Új Ifjúság, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-11-15 / 46. szám

Napjaink parancsa: FIATALOK TANULJATOK! Ma már senki sem kételkedik abban, hogy az iparban magas technikai színvonalat értünk el. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság is virágzásnak indul. Hiszen a szocialista ipar a harmadik ötéves terv folya­mán 112 ezer traktort, 153 ezer pótkocsit és 100 ezer egyéb gépet szállít a mezőgazdaság számára. Minden falura átlag 8—9 új traktor és mezőgazda- sági gép jut átlag 800 ezer korona értékben. Minden felté­telt megteremtünk ahhoz, hogy a r»iovrínti7f1cioán! tormolóc clór­Közeleg az év vége. Ilyenk szokáshoz hűen minden sz; aszón felmérik, vajon n égeztek és mit kell még tei iük, hogy az év végén i zégyenkezzenek a terv telji ítéséért. Vajon mi a helyz a meliorációs munkák terén? Bizony, a mérleg nem éppen megnyugtató. A meliorációs építkezések tervét 68 százalék­ra teljesítettük. Az év végétől viszont már nem egészen két hónap választ el, tehát nagyobb figyelmet kell fordítani e sza­kaszra. A meliorációs építkezé­sek tervét Szlovákiában csak akkor tudjuk teljesíteni, ha kéthetenként körülbelül hat millió .koronát sikerül befek­tetni ezekbe az építkezésekbe. A szakemberek véleménye sze­rint ez a munkamegszervezés javításával könnyen elérhető. Az ifjúság a nyár folyamán tevékenyen részt vett a mun­kában. Szlovákiában nyolc ke­rületi, 56 járási építkezésen több .mint 14 ezer fiatal dolgo­zott hosszabb-rövidebb időkö­zökben. A bratislavai kerület­ben az ifjúság az év folyamán közel háromezer hektár föld termőképességének javítását segítette elő. meliorációs mun­kák elvégzésével. Most, az őszi időszakban szükséges lesz, hogy a falusi ifjúság a védnök- ségi üzemek fiataljaival karölt­ve vállalja az elhanyagolt csa­tornák és vízlevezető árkok kitisztítását. E munkálatokat még a tél beállta előtt el kell végezni. Dolgozik a báger a kelet­szlovákiai síkságon. Gyorsan és olcsón Fiatalok, ismeritek a föld összetételét, melyet meg­műveltek? Ha igen, bizo­nyára tudjátok, hogy alig van hazánkban szántóterü­let, amelyben 1,2 százalék­nál több humuszt találunk. S mi azt mondjuk, hogy tel­jesítjük a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt! Igen! De hogyan? Hallottatok már a Liszen- ko-féle komposztkészítés- röl? Ha igen, akkor tudjá­tok, hogy a komposztkészí- tés ezen fajtája egyszerű, olcsó és általa mégis gyor­san elegendő humuszt biz­tosítunk a talaj szántára. Liszenko-féle komposzt- készítési módszer: Egy fél­hektárnyi területet 12 cen­timéternyi mélyre felszán­tunk, a rögöket hengerrel vagy tárcsával feltörjük, e területre legalább 3 ezer mázsa istállótrágyát, 300 mázsa finomta őrölt mész­követ és 200 mázsa őrölt nyersfoszfátot hordunk. Ezt a keveréket egyenletes ré­tegben elterítjük és 15 cen­timéter mélyre leszántjuk. A talajt 7—10 naponként kultivátorozzuk, előtte hígí­tott trágyalével öntözzük. Ily módon a komposzt 50-60 nap alatt beérik, és felhasz­nálható trágyázásra. Gondolkozzunk és számol­junk: A „közönséges“ kom­poszt érési ideje három év, tehát 36 hónap. Ez idő alatt néhányszor át kell forgatni. A Liszenko-íéle komposzt „átfordítás“ nélkül két hó­nap alatt elkészül. Több szövetkezetben hallottam, hogy kell a komposzt, jó a komposzt, de... drága! Az elkészítése drága, a ké­szítés módszere, az költsé­ges. Viszont, ba ezt beisme­rik, akkor máris nincsen igazuk, mert létezik egy út, amelyen ki lehet kerülni a hagyományos készítési módot. Ez a Liszenko-féle módszer. Most aztán képzeljétek el, hogyha e módszert minden szövetkezetben alkalmaznák, akkor azt a tízmillió köb­méter komposztot két hónap alatt elkészítnénk. Ez je­lentené aztán az igazi jó felkészülést a harmadik ötéves tervre! És mi kellene ehhez? Megértés, bizalom, az úgynevezett pálfordulás a tudomány irányába. Mert félhektár föld minden szö­vetkezetben van erre a cél­ra. Mégis olyan ez, mint a találós kérdés: megvan és még sincs — vagyis csak ott, van meg, ahol karöltve akarnak előrehaladni a tu­dománnyal, amely segít és gyorsabb ütemet diktál. Fiatalok, úgy igyekezze­tek, hogy a ti szövetkezete­tek is e menetelő élcsoport­ba tartozzon. -s­Žabokreky-n a nyolcéves középiskola tanulói tanítójuk, Bújna József vezetésével az iskola kamráját átalakították laborató­riummá. Amint azt képünk is mutatja, az új kémiai laborató­riumban nagy az érdeklődés a kísérletek iránt. Hasonló a helyzet az új tech­nológiai folyamat bevezetése terén is. Egész természetes, hogy egyre jobban felszínre kerül a szakképzettség emelé­sének kérdése. Csakis a szak­képzett ember állhatja ma meg a helyét és emelheti a munka­termelékenységet. Az ifjúság szakismereteket elsősorban a szaktanuló ottho­nokban sajátíthat el. A jövőben minden fiatal, aki mezőgazda­ságban akar dolgozni, köteles lesz ezt az iskolát elvégezni. A mezőgazdasági tanulóottho­nokat az idén az eddigi két éves tanulóviszony helyett mint a kiképzés magasabb for­máját vezették be. Ebben az évben már hétezer tanulót he­lyeztek el a mezőgazdasági tanulóotthonokban. 1963-ban és az ötéves terv következő évei­ben 50 ezer tanuló végzi majd tanulmányait ezekben a tanuló­otthonokban. Világos, hogy a tanulóotthonokra ezentúl még fokozottabb figyelmet kell fordítani. Az alapfokú mező- gazdasági szakiskola elvégzése után a kétéves mezőgazdasági mesteriskolában vagy a négy­éves mezőgazdasági technikai iskolában, s végül a mezőgaz­dasági főiskolán folytathatják tanulmányaikat. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság számára nagy jelentő­séggel bírnak a rendkívüli ta­nulmányi formák, melyek lehe­tővé teszik, hogy egy bizonyos szakmában tanulmányokat le­het folytatni, anélkül, hogy a munkaviszonyt felbontanák. A mezőgazdasági szakiskolában a kétéves mesteriskolától kezd­ve egész a mezőgazdasági főis­koláig távúton is lehet tanul­mányokat folytatni. Jelenleg is már sokan végzik távúton ta­nulmányaikat, elsősorban a szocialista munkabrigád fmriért küzdő munkacsoportok tagjai. Például az Alžbetin Dvor-i EFSZ-ben a 16 tagú leánybri­gád tagjai mind távúton végzik a voderadyi kétéves baromfi­tenyésztési szakiskolát. A ko­máromi járásban azt akarják elérni, hogy 1963-ig több, mint 400 fiatal végezze távúton ta­nulmányait. A tömegek szakképzettségé­nek emelését továbbra is a szövetkezeti munkaiskolák, elő­adások és az újítók számára rendezendő szemináriumok út­ján kívánjuk elérni. Az elmúlt évben a szövetke­zeti munkaiskolákat Szlovákiá­ban 6600 fiatal látogatta. Szép eredményeket ért el a gyü­mölcs- és növénytermesztésben dolgozó kistárkányi ifjúsági kollektíva, melynek tagjai az idén mind látogatni akarják a szövetkezeti munkaiskolát. Arra az elhatározásra jutottak ugyanis, hogy a harmadik öt­éves terv feladatait négy év alatt végzik el, ezt pedig csak akkor érhetik el, ha emelik szakképzettségüket. A szövetkezeti munkaiskolán kívül nagyon helyes lesz, ha a falvakon továbbra is gyakran rendeznek előadásokat az új technikáról és technológiáról. Az újítók számára rendezett szemináriumok is ezt a céít követik. A szemináriumok ke­retében a legjobb szakemberek a helyszínen ismertetik meg a szeminárium részvevőit az elért eredményekkel. A harma­dik ötéves tervben, amikor a szocialista mezőgazdasági termelésben nagy fordulat áll be az új technika és technoló­gia bevezetésével, ne feledkez­zünk meg arról, mennyire fon­tos, hogy minden CSISZ-szer- vezet és minden CSISZ-tag gondoskodjon szakképzettsége emeléséről. Nem szabad elfe­ledni, hogy csakis az alapos szakképzettséggel rendelkező emberek irányíthatják az új technikát és ezáltal elősegít­hetik a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítését. PAVOL MIKULÁS A mindig vidám fiatalok egy csoportja. Vidám fiatalok | fiatalságukhoz hozzá tartó- ^ zik a mindentakarás, a mun- ^ S Vagy 20 fiúcska kergette a bőrlabdát a gombai kas­télyt körülölelő park egyik tisztásán. Halász Lajcsi el­csípett egy sarokba tartó lövést, kidobta, mint a nagy­kapusok szokták, s csak az­tán válaszolgatott kérdé­seimre. Igaz csak úgy rövi­den, mert szeme sarkából mindig a labdát követte. De minek is ide a sok beszéd, hiszen eléggé beszédes tény már az is, hogy a fiatalok jól érzik magukat itt a nemrég alakult mezőgazda­sági tanulóotthonban. Ezt mondja Szabó Magdolna, a kitüntetett tanuló és a többiek is. Mit is mondhat­nának mást, hiszen naponta ötször hívják őket asztalhoz, munkaruhával, cipővel, téli meleg felsővel ellátják őket, ingyen kapják a tanszereket és még zsebpénz is van a sok mindenhez. Már szer­vezik a zenekart, — úgy mondják'— fellendítik a fa­lu kulturális életét is, mert kával, vidámsággal teli élet. ^ Igen, Weiner osztrák báró ^ gombai kastélyának tágas ^ termei talán soha nem ál- ^ modtak arról, hogy falaik között valaha olyan eleven S élet is lesz, mint amilyen ^ néhány hete van. Igaz, hogy ^ az év egy-egy napján a ^ múltban is zajos lett a kas- ^ tély környéke. De másféle ^ zaj volt a vadászaton részt ^ vevő urak és ficsúrok éjsza- kákba nyúló duhajkodása, S mint ez a mostani, élettől § duzzadó zsibongás. Akkor ^ a tivornyák után hetekig, ^ sót hónapokig üresen kong- ^ tak a kastély termei, csend ^ borult a 45 hektáros parkra, ^ mert a báró úrnak bécsi pa- ^ lotáján kívül még legalább 20 ^ kastély állt rendelkezésére. ^ Most a környék állami gaz- ^ dóságainak tanulni vágyó ^ fiataljai boldog otthont ta- ^ láttak a kiváltságosaknak ^ készült épületben. -la § LÄS Határidő előtt .Az elgondolás akkor szüle­tett meg, amikor a kojetíni kétéves baromfitenyésztő szak­iskola tanulói a CSKP megala­kításának 40. évfordulójára dolgozták ki vállalásukat. Gon­dolkodtak, latolgatták, hogy mit is vállaljanak. Mivel tan­gazdaságuk van, elhatározták, hogy a tanultak felhasználásá­val itt igyekeznek a legszebb eredményeket elérni. Az ifjúsági kollektíva alapos megfontolás után kidolgozta a termelési pénzügyi tervet, úgy, hogy az ötéves terv fela­datait négy év alatt teljesítik. Ez azt jelenti, hogy 1965-ben 105 ezer darab tojást termelnek terven felül. Vajon hogyan akarják elérni ezen eredményeket? Elsősor­ban is elegendő kiváló tápérté­kű takarmányt biztosítanak, méghozzá saját termésükből. Elérik, hogy a téli időszakra naponta darabonként 30—40 dekagramm silójuk lesz. ■ Na­ponta ellenőrzik a tojók egész­ségi állapotát. Az iskolában tanultakat felhasználják min­dennapi munkájukban és remé­lik, hogy az eredmény nem marad el. I SSSS/SfSSfSSSSSSfSSSS/SSS**/S/SSSS/SSSSSSSSSSS/S/SS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSrS*SSffSSSfS*& Versenyeznek a címért A balonyi CSISZ-tagok impozáns keretek között tar­tották meg az alapszervezet' évzáró gyűlését. A gyűlést a CSISZ járási vezetőségének küldötte nyitotta meg. Csölle Anna, az alapszervezet elnöknője az elmúlt év eredményeiről, hibáiról számolt be. Az alapszervezet 18 új taggal gyarapodott. A tagok nagy mértékben vették ki részüket a társadalmi munkákból. Egyszóval — mindenhol ott voltunk, ahol segíteni kellett. A nö­vénytermesztési munkacsoport fiatal tagjai a szocia­lista munkabrigád címért versenyeznek. Minden CSISZ- tag jelentkezett a politikai iskolázásra, ahol a Tanul­junk a pártról kört szerveztük meg. A kulturális tevékenység terén is jelentős eredmé­nyeket értünk el. Több egész estét betöltő színdarab­bal is szórakoztattuk a közönséget és minden, egyes ünnepély alkalmával fölléptünk. A gyűlésen Stakovics László, a helyi pártszervezet elnöke is felszólalt és ér­tékelte a balonyi CSISZ-tagok munkáját. A gyűlés után kultúrprogrammal léptek fel a fiatalok.. A legjobban Tóth Ferenc, Vörös Sándor, Tóth Júlia, Johancsik Irén, Vörös Zoltán és Tóth Etel szerepelt. MÄTIS MÁRIA Müven lesz ez Éj szocialista falu? a falu Átépítésénél rendkívüli jelentőséggel bír, hogy tervgazdaságunk közpon­tilag gondoskodik a falvak ter­vezéséről. A kerületi tervezd hivatalok a természeti adott­ságokra, valamint a falvak me­zőgazdasági termelési üzemei­re tekintettel készítik el a fal­vak távlati terveit. A jövő fal­vainak tervezésénél a szakem­berek abból az elgondolásból indulnak ki, hogy a lakótelepet elkülönítik a mezőgazdasági üzemi épületektől. A legtöbb terv szerint egy fő gazdasági részleget létesítenek, ahol az adminisztratív épületeken kívül az istállók, a tárolás építmé­nyei, magtár, szénapajta nyer­nek elhelyezést. Azáltal, hogy a gazdasági épületeket a lakó­teleptől elválasztjuk, a falu lakossága számára olyan kör­nyezetet teremtünk, amely tö­kéletesen megfelel a mai kor higiéniai és esztétikai követel­ményeinek. A tervezők sok körültekintéssel helyezik el a zöldterületeket, s a sétányokat, és a kultúrparkot, valamint a sporttelepet rendszerint egy tömbbe vonják. A zöldterület lehetőleg csatlakozik a beépí­tési területen kívüli erdő vagy rét területhez, esetleg a víz­parthoz, és beékelődik a tele­pülés központjáig, hogy jő le­vegőt biztosítson az egész te­lepülés számára. Nagyobb településeknél, ahol több közintézmény, iskola, óvo­da, kultúrház, orvosi rendelő, posta, üzletház, tűzoltószertár létesül, ezeket nem széjjel- szórtan, hanem csoportosan helyezik el, hogy kialakítsák a falu központját. A közintéz­mények ilyen csoportos elhe­lyezése gazdaságosabbá teszi az építést, valamint körülöttük jó minőségű utak létesítését. A tervek pontos előírások sze­rint betartják, hogy a lakóhá­zaktól milyen távolságra legye­nek az istállók, ólak és a többi üzemi épületek. A lakóházak közelében helytelen istállókat, és ólakat építeni. A házmelléki veteményeskert csak a család igényéinek kielégítését szolgál­hatja. A tervezésnél figyelem­be veszik, hogy a falu az átme­nő forgalmi útnak csak az egyik oldalára kerüljön. A fa­lun keresztül nem vezethet ArtW O m vezeték, csatornázás és az esetleges távfűtés költségeit. Talán fölösleges megemlíteni, hogy az új falusi házakat für­dőszoba és higiénikus mellék- helyiségek nélkül már el serr lehet képzelni. A korszerű falusi beépítés módok a hagyományos beépí­tésekre támaszkodnak. Ezeí szerint lehetnek fésűs, hézagos szabadonálló, ikerházas és sor­házas beépítési módok. A legújabb tervek előnyber részesítik a falvak számára ií ge, a telkek azonos szélessége, a fásított utca és az élőkért adják. A TÍPUSTERVEZÉS alkalma­zása során felmerül a kérdés, vajon a tipizálás nem teszi-e sablonossá az utcaképet, és nem veszi-e el a falu jellegze­tességét? A már több évtizedes gyakorlat bizonyítja, hogy a típustervek alkalmazásával is lehet változatos és jellegzetes faluképet elérni. Az emberek csakhamar elis­merik majd, hogy az, amit a szakemberek állítanak a „ma­gasabb típusú" településről, ahol kényelmesen elérhető az iskola, az áruház, a kultúrház vagy a sporttelep, ahol „váro­si“ kényelem, vízvezeték, gáz, vagy távfűtéses lakás várja a falusi dolgozót, többet ér, mint egy individualista háza „saját“ telken, ahová emberi számítás szerint talán soha­sem vezetik be a csatornázást és nem nyújtja azt a kényel­met, mint egy típusház. El kell tűnni a poros, sáros falvaknak, ahol az istállószag behatol a konyhába és a legyek százai ráülepednek az álomba szenderült kisgyerek arcára vagy az ételekre, ahol az ivó­vízért talán a hatodik szom­szédba kell menni, és ahol fürödni vagy ruhát mosni csak a patakban lehet. Ha a falusiak fegyelmezetten elfogadják a falu építkezésére vonatkozó távlati terveket és úgy építkeznek, mint ahogy azt a terv előírja, akkor talán még a mai, de a következő nemze­dék már egész biztos nem vá­gyódik a város után, hanem majd inkább a városiak igye­keznek az új, higiénikus, szép és kulturált kényelmes faluban letelepedni.M. J. nagy forgalmat biztosító or­szágút, hogy a falu forgalmá­nak lebonyolítása ne szenved­jen kárt és természetesen szem előtt tartják a biztonsági, vala­mint a higiéniai szempontokat is. Az utcákat úgy vezetik, hogy azok a falut egyenletesen osszák fel és ésszerű telekbe­osztást biztosítsanak. Ha a há­zak mellett nagyobb háztáji gazdasági' területet alakítaná­nak, az igen alacsony laksűrü- séget eredményezne, ami rend­kívül megdrágítaná a víz-, gáz­je az ipari termelés színvona­lát. A fejlett technika azonban :sak akkor hozza meg a várt íredményeket, hogyha olyan emberek állnak rendelkezé­sünkre, akiknek megvan a kellő szakképzettségük, és értenek íz új technikai vívmányok ke­zeléséhez. Sokszor vagyunk tá­rni annak, hogy ott, ahol az új jepek avatatlan kezekbe kerül­lek, ahelyett, hogy hasznot íoznának, még csak kárt okoz­lak és aláássák az emberek íizalmát az új technika iránt. az egy, kettő, sőt többemeletes házakat, mert sokkal gazdasá­gosabb a felépítésük, és egész­ségesebb lakásokat nyújtanak. A faluközpont épületei építé­szetileg eltérnek a falu lakó­házaitól. A nagyobb falvakban több teret terveznek, például a vasútállomás, a mezőgazda- sági épületek előtt, de minden esetben van egy főtér, ahol ünnepélyes felvonulásokat vagy gyűléseket lehet tartani. Az új falu utcai képét a kö­rülbelül egyforma házak törne-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom