Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-16 / 7. szám

NINCS IGAZA Az idősebbiktől sokszor hall­juk, hogy mégis csak sokat változott a helyzet és a fiata­loknak is sokkal jobb a sora, mint régen volt. Átszellemülve beszélik, hogy nem tudják a mai fiatalok, mi az emberte­len munka, mert hiszen ma már majdnem mindent gép vé­gez, a kaszálástól kezdve, az épületek alapjainak ásásáig. Igazuk van ezeknek a beszé- deskedvü jó emlékezőtehetsé­gű embereknek. Helyesen érté­kelik a helyzetet. Bár a fiatalok közül akadnak néhányan, akik azért nem találják meg a he­lyüket, mert saját maguk sem akarják megtalálni. Ez ugyan nem jellemzi az egész fiatalsá­got, de mégis a néhányak ked­véért is kell egyet-mást szólni. Tudjuk nagyon jól, hogy fal- vainkban virágzó szövetkezetek vannak és sok helyen állami gazdaságok is foglalkoztatják a szorgalmas munkáskezeket. Virágzó szövetkezetek létesíté­se minden faluban lehetséges, megvan erre a mód és minden feltétel. Természetesen a föld nem termi meg saját magától a mindennapi kenyeret és az állatokat is etetni, gondozni kell. Közhely már, hogy mennél többet termelünk, annál több jut mindannyiunknak, és ha szövetkezetről van szó, annál gazdagabb a szövetkezet, minél jobban gazdálkodunk. Bizony ezt a fiatalok is tudják, csak nem minden fiatal. Például egy levél fekszik előttem. 18 éves leány panaszkodik, hogy dol­gozni szeretne, de sajnos nem dolgozhat, mert egyáltalán nem tud elhelyezkedni. Tízezer kö­zül akad egy fiatal, aki így ír. Az 1930-as években ilyen levé­len nem csodálkoztunk, és sen­kinek sem tűnt fel, hogy derék munkásfiatalok, nemcsak télen, de bizony nyáron is nagyon sok esetben munka nélkül voltak. Katasztrofális volt akkor a helyzet, bár nem válogattak a munkában, szívesen megfog­ták a kapa, a kasza nyelét és ha kellett a lovat is befogták. De ma? Ki ad igazat ennek a 18 éves lánynak? Írja, hogy szegény beteges édesapjának kell róla gondoskodnia, aki már olykor-olykor szemére is veti, hogy nagy lány létére odahaza lebzsel és nem néz komolyan munka után. Olyan helyen lakik a levél írója, hogy ipari üzem nincs a közelben, csak napi járóföldre terül el a legköze­lebbi gyár. A faluban jó szö­vetkezet van, az apja is ott dolgozik. Neki a szabad levegőn megfájdul a feje, úgy írja, árt neki a nap. Adjunk neki taná­csot, hogy hová menjen dolgoz­ni, mit tegyen. Menjen dolgozni üzembe, többet keres majd? Hiszen a hetenkénti utazások és egyéb körülmények kiveszik az ember zsebéből a pénzt, ha távol dol­gozik a falujától. Különben nem is kell beszélni, ezt mindenki tudja, aki valaha is távol dol­gozott otthonától és kétlaki életet folytatott. Egy üzemben, ahol zaj van és talán vegysze­rekkel kell dolgozni, talán egészségesebb a munka, mint a szabad levegőn? Erről sem kell beszélni, mert minden jó­Nyolc éve létesítették a bratislavai Pražská utcai bölcsődét. A bölcsőde sikeresen teljesítette küldetését és sok gyerme­ket gondoznak ott. zan ember tudja, hogy a mező- gazdaságban dolgozni a leg­egészségesebb. Érthető lenne, ha a régi típusú, elmaradott nívójú mezőgazdasági terme­lésről lenne szó. Amikor látás­tól vakulásig kellett az uraság­ra dolgozni. Nem mindenki bírta, sem idegekkel, sem fizi­kailag ezt az állapotot, és ha szerét tehette más munka után nézett. De ma, az iparban sem keres senki többet, mint egy virágzó szövetkezetben. Akkor mit akar az a lány? Alkalma­sint megunta faluját, nem akar már tovább szobacica maradni, talán a férjhezmenésre is gon­dol, több mindent akar vásá­rolni és úgy látszik az apja keresetéből ez már nem futja. Tizennyolcéves lány szégyel- hetné magát, hogy még nem dolgozik. Bizony hozzászokha­tott volna már a levegőhöz, naphoz, úgy mint az anyja vagy apja. Semmi előnye sem lenne, ha a több mint száz kilométer­re levő üzemben dolgozna, a szövetkezeti dolgozókkal szemben. Egyet azonban el kell ismer­ni, éspedig azt, hogy a mező- gazdaságban különösen a fiata­lok ma már csak akkor találnak kielégülést, ha szaktudásuk is van, és legalább nagyjából is­merik a növény életét! Ezt megköveteli az újonnan előál­lott helyzet és a fejlődés. Azok a fiatalok, akik szaktudás nél­kül akarnak a mezőgazdaság­ban dolgozni és érvényesülni, félig elveszett emberek. Nem talál örömet a munkában, ku­linak vagy gépalkatrésznek érzi magát, aki nem látja a mezőgazdasági fejlődés táv­latait és nincs meg a kellő szaktudása. A régi időkben va­lóban nem kellett a napszá­mosnak és a cselédnek a szak­tudás. Neki parancsoltak, azt csinált, amit. mondtak. Az inté­ző, gazdatiszt és mások állan­dóan a fülébe kiabálták, hogy mit kell tenni. Ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy általában a cselédeket szinte állatszámba vették. Viszont ma sem min­degy, hogy szellemileg jól kép­zett és gyakorlatilag helytálló fiatalok végzik-e a munkát, vagypedig csak tedd ide, tedd oda egyének, akiknek csak a testük vesz részt a termelés­ben, de a szellemük nem. Ajánljuk tehát ennek a 18 éves lánynak, hogy tanuljon sokat, és ne lásson semmi lealázót abban, ha odahaza dolgozik az EFSZ-ben. B. I. Dunajszki Géza, Debröd: Mi is reméljük, hogy vállalástokat teljesítitek. Bár tanulni amúgy is kötelességtek és olvasni is. Egy barna lány: Próbálja meg középiskolai tanulmányainak a befejezését. Ha ez nem sike­rül, színésznő sem lehet, mert a színiskolára nem veszik fel. Ebben az esetben legjobb lenne, ha vagy az EFSZ-ben, vagype­dig egy közeli állami gazdaság­ban dolgozna. Snírer János, Alsószemeréd: Sikereiteknek örülünk. Máskor is írják, ha lesz miről. Adorján Zoltán, Ipolyfödémes: írásod közöljük, elvárjuk, hogy máskor is keressél fel leveleid­del. Svec Márta, Udvard: Rövid beszámolódat átdolgozva lekö­velezni és ismerkedni vágyó külföldi fiatalok címét. Kár, hogy nem olvasod rendszeresen az Üj Ifjúságot. zöltük. Máskor a fiatalok életé- Válasszunk csillagot: Fordul- ről is írhatsz. jori a járási nemzeti bizottság Kezes József, Naszvad: A munkaügyi osztályához, vagype- kulturális sikereitek jó munká- dig a helybeli EFSZ-ben dolgoz­tok jele. Sok sikert kívánunk, zon. Nem gondolja, hogy a li- további működéstekhez. bőrgyárban betelhetett a lét­B. M. Karva: Gyermekét nyu- szám? godtan beírathatja magyar tan- B. A. Hegysúr: Az említett nyelvű iskolába is, ha ez felel konzervgyár mellett működő meg számára a legjobban. Ha jó iskola nem idényjellegű. Ha el­tanuló lesz, mód van rá, hogy végzi, a konzervszakmában dol- felsőbb iskolában folytathatja gozhat. Esetleg próbálkozzon tanulmányait. Másik panaszával valamelyik bratislavai üzemben, a legrövidebb időn belül fordul- vagy ha kórházban lenne kedve jón az illetékes járási népbíró- dolgozni, akkor a kórházakban Sághoz, és az említett egyén érdeklődjön, adósságait ne fizesse ki. B. István, Losonc: írásod kö­Mészáros Pál, Kálna: Időkö- zöltük. Rövid és tartalmas volt. zönként lapunkban közöljük le- írjál máskor is. Csallóközi regt falu Bősről sokat hallottunk már. Ha történelmét kutatjuk, megál­lapíthatjuk, hogy egyik legrégibb községünk, amelyet a krónika már 1102-ben említ, Beys néven. A községet a besenyők alapítot­ták. akiket a magyar királyok a határvidékre telepítettek. A fa­lu másik nevezetessége, hogy itt született a régi katonadalok egy szerzője. E dalok közül sokat még ma is eredeti szövegükben, dallamukban énekelnek. Példáid ki ne ismerné A szép fényes katonának, aranygyöngy élete kezdetű dalt. Szerzője Amadé László, akit a magyar irodalom a múlt század küszöbén Balassa után a legnagyobb lírikusnak tar­tott-. Bős az Amadé család hazája volt. A költő ősei közt már több­ször felbukkant a költői hajlam, sót a költő apja, Amadé Antal is megírt egy kötetnyi vallásos köl­teményt, öt versszakos Balassa versekben. István királyról és fiáról, Imréről pedig Zrínyi so­rokban írt verses legendát. A kéziratokat 1884-ben találták meg az alsókubini könyvtárban. Amadé László egyénisége nem volt rokonszenves a kapitalista irodalomtörténetnek, mert hiszen fittyet hányt a kor szabályaira, hadiállapotot tartott fenn a szomszédos ' uradalmakkal, föld- birtokos famíliákkal, sót még a vármegyével is! Azt azonban a kapitalista irodalomtörténet kénytelen elismerni, hogy Amadé László érdekes ember volt, szü­letett világfi, de egyúttal szüle­tett költő is. Igen sok verset írt, és ezek olyan hangulatosak vol­tak. hogy kézirat alakjában ter­jedtek el az országban, csakha­mar dallam is keletkezett hozzá­juk és énekelni kezdték. Mig világi dalai az országban szerte elterjedtek és ezek képezik fö erősségét, nyomtatásban nem jelentek meg. Egyedül istenes énekei láttak 1755-ben napvilá­got, mert az úgy tetszett a pa­poknak. Nagy érdeme volt az, hogy a dalhang és dalforma irán­ti érzékét táplálta, a világi líra formakészletét pedig felfrissítet­te. Toldi Ferenc szerint a 18. század •népies lírai költészete Amadé Lászlóban mutatkozik leginkább. Határozottan gazda­gabb kritikával dolgozott, mint a 18. század főrangú lírikusai. Gúnyverseket is írt. Házikereszt című gúnyversét 1791-ben Poóts András saját versei közt adta ki Komáromban. A házasságok által elvesztett szabadságának megsi­Ha ma Bős utcáit járjuk, a község régiségét azonnal el­árulja a templom, mely igen régi építkezés és különösen értékesek gótikus részei. Ha elbeszélgetünk az emberekkel, ugyanezt megál­lapíthatjuk abból, hogy egy föld­területet a község határában ma is Árpásnak hívnak, ez pedig va­lószínűleg a régi Arpár vagy Arpád szóváltozata lehet. Tégla­alakú emeletes épület ma a kas­tély, melynek helyén valaha tor­nyokkal és malomárkokkal meg­erősített vár féle állott. Ebben születe+t és élt a régi falu büsz­kesége, az említett magyar költő. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Évről évre több egészségügyi intézményt létesítünk, a meg­levőket pedig bővítjük. A rozsnyói járási egészségügyi inté­zet tüdőgondozójában is már sok beteg nyerte vissza egész­ségét. Falvainkban és városainkban egyaránt bővül az önkiszolgáló üzletek hálóza­ta. A vevőknek is és az eláru­sítóknak is elő­nye származik ebből. Sok időt takarítanak meg a vásárlók az önkiszolgálással és a szabad vá­lasztással is. Ahol eddig az önkiszolgálás még nem való­sult meg, ott állandóan az el­árusító sze­mélyzet szak­tudását emel­jük. A brnoi Centrum Áru­házban is elő­zékeny, lelkiis­meretes, gyors a kiszolgálás. Illll!lllllll!llllllllll!lllllll Összetört szívú kislány Júlia: A fiú úgylátszik mégis csak szereti, de akkor miért kínozza annyira. Legjobb volna vele ko­molyan beszélni és ha szavát, ígéretét nem tartja be vagy nem változik * meg, szakítson vele. Ő tudatában van annak, hogy nagyon szereti. Próbáljon meg tartózkodóbban viselkedni, ez gyakran segíteni szokott. Ettől a választól függ a bol­dogságom: Jobb volna először az elsővel beszélni és nyilatko­zatra bírni, sőt a házasság lehetőségét is megbeszélni. Amennyiben határozatlan volna és nem nyilatkozna kellő őszin­teséggel, szakítson vele, hisz már eleget várt rá. Ebben az esetben foglalkozzon a másik­kal. Boldogtalan kislány: A lap elküldése hiba volt, de a legna­gyobb bajt abban látjuk, hogy a fiú ennek dacára sem közele­dett. Ezek szerint nem mond­hatunk mást, mint azt, amit az édesanyja tanácsolt. Nincs ér­telme vele tovább foglalkozni. Ha kissé büszkébb lenne és nem mutatná oly feltűnően, hogy tetszik önnek, lehet, hogy nagyobb sikerei lennének. Egy leány legyen bizonyos mértékig büszke. A lányt kell meghódí­tani, és nem fordítva. A segédszervek Fontos annak a ténynek a tudatosítása, hogy az. összes segédszervek a CSISZ járási vezetőségeinek tanácsadó szer­vei. Az irányítás és döntés joga kizárólag a járási vezetőség hatáskörébe tartozik, tehát a segédszervek nem helyette­síthetik a járási vezetőséget. A segédszervek is a hatáskö­rükbe tartozó feladatokat kol­lektíván teljesítik. Ezért szük­ség szerint a segédszerv tagjai összeülnek (célszerű, ha lega­lább havonta egyszer) és meg­tárgyalják feladataikat és azok teljesítését. A segédszervek különböző fontos anyagot dol­goznak ki a járási vezetőség szervei számára. A segédszerv elnöke nem hívja minden esetben össz.e a szerv összes tagját. Előfor­dulhat olyan eset is, hogy egyes kisebb feladatok elvég­zésére csak egynéhány tagot hív meg. A segédszervek egyik leg­fontosabb feladata az alapszer­vezetek látogatása. Ezért fon­tos, hogy a szerv minden egyes tagja az alapszervezetekben dolgozzon, és ott segítse a funkcionáriusokat és'a szerve­zet tagjait helyesen dolgozni. A példák azt bizonyítják, hogy kizárólag az alapszervezetekkel való állandó kapcsolat és azok megsegítése képes magasabb fokra emelni a szövetség mun­káját. Egyes fontos időszakokban, mint például az évzáró taggyű­lések idején vagy a központi bizottság fontos határozatainak megtárgyalásakor, a járási ve­zetőség elnöke a járási vezető­ség megbízásából egybehívhat­ja több segédszerv tagságát és megtárgyalhatja velük a fontos általános feladatok teljesítését. Ezek végrehajtása után az egyes segédszervek ismét spe­ciális feladataikat teljesítik. Az egyes bizottságok munká­jának feladatköre. ratását pedig Sándor István adta ki „A sokféleségek" IV. köteté­ben. Sok kéziratát őrzi a magyar Nemzeti Múzeum. Az Amadé csa­lád a költő verseinek kiadójával, Amadé Tádéval, aki egyébként a fiatal Liszt Ferenc első istápo­lója is volt, kihalt. munkamódszerei AZ EGYES BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁNAK FELADATKÖRE SZERVEZÉSI ÉS BELSŐ SZERVEZETI BIZOITSÄG Ez a bizottság segítséget nyújt a CSISZ járási vezetősé­gének az alapszervezetek rend­szeres munkájának megszerve­zésében. Foglalkozik az alap­szervezetek funkcionáriusainak nevelésével, az alapszervezetek gyűléseinek rendszeres meg­szervezésével. Az alapszerve­zeteknek segítséget nyújt a munkatervek- kidolgozásában és azok megvalósításában. Gondot fordít az új tagok felvételére, a tagság nyilvántartására, és a tagdíjak helyes fizetésére. A MUNKÄSIFJÓSÁGGAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG Ez a segédszerv a munkás­ifjúság problémáival foglalko­zik. Fontos feladatának tartja a szocialista munkabrigád cí­mért folyó verseny megszer­vezését, ifjúsági kollektívák megalakítását, a gazdaságosság ellenőrzését és a munka haté­konyságának állandó emelését. Fontos feladatának tartja az ifjúság szakmai nevelésének állandó fokozását és elmélyíté­sét. Segítséget nyújt a fiata­loknak, hogy szakmai tudásu­kat technikumokon, technikai főiskolákon, vagy esti iparisko­lákon bővítsék. . Tapasztalatait a bizottság általánosítja és közzéteszi. A legjobb munkás- fiatalokat a járási vezetőség­nek kitüntetésre javasolja. A FALUSI IFJÚSÁG MUNKÁJÁVAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG Feladatait az előbb ismerte­tett bizottsághoz hasonlóan fal­vakon, állami gazdaságokon, GTÁ-kon végzi. Segíti az ifjú­ságot a szövetkezet fejleszté­sében és az alapszabályok kö­vetkezetes betartásában. Igen fontos kérdésnek tartja a föl­dek termékenyebbé tételét, a meliorációs munkálatok el­végzését, a falusi ifjúság me­zőgazdasági szakmai tudásának elmélyítését és kulturális éle­tének fokozását. (Folytatjuk) Szeretném a boldogságot vég­re megtalálni: Tudja meg pon­tosan, miért haragudott meg akkor. Amennyiben leveleiben úgy ír, mint előbb, akkor úgy látszik nem tudja magát elfe­lejteni. Ha azonban leveleinek hangja fölényes és hideg, sza­kítson vele és foglalkozzon ko­molyabban a másikkal. Szeretem, de mégsem tudok hinni: Bizalmatlansága jogos, mert ebben a korban a fiatal­embernek tudatni kellene szán­dékait. Nyugodtan és veszeke­dés nélkül beszéljen vele erről. Ha továbbra is kitérő választ ad, fogadja más fiatalemberek udvarlását és ne mutassa, hogy szereti. Nehéz a döntés, mert szere­tem: Helyeseljük, hogy levelé­ben határozott választ kér. Ha nem változik meg és a jövőben is egyszerre több lánynak fog udvarolni, legjobb lesz szakíta­ni. De legfontosabb lenne, ha tanulmányait jól befejezné. Egy megtört szív: Az ön ese­te is egy a sok közül, amikor a szülő olyanhoz kényszeríti gyermekét, akit az nem szeret. Mikor az ellenszenv már gyűlö­letté fajult, azt ajánljuk, be­széljen szüleivel és menjen haza szüleihez lakni. Az együtt­élés lehetetlen, így legjobb lesz a válásra gondolni. Jázminvirág: Az elsőt szereti, de a második is tetszik, sőt munkahelyén egy harmadik is udvarol. Nem gondolja, hogy egy kicsit helytelen ez a dolog? Ha szereti az elsőt, akkor le­gyen hozzá hú, leveleiben vi­gasztalja és biztosítsa szerel­méről. A másodikkal szakítson, mert kár hitegetni. Szüleinek mondja meg elhatározását. A harmadikkal pedig egyáltalán ne foglalkozzon. Kár, hogy nem írta meg címét, levélben vála­szoltunk volna. Árnyas utcán egy lomb alatt: Ha szeretik egymást, tartsanak ki. Sajnos még ma is sok az olyan szülő, aki azt nézi, melyik a gazdagabb és nem azt, melyik becsületesebb, tisztességesebb. A féltékenység, noha néha nem alaptalan, kellemetlen betegség, de idővel le lehet erről is szok­ni. A házasélet alapja, a biza­lom, ezen épül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom