Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 1. szám

Ahol a gyerekek vezetnek De szép volt a Viliam Široký hoz. Hiába, nehéz feljutni az Üzemben megtartott kis ünnep- elsők közé, de tnég nehezebb ség! Maga a gyár festői helyen, megtartani az elsőséget. Tánc­közvetlenül a Vág partján épült, körük is szorgalmasan gyakorol Szemben a híres trencséni vár- a spartakiádra. Van igazán jó ral. Trencsén Városával egy szép új híd köti össze, ami a teher- és személyforgalom részére épült. Az üzemi klub most ünnepelte tízéves fennál­lását. Tíz év! Milyen sok és milyen kevés egy emberi élet­ben. Mennyi szorgalom, kitar­tás, eszmehűség kellett ahhoz, míg ezt a sok munkát elvégez­ték, aminek most élvezik a gyümölcsét. Ahogy a beszámo­lóból kitűnt, a különféle körök igazán sok dicsőséget szerez­tek a gyárnak. A megnyitó' beszédben az előadó méltatta az üzemi klub célját és értel­mét. A szép megnyitó után sorra vették az egyes körök működését. Valamennyi közül talán a könyvtárt és a gyerme­kek körében folytatott munkát említeném első helyen. Ezzel nem azt akarom mondani, mint­ha a többi gyengébb lenne, de ez a két kör külön elismerést érdemel. A könyvtárat Suchoň Ernestína vezeti nagy körülte­kintéssel és szeretettel. A könyvtárnak körülbelül nyolc­énekkaruk, de ez egy kis ne­hézséggel küzd, mert a volt elsőrendű 'karnagyuk hosszabb, időre betegszabadságra ment és eddig nem találtak megfele­lő karnagyot.. Rendeznek nevelő hatású tudományos és szakis­mereteket bővítő előadásokat, tánc- és zeneestéket, egyszóval mindenki megtalálhatja a neki megfelelő szórakozást. A beszámoló után igazán élénk vita következett. Az em­bernek örült a szíve, hogy fia­tal nők milyen szépen, szabato­san vitáztak. Közülük külön megemlíteném Bátoriovát és Brezulovát, de mind a szép, nagy cél érdekében, a közös jövőn munkálkodnak. Nyíltan és okosan beszéltek az itt-ott felmerülő nehézségekről, mert nem lenne reális azt állítani, hogy itt nincsenek. A dolgozók többsége még egész fiatal, s néha bizony elő­fordul, hogy a komoly sok iránt nincs meg a érdeklődés és egy-egy futball mérkőzés bizony nagy konkur A tudomány majd válaszol 9 A világ egyik legrégibb prob- megírása előtt olyan óriási föld- bebizonyította, hogy a Golf-árcrm lémája © Fantaszta volt Pláto? rengés pusztított, hogy hatvan 9 A Szadko nevű szovjet jégtörő négy millió ember ment tönkre". megállapítja a Golf-áram korát. Ez a szám bizonyára túlzott, a középkorban könnyen dobá- A középkorban azt hitték, hogy lództak a milliókkal, de az év- vaiamikor létezett egy rendkívül szám rendkívül érdekes. Jegyez- fej'.ett civilizációval rendelkező birodalom, az Atlantisz, amely e,fer k°nYve ^s. minte9Y hatszáz renciát jelent a komolyabb állandó olvasója van. Időről időre kiállításokat, kultúreste- ket, szava lóversenyeket és a ki­csiknek mesedélutánokat ren­dez. Együtt olvassák a szocia­lista írók könyveit, hogy így is műveljék, tanítsák az ifjúságot. A gyermekeket foglalkoztató kört Sviríková elvtársnő vezeti. Érdekes, hogy a kicsik talán még intenzívebb klubéletet él­nek, mint a felnőttek. Nekik a könyvtár és a „Teta“ a máso­dik otthonuk. Évente a külön­böző összejöveteleken többezer gyerek jelenik meg. Ezeknek, a kicsiknek igazán kijut minden szépből. Az „ügyes kezek“ kiállítását, mesedélutánokat, filmelőadásokat, stb. rendeznek. Sőt különböző versenyeik is vannak, ahol cukorkát is lehet nyerni. Persze az aprónép ezért a sok jóságéit, türelemért há­lás és Így mindig telt házat jelent. Az ifjúságnak nem lehet panasza sem a szórakozás, sem a művelődés terén. Választékos programjuk van. Egyik legjob­ban működő körük a színjátszó kör. Ezek már eljutottak a leg­elsők közé. Tavaly talán kicsit megálltak az elkezdett úton, de most új erővel láttak a munká­előadásoknak. Hiába, ezek még mind fiatal fák, melyeket nye­segetni, meggyőzni, hajlítani kell, s ez a szép, de nehéz feladat bizony az üzemi klubra hárul. Schoellerová Zuzanna December 16-án hatalmas de­monstráció volt Tokióban. A japán legfelső bíróság határo­zata ellen tüntettek a tömegek. Mint ismeretes március 30-án a tokiói városi bíróság felmen­tette azokat a fiatal munkáso­kat és diákokat, akiket tiltako­zásukért a szumagavai katonai támaszpontok kiépítése ellen előzőleg börtönbüntetéssel súj- előadá- tottak. A japán legfelső bíróság kellő határozata, mely kimondja a „szumagavai eset“ újonnani megtárgyalását, és ezzel egyút­tal megváltoztatja a tokiói vá­rosi bizottság említett határo­zatát, egész Japánban hatalmas tiltakozást váltott ki. Képünk a tokiói tüntetők egy részét ábrázolja, akik kerékpá­rokon és motorkerékpárokon csoportosan vonulnak fel a vá­ros utcáin. Az Economist nyomán A betegség maga egy igen kellemetlen dolog és az ember életében sorsdöntő is lehet. Milyen kellemetlenné és tragi­kussá válhat, ha például valaki az Egyesült Államokban beteg­szik meg és orvosi kezelésre van szüksége. Hogy milyen, sú­lyos gondot jelent ez, azt az Economist című angol konzer­vatív lap október 20-án megje­lent cikkéből is láthatjuk. A közölt adatokból arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy a dolgozó amerikai polgár az or­vosi kezeléssel járó kiadásokat saját maga fédezi, a biztosító- társaság vagy az állam csak elenyésző részben járul hozzá a költségekhez. Az Egyesült Államokban 1957-ben 20 mil­liárd dollárt fordítottak gyógy- kezeltetési célokra, ebből 11,5 milliárd esik az egyénekre, 5 milliárd az államra és 3.5 mil­liárd a biztosító társaságokra. Az állam csakis a katonai nyugdíjakhoz járul hozzá. A polgári lakosság gyógykezelte­téséhez az amerikai állam egy­általában nem járul hozzá. Amint az Economist című lap leírja, az amerikai kórházban dolgozó orvosoknak magánren­delőjük van és a kórházba csak bejárnak. A beteg számára ez azt jelenti, hogy külön kell fi­zetni a kórházért és külön az orvosi kezelésért. Az amerikai munkás átlag 100 dollárt keres hetente. Számít­suk ki, hogy mit jelent az, ha egy opvosi rendelésért 5 — 10 dollárt kell fizetnie. A szakor­vos már 15 — 35 dollárt is elkér egy látogatásért. A kórházak­ban — közös szobában — 17 dollárt fizetnek naponta, ebbe nincs beleszámítva az orvosok­nak járó honorárium, az operá­ciós terem használata, a rönt­genvizsgálat és a narkózis, ezekért külön illeték jár, ami naponta legalább 17 dollárt tesz ki. Egy négyszemélyes beteg­szobában 20-25 dollárt, és külön szobában átlag-, 25-40 dollárt fizetnek naponta. Az orvossá­gokat is maga a beteg fizeti. Egy szülés 500 dollárba, egy vakbéloperáció 260 dollárba ke­rül. Egy hosszantartó betegség anyagilag teljesen tönkreteszi a jómódú családokat is. Hogy nálunk mi a helyzet a gyógykezeltetés terén, azt mindenki jól tudja. Minden pol­gárnak jogában áll, hogy gyógy­kezeltesse magát és a kezelés ingyenes. Az amerikai paradi­csomban csak az járhat orvos­hoz, aki azt dollárral győzi. egy természeti katasztrófa kö­vetkeztében tűnt el. Nincs is olyan középkori író. aki ne fog­lalkozott volna az Atlantisz kér­désével. Röviden vázolják, hogy tulaj­donképpen milyen feltevések lé­teztek az Atlantiszra vonatkozó­lag és milyen eredményre vezet­tek a legújabb kutatások. Pláto különösen behatóan foglalkozott az Atlantisz kérdésével. A Ti- maiosz című művében leírja, hogy az egyiptomi papok mit meséltek Solonnak azoknak a hadseregeknek a betöréséről, amelyek a támadásokat az At­lanti-óceán irányából intézték. Abban az irányban állítólag egy olyan nagy sziget emelkedett, mint Európa és az ottani kirá­lyok hatalma egész Egyiptomig terjedt. Ez a sziget állítólag földrengés következtében tűnt el a tenger mélyében. Figyeljük meg, hogy a mitoló­gia és a vallási mondák is mind külön-külön sokat foglalkoznak a vízözön-történettel. Pláto a Kritiosz című művében leírja, hogy milyen élet uralkodott az Atlantiszon, részletesen foglal­kozik a társadalmi rendszerrel, az ottani építészettel, iskolákkal, kaszárnyákkal. Az épületek le­írása csodálatos módon igen ha­sonlít azokra az épületekre, ame­lyeket Közép-Amerikában és az utóbbi időben Kínában is talál­tak, de ezek természetesen nem olyan régi keletűek. Lednev szovjet matematikus és fizikus is rámutatott arra, hogy az Atlantisz Gibraltártól nyugatra húzódott, és hozzátar­toztak még távolabbi szigetcso­portok is. Lednev tanár kihang­súlyozta, hogy ebben a körzetben a tenger aljának a körvonalai pontosan egyeznek az Atlantisz sziget Pláto-féle földrajzi leírá­sával. Az utóbbi időben a tibeti Lhaseban érdekes feliratra buk­kantak, amely több mint három és fél ezer éves és kaldeusi nyel­ven van írva. A felirat így hang­9500 évvel ezelőtt változtatta meg az irányát. Most pedig gon­doljunk a Baál csillagról szóló tibeti feliratra, amely a rendkí­vüli természeti katasztrófáról emlékezik. Szakemberek vélemé- ziik meg 8060. Ha hozzáadunk nye szerint a Halley kométa 1200-at, akkor azt az évszámot meteoritjárói lehet szó, amely kapjuk, amely minket a Codex Troano írásától elválaszt és ezt megkapjuk a 9260-at. . Hagemeister szovjet tudomá­nyos kutató bebizonyította, hogy a déli tengerből beáramló víz siettette a jégkorszak végét. bizonyos időközökben a Földhöz közeledik. A Halley kométa ilyen közelségben éppen 9560 évvel ezelőtt járt, Pláto szerint pedig, a katasztrófa 9560 évvel ezelőtt történt. A* jövő kutatások majd bébi­Ezek a vizek azért nyomultak zonyítják, hogy vajon sok ezer fel északra, mert nem állt útjuk­ban egy olyan szárazföld, — va­lószínűleg az Atlantisz szigete volt az, -*■ amely a víztömegeket feltartóztatta. A Szadko nevű szovjet jégtörő a ionium szétesése útján valóban évvel ezelőtt valóban létezett-e eg y fejlett civilizációjú állam, amely természeti katasztrófa következtében ment tőnkre. Ha ez valóban így lenne, akkor Földünk történet előtti képéröl más áttekintést nyernénk. Íme az említett írások nyomán készült térkép az Atlantiszról. Hogyan töltik meg a kolostorokat M. Ippolittiné két leány anyja tíz évvel ezelőtt vált el a fér- jétqj. A bíróság a két leány nevelését az apa gondjaira bízta, aki a gyermekeket kolostorban helyezte el. Az apa hét év múlva meghalt és az anya akart a lányok, további neveltetésé­ről gondoskodni, ^z árvaszék azt a döntést hozta, hogy a lá­nyok évente három hónapot tölthetnek anyjuknál. A kolostor főnöknője azonban nem ismeri el a döntést és nem akarja kiadni a két lányt. Az idősebbik 17 éves leányt már a legrövi­debb időn belül apácává akarják avatni, anélkül, hogy az anya hozzájárulását kikérnék. A L’Espressa című olasz folyóirat is megjegyzi, hogy az olasz törvények meghökkennek a kolostorok falai előtt. A ko­lostorok főnökei mindent elkövetnek, hogy a gyermekeket zik: Amikor a Baál nevű csillag elrabolják /a szülőktől és a kolostor számára szerezzék meg . őket Az utóbbi időben ugyanis nagy gondot okoz az apácák utánpótlásának kérdése. Olaszországban 528 kolostor létezik és ezekben 13 940 apáca és szerzetes él. Spanyolországban is hasonló a helyzet, ott 875 kolostor létezik, Franciaországban pedig 417. Elsősorban azokat a gyermekeket igyekeznek meg­nyerni, akik a kolostorokban nevelkedtek és az élettől teljesen el vannak zárva. arra a helyre zuhant, ahol most tenger és ég van, hét aranyka­puval övezett város megreme­gett, mint zivatarban a falevél. A paloták felett tűz és füst mu­tatkozott. Sok ember kétségbe­esett kiáltozását hallották. A föld az emberekkel együtt a ten­ger hullámai közzé süllyedt. Az amerikai Mayák szent köny­ve, az úgynevezett Codex Troano, melyet a XVI. században Cortez hozott Spanyolországba és ame­lyet még mindmáig csak részben fejtettek meg, a leírást tartal­mazza. „Nyolcezerhatvan évvel e könyv REJTVÉNY Bolognában december 18-án megnyílt „A csehszlovák könyv a gyermekekért“ kiállítás. Bo­logna után Firenze, Turin, Mi­láno és Róma könyvkedvelői is gyönyörködhetnek Állami Gyer­mekkönyvkiadó Vállalatunk gyönyörű kiadványaiban. Ké­A Tudomány és Technika ifjúsági folyóirat nagy nemzetközi versenye púnk bolognai készült. kiállításon Az ipari termelés növekedé­sével fokozódik a nyersanyag­fogyasztás is. Ezért a hulladék­anyagokat az egész civilizált világban gyűjtik és újra feldol­gozzák. Egyetlen ország sem olyan gazdag, hogy az egyszer felhasznált anyagokat egysze­rűen szemétdombra dobhatná. Hazánkban is tervszerűen fo­lyik a gyűjtés, mert egészséges domány és Technika ifjúsági gazdasági érzékünk arra kész- folyóirat szerkesztőségét, hogy tét bennünket, hogy semmit se a Zberné suroviny nemzeti vál­dobjunk el, ami újból feldol­gozható és felhasználható. Minden nyersanyagnak, ame­lyet összegyűjtünk és beszol­gáltatunk, valamilyen kapcsola­ta van a külkereskedelemmel, Vggy közvetlenül exportáljuk, vagy a belőlük készült dolgo­kat szállítjuk külföldre, eset­leg segítségével csökkentjük a nyersanyagbehozatalt. Országunk erőközpontja, szí­ve az ipar, a nyersanyagok pe­dig az éltető vér szerepét töl­tik be. ADJUK VISSZA A VÉRT A SZÍVNEK! E gondolatok vezették a Tu­lalattal karöltve és a Magyar Ifjúság (Magyarország), a Ju­gend und Technik (NDK) és a Mlody Technik (Lengyelország) testvérlapok szerkesztőségeivel együttműködve NAGY NEMZETKÖZI VERSENYT HIRDESSEN KI A nyertesek összesen egy 250 000 Kčs értékű mint- jutal­mat kapnak, többek között szá­mos külföldi nyaralást, illetve társasutazást i^. A versény feltételeit a Tudo­mány és Technika ez évi 1. száma közli. Ma indul az Új Ifjúság januári rejtvénypályázata I. Az I. —IV. számú egyhónapos pályázati rejtvények megfejté­sét szíveskedjenek szerkesztő­ségünk címére egyszerre be­küldeni. Határidő: 1960. január 31. A beküldött helyes megfej­tők között értékes könyvjutal­makat sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Veszedelem. 5. Madárféle. 10. Kezében minden arannyá változott (mondái király). 11. Kereken hatvan hónapja. 12. Küldi a hírt. 13. „Villamos-ott­hon“. 14. Japán fillér. 15. Két személyes névmásunk. 17. Sikál közepe. 18. Egy pár nappal eze­lőtt volt. 21. E. A. 22. Szám­jegy (vissza). 23. Sok volt ezen az éjszakán, főleg a rádió, a televízió, de más mulató helye­ken is. 30. Patikában található! 31. Hiányzik a poén kezdete. 52. Pusztaság,, németül. 33. Kút- alkatrész. 35. Letűnt falusi fő­úr. 37. Névelővel: a magyaror­szági „Športka“. 38. Villamos központ (áramgyár). .39. Ren­W 9 2 3 V­6 7 e 9 1 ao I l-i [ Í.2 1 I ír ti p t e • 17-iJiräí&s..... A Karib-tenger szigetcsoportjának, a Kis-Antillák egyik szi­getén december 20-án zavargások kezdődtek a francia köz- igazgatás ellen. A francia kormány minden igyekezetével a rend fenntartására törekszik. A lakosság megnyugtatására a „De Grasse“ nevű cirkáló is kikötött a szigeten. delkezzen valamivel (ha erővel, NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Pforzheimban horog- akkor erre kelek). 40. India kereszttel díszített ékszereket gyártanak és Hitler beszédeit egyik fő folyója, gramofonlemezeken árusítják. Mindez teljesen „legálisan“ történik. GÖRÖGORSZÁG: Athénben és számos más görög városban a Német Szövetségi Köztársaság követségének tiltakozása elle­nére mégis bemutatják a Becsületesek szigete című görög filmet, amely a görög nép szabadságharcából meríti tárgyát. ÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK: Müller amerikai orvos, akit 1946-ban Nobel-díjjal tüntettek ki, Lincoln vagy Einstein típusú emberfeletti embert akar kitenyészteni. A tökéletes embert tudományos alapon kiválasztott szülőktől kívánja eiérni. EGYIPTOM: Kairóban most jelent meg arab nyelven Hitler Mein Kampf című műve. A kiadóvállalat az előszóban megjegy­zi, hogy a könyv kiadását úgy kell értékelni, hogy az „emlék a Hitler által bevetett kommunistaellenes harcra“. Hogy ez az antikommunizmus hová vezet, azt abból láthat­juk, hogy jelentékeny akadályt gördít az egységes arab világ megteremtése elé, harcban a kolonializmus ellen. FÜGGŐLEGES: 1. Felhigít. 2. Gazdag vidék­beli. 3. A Visztula mellékvize. 4. Híres békekötés színhelye volt 1606-ban (Bocskay, Rudolf stb.). 5. Az Indiai-óceán sós és forró melléktengere. 6. Régi magyar férfinév. 7. Ijeszt. 8. Kedves leánynév. 9. Becsukja. 10. Londoni leány megszólítása. 16. Azonos betűk. 19. A pincé­be-e? 20. Az egész túlnyomó része. 2.3. Vagyonos benszülöt- tek elnevezése Indiában. 24. Táplálja. 25. A hét törpe egyi­ke. 26. Ő. É. 27. Dísz a ruhán! 28. Ézsau népének tartományá­ból való. 29. Visszautasítás (franciából). 34. Ez, oroszul. 36. Idegen korszak. A megfejtendő sorok: a víz­szintes 18. és 23. Kedves rejtvényfejtőinknek ezen az úton is szerencsés bol­dog új esztendőt kívánunk. Kö­szönettel vettük az önök jókí­vánságait is. Még a múlt évben megígértük, hogy ebben a számban közöljük a kiváló rejt- vényfejtók névsorát, line a lis­ta: Bolgár Gy., Zachar J„ Dan- csa A., Majerszky M., Fodor K„ Grédi M„ Drága A., Süke K„ Szőke M., Hoffman J., özv. Klú- csik J„ Németh M., Beke M„ Érsek M„ Uhrin E„ Vojakovics M., Hamerltk J., Tímár É„ Ko­csik M„ Mészáros J„ Beke D„ Veszprémi F., Mihalovics lm., Hrotkó B., Hidas M., Vámos G., Szinay Á„ Kovács 1., Végső Gy., Földes M„ Kneisz M„ Szabó J„ Tekus A., Szlamenka J„ Berek I., Melisek J., Jeruska B„ Meli- sek E., Acsay L., Terényi L„ Veszprémi Géza, ill. János, Frigmanský J„ Jenyigár L., Gúgh B„ Öllé S., Hölgye L, Ná- dasy P., Deym G., Varga K„ Szőcs J., Végh E., Sándor M.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom