Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-19 / 16. szám

FEJSZÉSTANYÁN Egy -pitvar volt négu család­nak és egy szoba. Egy-egy csa­ládban legkevesebb öt gyerek. Kormos lámpa sötétség, szaka­datlan örökös robot: botosispán, hallja kend, ide menjen, oda menjen kend — ez és ennyi volt a tanyai ember élete, sorsa. Izmosodott a szegénység, ter­jedt a sötétség. Világra kéredz- kedett a sok gyerek, nőttek: cselédnek, béresnek, napszámos­nak. gulyásnak. Iskola nem volt. Kultúrház, mozi, rádió, könyv­tár — hírből ismerték. Amikor mindezt elmondta te­lei János, hajdani dohányos fia, a tanyai pártszervezet elnöke, — tanúként bizonyította Diószegi bácsi, a hat intézőt kiszolgált kocsis — szomorúan fejet haj­tottam. Tudtam, éreztem, hogy ebben a pillanatban közös a gon­dolatunk: örök átok arra a vi­lágra! E szomorú múltat idéző gon­dolatból, hangulatból vidám le­ányhangok mentettek át a je­lenbe. Nyolc leány perdült be a kultúrházba, nagyságra, színre tarkák, mint a virágok, s üdék. mint a harmatos rózsák. C'.en közülük most köszöntik tizen­ötödik békés tavaszukat. Kissé zavarban vagyok a nyolc pár kíváncsi szem tekintetétől. Zelei János segítségemre siet, megszólal, magára vonja a lá­nyok figyelmét, Tömör, értelmes mondatokban beszél. A lányok kíváncsian hallgatják, én meg arra gondolok, vajon hogyan fo­gadják a hírt. Nem kellett soká várnom Amikor János hírül ad­©©ÖCSft®®*©* ta a versenyfelhívás tervét, a munkabrigád gondolatát, a lá­nyok összenéztek, suttogtak, és ebben a suttogásban már berlne volt a felelet is: — Igen, vállaljuk. Egy figyelmeztető hang fitt- latszik, Szabó Pál bácsi, a gaz­daság kertésze közbesztix — Jól gondoljátok meg lá­nyok, mert amit vállalunk, az nem kis dolog, de nvegva’ásítha­tó. Persze szorgalmas, kitartó mentek Királyhelmecre és a Mű­velődésház vezetőjétől szindnra- bos kényvet kértek. — tessék választani — így szólt H vezető, és több könyvet rakott elibük. A lányok helyet foglaltak,, egyikük részleteket olvasott a színdarabokból, a többiek meg hallgatták. Végül a választás Csehov Cseresznyéskertjére esett. Nem pedagógusok, kultúrmun- kások tanácsára tették, a saját ízlésükre, szívükre hallgattak, s Csehgvot választották. Csehov, munkabrigád, tanya — ízlelgetem a szavakat, s ami­kor megkérdezem, hallottak-e már valamit Csehovról, hatan nemmel, ketten igennel vála­szolnak. — Akkor miért választották? Merész vállalkozás, dicséretre — Ez tetszett a legjobban, méltó. Kultúrmunkánk eredmé­ÍÄS! II "»«*“•' « Magda, majd hozzáfűzi, hogy a tanyán. rendezést is ők végzik. TÖRÖK ELEMÉR Újabb „SZÁZASOK" ±*-Hrk-k-k-k-k++i'k-k+ irk-irki'Jckit***+irk-k-k++-H'*drk-kick-kir Híradás Moszkvái»©! >■ > ■ ÍT' ardoskedden a múlt év decemberében alakítot­ok meg az EFSZ mellett működő üzemi CSISZ-szer- vezetet. • Az elmúlt néhány hónapi ténykedésük azt bi­zonyltja, hogy helyesen cse­lekedtek. A szövetkezet ve­zetősége a helyzethez mér­ten igyekezik teljesíteni a fiatalok kérését, viszont az EFSZ-ben dolgozó fiatalok szintén igyekeznek becsüle­tesen végezni munkájukat. A szövetkezet még egy hetes kirándulást is szervezett a* fiatalak részére. Az üzemi CSISZ-szervezet és az EFSZ vezetőségének közös együtt munkálkodása folytán a szö­vetkezetben dolgozó fiatalok mindjobban magukénak ér­zik a közöst és valóban kiváló dolgozókká válnak. Képünkön Árendás Teréz a dohányoscsoport egyik szorgalmas tagja az üzemi CSISZ-szervezet titkárnője. Horváth Annus munkával, s bizony majd meg kell nyújtani a munkaidőt. Hi­szen csak kilencen vagyunk a 15 hektár konyhakertészetre. Márpedig 10 000 koronás hektár­hozam helyett 20 000-et vállal­tunk. Én azt ajánlom, hívjuk versenyre a kerület zöldségter­melőit. Nincs ellenvetés, egyetértenek az ajánlással. Palágyi Erzsébet, Puškári Piroska, Daróci Lenke, Kiss Jolán, Mihák Margit, Hor­váth Anna, Németh Ilona és Iván Magda mondották ki a végső szót: vállaljuk, ne féljen Szabó bácsi. Megoldottak ők már nehezebb feladatokat is a munka frontján, meg egyebütt is ... Hogy is volt? íme a történet: Egy szép napon a lányok be­Példamutatók A kukorica termesztése igen időszerű kérdés, nemcsak a felnőttek, hanem a pionírszer­vezetek számára is. Ez a cso­dálatos növény szocialista me­zőgazdaságunk jelen időszaká­ban nagy érdeklődést keltett a legkisebb gazdák, a pionírok között is. A pionírszervezetek ezen ' a téren is valóban úttörő tevé­kenységet fejtenek ki. Így pél­dául Ivanka pri Dunaji község­ben a pionírok meghívták Hlásny elvtársat, az EFSZ ag- ronőmusát és felkérték, ismer­tesse meg velük a kukorica termesztésével összefüggő hasznos tudnivalókat. A pioní­rok'elhatározták, hogy a „pio­nírbecsület hektárján“, amelyet az EFSZ kimért számukra, a legújabb módszerek szerint kukoricát termesztenek. Az egész területet kétsorosán kö­zépkései hibridkukoricával ve­tik be. A kukoricatermesztéssel ösz- szefüggő munkát szigorúan az agrotechnikai határidő betartá­sa mellett végzik el, hogy sike­rüljön a 80 mázsa hektárhoza­mot elérni. Az EFSZ vezetősége elhatározta, hogy a pionírokat kellő anyagi támogatásban ré­szesíti és szaktanácsokkal látja el. Az ivankai pionírok példája valóban követésre méltó. (p. m.) A „százas" mozgalom köve­tőinek száma újabb kollektívá­val bővül. A bajcsi állami gaz­daság farkasdi részlegén Bar- tos István és Sabla Ferenc arra kötelezték magukat, hogy 100 hektár területen komplex gé­pesítéssel végzi el a munkát a kukorica vetésétől egész a be­gyűjtéséig. A talajt már előké­szítették, még néhány napig várnak, és megkezdik a vetést Nem félnek a feladattól, mert hiszik, hogy az állami gazdaság vezetősége és a pártszervezet segítségével becsületesen tel­jesítik a rájuk bízott feladatot. A bajcsi állami gazdaságban büszkék az első .„százasokra“. A kezdeményező két CSISZ-tag tagjelölt is nemsokára párttag lesz. A gazdaságban dolgozó CSISZ-tagok elsők között tel­jesítik a CSISZ KB határozatát. A kukoricaföldek egy ötödé fe­lett védnökséget vállalnak és ezzel a többi szövetkezet szá­mára jő példát mutatnak. CSISZ-tagok, állami gazdasá­gok, GTÁ-k, EFSZ-ek traktoro­sai! Kövessétek a bajcsi CSISZ- tagok példáját! KUČERA Nyina Sorinát és barátnő­jét Natasa Ivacsenkot a moszkvai kábelüzemben is­mertük meg. Mindketten nyelvtanárnők szeretnének lenni, és ezért az Idegen nyelvek intézetében folytat­nak tanulmányokat. — A mi intézetünkben — meséli Nyina, a 19 éves kom­szomol — nemrég munkás­fakultást alakítottak. Az üze­mekben dolgozó munkások­nak így lehetővé teszik, hogy tovább képezzék magukat. A következő tantárgyakkal fog­lalkozhatnak a munkás-diá­kok: a Szovjetunió történe­tével, a francia, angol, német és más nyelvekkel. A mun­kásfakultáson a moszkvai pe­dagógiai főiskola hallgatói adnak elő. A Komszomol kezdemé­nyezésére indult el a fiatalok körében az a mozgalom, hogy diákok a munkások segítsé­gére sietnek, ahol csak tud­nak. Lenin 90. születésnapjá­ra a Szovjetunióban minde­nütt nagy ünnepségekre ké­szülnek. Nemcsak Moszkvá­ban várják a fiatalok új tet­tekkel Lenin születésnapjá­nak évfordulóját, hanem Le- ningrádban is ezer meg ezer komszomol és fiatal szovjet polgár lépett munkaverseny­be a „Technikai haladásért és a hétéves terv határidő előtti teljesítéséért“. Leningrádból indult el ez a mozgalom és az > ■ a céljuk, hogy a hétéves tér- j \ vet már öt év alatt teljesítik. >. Ma már több mint 70 000 if- J; júmunkásnak egyéni hétéves ,. terve van. Egyre több köve- > ■ tője akad Antonín Szaszkov, \\ Grigorij Markov komszomol- > • istáknak, akik vegyészeti kombinátban dolgoznak és >■ vállalták, hogy mindig két- két újabb ifjúmunkásnak ad- >. ják ét tapasztalataikat és se- > ■ gítik őket, hogy csakis jő J! minőségű termékeket állít- > ■ sanak elő. Ezenkívül tanul- | \ mányaikban is tanácsokkal > ■ látják el őket. E napokban a leningrádi >. üzemekben — ahol az úgy- > • nevezett Lenin műszakokban ,! csúcseredményeket akarnak > ■ elérni, — április 22-re nagy {\ fesztivált készítenek elő. Ki- a • váló művészek lépnek fel és * \ olyan műsorszámokat adnak a. elő, amelyek Lenin életét és >' a mai szovjet ifjúság életét ,! tükrözik. > ■ A komszomolisták az üze- j • mekben „Lenin-szobákat" a! rendeznek be, ahol majd ün- a • nepélyes keretek között a > \ Komszomolba veszik fel a2 a ■ üzemben dolgozó fiatalokat. Április 22-e előestéjén Le- >. ningrádban összejönnek a > ■ Komszomol szervezet képvi- >! selői, hogy beszámoljanak a a ■ kommunizmus építése terén elért eredményekről. »¥¥¥¥¥¥> Az ifjúság meliorációs éve 77 A nyilvánosság előtt Ismere­tesek azon eredmények, ame­lyeket a fiúk és lányok tavaly a talajjavítási munkákban elér­tek. Az idén is nagy feladatok várnak ránk, hiszen 10 601 hek­tár területen 133 millió korona értékű meliorációs munkát aka­runk elvégezni. Az utóbbi hetekben a CSISZ járási és kerületi szervezetei alaposan felkészültek a melio­rációs munkára. Hazánk felsza­badítása 15. évfordulójának tiszteletére vállalt 3664 felaján­lás közül legtöbb a talajjavítási munkálatokra vonatkozik. így például a bajcsi állami gazda­ság lándori részlegén a CSISZ- tagok folytatták azokat a me­liorációs munkákat, melyeket tavaly a diákbrigádok megkezd­ték. Szlovákiában az idén a CSISZ sok falusi szervezete kapcsoló­dik be a meliorációs munkába A falusi szervezetek különösen a patakok szabályozásában, a kutak ásásában és kisebb leve­zető csatornák építésében se­gédkeznek. A sninai járásban, Stakcinban a CSISZ-tagok ha­lastavat létesítenek, Dúbraván 10 hektárral szélesítik a rétek és legelők területét. A fiatalok különösen a bratislavai kerület déli részén nagy figyelmet for­dítanak az öntözőcsatornák karbantartására. Ebben a kerü­letben az ifjúsági munkacsapa­tok 150 öntözőberendezés felett vállalnak védnökséget. Az a körülmény, hogy a szö­vetkezeti fiatalok fokozott mér­tékben veszik ki részüket a ta­lajjavítási munkákból, nem jelenti azt, hogy ne valósulja­nak meg a járási és kerületi építkezések is. Szlovákiában a járások és kerületek elhatá­rozták, hogy 70 járási és kerü­leti építkezés felett vállalnak védnökséget. így például a nyitrai kerületben folytatják a Nyitra—Zsitva kerületi épít­kezést és új kerületi építkezés­be kezdenek Dél-Szlovákiában. A Turec menti meliorációs munkát is folytatják. A tavalyi év tapasztalataiból kiindulva, a žilinai kerületben a meliorációs szövetkezetek szerződést kötnek a járási épít­kezéseken dolgozó iskolai CSISZ-szervezettel vagy az is­kolák vezetőségével. így az is­kolai szervezetekben a fiatal pedagógusok felelősséget vál­lalnak az építkezéseken dolgozó brigádosok munkájáért és mun­ka utáni tevékenységéért. A CSISZ járási vezetőségei csak közvetve irányítják és segítik az építkezéseken folyó munkát és több idejük marad arra, hogy a falusi ifjúságot kisebb meliorációs munkák elvégzésére szervezzék. Az előzetes előkészületek szerint a középiskolai tanulók többsége a járási építkezése­ken, a főiskolások túlnyomó része pedig a kerületi építke­zéseken vesz részt. A bratisla­vai és nyitrai kerületben azzal számolnak, hogy a hosszúlejá­ratú brigádmunkában, a kéthe­tes és négyhetes brigádokon 10 000, a rövidlejáratú brigádo­kon pedig 14 000 fiatal vesz részt. Sok járás céltudatosan kezd a feladatok teljesítéséhez. Mi- chalovcén, Medzilaborcon és más járásokban pontos terveket dolgoztak ki a brigádokkal kap­csolatban. Összehívták a CSÍSZ falusi funkcionáriusainak aktí­váit, ahol aprólékosan megbe­szélték a feladatokat. A preiovi kerületben ilyen aktívákon 15 000 fiatal vett részt. Ha mindenütt céltudatosan felkészülnek a meliorációs mun­kálatok teljesítésére, akkor „az ifjúság meliorációs éve“ nagy nemzetgazdasági jelentőségén túl hatékonyan hozzájárul az Ifjúság neveléséhez. B. A. A Cseh-Morva fennsíkon tíz éves évfordulóját ünnepli Hlinskón az Elektro-Praga n. v. Ezen üzem felépítésével hatalmas munkalehetőséget kapott az eddig aránylag szegény terület. Az üzemben az elmúlt évtized alatt 800 000 porszívót készí­tettek. Természetesen gyárta­nak egyéb házimunkát meg­könnyítő villanygépeket is. Az üzemben élénk a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigád cím megszerzésé­ért már 14 kollektíva versenyez. Képünkön Pavel Ž á k, kiváló munkás ellenőrzi a háztartási gépek alkatrészeit. AZ BETÉTKÖNYVE A chomutovi II tizenkétéves középiskola tanulói nagy öröm­mel végzik a gyakorlati munkát. Képünkön a lányok csoportját látjuk az iskola kertészetében. AMIKOR a kapitalisták és a földbirtokosok az orosz erdő­ket ész nélkül, egymás után kiirtották, Dimitrij Ivanovics Mengyelejev, a nagy orosz ve­gyész felemelte tiltakozó szavát és ezt írta: Az erdők jelentik az ország leheletét, az erdő az ország betétkönyve és a víztar­talékok őrzője. Az orosz tudós szavait idéz­zük most, amikor rámutatunk arra, hogy milyen gazdasági, klimatológiai és esztétikai je­lentősége van az erdőnek. Az erdő még ma is pótolhatatlan nyersanyaggal szolgál. Az erdő tulajdonképpen egy hatalmas laboratórium, amelyben a foto­szintézis útján egyedülálló nyersanyag képződik: a fa. Ez a laboratórium nem is kicsi hazánkban. 4.2 millió hektár területen terjed el. Az erdő rendkívül fontos szerepet ját­szik az időjárási viszonyok ki­alakulásában, hatalmas spon- gya, amely a hó és eső fölösle­ges nedvességét magába szívja, hogy szárazság idején, újból visszaadja. ÜLTESSÜNK ÉS KEVESEBBET - IRTSUNK Annak ellenére, hogy a párt és a kormány irányelve így hangzik: többet termesszünk — az erdőgazdaságban más a helyzet. A fatermelésnek 1960- ban az 1955-ös évvel szemben csökkeni kell. 1970-ben csak annyi fát szabad dönteni, mint amennyi utána nő. Az erdő ter­mészetes növekedése szerint egy hektár erdőterületről kö­rülbelül 2.2 köbméter fát nyer­hetünk. Mi azonban jelenleg 3 köbmétert nyerünk és ez az erdő termelőképességéhez ará- nyitva túl sok. Ma az általáno­san fellendített gyors termelés kényszerít bennünket a faki­termelés fokozására. Az állan­dóan fejlődő papír-, cellulóz-, bútor- és vagontermelés egyre több faanyagot igényel. Az er­dőtermelési terv ellentétbe ke­rült az ipari termelés terveivel. Sajnos, egyelőre még nem tud­juk befolyásolni a fák növeke­dését, és nem tehetünk mást, minthogy takarékoskodunk a fával, védjük az erdőt a kóro­kozókkal szemben és az egész országban meggyorsítjuk a fá­sítási folyamatot. MINDEN FA ÉRTÉK A harmadik ötéves terv irányelvei az évi fatermelést 11.6 millió köbméterben álla­pítják meg. Kiültetés útján százezer hektár erdőterületet nyerünk, 128 000 hektár terüle­ten pedig új erdőket létesítünk. E feladatok teljesítését az er­dőgazdálkodás nem győzi és ezért az egész társadalomnak segíteni kell. A kirándulók, síelők, főként fiatalok gyakran nagy kárt tesznek a fiatal fa­csemetékben. Sok ipari üzem nem gondoskodik arról, hogy az üzem telepén vagy körülötte zöld övezet legyen. A szövet­kezetekre is nagy feladatok várnak ezen a téren. Célszerű lenne, ha minden szövetkezet önálló faiskolát létesítene. Gyü­mölcsfákat is termelhetnének, hiszen a körte-, cseresznye-, diófa értékes anyagot biztosít a bútoripar számára. Sokszor a falvak, települések, de a vá­rosok sem teljesítik ezen a téren azt a feladatukat, hogy zöld övezetről gondoskodjanak Az országutak, folyók mentén is több fát kellene kiültetni. Jobban kell takarékoskodni a fával, az erdőkben gyakran ta­lálkozunk ledöntött fatömbök­kel, amelyek rothadásnak in­dultak. Hányszor tapasztaljuk, hogy épületfát szétfűrészelnek és aktatáskákban elhordanak. Egy köbméter fa évtizedeken keresztül nő és néhány perc alatt elég, anélkül, hogy na­gyobb hasznot hozna. A hulla­dékfával is gazdaságosan bán­junk. Jó példát mutat a brnói UP üzem, ahol a faforgácsot és a fűrészport még iparilag fel­használják és ezzel 16 000 köb­méter fát takarítanak meg gaz­daságunk számára. Ahol csak lehet, műanyaggal helyettesít­sük a fát. Ma már a vasúti talpfákat is ércből vagy beton­ból készült talpakkal helyette­sítik. Lassanként a villanypőz- nák ideje is lejár, s bányákban is áttérnek az ércdúcolásra. A bútoriparban is egyre több műanyag kerül feldolgozásra. AMIKOR REPÜLŐGÉPRŐL, madártávlatból pillantunk er­dőségeinkre, akkor látjuk, hogy a két nagy világháború mennyi pusztítást végzett bennük —, de azt is látjuk, hogy erdőink milyen szépek. És amikor az erdőt járjuk, természetes, hogy kikívánkozik belőlünk: bárcsak örökké békében susognának a fák! Ez pedig elsősorban tő­lünk, attól függ, hogy mennyire, védelmezzük és kíméljük a* erdőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom