakja szerint ó az ... Majd meglátjuk. — Jó estét asszonyság, mit parancsol? Aha. azt nézi, hogy hová lett a vendéglösné. Valahová elugrott, rögtön jön. Kinek lesz a sör? — Jé! Jaro, te vagy az? Mit csinálsz itt ? Hallom, hogy már leszereltél, de semmihez se akaródzik hozzáfognod. — No jó! Mi a nyavalyát csináljak itt? Csupa unalom minden. — Hogy megváltoztál, megerősödtél, megférfiasQdtál! — És te, még mindig egyedül, özvegyen? — Ez nem élet. Folyton egyedül! És különösen ott, nálunk. Mintha a határban laknánle! Hiszen ismered ... — És kinek viszed most a sört? — Keress magadnak lányt! — Nincs itt egy se... Te vagy az egyetlen, aki valamit ér! Mindig is tetszettél... — Hagyd el! Jó, hogy már jön a nene! Adjon két litert, mert várnak. — A viszontlátásra! — Jó éjt! V//////////////////////////////////////////////////AV///.7//////W/////////////////// Rádió BRATISLAVA I. KEDD: 10.05 Iskolásoknak 10.40 Táncoljunk 11.00 Az elbeszélés mesterei 11.20 Zene mellett 13.10 Katónaegyüttesek műsora 13.35 Tarka muzsika 16.15 Fúvószene 17.00 Az operaéneklés mesterei 17.30 Sportiskola 20.00 Kellemes dallamok SZERDA: 10.45 Hegedűjáték 11.00 Asszonyoknak 11.30 Hangulat-zene 12.03 A barátság dalai 12.40 Filmzene 13.10 Táncoljunk! 15.00 Beszéljünk helyesen 15.30 Szlovák népdalok 16.15 Képeslap a Szovjetunióból 17.00 Kívánsághangverseny 18.00 Orvosi tanácsadó 18.15 Mindenkinek valamit 20.00 Szocialista munkabrigádjaink kívánságára 20.30 Üj barázdát szánt az eke 21.10 Szülők iskolája 21.30 A zenéről — mindenkinek CSÜTÖRTÖK: 11.00 Mindenki ellen — Jirásek regényéből 12.40 Tánczene 15.00 A Prágai Tavasz műsorából 15.30 Zenés képeslap a Szovjetunióból 17.00 Barátaink zenei életéből 17.30 Pioníroknak 18.00 Kívánsághangverseny 20.00 Boldogságkeresők — rádiójáték PÉNTEK: 11.00 Szülők iskolája 11.20 Jó hangulatban 12.03 Fúvószene 13.35 Külföldi dallamok 15.05 Iskolásoknak 16.15 Vidáman, frissen 17.30 Pioníroknak 20.00 Fúvószene 20.30 Üj barázdát szánt az eke 21.00 A rádió népi egyeteme SZOMBAT: 11.00 Üj könyvek 12.40 Wagner operáiból 13.10 Vidám hétvége 14.00 Zenés album 16.15 Szombati szórakozás 17.00 Népdalok 17.40 Tudomány és technika — fiataloknak 18.00 Üj idők kultúrája 20.00 Szívesen hallgattuk 21.00 Szocialista munkab-' igádoknak játszunk VASÁRNAP: 9.00 Katonáink életéből 9.30 A barátság mosolya 10.50 Élőszóval 13.00 Falusi vasárnap 16.30 Tánczene 17.00 Fiatalokkal beszélgetünk 18.00 Versek 20.00 Fiatalok klubja — két óra beszélgetés, szórakozás.’ TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA KEDD: 20.15 Kérdés-felelet SZERDA: 17.30 Gyermekeknek 19.30 Sport 21.15 Mit látunk a moziban? CSÜTÖRTÖK: 18.00 Fiatalok klubja 19.30 Ifjú szemmel 20.00 Forró napok — televíziós játék PÉNTEK: 17.30 Iskolásoknak 19.30 Földművesek műsora 20.15 Szovjet film SZOMBAT: . 18.00 Gyermekműsor 19.30 Sport 22.00 Parasztbecsület, — film VASÁRNAP: 19.45 A Nyírfácska táncol 21.15 Kulturális élet. BUDAPEST, KOSSUTH RÁDIÓ KEDD: 11.00 Ady Zilahon — emlékezés 12.10 Fúvósindulók 12.30 Magyar nóták 13.40 Fiatalok Zenei Újságja 14.00 Télapó 15.10 Egy falu — egy nóta 15.30 Versek 17.40 Csak 18 éven aluliaknak 18.00 Népdalkórusok énekelnek 19.30 Daljátékokból SZERDA: 10.35 Szívesen hallgattuk 13.20 Magyar nóták 14.00 Ajándékhangverseny 15.10 A tizenötödik születésnapra 16.40 Kórusok 17.15 Szív küldi 17.50 Gondolat 19.05 Kerékasztal 20.30 Magyar nóták 2Ö.45 Tanítóknak, tanároknak 21.00 A madarász — operett CSÜTÖRTÖK: 10.10 Ajándékműsor 12.10 Táncmelódiák 13.501 Angol költők versei 15.10 Palló Imre énekel 15.35 Magyar századok 16.45 Lányok, asszonyok 17.45 Falus.i hétköznapok 20.30 Robinsonok — rádiójáték PÉNTEK: 10.35 Tánczene 12.10 Dallal, tánccal 13.45 Gazdaszemmel 14.20 Sportoló ifjúság 15.30 Mesélő Glóbus 16.40 Az orosz forradalom dalai 18.30 Nótaemlékeim 20.30 Séta Helsinkiben SZOMBAT: 10.30 Operettekből 13.00 Mit olvassunk? 14.00 Vígoperákból 18.00 Szív küldi 19.05 A Szabó-család 20.30 A szigetek dala VASÁRNAP: 11.25 Egy régi bál — Krúdy elbeszélése 14.30 Sport 17.10 Kincses Kalendárium 20.25 Tánczene. TELEVÍZIÓ — BUDAPEST KEDD: 18.01 Télapók konferenciája 19.45 Római lányok — film SZERDA: 18.26 A csehszlovák filmről 19.00 Színházi közvetítés CSÜTÖRTÖK: Száz kérdésre száz felelet 20.15 Bolgár film SZOMBAT: 19.45 Tar- dos Péter a divatról 20.00 Tánczene VASÁRNAP: 17.00 Az ökölvívó bajnokság küzdelmei 18.20 Rólam beszélnek? 20.00 Magyar film. ■» j ohát, akkor most megyek, /V megvacsorázom. Jól ki- * ’ éheztem. Gyönyörű az este, Kár, hogy már november van, kezd hideg lenni. Annyi a csillag, mint a hangya! Ott, arra kell északnak lenni, ha jól tanítottak. Ha az órámmal állapítom nieg: az ördögbe, nem otthon felejtettem, amikar borotválkoztam! Hány óra lehet? Nyolc? Annál több, úgy kilenc felé járhat! Hogy világít ez a hold. Amott macska fut a kerítésen. Még a fűszálakat is látni. Víz bőven van most a patakban, nem úgy, mint nyáron. Holnap munka után elmegyek gombázni, ha van még gomba. I Leheveredni a lánnyal... No, meglátjuk. Hergót, nem jön valaki utánam? Mintha valaki követne. Várjunk... nem jön senki. Ügy kell lopakodni, mint a rókának. Még a járásáról is ismerik az embert d faluban. A kutyájuk meg se vakkan. Van esze. Ez az ablak még világít. Remélem, hogy az övé. Ki tudja, nincs-e nála valaki? De hogy nézzem meg, ha befüggö- nyözött? Kopogjak, avagy még várjak ? Várok még egy kicsit. De hogy büdösít itt ez a nafta. Mit csinálhat ilyenkor? Folyton egyedül van, hát nem hülyeség ? Hogy nézett utánam! Tetszem neki biztosan! Bezörgetek! Mi történhet ? Vigyázz, valami vénasszony jön ki. Jó, hogy vártam! — Jó éjszakát! Milyen világos van ... — az öregasszony elmegy és ő bezárkózik. Csendesen kopogtatok az ablakon. Ügy tetszik, mintha amott állna valaki a sötétben. Várjunk csak! — Jó estét Vondracsko! Hány óra, nem tudod? — a hangja szerint, mintha az apám lenne! fMegismerte a vénséget. — Te vagy az, Lojzo? Mit csinálsz itt? — Őrségünk van, mivelhogy itt ez a nafta .. — Tíz óra lesz. De nehogy rágyújts ... Állok, mint az ütódött. Nincsenek messze tőlem és az udvaron felgyűltöd a villany. Most jön ki... — Kopogtatott itt valaki? Ki van itt ? Világít az egész mindenség. Futás! Istentelen szégyen, hogy úgy a pácba estem! Valaki fütyül rám, mintha tolvaj lennék! — Tudtam, hogy valami csavargó mászkál itt! Megérez- tem ... Olyan, mintha az én... nem, nem ö. Az nem tud ilyen gyorsan futni! És én futok tovább. Ki a földekre, aztán elfordulok a patak felé. Ott majd eltűnök. Hülyeség, hogy olyan világos van! Szívem a torkomban ver. Tovább üldöznek? Minden oldalon emberek! Mit gondolnak a hülyék? Valami tolvajnak gondolnak. Még csak ez kellett. Apám mindenkit felkiabált. Hogy nem pottyan le az a hold. Még pár lépés és át a hídon a túlsó oldalra. Várjunk csak! Idelátnak mindenhonnan. A kutyák ugatnak, mint a veszettek, emberek közelednék. Minden udvar világít, a krucijixát! A túlsó oldalról is jönnek. Vasek Spurný közeledik a vezetőségből. Messziről megismerem. No, mégcsak az ó kezébe kerüljön az ember! Irány a híd alá! Telemegy homokkal a cipőm, de mit csináljak? Kell itt valami tartógerendának lenni, jól emlékszem. így ni, félórát is kibírok rajta lógni. Katonáéknál nem egyszer megdicsértek, hogy sokáig bírom! Hallom, hogy valaki lépked fölöttem. Ez biztosan Spurný. A vízbe köp és megáll. Valaki közeledik feléje. — Szervusz, Lojzko! Ma te vagy soron? Kivel leszel? De hová futsz úgy? — Ugyan, valami csavargó ténfergett ott a nafta körül, ■ i n azt hajszoljuk! Ez az apám, hogy a fene... — Hallottam a fütyülést, de Vnem tudtam, hogy mi van. És merre futott ? — Ide, valahová, de eltűnt, fii mint a büdösség. — És mit csinálnak ezek az VJ emberek kint? Öt kergetik? — No, tudod, azért megérné elcsípni! Nincs egy cigarettád? Ott nem lehet trafikozni, nem hoztam magammal. — Parancsolj! Megvárjuk a többieket. Ő most már úgy is vigyázni fog, légy nyugodt! — és hozzáfogtak locsogni, cigarettázni a hídon. — Hallom, hazajött már a fiad is. — Haza, de sehogy se tud megszokni. — Az mindig úgy van! De mi az ördögöt ugatnak folyton körülöttünk ezek a kutyák? A lábamat egészen fel kell húznom, mert ha leengedném, térdig elmerülnék a vízben. De a karom is kezd zsibbadni, fáradni. Mi az? Még mindig jönnek? Ebbe bele kell dögölni! M ár egészen tele lehet a híd emberrel. Ügy dobognak, mintha dobolnának a lábukkal. És folyton locsognak, hogy az valami idegen lehetett, valami tekergő. Nekem már majd kiszakad a karom. Menjetek már az ördögbe, ne locsogjatok! — Az idén jó a szántás. Se nem száraz, se nem lágy! Időben meglehetünk vele. — Most igen, de a háború alatt, negyvenben vagy mikor egyáltalán nem lehetett szántani. Az istennek se akart esni. Még az ekémet is eltörtem a görbe dombon. — Negyvenhétben még rondább volt. Egyedül voltam, az asszony beteg, a gyerek katona... — Mennyi lesz idén az osztalék, nem tudjátok? — Egységenként? Attól függ, hogy végzünk és hogy a disznókat beadjuk-e! — Pszt! Nem hallottatok semmit? Mintha valami a vízbe esett volna! — Csak vigyázz, nehogy te pottyanj bele! A karfa nem sokat bír ki. Csak fából van ... — No, de megyünk. — Gyerünk! Minek ücsörögjünk itt... Ford.: SZŐKE JÓZSEF filmszínészt, számos film fősejreplőjét, ma a „Szovjet Gerard Phi!ipe-“-nek hívják. Ezt a nevet francia tisztelőitől kapta. Sztrizsenyov első nagysikerű filmszereplése 1955-ben volt a „Bögöly“-ben E filmben nemcsak külsőleg volt tökéletes a kétéltű Arthur szerepében, hanem ami a legfontosabb, testestül, lelkestiil átlényegült. Ez a film egy csapásra ismertté tette nevét. Ugyanabban az évben ő alakította a „Mexikói“ című film főszerepét. Majd jött a harmadik, és egyben a világsiker, „A negyvennegyedik“ című film főszerepe. Jelenleg Dosztojevszkij „Fehér éjszakák“ című regényének hősét kelti életre. Oleg Sztrizsenyov nős. Felesége, Marina Bobutova szintén filmszínésznő, aki többek között a „Bögöly" c:mű filmben volt partnere. A fezünkben az élet“-ben együtt játszanak férjet és feleséget. Oleg Sztrizsenyov feleségével a „Bögöly“ című filmben. .'>♦♦♦♦ « M-*4-**~*---'f rí--• « ■ DÉNES GYÖRGY: * t Kugli és kultűrforradalom P olgártársak, a falut fel kell emelni a város színvonalára, a szövetkezeti tagnak lehetővé kell tenni, hogy kul- túrszomját ugyanúgy kielégíthesse, mint a városi ember! Hosszú folyamat ez polgártársak, de ne csüggedjünk. A cél világos látása és az akarat, félsikert jelent. Építsünk kultúrházakat! Kultúrházaink, a szomjas lelkek számára legyenek a műveltség és a szórakozás, az emberséges élet csarnokai. Építsünk sok kultúrházat polgártársak, szereljük fel filmvetítőgéppel, televíziós készülékkel, színpaddal, sakkal és egyéb társasjátékokkal, meg könyvtárral, ahol a fizikai munkában elfáradt, szellemi gyönyör után vágyódó falulakó kielégülést nyerhet. De ne úgy csináljuk, mint a B-iek, polgártársak! Űk így csinálták... — Kultúra kell a népnek — mondta valaki B-ben — mindjárt barátságosabban süt majd a nap. Az emberek szellemi színvonala emelkedik, öntuda- tosabbak lesznek, lelkiismeretesebben dolgoznak, növekedik a szövetkezet bevétele, több jut kultúrára és így tovább ... A kultúra magamagát fogja nevelni. Kultúrház kell! Értenek B-ben az emberek a szóból, nem kellett sokáig magyarázni nékik az ügy fontosságát. Építettek is társadalmi munkával olyan kultúrházat, mint egy palota. Emeleteset. Színpaddal. Piros tetején televíziós antenna büszkélkedik. — No — mondták a b-iek — kultúrház már van. Most aztán ÍGY lettem ... Az éjszakából jöttem én egy szép álomnak reggelén, azóta folyton álmodom, csak nézek és csodálkozom. Aranyat szórt a zsenge nyár, ahogy föléin hajolt anyám, mosolya lágyan átfogott, mert ő is szépet álmodott. Az égen át csak dűlt a fény és csengetett a kék remény, babusgatott, csókolgatott, pehelypárnákon ringatott. így lettem én a fény fia, egy szép álomnak csillaga, egy dal, mely halkan átremeg a könnyező világ felett. tatlan szomjat. B-ben, — mint a fecskék — kis fészert ragasztanak a kultúrház oldalához. Kitapasztják, kimeszelik, pultot ácsolnak belé. Hordó kerül a pult alá, a pultra pedig üvegek, poharak. Kuglizás közben éktelenül megszomjazik ám az ember! Meg aztán az az izgalmas parti, amely egy liter borba megy. A kultúrház környékén ál- * landóan nagy a forgalom, itt van a falu központja. Lelkes nép lakik B-ben, szomjas nép, érthető a buzgalom. Ha kilencet ütsz, te vagy a nap hőse, te fizetsz! B-ben a kultúra simán gördül előre a kugligolyókon, mint a gyorsvonat a jól olajozott csapágyakon és a kis fészer-társadalmi munka eredménye — bora minden szomjat elolt. A kultűrszomjat is. B-ben befejeződött volna a kultűrforradalom ? Nem polgártársak, B-ben még el sem kezdődött a kul- túrforradalom! DUBÁ GYULA jöhet a kultúra. Lássuk csak! És a kultúrház mellé szintén társadalmi munkával — kuglizót építettek. Szórakoztató játék a kugli, férfias játék, egész embert kíván. Jobb kézzel erősen marokra fogni a nagy fagolyót, lendületet véve, pqntosan a pálya közepére ejteni és vigyázni, hogy „fals“ ne legyen, kilencet ütni egy dobással — ez igen. Legény legyen a talpán, aki megcsinálja. No lám, B-ben megindult a kultúráiét. Napról-napra hanr go's a kultúrház környéke, dübörgő morajlással gurulnak a golyók, csattannak a telibetalált bábok és egy-egy sikeres dobás után ünnepélyes pátosz- szál zúgjá a szavalókórus: Tyű, azanyát... ez remek dobás volt... Ám az igények nőnek, B-ben kimeríthetetlen a kultúrszomj. A kugli nem elég. Más kell, jobb, hatásosabb dolog, amely biztosabban oltja a csillapítha-
