Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-24 / 21. szám

Bratislava, 1960. május 24. IX. évfolyam 21. szám Ära 60 fillér Miért éppen 320 kilométer körüli magasságba lőtték fel az űrhajót ? Milyen vizsgálatokat folytat az az új szovjet óriás- szputnyik az ember űrutazá­sának előkészítésére? — ezek a legfontosabb kérdések, ame­lyeket az űrkutatás szakembe­rei az egész világon ezekben a napokban vitatnak. A Föld felszínétől számított 2—300 kilométeres magasság rendkívül nagy fontosságú a jövendő rendszeres űrhajózás szempontjából. Az űrhajó ugyanis azt követően, hogy el­érte a szükséges sebességet, itt tér rá végleges pályájára. Ugyancsak ebben az övezetben megy majd végbe a világűrből visszatérő űrhajók fékezése, itt térnek rá arra a kör alakú pályára, amely a leszálláshoz szükséges. A többi között ép­pen ez a tény magyarázza azt, hogy a szputnyik-űrhajót ezút­tal nem nyújtott ellipszis ala­kú. hanem nagyjából kör alakú pályára terelték. Moszkvából érkező jelenté­sek egyébként arról számolnak be, hogy az űrhajó sebessége jelenleg nagyjából 7,7 kilomé­ter másodpercenként. Ez biz­tosítja, hogy a szputnyik pon­tosan a meghatározott pályán mozogjon az atmoszféra meg­adott rétegében. Nagy visszhangot keltett a szovjet szputnyik-űrhajó nagy súlya is. I. Merkúrov tervező­mérnök a Szovjetszkij Flot cí­mű lapban mutatott rá arra. hogy a szputnyik-űrhajó fellö­vésével a Szovjetunió eddig már 7644 kilogramm súlyú ter­het juttatott rakétákkal és szputnyikokkal a világűrbe, nem számítva a hordozóraké­ták súlyát. Az Egyesült Álla­mok által fellőtt valamennyi szputnyik súlya együttvéve sem éri el még a harmadik szovjet mesterséges hold sú­lyát sem. A Szovjetunió azon­ban nemcsak a rakéták által szállított hasznos teher növe­lésében vezet, hanem a kilövés pontosságában is. o Csehszlovákia 1960. így hívják hivatalosan a prágai Fučík- parkban meg­rendezett nagy­szabású kiállí­tást. Ezen a kiállítá­son készült ké­pünk, amely a prágai Chirana- Uzem legújabb termékét, a mű- tüdőt mutatja be. A mű-tüdő nehéz szívope­rációknál nélkü­lözhetetlen se­gédeszköz. A szovjet kormány annak a reményében készült a csúcstalálkozóra, hogy Németország problémáit sikerül megoldani • A Szovjetuniónak erkölcsi jogalapja van a békeszerződés aláírására • A következő csúcs- találkozóig fennmarad Berlinben az eddigi helyzet Uéoet kel U V UVUll ň& m Stó !& ll < Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná- «csának elnöke párizsi útjáról hazatérőben néhány napot Ber­linben töltött. Berlini tartózkodása alkalmából nagygyűlést <rendeztek a Werner Seelenbinder Halléban, ahol Hruscsov < elvtárs beszámolt a csúcstalálkozó kudarcának okairól, majd ■* ismertette a Szovjetunió javaslatait a német békeszerződés * ügyében. A Szovjetunió Minisztertaná- az égető világproblémák meg- csának elnöke világosan bébi- oldásához. Nem rendeltünk el zonyította, hogy a Szovjetunió katonai riadókat — mondotta, úgy készült a csúcstalálkozóra, nem manővereztünk, nem küld- hogy jóakarattal hozzájáruljon tünk sehová felderítő repülő­A kutná-horai négyes ikrekről születésükkor írtunk utoljára, most már hét hónaposak. Dr. Václav Procházka főorvos és dr. Hana Hynie orvosnő felügyelete alatt szépen fejlődnek. A „leg­idősebb" 8.30, Ivan 7.94, Miroslava 7.15 és Jana 6.50 kg-ot nyom. Négyhelyes kocsijukban minden nap kiadós sétát tesznek. Képün­kön a négyes ikreket látjuk. Édesanyjuk Mária Hourová és Mária Paderitová ápolónő gondos felügyelete alatt a gyerekek kitűnő egészségnek örvendenek és örökké mosolyognak. gépeket és megmagyaráztuk miért tette lehetetlenné az Egyesült Államok magatartása a csúcsértekezletet. Az USA leplezett küzdelmet folytat a békés együttélés ellen. Bár a párizsi csúcstalálkozó nem valósult meg, a Szovjet­unió továbbra is mindent meg­tett a békés együttélés politi­kájának érdekében. Továbbra is azt a nézetet vallja a szovjet kormány, hogy az égető nem­zetközi problémákat a tárgyalá­sok útján békésen kell megol­dani. A békeszerződés kérdésében a Szovjetunió és az NDK állás­pontja teljesen azonos. A szov­jet kormány és az NDK kormá­nya megegyeztek abban, hogy nyugat-Berlint szabad demili- tarizált várossá kell változtatni. Hruscsov elvtárs elmondotta, hogy a Szovjetunió készen volt Párizsban megtárgyalni Német­ország legtöbb problémáit. Te­kintettel arra, hogy a csúcsta­lálkozó az Amerikai Egyesült Államok kormánya hibájából nem valósult meg,, a Szovjet­uniónak minden erkölcsi joga megvan ahhoz, hogy aláírja Né­metországgal a békeszerződést. Ez a Szovjetunió szilárd állás­pontja. Kitart azonban amellett, hogy vár ameddig a helyzet még jobban megérik. Hruscsov elvtárs véleménye szerint, amennyiben a csúcsértekezlet 6—8 hónapon belül megvalósul, jobb lesz fenntartani az eddigi helyzetet. Ez a tény a Szovjet­unió kormányának jóakaratát bizonyítja. Természetesen Nyu­gat Berlin problémájának meg­oldását mint azt Hruscsov elv­társ is hangoztatta, nem lehet az örökkévalóságig húzogatni. Nemzetiségeink kulturális élete fellendülésének tanúbizonysága a csehszlovákiai magyar és uk­rán dolgozók múlt héten Bra- tislavában le­zajlott kulturá­lis hete. A kulturális hét záróhangverse­nyén fellépett a bratislavai Lúč­nica együttes is, kifejezve így a szlovák, a ma­gyar és ukrán kultúra közös­ségét. Miénk ez az ország Meg lehet-e te­remteni az életfel­tételeket az űrha­jóban, milyen aka­dályokkal találja magát szemben az űrhajó utasa — e kérdésekre ad majd választ a leg­újabb szovjet kí­sérlet. Hogyan lát az ember az űrhajó­ban? A világosságot egyszerű ablak­megoldással nem lehet biztosítani az űrhajóban, hiszen már 12 kilométeres magasságban is ötödére csökken az égbolt megszokott fényessége az em­beri szem előtt, 150 kilométernél pedig teljesen elsötétül. A csillagok nap­pal is ragyognak, ugyanígy azok a ~ 1 “ 0ff tárgyak az űrhajó­ban. amelyeket az esetleges ablakon át közvetlenül ér a napsugár. A többi viszont csaknem láthatatlan, sötét marad és ez az éles ellentét szinte fáj­dalmat okoz a szemnek. Ezt csak mesterséges belső világítással lehet elkerülni. A másik nehézség: mivel a kabin ablakán kite­kintve az utas nem talál maga előtt semmi látnivalót, „űr-rövidlátást“ kap, s a szeiruaz egy méteren túli tárgyakat képtelen lesz meglátni. — Hogyan bizto­sítanak élelmet és megfelelő hőmér­sékletet az űrha­jósnak? — A táplálkozás feladata egyelőre megoldhatatlan kérdésnek látszik. A Földön megszo­kott élelmiszerek szállítása ugyanis ilyen hosszú útra elegendő mennyi­ségben túlságosan sok hajtóerőt ven­ne igénybe. Nehéz problémát jelent a hőmérséklet szabá­lyozása is. A lég­körön száguldó űr­hajó utasának a súrlódás okozta óriási hő ellen kell védekezni, hiszen itt már ötszörös hangsebességénél 1000 Celsius foknál is magasabbra me­legedhet fel a fal. A bolygóközi tér­ben viszont a hideg veszélyezteti az űrhajós életét. Országszerte folyik a vita hazánk szocialista alkotmány- tervezetéről. Ma olyan idősebb elvtársak szavait idézzük, akiknek példájából fiatal olva­sóink sokat tanulhatnak. EGYENJOGÚAK VAGYUNK Karel Wilczek, a Csehszlovák Hadsereg Nagybányának Mun­kaérdemrenddel kitüntetett dolgozója 1924 óta dolgozik Karvinán. A lengyel származá­sú vájár hozzászólásában rá­mutat arra, hogy a múltban a gazdasági elnyomás mellett volt nemzetiségi elnyomás is. Ma pártunk érdeméből nemzetiség­re való tekintet nélkül mind­nyájan egyenjogúak vagyunk. „Valamennyiünk közös célja, hogy köztársaságunk szilárd le­gyen, hogy mindnyájan jól és elégedetten éljünk és mielőbb kiépítsük a fejlett szocialista társadalmat.“ • MA JOGAINK VALÓBAN BIZTOSÍTVA VANNAK Mikuláš Benő, a Szlovák Ta­nácsköztársaság kikiáltásának résztvevője, a Munkarend tu­lajdonosa hozzászólásában té­nyekkel igazolja, hogy az első köztársaság idején ki részére volt szabadság. „A mai fiatalok Brnoban Tegnap — ma — holnap címmel érdekes kiállítást nyitot­tak meg. A kiál­lításról egyéb­ként olvasóink a 5. oldalon részle tesebben ismer­tetést találnak. Képünk a „Hol­nap“ egyik di­vatújdonságát, a kötött szőrmét mutatja be. Orest Dubay: Részlet az Emberek és fák című ciklusból, melyet hazánk felszabadulása 15. évfodrulója alkalmából rendezett művészeti pályázat első fokozatával jutalmaztak. talán természetesnek veszik az alkotmánytervezet 27. cikkelyét, amely a dolgozó nép érdekeivel összhangban az állam minden polgárának biztosítja a véle­ménynyilvánítás szabadságát a társadalom életének valameny- nyi ágazatában... A burzsoá köztársaság alkotmánya is le­szögezte papíron a polgárok szabadságjogait. Ámde ezeket a szabadságjogokat a valóságban csak a társadalom igen kicsiny része élvezhette. A burzsoá rendszer egymásután adta ki a törvényeket a forradalmi erők letörésére. A burzsoá alkot­mány „biztosította“ a sajtósza­badságot is. Amikor a kommu­nista párt lapjai leleplezték a burzsoázia összeesküvéseit, tör­vénnyel ruházták fel a cenzo­rokat e lapok kifehérítésére. A kommunista szerkesztőket a rendőrség vizsgálati fogságban tartotta és elítélte. Azt gondol­ták, hogy ilyen módszerrel tönkreteszik lapjainkat. . Em­lékszem egy esetre. A III. kong­resszust megelőző időben tör­tént, A MUNKÁSOSZTÁLY NAGY ÉRDEMEI Jaroslav Štrupl, a Meinleké Vtelno-i EFSZ elnöke és Jan Drhovský, a Marsov u Tábora-i EFSZ elnöke hozzászólásaik­ban méltatják a munkásosztály nagy segítségét a szocialista mezőgazdaság megteremtésé­ben. Drhovský elvtárs felveti a kérdést: Megelégedhetünk-e csupán azzal, hogy a munkás- osztály sokoldalú segítséget nyújt nekünk? Ogy gondolom, hogy nagy adósságunkat azzal törleszthetjük le, ha minél töb­bet fogunk termelni. Erre most minden feltételünk megvan. Štrupl elvtárs a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése érdekében kéri a mezőgazdasá­gi gépeket gyártó dolgozókat és tudósokat, hogy mielőbb oldják meg a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének módját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom