Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-05 / 14. szám
\Jóg csak március eleje, de mär dolgozik minden. A földben a gyökerek, a föld felett a nap. Indulnak a nedvek, erjed és terjed az élet. Reggeli szél fúj. Beleszaglász a lányok blúzába, a fiúk kabátujjába, és azok csak felfrissülnek tóle. Jó, aki fiatal, melegíti a vére. Különösen ibolyanyílás idején. Mind fiatalok. Három-négy asszony, a többi leány meg fiú. Ők a kertész-brigád. A brigádos Guszti Gyuri. Tíz szál bajusza, hetyke kalapja, katonabakancsa s jó éles hangja: — Ne mind cicázzunk, kérem, menjék ez a munka! A szalánki tanyánál dolgoznak, az is a termelösiövetkezeté. Ágyasokat csinálnak a jó porhanyó földbe. A leányok meg kitalálták, hogy röggel dobálják a fiúkat. Aztán hajolnak le és vicognak. A fiúk erre földet szórnak a leányok blúzába, azok sikoltoznak, s nemsokára egész esata dúl. Preckelik a földet, mint a vizet. Pozsgai Feri hirtelen nekifog, fel-fellibbenti 'a leányok szoknyáját, s oda is alászór egy-egy morékkal. Szidják, mocskolják, de csak vihog és hadakozik. Guszti Gyuri nem vegyül, de nézi. Ugyancsak nézi. Egyszeregyszer a falu felé les, nem jön-e valaki, aztán tovább figyeli a csatát. Az avval végződik, hogy egyik leánynak föld megy a szemébe, és sírni kezd. A többi körülállja és osztja, hogy melyik volt a hibás. A hibának persze nincs ura, s így Szamosán Marika törülheti a szemét. A köténye sarkával törli. Pallagi Józsi odaadja a zseb- bevaló kendőjét, hogy avval törülje. Szép kis kendó, fehér, kereken csipkézve; az egyik sarkában szív van bevarrva, s valami betű. Ezt lesik a lányok, ezeket a betűket. Ki varrta, ki adta oda a kendőt, s a szívét Pallagi Józsinak. Még Szamosán Marika földdel a szemében is ot- vassa, hogy K. R. K. R. sugdossák a leányok... Kovács Rebi vagy Kerekes Rózsa — találgatják. Persze, hogy inkább Rózsa, Rebinek ott van Kocsis Mihály. Pallagi Józsi veszi már észre, hogy kiadott magán, hogy kár volt Szamosán Marin sajnálkozni. Kiragadja a zsebbevaló kendőt a kezükből, s káromkodik cigányosan: — Eridjetek a!... az ember jót akar ... Eldugja a kiskenďót, s félreáll onnan. Az egyik leány odakiált a bri- gádosnak: — Jöjjön, Guszti elvtárs, maga szanitéc volt ... Guszti Gyuri csakugyan szanitéc volt, s erre büszke is módfelett. Az egész faluban ő volt először efféle katona. Odamegy. Tempósan, komolyan, mint katonaviselt legényhez és brigádoshoz illik. Aztán ott áll a lány mellett, a zsebéhez nyúl, és zavarba jön. De nincs baj. Gondos édesanyja van neki, ott a tiszta zsebkendő a zsebében, kékcsíkos zsebkendő, négyrét vasalva ... Öt nem fogja rajta senki, mint Pallagi Józsit. Nem kell neki szívvel kivarrt zsebkendő, neki leány se kell. Nincsen az istennek az a leánya, aki őt lekösse, betűrje. Legalább is még most. Majd ha olyan akad. De olyanra ő nem akad. Az a leány olyan legyen, mint az istennek angyala, olyan, akit az ő kedves édesanyja is jó szemmel nézzen és megszeressen. Addig éli ő szép legényéletét. Nem akárki 8... Büszke hát a szép, tiszta, kékcsíkos zsebkendőre. Előveszi, kibontja tüntetőleg, egyik sarkát összesodorja, s a leány elé lép. — Mutasd. — Ne adjak egy bicskát, hátha avval hamarább kiszeded? — ' szól oda neki valamelyik. A legények röhögnek, de ő nézi a leány szemét. Nagy, könnyben úszó szeme van annak, s kék, mint egy nefelejcscsokor. Guszti Gyuri néz bele, mintha az égbe nézne ... S milyen finom az arca bőre .. ■ Hogy az istenbe tud ezeknek a lányoknak olyan finom arcuk bőre lenni... S a szája is. A haja meg, mint a búza. Bizonyisten, olyan szaga van, mint a frissen sült kenyérnek. — Várjál csak — dünnyögi ellágyulva. — Na így, jól van ... Rebegess. A lány pislogat, rebesget sza- porán, aztán csak szétnyílik arcán a mosoly, s boldogan mondja: — Jól van, kiment — s nevet, ránevet Guszti Gyurira. ASZTALOS ISTVÁN: <JbolyaHytlás idején A többiek is nevetnek, s örülnek, hogy rendbejött a dolog. Guszti Gyuri meg nézi a nevető Szamosán Marit, s hirtelen kimondja: — Olyan szemed van... Anyád sokat nézhette az eget, mikor veled úgy volt... A leány még jobban nevet, már szinte csiklandós a nevetése. Bizonyosan boldog, hogy kiment szeméből a rög. Aztán nekifognak, s megy a munka, mint a Szamos. A fiatalok tudnak hancurozni, de dolgozni is. Nagyon szeretnek együtt lenni, együtt dolgozni, bolondkodni. Azért fiatalok. Valamelyik lány rákezdi: Kék ibolya búra hajtja a fejét, Mert a harmat nem öntözi a tövét. Éles, nyújtott fejhangon énekel, s vagy három ugyanúgy fújja vele együtt. Szállj le harmat kék ibolya tövére, Most akadtam egy igaz szeretőre. A lélek hajtja, dolgoztatja őket, s a jókedv. Guszti Gyuri ott van mellettük, s ő is dolgozik velük. Nem szeret állni, nem ispán ő. Most, hálaistennek nem úgy van, mint akkor volt: napkeltétől napnyugtáig, csak a szakadatlan egyformaság, soha egy perc szabadság ... Hallott ő erről eleget. Meg még 8 is járt napszámra, tízéves korától... Jól érzi magát. Messziről odasusognak a nyárfák, alattuk folyik tova a Szamos. Nem is hallgatja az éneket, csak jólesik neki, hogy van. Az is hozzátartozik a tájhoz, az otthonhoz, ahol 8 él. Nem gondolkozik 6 ezen, csak jólesik, hogy itthon van. Hogy most már embernyi ember. Kicsi növésű, igaz, de túltesz 8 sok nagflon. Brigádos. S hű, micsoda tervei vannak. Csak legyék itt az ősz. Ólyan meleg kendőt vészén az 8 jó édesanyjának, mint a báró gazdasszonyának volt. Ne fájjon any- nyit a dereka. Meg egy tehenet s rádiót, hogy egész nap muzsikáljon a házban ... Csak azt nem szereti, hogy az anyja mindenre talál kifogást: — Jaj, gyermekem, nyugalom kell nekem, nem hogy tehenet fejjek. Házasodj meg, fiam, ez kell nekem. Legyen, aki segítsen, fiatal. S 6 hiába vitázik vele, pedig milyen dolgos édesanyja van neki. Azokkal a vékony kezeszáraival egész nap tesz-vesz. 5 lám, ápertén kijelentette: a rádiót nem bánja, de tehén nem kell. Vagy akkor almozz te, fiam, vakard s fejjed te — mondja ... Bár abban igaza van az 8 édesanyjának, hogy mire a tehén? Ö nem akar többet paraszt lenni, 6 termelőszövetkezeti tag. A katonaságnál is külön tanfolyamot járt. De hát nem a saját, hanem anyja kedvét akarná tölteni. Mióta él, mindig azt fájta: ö, ha egyszer lehetne neki egy jó fejős tehene. Akkor mért ne legyék neki most egy kis jó világ ja ... Hogy 6 házasodjék meg! Hát avval csínján, nagyon meg kell nézni most a lányokat. Volt neki már dolga fehérnéppel, a katonaságnál is kettővel. De azok csak olyanok voltak, arravalók... Lehet, hogy az idevalósiak.,. De ez a Pozsgai Feri miket meséli a múltkor. Úgy fogdossa őket, ahogy akarja. Azt már nem, hogy őneki valaki szervusz sógorommal köszönjön... Itt is úgy fogdossa őket, s mindegyiket. Igaz, a múltkor hozzájöttek a leányok, hogy elkéreznek a brigádból, ha Pozsgai disznóul viselkedik... Mért szoktatják rá? — gondolja, s még sok mindenre gondol, csak aztán dél lesz. S eltelne a délután is a szokott rendjén. Tán ma történik valami igen fontos. Az történt, hogy ebéd után ki-ki ledől az árnyékba aludni, beszélgetni, ki elmegy a Szamos mellé, a forráshoz, vizet inni. Szamosán Mari is lemegy, s egy kis idő múlva hallják, hogy sikoltozik és kiabál, de kiabál! — Guszti elvtárs! Jaj, Guszti elvtárs! Többen is odaszaladnak, de 8 a legelsőnek. A lány ott birkózik Pozsgai Ferivel, aki le akarja húzni az egyik bokor mellé, 8 meg viaskodik vele rámülten. A vér mind kifutott már az arcából, csak a két szeme kékül nagy ijedten. Guszti Gyuri a lány után nyúl, átfogja a mellénél, s elrántja Pozsgai Feri kezéből. Két tenyere a Szamosán Mari mellecskéit fogja, s azok mint két meleg kecskegida remegnek. A lány erre az 8 kezéből is kiszakítja magát, mire ö zavartan mondja: — Minek bújsz el vele? Szamosán Mari most már hol piros, hol sápadt és tele kétség- beeséssel. — Én vele?!... Nekem jött! ... Mit gondol magailyeneket rólam?! Ez a szegyentelen, s maga még ilyeneket tételez fel rólam ?!... — aztán csak elfakad sírva, és szaladni kezd az ösvényen. Alig tudják megfogni, hogy haza ne szaladjon. Az apja, amilyen goromba ember, még baj lehet belőle. Pozsgai Ferit az egyik asszony még meg is dumázza. — A fene egyen meg, nagy dándáló! Hagyj békét ennek a leánykának. De az csak röhög. — Nem hal bele, ángyó, legyen nyugodt... Egyszer úgyis a hátára fekszik. — Ó, szégyentelenje — szidják. Guszti Gyuri is lehordja. — Nézd, Pozsgai elvtárs, te így ne izélj! Az ilyesmi nem való ide. Ha még egyszer ezt csinálod, kikerülsz a brigádból, s a fenekedre ütünk, hogy kiköpöd a fogad. Az nagy hangon védekezik. — Igen, mert utánad eszi a fene. Látom én. Téged hívott. Utánad sikoltott — legyint. — A, ismerem én őket... Guszti Gyuri meghökkenve áll. Tényleg őt kiáltotta, Utána sikoltozott. Lopva Szamosán Marira les. Az már ott hajladozik az ágyúsoknál. Gereblyél, bánatos az arca, s még mindig szipog. Tj'z tényleg jó leány. Nem is leány, mert leányka — gondolja ellágyulva. — Szemérmes leányka ... Nem igaz az, hogy mindenkivel lehet, hogy mindjárt csak fogdossuk. Nem is szép az, azt csak az olyan barom csinálja, mint ez a Pozsgai Feri... Hogy kiszakította magát az 8 kezéből is, csak mert véletlenül oda talált nyúlni... Szinte belepirul. Újra tenyerébe érzi azokat a kis, meleg, remegő gidákat, még a szarvuk is ütközik, olyanok ... Nézi a hajladozó leányt, s még nem tudja ez a jó fiú, hogy feltett szándéka ellenére az 6 szemébe is beleesett már valami. Ľfili ma i. Az áprilisi pályázati rejtvények megfejtését legkésőbb 1960. május 3-ig kérjük szerkesztőségünk címére egyszerre beküldeni. A helyes megfejtők között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. 1945. IV. 4. - 1960. IV. 4. 8. Ezüst vegyjele. 9. Cseh drámaíró, népművész (19. század). 10. Vissza: kis patak. 11. Rauma nagyobbik része. 13. Párt 16. Véd. 18. Személyre vonatkozó névmás. 19. Nem én, se ő. 20. A dicső szovjet hadseregnek köszönhetjük. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen békét akarunk. 2. Mezőgazdasági szerszám. 3. 1820-1872 A Marina és A gyetvai legény költője a felszabadított élet és szépség legtökéletesebb szlovák hirdetője, 140 évvel ezelőtt született. Költői munkásságának legszámottevőbb korszaka a reformtörekvések idejére esik. Versei győzelemre vitték a szlovák irodalmi nyelvet. Az alábbiakban Farkas Jenő eredetihez méltó szép fordításában a Marinából közlünk néhány versszakot. Ifjú Szlovákia, te szültél engem, s hantod fedi majd testemet. Benned találom két nagy szerelmen s tájad két képet rejteget. Mert amilyen szép kedvesem képe s amilyen forrón ég szívem érte, úgy égek érted is, hazám. S amily gyönyörrel bűvöl a bájod, s amily igéző friss ifjúságod, oly szép szerelmem: Marínám. 1 szépirodalom kedvelőihez! Bizonyára mindenkinek nagy örömére szolgál, ha könyvtárát j a hazai és a világirodalom értékes müveivel rendszeresen gazdagíthatja. A Magyar Könyvbarátok Köre (MKBK) ezt igyek- j szik tagjai számára lehetővé tenni. Az MKBK évenként négy könyvet juttat tagjainak (kötelező sorozat), egészvászonkö- jtésben, színes boritéklappal kötetenként 12.— Kčs-ért. Az ún. j nem kötelező sorozatban I960 januárjától hat könyv jelenik j meg évenként. Minden tag, aki az 1960. évben a nem kötelező J sorozatból legalább négy könyvet rendel, még egy ötödik, juta- j lomkönyvet kap ingyen. Mit kell tennie, hogy az MKBK tagjai sorába léphessen? Töltse ki a mellékelt jelentkezési lapot és küldje el az MKBK j címére, Bratislava, Martanovičova 10. Negyedévenként, utánvéttel, átveszi a kötelező sorozat egy- Jegy könyvét, kötetenként 12.- Kés-ért, amihez még a posta- j költség járul (á Kés 1,60). Utánvéttel átveszi a nem kötelező sorozatból megrendelt I könyveket. MKBK MAGYAR KÖNYVBARÁTOK KÖRE BRATISLAVA, Martanovičova 10. [Kötelező sorozat 1960 [Miloš Krno: Visszajövök: A regény Nálepka-Rjepkin partizánkapitány tragikus sorsá- jnak izgalmas fejleményeit követi, aki hősiességével elnyerte a Szovjetunió legmagasabb katonai kitüntetését. [Magda Szabó: Mondják meg Zsóflkának Az izgalmas, mindvégig lebilincselő történetet át- meg át- j hatja nemcsak a gyermeki lélek, hanem mindazon egyszerű j emberek gondolatvilágának beható ismerete, akikkel a kis j Zsófi, apja végső üzenetét keresve, érintkezésbe kerül. Mihail Solohov: A hazáért harcoltak. A „Csendes Dojí“, az „Új barázdát szánt az eke“ és a „Doni elbeszélések“ jól ismert szerzőjének e kimagasló könyve az _ első önálló, lezárt részlet a legnagyobb élő szovjet realistának 3 monumentális művéből, mely a Nagy Honvédő Háborúról szól. ► Sinclair Lewis: Gideon Planisch ► Sinclair Lewis, a néhány év előtt meghalt amerikai Író regénnyé gúnnyal és maró szatírával leplezi le az amerikai konszernnek sokfelé elágazó üzleti tevékenységének egyikét: a „jóté- ►konyság" címén folyó kíméletlen kalmárkodást. tN em kötelező sorozat 1960 3 Móricz Zsigmond: A betyár. — Árvácska. 3 A szociális tárgyú, érdekfeszítő regényében a magyar rea- < lista írásművészet nagy mestere egy falusi, forradalmi lelkü- 3 letű betyár minden akadályon át érvényesülő karrierjét állítja 3 a régi, úri Magyarország miliőjébe. 3 Móricz Zsigmond regényei közül az Árvácska különösen J közel állt az író szívéhez. A regényben Móricz egy lelenc kis- 3 lány történetét mondja el. 3 Romain Rolland: Háborús napló. a A kötet Romain Rollandnak az első világháború idején írott J naplójából és levelezéséből készült válogatás. Megrázó doku- Jmentum ez a napló a háború szörnyűségeiről és egy magányos 3 szabad lélek küzdelméről és vergődéséről a szörnyűségek 5 közepette. j Peter Karvaš: Az ördög nem alszik. j Az államdíjas Peter Karvaš két kötetnyi szatirikus karcola- jtaiból (Az ördög nem alszik és az ördögpata) készült ez j a válogatás, amelyben a szerző szellemesen és élesen bírálja 3 az emberek hibáit és fogyatékosságait. 3 Rudolf Jašík: A Szent Erzsébet tér. 3 A történet színtere egy vidéki város az úgynevezett Szlovák 3 Állam idején. A szerző bemutatja az olvasónak a város erköl- 3 esi gátlásoktól mentes, embertelen és kapzsi vezetőségét, 3 a Hlinkapárt titkárságát, a gárdisták üzelmeit, a plébánia 3 életét. 3 Helena Šmahelová: Lányok, Fiúk, 3 Az érettebb ifjúságnak, foként serdülő lányoknak szánt igaz 3 történet a mai fiatalság életéből. 3 Viera Ketlinszkaja: Ostrom alatt. 3 Viera Ketlinszkaja szovjet írónő a második világháborúban I személyesen vett részt a Leningrád körül vívott bekerítő harcokban. Regénye megkapó tanúságtétele a város védői önfeláldozó hősiességének, mely örökre beíródott a történelembe. Ajándékkönyvünk 1960 3 Anna Sedlmayerová: Nyílik a pitypang 3 Anna Sedlmayerová regénye érdekfeszítő, konvenciómentes 3 könyv, tele üde közvetlenséggel és friss elbeszélő művészettel. 3 BELÉPÉSI NYILATKOZAT 3 Ezennel kijelentem és sajátkezű aláírásommal megerősítem, 3 hogy a Magyar Könyvbarátok Körébe állandó rendes tagként 3 belépek. Kötelezem magam, hogy e kör ún. kötelező sorozatá- 3 nak évente megjelenő négy tagkönyvét, egyenként 12.-Kčs + 3 postaköltség áron, utánvéttel szállítva, átveszem. 4 A kötelező sorozat könyvcímei: A könyvek ára tagok számára bolti ára kb. Latin kötőszó. 4. Büszke, parádés. 5. A hentes is ezt teszi. 6. Időszak, korszak. 7. Végérvényesen. 12. Ez kezdődött hazánkban a felszabadulás után. 13. Azonos betűk. 14. Évi, Anci és Bözsike. 15. Vissza: a német az, amaz. 17. Víz peremek. 19. Morse-betük. Megfejtendők a kövéren szedett sorok. A megfejtéseket csak a negyedik pályázati rejtvény közlése után szíveskedjenek szerkesztőségünk címére küldeni. A márciusi pályázat megfejtései: I. Szövetkezet, járásbíró, girondisták, sarkigazság, tanítómesék. II. A nők egyenjogúsága, a jó nevelő anya, Zetkin. III. Kubán, Marmara, Alaszka, Ural, Minszk, Aral, Batum. IV. Zöldfőzelék, bessz, feketekönyv. Vörös-tenger, tréfa, V. ötágú, Don, hitelt nyújt, kölcsönpénz Jövő számunkban közöljük a nyertesek névsorát. 31. Miloš Krno: Visszajövök 3 2. Szabó Magda: Mondják meg 3 Zsófikénak 3 3. Mihail Solohov: A hazáért 3 . harcoltak 3.4. Sinclair Lewis: Gideon Planish 3 A nem kötelező sorozat könyvcímei 3 (kijelölni!) 31. Móricz Zsigmond: A betyár. — 3 Árvácska 32. Romain Rolland: Háborús napló 33. Peter Karvaš: Az ördög nem 3 alszik <4. Jašík Rudolf: A Szent Erzsébet tér <5. Šmahelová Helena: Nagy < gyötrelem 36. Viera Ketlinszkaja: Ostrom alatt 12.- Kčs 12.- Kčs 12.- Kčs 12.- Kčs 17.60 Kčs 14.70 Kčs 15.60 Kčs 18.50 Kčs Tagok számára kb. 15.18.Kčs Kčs 19.22.Kčs Kčs 14.- Kčs 12.80 Kčs 13.30 Kčs 22.- Kčs 17.20 Kčs 15.70 Kčs 17.30 Kčs 25.— Kčs «A MKBK azon tagjai, akik az év kötelező sorozata mind a négy j kötetén kívül a nem kötelező sorozat legalább 4 könyvét is • megrendelték és megfizették, ingyen kapják meg A. Sedl• mayerová: „Nyílik a pitypang” című regényét (nem tagok számára kb. 18.— Kčs az ára.) [Név: ............................._.............. Foglalkozás [Lakóhely: ................................... Utca és házszám___ Posta Járás 3 Munkaadója és annak címe: •< 3 Dátum: 3 Kérjük, szíveskedjék olvashatóan 3 kitölteni és aláírni. Sajátkezű aláírás