Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-31 / 22. szám

Seszták Jánossal, a hárskúti helyi nemzeti bizottság titkárá­val belemelegedtünk a beszél­getésbe. A hegy tövében elte­rülő kis falu problémáit hány- tuk-vetettük, olyan lelkesedés­sel, annyira szívügyből, mintha igazán csak tőlünk függne azok megoldása. A faluban nem a le­hetőségekkel van baj, hanem az idővel. Lassan halad. Nagyon sokat akarnak itt tenni az em­berek, és tesznek is, csak az idő hosszabb lenne, hogy még töb­bet tehetnének. Mert hiába kicsi a falu, valami 750 lakosa van, de azért senkitől sem akarnak lemaradni semmiben. A választások után az új nem­zeti bizottságnak is legfőbb tennivalója a falu továbbfejlesz­tése és a szövetkezet megerő­sítése lesz, az apróbb ügyek elintézése mellett. Ezt állítják a jelöltek is, akiket a helyi nemzeti bizottságba jelöltek. Mintha csak megbeszélésre történne, egymás után jött a községházára Borsodi Imre, Hank Gyula és Korintusz Kata­lin, hárman a jelöltek közül. Ráértek beszélgetni, éppen megfelelt erre az időszak. Azért is jöttek ide egy kicsit tájéko­zódni, hivatalos magaslatról a község helyzetéről. Először is a helyi EFSZ ügyeiről volt szó. Nincs itt panasz a szövetke­zetre. A falu népe egyhangúlag helyesli a közös gazdálkodást. De a régi í mlálkodási módsze­reken, anni részben jelenleg is folytatnak, változtatni kell, mert ma már természetesen nem megfelelő. Borsodi Imre szinte ég a vágytól, hogy meg­győzze a szövetkezet tagságát egy nagy gyümölcsös létesíté­sére. Bizony, ha beválasztalak a helyi nemzeti bizottságba, leg­főbb feladatomnak tekintem, mondotta, egy nagy almáskert létesítését. Az EFSZ vezetősége szintén helyesli ezt a lépést, csak időre van szükség, hogy megvalósítsuk. Korintusz Katalin, aki való­színű, hogy a legfiatalabb jelölt a faluban, szintén helyesli ezt az elgondolást. Ő tervezi, hogy a fiatalok között meggyőző munkát fejt ki a magasabbfokú mezőgazdasági szaktudás elsa­játítása érdekében. Szebb fela­datot el sem tud képzelni ennél. Fontos beszélni, hogy az itteni hűvösebb helyi időjárást maga­sabb szaktudással leküzdjék a mezőgazdasági termeléssel kap­csolatban. Az sem ártana, ha jelenleginél sokkal több fiatal dolgozna az EFSZ-ben. E prob­léma megoldását is abban látja, hogyha a fiatalok szakképzett­sége magasabb lesz és azt ér­vényesítik a termelésben, szí­vesen jönnek dolgozni az EFSZ- be. Akkor valóban érzik meny­nyire rajtuk múlik a szövetke­zet virágzása. Ilyenkor pedig a fiatalok nem szoktak félreáll­ni, hanem bátran vállalják azt a munkát ami rájuk esik. Eddig mindössze öt fiatal végzi a faluban a mezőgazdasá­gi tanonciskolát. Korintusz Ka­talin nagy lelkesedéssel szögezi le, hogy segítenek a bajon és elérik, hogy azok a fiatalok, akik a kilencéves középiskola elvégzése után a mezőgazda­ságban dolgoznak, majd, mind­annyian elvégezzék a kétéves mezőgazdasági szaktanfolyamot. Hank Gyula pedig úgy néz ki, mintha nagyon szigorú gazdája lenne a falunak. Mintha rá len­ne bízva a falu rendezettsége, tisztasága. Sok új ház épült a faluban, és lehet mondani minden házat kijavítottak, kita­taroztak. A felszabadulás óta vezették be a villanyt is a köz­ségbe. De még sok minden hiányzik az eddigi fejlődés elle­nére is. Például a jelöltek jogo­san állítják, hogy egy kultúrhá- zat okvetlenül kell építeni a választás után. Ezt Hank Gyula is helyesli és szemeivel szinte előre látja a kultúrház körvona­lait. Meg egy parkot kell majd létesíteni, beszélte és díszbok­rokat, virágágyásokat kell ben­ne ültetni. Azonkívül néhány pádról is gondoskodni kell, hogy majd a szerelmes fiatalok néha csókolózhassanak is nyu­godt körülmények között. Ügy látszik nagy szakértő az utcák rendezésében, mert mindent egy szuszra, de fontolva a helyi nemzeti bizottság titkára elé rak, amit meg kell majd való­sítani a választás után a falu szépítésével kapcsolatban. A helyi nemzeti bizottságok­nak megnövekedett jogával élve egy zöldség és gyümölcs eláru­sító helyet kell létesíteni a fa­luban. így kívánják ezt a hárs­kúti asszonyok, emelte fel sza­vát már most Korintusz Katalin, az asszonyok érdekében. Az itteni körülményeket tekintetbe véve az EFSZ nem képes annyi­féle és mennyiségű zöldségfélét termelni, ami kielégíthetné még a falus szükségletét is. Nagy szükség lesz tehát ilyen eláru­sító helyre és természetes az EFSZ zöldségtermesztését az eddiginél is szélesebb alapokra kell helyezni. Ezáltal is segíte­nek majd a falu zöldségellátá­sán. Azon vannak, hogy minél ha­marabb munkához lássanak és még a választásokig eredményt érjenek el. A lipovcei választók az eredmények útján is lemér­hetik azt, hogy melyik jelöltre adják le szavazatukat. BAGOTA ISTVÁN Rendszerünkben megállás nélkül fejlődnek a falvak és városok. Somorján is szép új lakótelep épült. Valaha minden városnak meg­volt a maga jellegzetes figurája, így volt ez Nyitrán is, ahol Feszteráczynak hívták. Köpcös, alacsony emberke volt, malomke­rék nagyságú kalapot hordott, harcsabajsza alól pedig mindig kilógott a pipa. A külseje is jel­legzetes volt, hát még, amit csi­nált! Nem is hívták másként, mint a régi Nyitra tréfamesteré­nek. Szívesen emlékezünk rá ma is, mert tréfáink éle rendszerint a hatalmasok ellen, a főispán, alispán, szolgabíró és egyéb ha­tósági közeg ellen irányult. Ép­pen az egyszerű nép nevetett azon legjobban, amikor megtudta, hogy a főszolgabíró névnapján olyan fogat kocsizott be az ün­nepélyes udvarba, melyet négy pompásan kihtzla.lt patkány hú­zott. A fogat Eeszteráczy ötlete volt. Persze csak egy nagyobb szivaros skatulyából állott, dehát a forma be lett tartva. Hát még mikor megtudták, hogy Feszterá- czy a konyhában teleszórta a ké­szülő szilvórium alá való pogá­csát patkánypiszokkal, mely úgy festett, mint a köménymag. A főispán három napig volt gyo­morbeteg, amikor megtudta, hogy Eeszteráczy. jóvoltából mit evett. Az sem volt a rendőrség örömére, amikor megzavarta a térzenét. Míg a burzsoá hatalma­sok a Városház tér Guttmann sörözőjében habzsolták a krigli- ket, a téren abbamaradt, elhal­kult a seckingeni trombitás kürt- szólója és hahota tört ki. Nem történt semmi más, mint Feszte- ráczy, a nehéz szóló közben a körülúlló suszterinasoknak cit­romot osztott szét, azok oly bőszen kezdték falni, hogy a sze­rencsétlen erőlködő szólista szá­júban összefutott a nyál. A ren­dőrnek pedig szerény mosollyal vágta oda, hogy ö netn tud olyan paragrafusról, mely megtiltaná a citromevést a főtéren. Persze, hogy részt vett a vá­lasztásokon és a maga módján ütött egyet a vármegye hatal­masságain. Akkoriban a kor­mánypárt választási színe Nyit­rán a vörös volt. Eeszteráczy tehát a választási kampány ide­jén színvörös ruhát csináltatott magának, vörös csizmát, az attila sújtásai is vörösek voltak, sőt még a kucsmaforgóját is meg­mártotta vörös tintában. Az ör­dög sem nézhetett ki különbnek, Hatalmas kacaj kisérte, amikor az utcára lépett, mert mindenki a kormánypárt kicsúfolását látta benne. Eeszteráczy azonban nem beszélt, hanem a kormánypárti plakátok előtt állt meg, és olvas­ta azokat nagy buzgalommal. Persze mindjárt embertömeg vet­te körül és kész volt a cirkusz. A humor pedig gyilkos fegyver, és ezt az alispán is belátta. Ma­gához cipeltette Feszteráczyt, aki azzal érvelt, hogy nem követ el semmiféle büntető cselekményt, ha ilyen ruhát hord. Hiszen el­végre a vörös a kormánypárt színe! Az alispán ajkába harapott, dehát azt mégis meghagyta Fesz- teráczynak, hogy fossza meg ma­gát ezektől a ruháktól és többet ne mutatkozzon. Erre ö mindezt becsületesen meg is ígérte. Csak a szolgabírónak nem tetszett, mert Eeszteráczy szájaszögleté- ben szinte észre nem vehető ha- miskás mosolyt látott a nagy igérkezés közben. Nyitra külvárosa abban az idő­ben a Pár utca volt. Akkoriban azonban itt lakott a Feszteráczy- val cimboroló szegénység és az iparosítással együtt jelentkező új osztály, a fizikai munkásság. Nos, másnap, hogy Eeszteráczy el­hagyta a megyeházát, a patikával szemben ismeretlen tettesek egy szalmabábut állítottak fel és arra húzták Feszteráczy választási ru­háit. De hacsak háhuzták volna! Minden munkás, aki csak elhaladt előtte, leköpte. Szavazati joguk nem volt a 'munkásoknak, tehát így fejezték ki véleményüket az akkori társadalmi rendről. Ogy hisszük, pont elég meglepően. Az új választási tréfának ismét híre szaladt, és csakhamar a fél város az új „kormánypárti kortes", a Pár utcai szalmabáb előtt ha- hotázott. Az alispán ismét beidéz­tette Feszteráczyt, aki azonban a világ legártatlanabb képével így válaszolt: Az alispán úr el­rendelte, hogy fosszam meg ma­gam ruháimtól. Nos, énnekem még módomban sem állott híven engedelmeskedni, mert mikor este a Tulipánból jöttem le, a szigeti sötét úton ismeretlen tet­tesek kivétkőztettek ruhámból, így aztán nem is felelhettem ruháim további sorsáért. Az alispán megint ajkúba ha­rapott. Jól érezte a dolgok hát­terét, dehýt bizonyítékok htján semmit sem tehetett. A hivatalos jelölt pedig a választáson meg­bukott. Ez volt Feszteráczy egyik legsikerültebb müve. Humorral és szóval, írással és ha kellett ököllel küzdöttek azok az emberek a régi rendszer ellen, akiknek nem volt ínyére az úri világ. A mostani választások másképp zajlanak le, mint régen. Hiszen a jelöltek megismerked­nek a választóikkal, mindenki tudja, hogy kire adja le a szava­zatát. A jelöltek a népből vannak és a népért élnek, azért tesznek meg mindent a választókkal együtt, hogy tovább boldoguljunk és egyre jobban fejlődjünk. MÁRTONVÖLGYl LÁSZLÓ Mindent közösen Alakulatunknál a katonák egységesen tömörülnek a CSISZ szervezetbe. Ez hozzájárul ah­hoz, hogy kimagasló eredmé­nyeket érünk el mind a politi­kai képzés, mint a katonai tu­dományok elsajátítása terén. Azok a katonák, akik most lép­tek a CSISZ-be, teljesen meg­győződtek arról, hogy itt a he­lyük, A közösségi erő sikere meg­mutatkozott már a kuli árver­senyek rendezésénél is. Azon­kívül a „példás katona" jelvény megszerzésére is egyre több katona törekszik. Ez is arra vall, hogy a katonákra hatással van a közösségi erő. A sport terén is vannak eredményeink. Egységünknél minden katona vállalta, hogy megszerzi a PPOV-jelvény első és második fokozatát. Az előkészületek er­re már meg is történtek és a jelvényeket a lehetőség szerint legrövidebb időn belül megszer­zik. A Fucsik-jelvényszerző versenyt is elindítottuk. ______ Alkotmányunk biztosítja a hatalmat a dolgozó népnek. Nem kell a dolgozó szülök gyermekeinek az utcán lézengeni, amíg szü­leik dolgoznak, mert az óvodákban jól ellátják őket. Gyönyörű, napfényes va­sárnap volt, amikor Leke- nyén jártam. Az idegen kí­váncsiságával szemlélődtem jobbra-balra. Azonnal fel­tűnt, hogy a kultúrház udva­rán egy csoport fiatal tevé­kenykedik. Munkaszerszá­mokkal a kezükben a fiúk, különböző színes papírokkal pedig a lányok. Látszott, hogy mindenkinek megvan a feladata, azt igyekszik azonnal elvégezni. A CSISZ lekenyei alapszer­vezetének tagjai a választá­sokra is készülnek. Vállalták, hogy ünnepélyessé teszik a választás napját és feldíszí­tik a kultúrházat. Színelő­adással lepik meg a közön­séget a választás napján — magyarázta Mazik László, a lekenyei helyi nemzeti bi­zottság elnöke. Majd a fiatalok ténykedé­séről beszélgettünk, az alap­szervezet elnökének bevoná­sával. Az elnök elmondotta, hogy a fiatalok jó munkát végeznek. Az alapszervezet­nek ugyan nem sok tagja van, mert a falu is kicsi, de már az idén is több száz órát dolgoztak különböző alkal­makkor. Találkozhatunk a fiatalokkal a szövetkezet földjein, az utak javításánál, de mindenekelőtt a színpa­don és a táncpódiumon. Nehrer Éva vezetésével jól működő tánccsoport van a faluban. Ez a csoport már sok alkalommal lépett fel sikerrel. Most a választáso­kat megelőző időszakban a tánccsoporti a is fokozott feladat hárul. Hozzájárulnak a táncosok az agitációs köz­pontok sikeréhez, fokozot­tabb kultúrtevékenységet fejtenek ki. Bizonyos azon­ban, hogy Beke János és Takács Piroska, az alapszer­vezet legtevékenyebb tagjai­nak példájára a többi leke­nyei fiatal is elegei tesz kötelességének. ÄGňCS VILMOS Olomoucban nagy sikerrel tartották meg a körzeti spartakiádót. A tornászok szebbnél szebb mu atványokkal gyönyörködtették a nézőket. Verő Éva, Nagytevel, Kossuth u 34. Veszprém megye. Ma­gyarország. Magyarul és néme­tül levelezne különböző témák­ról, 18 éves diáklány. Majercsik Jolán, Nové Zámky, Gugská ul. 36. A. CSR. Magyarul levelezne magyarországi vagy romániai fiatalokkal. Képeslapot és papírszalvétát cserélne. 16 éves diáklány. Letenyei Mária, Gógánfa Á. G. Magyarország, ^lagyarul leve­lezne, bélyeget és képeslapot cserélne, 18 éves. Sehel László, Donnánd, Heves megye. Magyarország. Magya­rul, németül és oroszul levelez­ne. Gyufásskatulya címkét is szívesen cserélne. Kiss József, Szeged, József Attila körút 26. Magyarország. Magyarul levelezne sportról és művészetről, 17 éves erdészeti technikumi tanuló. Gaál Katalin, Nemesagáti, Zala megye. Magyarország. Magyarul levelezne és tájképeket cserél­ne. Szereti a sportot, zenét, 17 éves diáklány. Tárnoki István, Budapest, XI. Kelenvölgy, Kecskeméti József u 4. Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 18 éves ipari tanuló. Lehotkai Erzsébet, Komló, Somághtetó 379/A. I. cm. 2. Ma­gyarország. Magyarul levelezné és papírszalvétát cserélne, 17 éves ipari tanuló. Berzsenyi Csaba, Pápa. Türr I. gimnázium Hi. C. Magyaror­szág. Magyarul és oroszul leve­lezne. sportról, és képeslapokat cserélne, 17 éves diák. Király Mária, Zalaegersze'g, Martos Flóra diákotthon, Ma­gyarország. Magyarul levelezne, papírszalvétát, képeslapot cse­rélne. Szereti a zenét és a spor­tot, 17 éves.- T TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT1 Ilyen az élet: A fiú azáltal hogy sajnos nem köszönt, meg­mutatta rossz modorát. Elhisz- szük, az ilyen viselkedés meny­nyire segít ahhoz, hogy valaki­ből kiábránduljunk. Különber is, véleményünk szerint ő talán a dolgot nem vette komolyan. Igen, ez csak egy kis epizód volt, semmi esetre se üzenjen neki, mutassa, hogy már nem érdekli és nem bosszantja önt. • Szomorúság: Megértjük, de még inkább megértjük azt a lányt, aki önnek öt éve hűséges szerelme és most, amikor telje­sen bízott magában, egy másik lánynál játssza a nem kifogás­talan szerepét. Az nem ok, hogy megunta, miként bizonyos idő múlva minden lányt megun. Az elsőt, ha szereti, vegye felesé­gül, ha nem képes erre, legjobb volna a vidékről egy időre más­hová menni és így lehetővé tenni, hogy elfelejtse önt. Az iiv'ír, megrázó események után legyen komoly és megfontolt. Higgye el, nem imponál azzal, hogy olyan hódításai vannak, ne felejtse el, hány lány életét tette tönkre, vagy legalábbis elkeserítette. A dolgoknak ké­sőbb természetesen maga issza meg a levét. Helyesebb lenne, ha címét megírná és levélben bizalmas választ küldenénk. A síromhoz halványlila orgo­nát: Ha tényleg szereti az elsőt, és ki is békülhetnek, akkor miért nem békülnek ki? Négy hosszú év mégis csak mély nyo­mokat hagy az ember életében, különösen akkor, ha édes emlé­kekkel teltek. Ha azonban a ki­békülés lehetetlen, bármennyire is fáj, felejtse el az elsőt és járjon a másikkal. Bizonyára ez is rokonszenves férfi, így való­színű, hogy boldogságát az ő oldalán is megtalálja. Különben tanuljon sokat, mert leveléből azt érzékeljük, hogy keveset olvasott, és sajnos a helyesírás elemi szabályaival sincs tisztá­ban. Sajnos szeretem: Nagyon ne­héz tanácsot adni, mert nem tudhatjuk, kit szeret jobban, vagy melyik szereti jobban ma­gát. Ezt pedig ügyesen meg kell tudakolni. Az elsőnek írja meg, hogy van valaki, aki komolyan akar önnek udvarolni. Lehet, hogy tudomásul veszi vagy pe­dig még jobban kimutatja sze­relmét maga iránt. Egyszóval legjobban úgy tudja meg, hogy ki szereti önt, ha tapintatosan kerülő úton megkérdezi őket. Két szív elvált: Amennyiben levelét jól értettük, az elsőt már nem szereti, hanem a má­sodikat. Ha ez igy van, csele­kedjen eszerint. A második tá­volléte alatt viselkedjen úgy — feltéve, ha megérdemli — ahogy ő azt kéri. Szegény árva: Mi sem táplá­lunk nagy reményeket. Az egész furcsán hangzik, mert amikor a fiút-Tnegismerte, 14 éves volt, és ez az ismeretség rövid ideig tartott. A fiú csak járt önnel, de nem udvarolt, így a viselke­dése most teljesen korrekt. Mi­vel a fiúval szokott találkozni, ha egyszer ismét alkalma lesz át látni, beszéljen vele hétköz­napi dolgokról. Semmi esetre se mutassa, hogy még szerelmes belé, mert évek óta a fiú érzel­Meghallgatunk - tanácsolunk Leveszni, ismerkedni szerelnénk mei bizonyára megváltoztak, és így csak nevetségessé tenné magát előtte. Azt sem tudja, hogy a fiúnak nincs-e komoly ismeretsége,’ Egyszóval legyen okos. Keresse mások társaságát is, bizonyára megtalálja az iga­zit. Kár állandóan a múlton ábrándozni, mert ábrándozás az élet megrontója. Csau bambino, szeretlek té­ged: Nem lehet általánosítani, nem mindenki felejti el két év alatt az ideálját. Azért nem árt az olvasottság. Higgyen neki, szeresse, de egy kis kiutat hagyjon magának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom