Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-29 / 48. szám
( A félreeső községben nehe** zen vert gyökeret az új élet. A szövetkezet 1957-ben alakult. Am úgy látszik, amibe már belefogtak, azt alaposan és teljes erővel csinálják az itteni hallgatag emberek. A szövetkezet fennállása harmadik évében, a megnövekedett járásban a negyedik helyen végzett a gabonabeadásban. S ehhez azt is hozzá kell venni, hogy a básti aratás és cséplés brigádosok nélkül zajlott le! Mede Gyula elnök szavai szerint az idei szeszélyes időjárás főként a búzára, dohányra és kapásnövényekre volt káros hatással. Az árpa sikerült viszonylag a legjobban. A szövetkezet most építi harmadik istállóját. Mede Gyula a napokban érkezett haza Nyitráról, ahol fedő-palát és vasalkatrészeket vásárolt, Ser- tésól és hizlalda is van. A munkaegységek tervezett számát túllépték, s az elnök biztosra veszi, hogy a jövőben kedvező időjárás esetén — jóval túlszárnyalják az idei eredményeket. A jövő évben új. jüh-aklot akarnak építeni. Az őszi munkák fennakadás nélküli folyását traktorhiány fékezi. Csak 25-ös motorjuk van, amely nem igen bír a hármas ekével. A község azelőtt a füleki járáshoz tartozott, s kérelmük eddig nem nyert meghallgatást sem a régi, sem az új járási székhelyen. A szövetkezet raktára egyelőre a Szilágyi-féle kastély padlásán van. Az elnök elmondja, hogy a villanyt 1959-ben vezették be a községben. Orvosi rendelő már Krumplivermeket Báston is láttam, de itt sajátságosabbak: egy domb lefaragott oldalában vannak, a faluból kifelé vezető út mellett, bejáratukra dús bokrok hajolnak. Az emeletes kultúrház még nincs bevakolva, de így is lehet látni, hogy a környék művelődési góca lesz. Itt említem meg: a vidék dolgozóinak egyöntetű vágya, hogy a Komáromi Magyar Területi Színház együttesét láthassák a vecsek- löi művelődési ház színpadán. Ha az együttes nyélbe tudná ütni egy ilyen kirándulást, (esetleg olyankor, amikor majd füleken időznek) a tanítók, kultúrmunküsok és szövetkezetek ügyesen megoldanák a medvesalji közönség Vecseklö- re való szállítását. A Petőfi-házban má Juhász Józsefek laknak. Örzsi néni a ház előtt ül, kukoricát morzsol. A ház át van alakítva, elején új tornác díszeleg, az ablakok is újak. A kertben még a vén körtefa, mely alatt talán Petőfi lepihent barátaival. Várgedéről utazott ide, Ajnácskön keresztül. Feljegyzései szerint innen rándult ki Somosköre és Sal- góra. „Estefelé értünk vissza Vecseklore — írja — eltelve a nap élvezetével és jól kiéhezve..." — Ebben a szobában aludt, — mutat az egyik ablakra Örzsi néni. Nemrég halt meg az utolsó aggastyán, aki még tudott néhány — nagyapjától hallott — Petófi-legendát. Föld alá vitte a történeteket, a fiatalók csak az Üti jegyzetek adatait tudják. Azok is csak akkor jutnak eszükbe, ha a Petöfi-ház felől A Fatime című szovjet film hősnője. Könyvkiállítás a Néva-melletti Kirov üzemben van, de orvos még nincs, az ajnácskői doktor rendel, hetenként háromszor. Mede bátyámról az a hír járja, hogy „spórolós elnök.“ — Nem baj — mondja mosolyogva. — Inkább beszéljenek, semhogy „egyszer hopp, másszor kopp“ legyen ... „Ökörnyál után ugrik a bokor" — jut eszembe József Attila strófája. Gyalog indulok Vecseklőre. fZecseklő apró falucska. H6- ' -om érdekessége van: a krumplivermek, a kultúrház, és a Petöfi-ház. érdeklődő, kóborló ember téved a faluba, Volt itt egy ajtó, amelyre a költő állítólag ráírta a nevét. Kézjegyét már nem lehet megtekinteni, az ajtót feldarabolták, s beleépítették egy sertésól oldalába. A kert fái közt fürge gyere- kék játszanak, a kukoricaszárak mozdulatlanul állnak a cirógató fényben. Az út fölött olyan tiszta az ég, mint fiatalasszony-vezetőm szeme. Nagy, selymes csönd telepszik a falura és a méla őszi tájra. BRATISLAVA I. Kedd: 10.40 Népdalok 11.00 Elbeszélés 13.10 Katonai művészegyüttes énekel 16.15 Fu- vószene 17.00 Operakőrusok 18.00 Fiatalok stúdiója 20.00 Rómeó, Julia és a sötétség — rádiójáték. Szerda: 10.45 Cigánydalok 11.00 Asszonyoknak 12.03 A barátság dalai 12.40 Filmzene 15.05 Iskolásoknak 16.15 Operettekből 17.00 Kívánsághangverseny 18.00 Orvosi tanácsadó 20.00 Szocialista munkabrigádoknak játszunk 21.10 Szülők iskolája Csütörtök: 11.00 Nem kell költőnek lenned 12.40 Tánczene 15.30 Zenés képek a Szovjetunióból 16.15 Táncoljunk! 17.00 Jugoszláv szerzők művei 17.30 Pioníroknak 20.00 Egy mosolyért — milliót - vígjáték Péntek: 11.20 Jó hangulatban 12.03 Fuvósze- ne 13.35 Külföldi dallamok 16.15 Népi muzsika 17.00 Sasok hazája 17.30 Pionírok félórája 20.00 Fuvószene 21.00 Rádió népi egyeteme. Szombat: 10.35 Tarka műsor 12.40 Operaénekesek műsora 13.10 Vidám hétvége 14.00 Pionírok délutánja 16.50 Leonyid Lenes elbeszélése 17.40 A világ térképe felett 18.00 Oj kultúra 20.00 Vidám esztrádműsor. Vasárnap: 9.00 Katonáink életéből 9.30 Népdalok 10.00 Ján Kostra köszöntése 10.50 Előszóval... 11.00 Kívánsághangverseny 13.00 Falusi vasárnap 16.30 Tánczene 16.55 Szívesen hallgattuk... 20.00 Augusztusi vasárnap — rádiójáték. TELEVÍZIÓ — BRATISLAVA Kedd: 17.30 Fiataloknak 19.30 ítéljenek egyedül — Éva Slo- bodováról. 20.15 Televíziós, film Szerda: 15.00 Iskoláskluboknak 16.00 Bábjáték 19.30 Zuzana Vojírová — opera Csütörtök: 17.30 Fiataloknak 19.30 Televíziós egyetem 20.00 Televíziós játék Péntek: 20.00 Kaleidoszkóp Szombat: 21.45 Az út vége — cseh film Vasárnap: 15.00 CSSZK-Románia 19.45 Gianni Schicchi — opera. | BUDAPEST - KOSSUTH RÄDIÖ Kedd: 12.10 Operettekből 13.40 Munkában a riporterőrs 14.15 Muzsikáló fiatalok 18.45 Mai nótaszerzők dalai 20.30 Aki a humorban nem ismerte a tréfát 21.25 Tánciskola Szerda: 10.50 Offenbach: Fortunio dala — daljáték 12.10 Magyar nóták 15.10 Mai hősök 17.55 Szív küldi... 20.25 Népdalfeldolgozások Csütörtök: 11,35 Vidéki zenekarok műsora 12.10 Hqgy volt! 14.00 Magyar nóták 15.30 Az Ifjúsági Rádió riportműsora 15.50 Egy falu — egy nóta 16.45 Lányok — asszonyok 18.25 Ifjú Figyelő 19.05 Koldus — opera 3 felvonásban Péntek: 10.10 Könnyű zene 12.10 Tánczene 14.35 Népi muzsika 15.10 Ifjúsági rádió műsora 15.40 Szív küldi... 19.20 Utóirat: szeretlek 20.30 Emlékezés Vörösmarty Mihályra Szombat: 12.30 Magyar nóták 12.55 Mit olvassunk ? 13.10 Szív küldi... 14.40 Gondolatok filmekről 15.40 Élőszóval — muzsikával 13.25 Kortársak emlékezete József Attiláról 19.05 A Szabó-család 20.30 Fantasztikus kabaré — vidám műsor. Vasárnap: 9.55 Édes anyanyelvűnk 11.00 Mikrofon-, nal a Föld körül 12.15 Magyar nóták 13.30 Százados szenzációk 1*±.30 Sport 17.45 Kincses Kalendárium 20.25 Földi vendégjáték — rádiódráma. ♦ »♦♦♦♦♦♦KM étté G. RYKLIN: A fa kim ak igaza volt Elrendelték Abdul Rászedi stb. stb., a hír e s fakír és varázsló fölkeresését és elővezetését. Az indus mágust, aki németül erős magyaros kiejtéssel beszélt, Hitler elébe kísérték. Himmler behízelgő mosollyal mutatta be őket egymásnak: — Nem ismerik egymást! Führer, fakír. Hitler azonnal rátért a tárgyra: — Nézze csak: erről van szó! A keleti arcvonalon bizonyos nehézség merült föl... — Kelet poroszország. — robbant ki a fakírból a szó, hangsúlyozva mindentudó voltát. — Nem a legjobb ott a helyzet. .. De még nyugaton sem... — Aachen! — mondta a fakír. — Honnan tudja ön mindezt? — csodálkozott Hitler. — Ez az én hivatásom, — válaszolt szerényen Abdul Rászedi és leszegte fejét. — És mondja csak: tud ön halottakat feltámasztani? — Ez a legkedvesebb ténykedésem. — Lássa, éppen ezért kérettem. Múlhatatlanul szükséges feltámasztani néhány kiválasztott német hadosztályt. — Sajnos ilyen arányokban nincs gyakorlatom. Nem állott rendelkezésemre megfelelő térség. Csak egyes embereket tudok életre kelteni. — Az is valami! Kevés a tábornokunk. Nem az eszeszeket értem, hanem a valódi generálisokat, Fel tudna ön tíz, eset- leg húsz tábornokot támasztani? — A frontokon elesett tábornokokat, — jegyezte meg Himmler. — Az csak játék nekem, — szólt határozottan Abdul Rászedi. — Nevüket kérem. — Hoffmannsthal altábornagy, Sztálingrád mellett esett el. — A legnagyobb örömmel. De... nem tanácsolnám ... — Miért? — Azt mondta ön, hogy Sztálingrádnál esett el... Hiszen önök is sejthetnék... Sokat tud... — Igaza van a fakírnak, — mondta Himmler. — Akkor... von Kutz gyalogsági tábornok. A bobruji katlanban esett el. — Nagyon szívesen. De..., ha az önök bőrében volnék, nem kelteném életre. Valamit kifecseghetne a fehérorosz áttörésről. — Nem kell! — kiáltotta Himmler. — Talán... Kanáliusz tüzér- tábornok; Viažme mellett temették ... — Akkor, amikor ott von Beck vezényelt? — kérdezte a fakír és a „von Becket" kihangsúlyozta. — Igen. — Megtehetem, természetesen. De ... biztosak benne ? — Nem jöhet tekintetbe! — döntött Himmler. Még vagy tizenöt hafott tábornokot válogattak ki és tárgyaltak meg. De a fakír minden feltámasztásra javasolt generálisban kifogásolt valamit. Himmler a fakír ellenvetéseit mindig jóakaratú mosollyal és helyesléssel nyugtázta. — Bizony, — jelentette ki rövid gondolkodás után Hitler, — nélkülük rossz, de velük talán még rosszabb lenne. Igaza van Abdul Rászedi stb. úr. Inkább nélkülük. Egyiküket sem tanácsos életre kelteni! Nem kívánom! Megtiltom! — Ahogy tetszik, — mondta alázatosan a fakír. — De, ha akarja: megteszem. Nekem ez csak játék. Ajánlólevelek és vélemény-nyilvánítások igazolják ... — Nem, nem, nem! — kiáltott fel ijedten Hitler. Semmi esetre sem. Nem akarom! Én... én ... én... — Mehet, fakír úr! — súgta Himmler. — Köszönjük tanácsait. Addig is viszontlátásra! Amikor a fakír eltávozott Hitler Himmlerhez rohant: — Ez egy veszedelmes fráter! Mi lesz, fia mégis feltámasztja őket? Nos, mit szól ön ehhez?-— Először saját magát kell majd feltámasztania. És Himmler egymáshoz dörzsölte két kezét, mert nagyon viszketett a tenyere. SIPOS GYŐZŐ fordítása BARÁTSÁG L éván volt dolgom, s néhány percre benéztem a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási titkárságára is. Azért néhány percre, mert tudtam, ilyenkor sok a munka, és tapintatlanság lenne a végét-hosszat nem érő kérdezős- ködés. így csak két kérdést tettem fel: — Mit tett a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a barátság hónapjában ? — Mint minden tömegszervezet, a CSISZ is gazdag programmal készült a Barátság hónapjára. A rendezvényeket főképpen az üzemek és falvak ifjai szervezték. így például 137 beszélgetést 40 olvasókonferenciát és 35 a „Világ térképe felett“ című előadást. Emellett könyvkiállítások, filmelőadások voltak. Ismertették a legújabb szovjet munkamódszereket. Igen nagysikerű könyvkiállítás volt a Kirov-üzemi is, ahol sok száz ifjúmunkás vásárolt szovjet könyveket, — mondotta Stučany elvtárs. A második kérdésre, hogy megkezdődtek-e már az orosz nyelvtanfolyamok, Kovács titkár válaszolt. — Járásunkban még soha sem volt ennyire népszerű az orosz nyelvtanfolyam, mint az idei barátság hónapjában. Ezt igazolja az a tény is, hogy falvainkban hatvan csoportban több, mint 730 öreg és fiatal tanulja az orosz nyelvet. Drže- nicén például külön tanfolyam van a kezdő és haladó hallgatók részére, az állami kórházban pedig a legkorszerűbb tanítási forma szerint tartanak előadásokat. Október 25-én kezdődtek meg járásunk egyes községeiben az orosz nyelv- tanfolyamok, s november 7-én már nem volt olyan csoport, amely meg ne kezdte volna a szorgalmas tanulást, örvendetes tény az is, hogy az idén már jóval több az idősebb hallgatóink száma, mint tavaly. Járásunkban egyre többen olvasnak szovjet könyveket, újságokat. Persze, nemcsak oroszszlovák, de — mint például Farnán — orosz-magyar tanfolyam is van. „Minél többen beszélnek oroszul, annál műveltebb lesz a nép“, ez a mi jelszavunk, s e jelszóval ünnepeljük a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját, — fejezte be Kovács Tibor elvtárs. (N. j.) Mede Gyula az egyházabásti EFSZ elnöke I, D. PAPINYIN: Úszó jégtáblán A tudomány sok hősét tartja számon korunk, akik új felfedezésekkel, ismeretekkel gyarapították a civilizációt. Nem mindennapi egyéniség ezeknek sorában Iván Dlmitrijevics Papinyin. A szevasztopoli hajójavító munkás fia már gyermekkorától vágyódott a tengerre. A polgárháborúban a krími partizánok oldalán harcolt. A békés korszak beköszöntével egyre erősebben érezte magában a vágyat; valami nagyot tenni, űj eredményekkel gazdagítani a tudományt. Sóvárgásának célja a zord északi sarkvidék volt. 1931-ben teljesült is életének álma. A Maligin jégtörőhajón a postaügyek vezetését bízták rá és így került először a messzi északra. 1937 tavaszán már ő maga vezet expedíciót az Arktiszra. Ennek az útnak érdekfeszítő történetét írja le könyvében, az „Üsző jégtáblánkban. Repülőgéppel indul a kis társaság a Rudolf-szigetről az Északi-sarkra. Itt egy jégtáblán telepednek le, amely állandó mozgásban van déli irányban. A repülő leteszi a kis expedíció négy tagját: Papinyint, Krenkelt, Sir- sovot, Fjodorovot a megfelelő tudományos műszerekkel, sátrakkal, élelmiszerrel, rádióadó- és vevőkészülékkel együtt, és azután eltávozik, magárahagyva a négy elszánt férfit. Ez a jégmező lesz otthona a tudósoknak közel kilenc hónapon keresztül. Az éghajlat minden keménységével, mosto- haságával kell szembenézniük. Számunkra, európai emberek számára, szinte elképzelhetetlen hidegben (harminc-negyven fok Celsius a nulla alatt) kell a rájukbizott munkát elvégezniük. Hidrológiai méréseket eszközölnek, a földmágnességet és a mágneses inklinációt (mágneses elhajlás) vizsgálják az Arktisz térségében, rendszeresen megállapítják a tengervíz mélységét, hőmérsékletét különböző mélységekben, ezenkívül meteorológiai megfigyeléseket gyűjtenek és továbbítanak naponta a Rudolf-szigetekre rádió útján. Hihetetlen nehézségekkel, a természet elemi erőivel birkóznak szakadatlanul. Nem egyszer napokon keresztül tartó hóviharban végzik feladatukat. Október első napjaiban azután rájukszakad a hosszú sarki éjszaka. Csak a hold világít néhanapján, na meg a magukkal hozott petróleumlámpák. Egyetlen örömük, amikor a rádió útján hírt kapnak otthonról, szeretetteikről, hozzátartozóikról. Ilyenkor érzik csak, hogy nincsenek elhagyatva; nemcsak övéik, az egész világ élénk figyelemmel kíséri útjukat. Köny- nyebben tűrik a viszontagságokat és a hideget, amely néha még a sátorban is —12 C fokra száll alá. A dél felé való sodródás újabb veszélyeket rejt magában. A jégmező kezd széjjeltöredezni, a jégtorlödás félelmes robaja, újabb és újabb repedések a jégtáblán arra kényszerítik őket, hogy felváltva őrködjenek éjszaka is. Megtörténik, hogy a jég széttöredezése alkalmával, egyes tábor-részek is elsodródnak. Ezeket csak rendkívüli fáradalmak, sőt életük veszélyeztetése árán sikerül megmenteni. Az utolsó napok szinte drámai feszültsége a néhány négyzetméterre zsugorodott jégtáblán játszódik le. De ekkor köszönt a kimerült emberekre a legnagyobb boldogság, amint megpillantják az értük jött Tajmir és Murman hajókat. A tudomány egy újabb hősi fejezete zárul le ezzel a nappal. A könyv dr. Rákos Ferenc fordításában ad hű képet az ön- feláldozás és kitartás eme példájáról, négy férfi addig páratlan vállalkozásáról. SIRASSER BÉLA v
