Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-07 / 23. szám
Nagyszerű korunk vívmánya í. „A Csehszlovák Köztársaság a munkások, a parasztok és az értelmiség munkásosztály vezette szilárd szövetségén alapuló szocialista állam.“ (A Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéből) Megértük a nagyszerű kort! Megadatott számunkra, hogy mi .legyezzük be a történelem könyvébe: „A szocializmus győzelmet aratott hazánkban!“ Az új rend ismét diadalmaskodott egy országban és ez a diadal is közelebb viszi az egész emberiséget nagyszerű történelmi feladata megvalósításához, a kizsákmányolás megszüntetéséhez az egész világon. Nálunk nincs többé kizsákmányolás! Nálunk az ember nem farkasa embertársának, de testvére, segítője, társa az életben, küzdelemben, örömben. A legnagyszerűbb álom valósult meg itt, a szemünk láttára, a kezünk munkája nyomán, harcaink során. Két' évszázaddal ezelőtt a felvilágosult eszme óriása, Rousseau, keserűen írta: „Az ember szabadnak születik és mégis mindenütt bilincsekben él.“ Azóta az ember ismét szabad lett a földgolyó jelentős részén. Szabad lett, mert harc árán szabaddá tette magát. Megszabadult bilincseitől, farkasaitól, a társadalom piócáitól. örvendj ember! Hazánk is a szabad emberi társadalomhoz tartozik. * Hányán kételkedtek, hányszor csúfoltak, hányszor támadtak, hányszor próbáltak ránk taposni: nem sikerült nekik! 1917 óta Lenin népe. a proletariátus feltartózhatatla- nu! halad a maga útján, a szocializmus, a béke útján. Tudjuk, még nehéz harcok várnak ránk. Tudjuk, hogy a béke ügyét, a szocializmus ügyét még ezernyi veszély fenyegeti. Al'Túegvert ellenség nem nyugszik, erőt gyűjt, ütésre készül. De mi nem félünk. Már nemcsak kivédeni tudjuk az ellenség ütését, de vissza is tudunk csapni. Sohasem könyörögtünk a békéért, de a béke emberei vagyunk, mert az igaz emberi társadalom, a munka emberei vagyunk. 1848 februárjában írta először zászlajára a francia munkásosztály a követelést: jogot a munkára! De ez a jog nem adatott meg neki. A francia burzsoázia ágyúkkal verte ki júniusban a munkások fejéből ezt a „dóré álmot“. És mi mbst, a legszentebb törvényeink közé iktatjuk: „Az állam valamennyi polgárát megilleti a munkához és a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazáshoz való jog." Szocialista rendünk nemcsak a munka jogát, de az igazságos jutalmazást is biztosítja minden dolgozó számára. Rendünk a níunka, az építés, a szabad alkotás hazája, mert megszüntettük az ember bér-rabszolgaságát, megaláztatását. Nálunk a jogok és kötelességek édes tesvérként összetartoznak, egy ügyet, célt, — a társadalom és mindannyiunk javát szolgálják. Ami jog, az egyben kötelesség is, ami a kötelesség, egyúttal jog is! Ezzel csak olyan rendszer dicsekedhet, amely minden erejével a társadalom, az egész nép boldogulásán fáradozik. Egyetlen álszent nyugati „demokrácia" sem vallhatja ugyanezt. magáról. 2. ' „A társadalom biztosítja minden gyermek és az ifjúság számára testi és szellemi képességei sokoldalú fejlesztésének minden lehetőségét. Ezt a család, az állam és a társadalmi szervezetek gondoskodása, valamint az ifjúság munkafeltételeinek különleges rendezése biztosítja.“ (A Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéből.) A múltban ezernyi szépen hangzó szót hallottunk az ifjúmegbecsülés. Ki tudná mindezt felsorolni ? A mi országunk úgy gondoskodik az ifjúságról, mint a legjobb szülő édes gyermekéről. Ifjúságunk tizenöt éve részese népünk sikereinek, örömeinek. Lelkesedésével, odaadásával, jó tanulásával és munkájával mond köszönetét azért a gondoskodásért, amellyel államunk nap mint nap körülveszi, megajándékozza. A mi fiataljaink valóban szocialista hazánk virágai. A nép gondoskodásától viruló, illatozó, gyönyörű virágok! 3. „A Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú testvéri nemzetnek, a cseheknek és a szlovákoknak egységes állama.“ „Az állam biztosítja a magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű Országunk vezetői minden fontos intézkedést dolgozó népünkkel vitatnak meg. Ez szocialista demokráciánk felvirágzásának biztos jele. Ságról. Nagyszájú nemzetmentők kiabálták: Akié az ifjúság, azé a jövő! Igen, a saját osztályérdekeiknek akarták megnyerni, hogy biztosítsák a rablórendet maguk és önös óhajaik számára. Zsoldosokat akartak, bér-rabszolgákat, ágyútöltelékeket! Mindez úgy kellett számukra, mint halnak a víz, élőnek a levegő. Rabszolga és katona kellett, de ezt így nem mondhatták a népnek. Igazi érdekeiket szép frázis mögé rejtették. Fejük nem a nép, nem a nemzet, hanem a nagybirtokuk, a tökéjük jövőjéért főtt. A jövő e nagyszerű fogalma csak a szocializmusban fonódott össze, lett egy és ugyanaz a nép, a nemzet jövőjével. A nép országának jövője egyben a nép jövője is! A mi fiataljaink a nép gyermekei, a népi hatalom gyermekei, Jövőnk és jövőjük a szocializmus, a kommunizmus rendje. Csakis a mi rendünk adott és adhat meg mindent az ifjúság számára, hogy testi és szellemi képességei sokoldalúan fejlődhessenek. Napfényes iskolák, ingyenes tankönyvek, hivatásukat szerető pedagógusok, játszóterek, sportpályák, táborozások, üdülések, hősi munka, számára az anyanyelven való művelődés és a kulturális fejlődés . minden lehetőségét és eszközét, valamint teljes mérvű részvételüket a dolgozók társadalmának életében." (A Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéből.) 1918 októberében a monarchia szétzúzása után két testvéri nép, a csehek és szlovákok megalakították egységes államukat, a Csehszlovák Köztársaságot, A két nemzet egyenjogúságát azonban csak a munkásosztály győzelme hozta meg és tette lehetővé .Szlovákia gazdasági elmaradottságának megszüntetését. Köztársaságunk a többi nemzetiségekkel együtt számunkra, csehszlovákiai magyarok számára is biztosítja a teljes egyenjogúságot. 1948 ' októberében a Csehszlovák Köztársaság minisztertanácsa törvény- javaslatot'fogadott el a csehszlovákiai magyarok állampolgárságának visszaállításáról. Ez már a munkásosztály nagyszerű februári győzelmének és annak az eredménye volt, hogy Magyarországon is győzött a dolgozó nép hatalma. Később további törvényekkel gazdagították egyenjogúságunkat, és most új alkotmánytervezetünk biztosítja összes nemzetiségi jogainkat. Hazánk egyenrangú, egyenjogú polgárai vagyunk! Ezt az egyenjogúságunkat immár a törvények törvénye, az új alkotmánytervezet fogadta a kebelére. Nemzetiségi jogaink nem formális papírjogok, de köztársaságunk államhatalmi és gazdasági szervein keresztül biztosítja, hogy eme jogainkkal szabadon élhessünk, anyanyelvűnkön művelődhessünk, kul- túrálódhassunk és bekapcsolódhassunk az ország társadalmi, politikai életébe. A szocializmus építése közben kialakult testvéri barátságunk a cseh és a szlovák dolgozókkal. ama eltökélt elhatározásunkból született, hogy hazánkat közös erővel mindany- nviunk boldog otthonává, virágzó otthonává tesszük, alakítjuk, formáljuk át. És hazánk valóban * (tizenöt év munkája, harca nyomán) felszabadult nemzeteink és nemzetiségeink meleg otthona lett. Népeink ellenségei, nálunk Clementis és Novomeský, Ma- ovarországon Nagy Ferenc és Mindszenthy. a nyugati imperialisták segítségével hiába ácsárkodtak. hiába igyekeztek meggátolni testvéri barátságunk megszületését, nem hajtottunk fejet az imperialista óhajok előtt. Szétzúztuk próbálkozásaikat. és a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus érdekeinek megfelelően kezet nyújtottunk egymásnak Azóta, egymást segítve. támogatva, egymást bátorítva felépítettük közös otthonunkat, a szocialista Csehszlovákiát. Hiba lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy az imperialisták és hazai támogatóik végleg lemondtak terveikről. A jövőben is mindent elkövetnek, hogy harmonikus együttélésünket megzavarják, és így gyöngítsék a nép hatalmát. A nacionalista erők nemcsak nagy nemzeti célokat hangoztatva igyekeznek megtéveszteni dolgozóinkat, hanem belső aknamunkával, törvényeink, szellemével össze nem férő intézkedéseikkel, tetteikkel, szocialista rendünk helyes intézkedéseinek meg nem valósításával, elodázásával, semmibevevésével is. Minden olyan cselekedet, amely zavarja népeink barátságát, nyugodt együttélését, tűnjön az bármilyen ártalmatlannak is, legtöbbször burzsoá nacionalista erők rosszindulatú cselekedete. Ezek az erők azt szeretnék, ha népeink és nemzetiségeink torzsalkodnának, mert ez gyöngítené köztársaságunk erejét, elősegítené az imperialista álmokat. A szocializmus sikeres felépítésével örökre megpecsételtük, összekovácsoltuk népeinket. A szocialista társadalmi rend hazánkban mindannyiunk régi vágyának, óhajának beteljesedését jelenti. Felnőttek és fiatalok, csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, lengyelek, mindannyian egyformán, egy emberként örülünk a szocializmus diadalának hazánkban és hitet teszünk a kommunista társadalmi rend megvalósítására. Erre fogunk szavazni június 12-én és ezen fogunk fáradozni építő munkánkban, minden cselekedetünkben! SZŰKE JÓZSEF Ostrava egyik újonnan épült városnegyede. Bolyongtam sokat Bolyongtam sokat és szomorkodtam, szinte elfogyott már ifjú testem. Száz falun, városban, két országban valamit, nem tudom, mit kerestem. Bejártam a Nagyalföldet érte, arattam és voltam szolgalegény, Pesten zsákoló, fűtő, kifutó, Száz- és ezerfélét próbáltam én. Megbámultam olykor a nagy Krivánt, Prága falai közt szertefolytam, mintha nem is lennék, s eltűnődtem, mint a hangya szomszéd hangyabolyban. Iskolákban — könyvek lapjain át — lestem, hogy e világ sora ^mint forog. Ott Prágában egy nap megfejtettem, s ez volt ama keresett nagy dolog. Tavasz volt már, s kedves Moldva locsogott, mesélt a langyos szélnek, fölfénylett köröttem száz vén torony, s elpirultak mind a gyárkémények. Emelt fővel néztem fel a várra, lám, ezer év árnyait legyőztem. Talán jéghegy olvadt le szivemről, talán önmagam is megelőztem. Akkor tudtam meg, hogy szabad vagyok s a szépséges világ már mind enyém. Fejcsóválva néztek, hogy hangosan felkacagtam egy utca szegletén. Prága felett szárnyalt, repült a nap, tán örökre megállt a delelön; versek ritmusára dobhant szívem, mint a folyó, megáradt csöpp erőm Azóta mély, nagy öröm kísérget, ujjong bennem, dalolgat, fűt, betölt. Igazabb, jobb magyar lettem tőle, s érzem, hogy édes egy hazám e föld. BÄBI TIBOR
