Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-01 / 35. szám

utcán, munkahe- ^ J g f tó íyefi vagy rná- j j JjJj* * JVTQyLg»' se&b nférfi yelejt I valamit. Nem " ......................... " ~ szabad elmennünk mellette anélkül, hogy fel ne vegyük és egy „tessék“ szócska kíséretében út ne adjuk. Akinek viszont átad­tuk, köteles megköszönni. Sokan nincsenek vele tisztában, mit kell mondani akkor, ha megköszönnek nekünk valamit. Vannak esetek, amikor nem mon­dunk semmit — ez főleg idegenekkel szemben érvényes, mint pl. ha — lásd fent — megköszönik nekünk, hogy felvettünk egy leejtett tárgyát, erre nem. jár felelet. Vagy: helyet adtunk az autóbuszban, megköszönik; nem kell rá felelni semmit. Ha azon­ban szívességet tettünk egy ismerősünknek s 5 ezt megköszöni, azt mondjuk: „kérem“, vagy „szívesen". Ha az illető nagyon hálálkodik mondhatjuk: „szóra sem érdemes", vagy „semmi az egész". Az illem, a jó modor megkívánja, hogy az illemszabályokat ne csak ismerősökkel szemben alkalmazzuk, hanem baráti — sőt családi körben is. Pl. ha egy barátunknak vagy családtagunknak átadunk valamit, mindig mondjuk: „tessék". (Az illető termé­szetesen megköszöni.) Ugyancsak ezt a szót mondjuk, de kérdő módban, ha nem értettük jól, amit hozzánk beszéltek. Tehát: „tessék?“, vagy „hogyan kérem?". Ha messziről hívnak minket, vagy ránk szólnak, ne mondjuk, hogy „mi van?", vagy „mit akarsz?“, hanem mindig „tessék?“, „kérem?“, vagy hívás esetén: „jövök". Sok családban és ismerősök között szokás, hogy nagyobb tá­volságokról füttyszóval hívják egymást. Többnyire egy bizonyos dallam a füttyjelük. Ez nagyon csúnya. Hívjunk mindenkit a nevén, még ha messzebb van is az ülető. Az egyetlen kivétel, ha tömegben elveszítették egymást a társaság vagy család tagjai. Ekkor adhatják füttyszóval tudtára a többieknek, hogy merre vannak. Ezt természetesen csakis a szabadban alkalmazzuk (pl. kiránduláson, sportünnepségen), amikor a néven való szólítás elveszne a tömegben. Zárt helyiségben (színházban, moziban, stb.) az ilyesmi szigorúan tilos. (Folytatjuk) A szoknya-blúz a fiatal lány ruhatárá­nak egyik legfontosabb ruhadarabja. Különö­sen Iskolába a leg­praktikusabb viselet. Első modellünkön egy nagyon „hálás" kö­tényruhát mutatunk be. A blúzból csak a gallér és az ujja lát­szik. Ősszel-tavasszal rövidujjú blúzokkal, télen hosszúujjú blúz­zal, pulóverrel a leg­praktikusabb iskola­ruha. Legszebb szür­kéből drappból, bar­nából, készülhet spric- :es szövetből Is. A második modell puha szövetből készült szoknyát és hozzáillő egyszínű szövetblúzt ábrázol. A harmadik nagykockás rakott szoknya egyszínű pu­lóverrel. így kitűnő iskolaruha, ha viszont a szoknya anyagából készült stólával visel­jük, felvehetjük esti sétához vagy társa­ságba is. i Kis és nagy diákokhoz a zekután pedig azokhoz a szülőkhöz szólunk, akiknek gyermekei most veszik fel először hátukra az iskola­táskát. Szoktassák rá gyer­meküket arra, hogy min­den nap elmeséljék, mi történt az iskolában, mit tanultak, mit csináltak. Az első naptól kezdve mutassanak érdeklődést a gyer­mek munkája, azaz a tanulás iránt. Bármily sietős dolgunk van, ne üsssék el „jó, jó, majd elmondod máskor"-ral. Ezzel el­veszítik a gyermeknek beléjük vetett bizalmát, az őszinteségét. Mert ha a gyermek megszokja, hogy mindent elmond szüleinek ami az iskolában történt, egy­aránt elmondja a jót mint a rosszat. Ez pedig az alapja an­nak, hogy a rosszat orvosolni le­hessen. Szeptember elsején tehát necsak a diákok, hanem az isko­lába járók gyermekek szülei is kezdjék meg az új tanévet. Az Űj Ifjúság szerkesztősége nevé­ben mind nekik, mind a diákok­nak sikeres úi tanévet kívánunk. 0 szeptember elsejében van valami, ami az újévre em­lékeztet. Ezen nincs sem­mi csodálnivaló. Oj tanév kezdődik ekkor, ami a diá- •ok számára bizony jelent annyit, mint az újév kezdete. Megható, ünnepélyes dátum a szeptember elseje és — legyünk őszinték — az újévhez hasonlóan ekkor is tesznek fogadalmakat, de természetesen csak a tanulás­sal kapcsolatosan: az új tanév­ben szorgalmasabban fogok ta­nulni, mint az előbbiben, egyet­lenegyszer sem megyek készület- lenül az órára, stb. Engedjétek meg, kis és nagy diákok, hogy nagyon röviden hozzászóljunk ehhez a problémához. ondanivalónk lényege eny­M nyi: tartsátok be fogadal­maitokat. Ezzel saját mun­kátokat könnyítitek meg, hiszen a jó tanulás alapja a rendszeres tanulás, az óráról-órára való pontos készü­lés. Ha csak egyetlen leckét ki­hagyunk, nem tanulunk meg ren­desen, hézag keletkezik, amelyet aztán igen nehéz „betömni". a következő feladatot — attól függ, milyen tantárgyról van sző — de ha azt megértjük is, később egész biztosan „megérez- zük" majd a „hézagot", s a pót­lás valószínűleg nehézségekkel jár, Mert nem arról van szó, hogy „megússzuk“ felelés nélkül, ha nem készültünk, a tudatlanság­nak mindig magunk látjuk kárát. Mindig rossz bepótolni az elmu­lasztottakat, s minél többet kell pótolni, annál rosszabb. zokjuk meg, hogy előbb S mindig a kötelesség jön (bármilyen elcsépeltnek is tartjuk ezt a mondást) és csak azután a szórakozás. Ha nekünk még tanulniva- lórík van, s társnőink moziba hívnak, legyen annyi „lelkierönk", hogy Nem-et mondjunk. Ne dob­juk sarokba a könyvet, mondván „majd megtanulom mozi után". Nem, abból már úgysem lesz semmi. Este, szórakozás után már nem lehet rendesen tanulni, hiszen tudjuk jól, hogy akkor már fáradtak leszünk, esetleg a látottakon fogunk gondolkodni. Kiss Teréz kívánságára közöljük ezt a gyönyörű szép receterítőt. 181X181 kockából álló hálózatos alapon készül. Mérete kb. 115X115 cm. Tömööltéssel (nincsenek keresztbe futó szálak) és vászonkötésű öltéssel ' (a fonalat két irányba vezetjük) készül. Majerszky Mairiannak és Szűcs Edit­nek üzenjük, hogy kéréseik iránt érdek­lődtünk, de még nem kaptunk pontos ••álaszt. Amint megkapjuk, levélben ér­ettjük mindkettőjüket. Gömbölyű receterftő „MAGDOLNA“: Kérését, hogy £/IßßfjtA egy táncruhát egy falusi kul- f Mí/i í túrházban és Prágában is visel- fSÉ-t'f i-%J hessen, — ezt maga is jól tudja — elég nehéz megoldani. Mi kétféle megoldást ajánlunk: csi­náltasson egy elegáns sötétkék bársony- vagy taftruhát, de úgy, hogy két részből álljon, szoknyából és blúzból. A fazon­nak nem kell kimutatni, hogy szoknya-blúzról van szó, tehát a blúzt beteheti a szoknyába. Prágában vagy máskor, ha na­gyobb városba utazik, így mint ruhát viseli, otthon pedig a szoknyához viseljen elegáns fehér szilon, csipke, vagy más könnyű anyagból készült blúzt. A sötétkék szoknya fehér blúzzal fiatalos és valószínűleg jól is fog állni. A másik meg­oldás: csináltasson egy elegáns rózsaszín vagy világoskék puha szövet- vagy jerseyruhát, úgy is azt írja, hogy ezek a színei. Ez a megoldás is szép és fiatalos. Egy közeli számunkban köz­lünk erre alkalmas modellt. Tizenhét éves korában már ruzsozhatja száját (hiszen nem diáklány, alkalmazásban van) de véleményünk szerint, ha el­kezdi, folytassa Is, ne csak egyes alkalmakra rúzsozza magát. Tudnia kell azt is, hogy a rúzs elhalványítja a száj eredeti piros színét. Jól válassza meg a rúzs színét, ne legyen^ feltűnő (rikító), és — miután barna haja van — ne legyen túl világos. Nem fontos, hogy a rúzst vastagon kenje, elég, ha élénkebb színt ad az ajkának. „BARNABŐRÜ HABLEÁNY": Láttatlanban nehéz megmonda­ni, milyen szín áll jól valakinek, még ha tudjuk a haja és arc­bőre színét is, mert sokszor a haj vagy arcbőr árnyalatán múlik, jól áll-e egy szín vagy sem. Nagyon szívesen adunk választ, de csak általánosságban, hogy tudják magukat mihez tartani. Tehát; a barnáknak jól állnak a nem túl erős pasztell­színek (zöld, kék, lila) a sárga, fehér, bés,«esetleg szürke és ha nem túl barna az arcbőrük, a piros. Nagyon kell vigyázni a rózsaszínnel. Csak akkor áll jól, ha kimondott rózsaszín, árnyalatai, az eperszín, frész, már nem szoktak jól állni, Ke­rülni kell a sötét drappot, a barnát és a feketét. Nyáron legnagyobb divatszín a sárga volt, az őszi divatszí­nek még nem alakultak ki pontosan. Az eddigi divatbemuta­tókon elég nagy számban szerepeltek a zöld különböző árnya­latai, a szürke és a drapp. Őszi divattudósításunkban majd részletesen számolunk be a kialakult divatszínekről. RÄCLECSÖ: A kizsírozott, tűzálló edény aljára megtisztí­tott, fél zöldpaprikákat teszünk. Erre keveréket szórunk para­dicsom, paprika és hagymakoc­kákból. Tejfelt öntünk rá. Most erre egy réteg párolt rizs kerül. Ezt pedig befedjük vékonyra vágott füstölt szalonnával, zsí­ros sült hússal vagy karikára vágott füstölt kolbásszal. Arra is tejfelt öntünk és a sütőben jól átsütjük. KAKAOS GOLYÖK: Megdará­lunk 1/4 kg olcsó kekszet, ösz- szegyúrjuk 10 dkg őrölt dióval, 15 dkg cukorral, 3 evőkanál ba­racklekvárral és 3 evőkanál rummal. Apró golyócskákat for­málunk belőle, ezeket kakaós cukorban egyenként megforgat­juk és mignonpapírba tesszük. KÖNNYŰ DARAMORZSA: Sze­mélyenként egy tojást számí­tunk. Sűrű palacsintatésztát keverünk tejjel, tojás sárgájá­val, pici sóval és darával. Köny- nyedén belevegyítjük a tojások habját, és azonnal készítjük. Sok zsírt forrósítunk épaljú lá­basban, majd beleöntjük a masszát. Gyakori fellazítás, ke­verés mellett 10-15 perc alatt elkészül. Meghintjük porcukor­ral. lekvárt vagy befőttet adunk hozzá. w iö-'l iSUí'víí* | l m OJ IFJOsAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala, Szerkesztőség Is adminisztráció, Bratislava, Praiská 9. — Telefon 443-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01, Bratislava, uL Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. A-546019 apró ütögetésekkel bőrünkbe masszírozzuk. Utána langyos, majd hideg vízzel leöblítjük az arcot, s bőrtápláló krémet te­szünk fel vékony rétegben. A nyári naptól kiszáradt „megviselt“ arcbőrre igen üdítő, friss pakolás a következő: ká­véskanálnyi tejszínbe pár csepp citromot teszünk, a pépet vat­tával felkenjük s hagyjuk jól felszívódni. Ha nem izgatja a bőrt, egy-két Óra hosszat is fennhagyhatjuk. Ezt egy héten keresztül mindennap alkalmaz­zuk, de csak abban az esetben, ha bőrünk elbírja a tejszínt s ez nem okoz égető, viszkető érzést. Az ilyen pakolás varázs- szerűen tűnteti el a nem nagyon mély, csupán szárazság okozta ráncokat. A nyári arcápolásnál nagy szerepet játszanak a különböző zöldségek és gyümölcsök. Hasz­náljuk ki tehát a nyár utolsó heteit és a zöldségeket necsak asztalunkra, hanem az arcbő­rünkre is tegyük. Jó érett uborkának a levét kinyomjuk, átszűrjük, arcunkra és nyakunkra kenjük. Kb. tizen­öt percig hagyjuk fenn, azután hideg vízzel leöblítjük. Hason­lóan járunk el a paradicsomié­vel is. Mind az uborka, mind a paradicsompakolás fehérítő ha­tású. Mindig csak frissen elké­szítve alkalmazzuk, mivel az ilyen zöldséglé könnyen sava;- nyodik, az arcbőrre pedig csakis a friss zöldséglé gyakorol jó, üdítő hatást, sőt, a romlott zöldség káros is lehet! Az almapakolást késő őszig alkalmazhatjuk: egy kis almát darabokra vágunk és egész tej­ben megfőzzük. Még melegen az arcra kenjük és legalább öt percig hagyjuk rajta. Ha fáradtak vagyunk — és ez arcunkon visszatükröződik — viszont társaságba akarunk menni, hársfatea-pakoiást al­kalmazunk. Erős hársfateát fő­zünk, néhány csepp citromot csepegtetünk bele és ezzel bo­rogatjuk arcunkat. A borogatás Valljuk be őszintén, többet napoztunk a kelleténél, s az erős napfény alaposan kiszárí­totta az arcbőrünket. Ezt sür- • gősen jóvá kell tenni. Ilyenkor 1 szinte kívánkozik az arcra egy 1 meleg olajpakolás. A követke- 1 zőképpen járunk el: friss étola- 1 jat vízfürdőn megmelegítünk. 1 Vattacsomókból négyszögeket 1 készítünk - belemártjuk a lan­gyos olajba s arcunkra és nya- í kunkra helyezzük őket. (A nyá- s kát sosem szabad kihagyni). í Szemünkre kamillateás tampont I teszünk. Tizenöt percig hagyjuk i fenn, az olajmaradékot pedig t

Next

/
Oldalképek
Tartalom