Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-02 / 5. szám

A kérők Baltafy a lányával Szabó Rózsi és Fazekas Imre. Peter Bejach zenés vígjáté­kká után a Magyar Területi Szín­ház műsorán Kisfaludy Károly­nál« A kérök-je szerepel. Az írónak ezt a máig is népszerű darabját 1819. szeptember 24- én adták elő először Pesten, rendkívüli sikerrel. „Minden páholyból visszhangzott: „Vivát Kisfaludy!“ — írja az egyik ko­rabeli német lap. Vajon mi a háttere a darab sikerének? A XIX. század első felében a köznemesség lankadatlan harcot folytat a magyar nyelvért és megteremti a magyar színját­szást és az állandó magyar színházat. Ugyanakkor az új írók Kisfaludy Károly és szép- irodalmi évkönyve, az Auróra körül csoportosulnak. Nagy­részt nemesi származásúak, de elszegényedett nemesek, akik életmódban és felfogásban kö­zel állnak a városi polgárság­hoz. így érthetően egész más­ként vélekednek á rangról és a születési előjogokról az iroda­lomban, mint a régi írók. Ka­zinczyék még tisztelegnek a rang előtt, ők ellenben már nem. Az ő elképzelésük, hogy a főrangú előjogok kora az iro­dalomban elmúlt. „Itt nem ér­dem. nem születés, nem hivatal többé, egyedül okok, egyedül ész adnak elsőséget, s én ezek­nek szoktam, ezeknek tudok térdet és fejet hajtani, nem semmi autoritásnak, nem sem­mi grófi méltóságnak“ — hir­detik. Kisfaludy Károly vígjátéká­ban éppen ez a kettős törekvés érvényesül nagyszerűen. Báró Szélházy és Perföldy ügyész lépten-nyomon idegen szavak­kal dobálóznak s a két felvonás jeleneteiben összesen százhar­mincöt idegen kifejezést hasz­nálnak. De a közönség rajtuk mulat s nem a háziakon, akik nem értik őket. A bárót azon­ban nemcsak azzal marasztalja el a szerző, hogy idegen szava­kat tálal a szájába az érthető­ség rovására, hanem azzal is, hogy mint világjárt embert ál­lítja a közönség elé. íme, itt vagyok, bejártam Párizst, be­jártam Rómát, de okosabb nem lettem, Franciaországban kitű­nőek az éjjeli mulatók, Olaszor­szágban fenségesek az ételek. Hogy itt vagy ott régi kultúr- emlékek nyomaira bukkanhat­tam volna? Eszébe sem jutott a bárónak. A külföldet majmol­ja, de a külföldtől nem tanul, így nevetségesen hangzik szá­jából a hazai állapotokon való méltatlankodás: Ach! mily messze vagyunk! Tény, hogy Károly, Baltafy fogadott fia többet tud Rómáról és Párizsról a világot járt Szélházynál. S ezen a ponton Kisfaludy Károly komoly kritikával illeti a báró­kat, grófokat és mindazokat, akik nemesi kiválóságukkal csak hivalkodnak. Perföldy szerepe más a da­rabban. Ö a hazai nemesség ti­pikus alakja, nehézkes, nem gyors észjárású, de a változás­ra és a változtatásra hajlamos. Ez a tendencia határozottan ér­vényesül a műben, sajnos a já­tékban nem. És ez a rendezés — Műnk István — számlájára írható! S ha már a rendezésnél tartunk, tegyünk szóvá egy je­lentéktelenebb hibát is. Mikor a házigazda megjelenik, inasa orra bukik, olyan nehezen jön le ura lábáról a . csizma. Am a vendégek megérkezésekor Bal­tafy könnyen beledugja a szár­ba lábát. Pedig nem bölcsesség észrevenni, hogy ami nehezen jön le, ugyanolyan nehezen megy fel! Az idáig elmondottak alapján az olvasó méltán gondolhatná, hogy Kisfaludy Károly vígjáté­kának elemeit a külföld dolgait bután majmoló báró és a hala­dásban nehézkes Perföldy al­kotja. Pedig távolról sem így van. A határozottan vígjátéki elem, a halállal és élettel való fogadott lánya. Ő szövi, szövö­geti a hálót szeretett Málija ér­dekében - Baltafy egyetlen lá­nya s Károlyba szerelmes ' — amelybe végül belesétál a báró és Perföldy ügyész. És ezt a hálót Lidivel szövi Ferenc is, a hajdú, Baltafy háza népének legjózanabb, legtalpraesettebb embere. De mit is csinál Lidi? A gazda és Margit testvérnénje tudta nélkül Máli szerepét játssza a kérők előtt s híven segíti őt eme derekas munkájá­ban Ferenc. S ügyük győzedel­meskedik, Máli és Károly egy­máséi lesznek s Lidi is meg­szerzi magának Perföldy Röviden a következőkben ügyészt. foglalhatnánk össze vélemé­nyünket A kérők bemutatójá­ról. A vígjáték szellemes, for­dulatokban gazdag, a színészi munka ellenben egészében vé­ve nem kielégítő. Az érzelmes, mindig szívére hallgató Szabó Rózsi - Máli - kitűnő játéka mellett szerelmes partnere Ná- dasdy Károly — Károly — ala­kítása halványabb színű. Ez fő­ként merevséggel magyarázhaT tó. Nádasdy nem törekedett zaklatottságát, szerelme jogos féltését megfelelőbb, változato­sabb művészi eszközökkel kife­jezni. Élményszerű játékot a premiéren csupán Fazekas Im­re (Baltafy), Réti Margit (Mar­git), és Gyurkovics Mihály (Szélházy) nyújtott. Lengyel Ferenc Perföldyje nem volt eléggé magabiztos s céltudatos sem volt. Kucsera Anna Lidije és Rózsár József Ference di­cséretes alakítás. Az epizódsze­repek közül a Várady Béláét kell kiemelnünk báró Szélházy inasának szerepében. Műnk István rendező néhány kisebb hibájától eltekintve jól oldotta meg feladatát. MACS JÖZSEF BRATISLAVA Kedd: 20.00 Televíziós verseny Szerda: 19.45 Albert Maltz: Hosszú nap a rövid életben — televíziós színielőadás. Csütör­tök: 20.00 Pelikán úr viszontag­ságai — szatirikus műsor 20.45 Közvetítés a műkorcsolyázó Európa-bajnokságról. Péntek: 20.00 A nagy csata — szovjet film 21.10 Közvetítés a műkor­csolyázó Európa-bajnokságról. Szombat: 20.00 Ismerősök és ismeretlenek 21.45 Közvetítés a műkorcsolyázó Eurója-baj- nokságról. Vasárnap: Vígopera. Baltafy a kérőkkel. Lengyel Ferenc, Fazekas Imre és Gyurko­vics Mihály >OOCX&<XÄOOOCX5 LESZKOV: Az elvarázsolt zarándok „Ne vess meg soha senkit, mert soha sem lehet tudni, kit milyen szenvedély gyötör és miért szenved! — mondatja ki az író egy hitvány részeggel a figyelmeztető szavakat. Orr C~ n*. És ha elolvasod Tolsztoj kortársának, Nyikoláj Szemjonovics Leszkovnak ezt a kisregényét, meggyő­ződhetsz arról, hogy ez az író mélységesen megérti a szenvedélyeket. Mindenekfelett a szerelmet. Külö­nösen pedig a szomorú emberek szemérmesen leple­zett szeretetét. Golovan, a jobbágysorból származó regényhős ka­landos életútját ő maga mondja el a zarándok képé­ben. Története élőszóval elmondott történet: valóság. Iskolapéldája az elbeszélő műfaj eredeti formájának. Megrendítően szép, maradandó alkotás. A jobbágyfiű életkalandja ott kezdődik, amikor földesura egy kis házi perpatvar miatt bosszút áll rajta és Golovan világgá menekül. Ez a világ a szen­vedésektől és szenvedélyektől forró levegőjű, immár eltűnt, múlt századbeli Oroszország. Az ifjú bujdosó szolga lesz, majd a tatárok közé kerül, ahol a barbár életformában kényszerűségből él. Belekóstol a többnejűség fakó érzésű vilá­gába. Közben megismeri a barbárnak mondott élei, minden változatát. És amíg szívében elnyomorodik a szerelem érzése, emberséget tanul és akaratlanul kialakul benne egy másik szenvedély: a lovak szeretete. Amikor a tatárok közül kisza­badul, ez a szenvedélye teszi lószakértővé. Egy herceg szolgá­latába áll. Itt szenvedélye már szakértelem, hiszen a lóvásár­lásoknál ő a kereskedő herceg jobb keze. Más szenvedélyek lepik meg: pénzszerzés, iszákosság, büszkeség. És ilyen kerü­lővel újra eljut a legszebb érzés szenvedélyéhez, a szerelem­hez. Grusa, a szépséges cigánylány azonban a hercegé lesz. A herceg és Grusa szerelme azonban nem igazi szerelem. Az érzések megcsúfoltságukban bosszút állnak: Grusa elpusztul, a herceg eltűnik. Hősünk pedig tovább szenved. Kalandos életútja során a harc, a küzdelem, a halállal és élettel való viaskodás az útjelző kő. Színész lesz. Aztán elfordul az igazi élettől. Kolostorba menekül. Szíve, érzésvilága itt ellenben csak fakul. Nyugalmat nem nyer. Szerzetes-főnöke zarándok­úira küldi. És zarándokol. Elvarázsolt zarándokként rója gya­log, kocsin, hajón az élet, a szenvedélyek, az érzések útját. Az író az epizódok gazdag fordulatai mellett finoman árnyalt létekrajzzal, elbeszélő modorának kedves stílusával köti le az olvasó figyelmét. A történet kalandossága pedig szinte olvas­tatja ezt a kisregényt. Közben az író művészi hitvallását is megismerjük, a bőbeszédű zarándokkal mondatja el: a szépség a természet remekműve és ... meghalni, élni érte ... egyene­sen öröm... HAJDÚ ANDRÁS rTVVTTTVTTTTTVTTTTTTTTTTTVVTTVTTTTT HARASZTI GYULA: Tavasz a télbe Sápadt, bús fényt permetez És csalókán simogat a nap, Zúzmarával s jéggel teli tájon Andalognak a lágy sugarak. Alkonyatkor köd borul a tájra S sűrű lépttel közeleg az éj: Apró lámpák sápadt fénye pislán S lenge árnyak járnak szerteszét, zét. Reggel, mint a gránit szobrok Állnak őrt a büszke jégcsapok S a nyári kertek emlékét idézik A jégvirágtól díszes ablakok. KOMLŐSI LAJOS: Télen Kis szobámban langy' meleg. Hogy fülembe belemar Kívül, a tél didereg. Csalogat a puha ágy, De belülről szól a vágy — menni kell. Tar ágak között a szél Vidám nótaszóra kél. Olyan pajkos ez a dal, — cudarul. Közeleg a kicsi ház. S lobog bennem vágy s a láz. S bár a zord tél behavaz, Szívemben már a tavasz — muzsikál. ttttttttttttttvtvtvtvtttwtvvvttttvttvttvttttwvtttvttvtvtvvwtwvtvvvtvvtvvvvttttts tvttvvtv Pezsgő kultúrélet Leleszen L eleszen már évek óta élénk kultúrélet fo­lyik. Kiváltképp a színjátszó-csoport mun­kája, művészi felkészültsége érdemel ko­moly elismerést. A siker felé vezető út első állo­mása s egyben igazi próbaköve Kálmán Imre Csárdáskirülynöje volt. A Csárdáskirálynőt két éve játszották s a község lakosai még ma is el­ismerő szavakkal illetik a kiváló művészi telje­sítményt. Ezt követte a Dodi, melyet más köz­ségekben is nagy sikerrel adtak elő. Ez év első darabja Oto Safránek Makrancos házasok című vígjátéka volt. E darabbal és szín- revitelével szeretnék kissé bővebben foglalkozni, annál is inkább, mert Safránek, a kiváló cseh színpadi szerző vígjátékának témáját mai éle­tünkből meríti. Milyen népi demokratikus rendszerünkben a nő és a férfi egyenjogúsága a családon belül, mi­re kötelezi őket a munka és a házastársi élet? Ezekre a kérdésekre ad feleletet Safránek víg­játéka. A vígjáték válóperi tárgyalással kezdődik. A hősök — Koškuba és Ruienka — pedagógusok, tehát értelmiségiek. Ruienka a tárgyaláson töb­bek között ezeket mondja: „A férjem heti 24 órát tanít, én 26-ot. Értekezleteink, tanítási kon­ferenciáink és az előkészületeink körülbelül egy­forma időt vesznek igénybe. A háztartási munkát azonban egyedül végzem.“ E gondolat köré sü­ríti mondanivalóját a szerző. A téma közérde­kűsége vitathatatlan. Ha a férj elméletileg el is fogadja a családon belüli egyenlőséget, a munka közös vállalásában azonban már saját személyét, énjét helyezi elő­térbe. E vígjátékban nemcsak a családi torzsalkodá­sokról, a közös háztartási munkáról van szó, ha­nem a társadalmi egyenlőségről is. Meg kell szabadulni a hamis polgári elképzeléstől, amely a nőknek másodrendű szerepet szán a családi életen belül — mondja Safránek művészi erő­vel. A darab komoly lecke mindkét fél számára. A vígjátékíró ,következetesen viszi a cselek­ményt a megoldás felé. Bő humornak forrása a hősök jelleme. Az ifjú férj szerelmes a felesé­gébe, ám önzése megakadályozza abban, hogy imádottját egyenjogúnak tekintse. S végül is a konfliktusból Koškuba és Ruženka, e szerelmes házaspár erkölcsileg megerősödve kerül ki. Meg­szabadulnak a családi boldogságot gátló polgári csökevényektöl..■ Meggyőződéssel vallhatjuk, hogy a Makrancos házasok c. darab húsból és vérből való vígjáték. Nem elnagyolt, nem sematikus, nem pátosz- és hatáskereső. A lelesziek jól választottak. A szereposztás is szerencsésnek mondható. Koškuba általános iskolai tanító szerepét Veres János alakította. Játéka megnyerő volt. Török Ilona tanítónő Ruzenkájávál (akárcsak korábban a Dodi alakításával) újra igazolta tu­dását, felkészültségét. Otthonosan s magabizto­san mozgott a színpadon. Papp László Macek Vencel kerületi bírósági elnök szerepében tudása legjavát nyújtotta. Hu­morával, félszeg magatartásával sok kacajt lo­pott a nézők ajkára. Lipán Anna Zsófiája szin­tén élethű, elfogadható játék. Murámé, Kulik László, Bodzás Gyida, Szirán- ka Klára és Mihók Ilona is elismerést érdemel­nek. Az ő játékuk is hozzájárult a siker teljes­ségéhez. Külön dicséretet érdemelnek még a rendezők és a díszlettervezők. C sak így tovább lelesziek'. Legközelebbi elö- adástokban — Bástyasétány 77 — is mu­tassátok meg, hogy méltók vagytok az elismerésre, az annyiszor előlegzett bizalomra. Rejtvénypályázat v. A februári pályázati rejtvé­nyek megfejtését legkésőbb 1960. február 29-ig kérjük szer­kesztőségünk címére egyszerre beküldeni. A beküldött helyes megfejtők között 5 értékes könyvjutalmat sorsolunk ki. Megfejtendők a kövéren szedett sorok. A januári pályázat kiér­tékelését a jövő számunkban közöltük. század). 27. „J“ kiejtve (de el­nyújtva). 28. Irányvonalom. 29. Mi terem a ... ? 30. Pókféie állat. 32. Vajon adományoz-e? 33. A „magyar“ külföldön. 35. A te madarad. 37. Tus végek! 38. Osztrovszkij is ez volt, élete második felében. 41. Kávé. 42. Igen fontos téli sporteszköz. FÜGGŐLEGES: 1. Jungwirth mint sportoló. 2. Angol sör. 3. A fehér olim- piász. 4. Ottó, Béla és Endre. 5. Tagadás. 6. Francia névelő. 7. Vajon nem rongálódott-e meg? 8. Valamely munkabrigád tagja. Margit, Elena Marôthy-Šoltéso- vá, Timrava stb. 17. Az a-moll hangsor első hangja. 19. A sportban: megismételt mérkő­zés az előző győztessel. 22. Alarmok. 30. Arra keverve. 31. Vissza: a szaglószerve. 34. AVO. 36. I. Ö. Ly. 39. Kékes Cecília. 40. Ismétlésre utaló szó. B. P. Az utolsó időben sok-sok megfejtés érkezett be a szer­kesztőségbe. Sajnos nem áll módunkban minden levélre vá­laszolni. Kneisz Mária, Bratis­lava. Felvettük a rejtvénytábor­ba. Ifj. Drága András. Péder. örülünk, hogy ismét jelentkez­tél. A javaslatod jó, gondolkoz­zál, hogyan lehetne azt megva­lósítani. Színay Árpád, Veskóc. Szeretettel köszöntünk a rejt- vényfejtők között. Mikor jöttél a Szovjetunióból? Öllé Sándor, Horné Saliby. Nagyon ismert Petőfi-vers. Mészáros József, Karviná. A javaslatodat jelen­leg nem tudjuk megvalósítani. Varga Károlyné, Biskupice. A megfejtése kitűnő volt. Lukács Edit, Váhovce, Még nem közöl­hető. Várjuk újabb rejtvényét. Drapák József, Komárno. Kö­szöntjük sorainkban. Nevelős Vince, Košice. Alkalomadtán közlünk belőle. Januári rejtvénypályázat meg­fejtése: I. Szilveszter, nevető ember. II. Villamos-sín, elégia, Szimo- nov, Tesla, diadalív. III. „Anyá­nak érzem, oh, Ádám, magam“; anyu, anyácska, asszonyhűség, családanya, asszonyka, anyás. IV. Isonal, algena, Sulfaguani­din, insulin, aviril-C, dorminal, bevicena, veralgin. VÍZSZINTES: 1. Tréfás kérdés (a nyíl irányában folytatva). 10. Egé­szen a közelébe. 11. Fegyverhordozó if­^jú volt. 12. Mesefé­le. 13. Igazi téli sporteszköz, de nyáron is használ­ják. 15. Egy, néme­tül (nőnem). 16. Északi női név (de dráma is). 18. Meg­felel a római Ámor­nak (a negyedik kockába kettősbe­tű). 20. Nagy volt az öröm, amikor leesett az első... 21. Női név. 23. Nem egészen nyer! 24. Ma, már a gye­rekek nem félnek tőle, (kárba megy az ijesztés vele!) 25. Ilyen film 9 Rhone — ahogy kiejtjük. 13. is van. 26. Francia festő (19. A búskomor teszi. 14. Kaffa 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 » • 16 17 ÉH 1J8 19 20 21 2T" 2 3 24 25 27 2Ö 2y * 30 31 32 33 34 55 36 37 3tí 39 40 mi Pl 42

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom