Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-07 / 27. szám

r 0 MIT AD A KETEVES mezőgazdasági tanonciskola? A mezőgazdaságban tavaly vezették be a kétéves mezőgaz­dasági tanoncviszonyt. A jelen időszakban mezőgazdasági ta­nonciskolákat több mint 20 000 fiatal látogatja. A kétéves szer­ződés letelte után a végzett növendékek belépnek a mező- gazdasági üzemekbe, hogy idő­sebb és tapasztalt szakemberek oldalán segítsenek a mezőgaz­dasági termelés feladatainak teljesítésében. Sokan a tanonc­iskolából magasabb fokú mező- gazdasági szakiskolába, mező- gazdasági technikumba, mes­teriskolába, esetleg a mezőgaz­dasági főiskolára készülnek. A mezőgazdasági tanoncok sokol­dalú alapos kiképzésben része­sülnek, hogy jő szakemberekké váljanak. Az idén 35 000 mezőgazdasági tanonccal akarunk szerződést kötni. A toborzás azonban eddig csak lassan halad, sok hiányt tapasztalunk ezen a téren. Hogy hol a hiba? Bősön 50 fiút és leányt akarnak megnyerni a mezőgazdaság számára és eddig még csak hat tanoncszerződést kötöttek. Vereknyén, Bősön és Felsőbáron az idén 150 tanuló hagyta el a nyolcéves iskolát, így hát tanuló lenne elég, de a toborzás sántikál. A legnagyobb hibát ott látjuk, hogy a mezőgazdasági termelé­si üzemek dolgozói és a tanítók nem tudják a tanulókban fel­keltetni az érdeklődést a mező- gazdaság iránt. Hogy van az, hogy a handlovai bányába tu­dunk szerezni fiatalokat? Ott a bányászok valóban törődnek a fiatalokkal, a bányásztanuló­kat meghívják a munkahelyre, megmutatják nekik az interná- tust, megismertetik velük a szociális vívmányokat, megma­gyarázzák, hogy milyen előnyö­ket nyújt a bányászélet. Miért nem csináljuk hasonlóképpen a mezőgazdaságban is? Hiszen Bősön a kastélyban igazán mo­dern internátus vár a mezőgaz­dasági tanulókra, sporttelep, klubhelyiségek, olvasóterem, rádió és televízor áll rendelke­zésükre. Az internátus lakói szabad idejükben érdekköröket látogathatnak, sportolhatnak, sakkozhatnak tetszésük szerint. Amint azt Soós László nevelő elvtárs mondja, minden tanuló megtalálhatja a maga szórako­zását. Ebből láthatjuk, hogy a to­borzás terén nagyobb munkát kell kifejteni, csak akarni kell. Mi volna, ha mondjuk a mos­tani mezőgazdasági tanulók fej­tenének ki agitációs tevékeny­séget? Az első évfolyamot 47 tanuló látogatta. Mi volna, ha ezek felkeresnék az iskolákat és megmagyaráznák, hogy mi­lyen előnyöket nyújt a mező- gazdaság a fiatalok számára. Elmondanák például, hogy Bő­sön hogyan élnek az interná­tusbán, szabad idejükben mit csinálnak, stb. Elmondhatnák, hogy három­szor hetenként elméleti okta­tásban részesülnek, három nap pedig az állami gazdaságban az állattenvésztésben és a növénv­Varrni tanulnak a leányok termelésben gyakorlatra tesz­nek szert. A végzett munkáért megfizetik a tanulókat, és ha­vonta átlag 5 — 600 koronát is kereshetnek. Az első öt hónap­ban a tanulók teljesen ingyen kapják az ellátást, később pedig csekély összegért. Akik nem dolgoznak, azok is 120 korona zsebpénzt kapnak. Az elsőéves lányok elmond­hatnák, hogy az internátusbán jobban érzik magukat, mint otthon. Főzni, varrni is megta­nulnak, ez is a kiképzéshez tar­tozik. A fiúk azonkívül, hogy az állattenyésztés és növényter­melés elméletét sajátítják el, még mesterségeket, mint pél­dául lakatosságot, asztalossá­Kommentárunk: A fiúk a kovácsműhelyben tapasztalt mesterektől tanulnak. BÓVIMM © A koreai dolgozók az 1957 — 61-es évre vonatkozó első ötéves tervüket augusztus 15-ig — a japán elnyomatástól való felszabalás 14-ik évfordulójáig teljesíteni akarják. • A Német Demokratikus Köztársaságban 17 000 ifjúsági brigád küzd a Szocialista Mun­kabrigád címért. • A Mladá Boleslav-i autó­üzemet e napokban hagyta el a százezredik Spartak kocsi. 1955-ben kezdték meg e kocsi­típus termelését, és eddig már 61 országba exportáljuk ezeket az autókat. Tíz éven belül évi 150 000 autóra emelik a terme­lést. Nagy szenzációt keltett a Skoda-Octavia Super típusú ko­csi győzelme, melyet az Alpe- sek között igen nehéz utakon osztrák, nyugatnémet és olasz kocsikkal szemben elért. • A Szovjetunióban százezer kollektíva küzd a Kommunista Brigád címért. • A benesovi Benár üzem már szilon ágyneműt termel. Tartós, jól mosható és nem lesz drága. Azonkívül, hogy a fiúkat és leányokat a • mezőgazdaságba toborozzuk, rendkívül fontos, hogy törődjünk az elhelyezé­sükkel, azzal, hogy olyan szö­vetkezetekben és állami gazda­ságokban legyenek elhelyezve, ahol kevés fiatal dolgozik és ahol a szövetkezeti tagok átla­gos kora aránytalanul magas. Az ifjúság elhelyezése terén azt tapasztaljuk, hogy a kerü­letekben szám szerint nagy a különbség a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között. így pél­dául a zsolnai kerületben 1687 fiatal dolgozik a szövetkezetek­ben, míg a nyitrai kerületben 8000. De nemcsak a kerületek­ben, hanem a járásokban is nagy különbségek mutatkoznak ezen a téren. Például a zselizi járásban (nyitrai kerület) több mint 800 fiatal dolgozik az EFSZ-ekben, ezzel szemben olyan járásokban, mint például Partizánske, Bánovce, Prievidza alig találunk fiatalokat a szö­vetkezetekben. Hasonló a helyzet az egyes járásokban lévő szövetkezetek között is. A lévai járásban van­nak olyan szövetkezetek, ahol szép számban helyezkedtek el fiatalok, de akadnak olyanok is, ahol még véletlenül se találko­zunk fiatalokkal. A valóság arra Hárman Felsőszemerédröl 1. A felsőszemerédi szövetkezetben kevésfiatal dolgozik, de az ottlévők munkájára nincsen panasz. Kollár Júlia és Penyicska Böske a legfiatalabb korosztályhoz tartoz­nak és mégis a legügyesebb munkások között emlegetik nevüket. 2. Bencsák Júliát a falu szélén a gépállomáson találhatjuk leggyakrabban. Mi mégis másutt találkoztunk vele: a CSVK elsősegély állomásán. Amellett, hogy az egyik legszorgalmasabb önkén­tes nővér, még egyéb munkára is jut ideje, hiszen ezenkívül a tűzoltó leányraj veze- tője. ................. got, kovácsmesterséget is ta­nulnak. Az idősebbek hozzá tudnák ehhez fűzni, hogy bizony az ő idejükben mindez nem léte­zett, mert amikor ők tanultak, akkor a mesterség kitanulásá­nál nem nyújtottak a fiatalok­nak annyi előnyt. Nem nehéz megnyerni a fia­talokat a mezőgazdaság számá­ra, csak körültekintéssel dol­gozni. Rá kell világítani, hogy milyen előnyöket nyújt a mező- gazdaság, milyen kilátások vár­nak a fiatalokra, mennyit lehet keresni és mit nyújt az élet a mezőgazdaságban dolgozók számára. A „fordulat“ éve A SZUKSEGLEJßKNEK MEGFELELŐEN késztet, hogy leszögezzük: még mindig nem törődünk eléggé azzal, hogy a nyolcéves iskolák­ból távozó tanulókat a mező- gazdaság számára megnyerjük. Amint azt a CSISZ SZLKB IV. plénuma hangsúlyozta, a falusi szervezetekre nemcsak az a fe­ladat vár, hogy a fiatalokat a mezőgazdaság számára meg­nyerjék, hanem azzal is törődni kell, hogy a fiatal mezőgazda- sági dolgozókat a mezőgazda- sági termelés szükségletei sze­rint helyezzük el. Gyakran bizony figyelmen kívül hagyjuk ezt a fontos kérdést és ezért a zsolnai kerületben, a nyitrai kerület egyik részében, továbbá a bratislavai és Banská Bystri- ca-i kerületben, ahol kevés fia­tal dolgozik a szövetkezetekben, gondoskodjunk arról, hogy az iskolát végzett tanulók megfe­lelő számban szerződésileg a mezőgazdaságba kössék le ma­gukat. Azt is el kell mondanunk, hogy a mezőgazdasági terme­lési keretén belül a fiatalokat sokszor nem osztják be a leg­célszerűbben. A növényterme­lésben a legtöbb fiú és leány a dohány- és zöldségtermelő csoportban dolgozik. Aránytala­nul kevés fiatal helyezkedik el az állattenyésztésben, pedig ott is sok alkalom nyílna az érvé­nyesülésre. Az állattenyésztés­ben dolgozók átlagos életkora igen magas. Sokat tanulhatunk a gombai állami gazdaságtól és a szenei járás szövetkezeteitől, ahol az állattenyésztésben al­kalmazott új technológia beve­zetése útján nyerik meg a fia­talokat. A CSISZ dunaszerdahe- lyi járási vezetősége valóban sikeresen teljesíti a CSISZ szlo­vákiai kongresszusa határoza­tát. Ebben a járásban majdnem 170 fiú és leány vállalt munkát az állattenyésztésben. Az EFSZ-ek alapszabályai is hangsúlyozzák, hogy fokozot­tabb mértékben kell törődni a szövetkezetekben a fiatalok helyes elosztásával, munkacsa­patokat kell szervezni, de ter­mészetesen csak ott, ahol erre megvannak a megfelelő feltéte­lek. Sok esetben, amikor nem volt elegendő fiatal munkacsa­pat szervezésére, olyan fiatalo­kat is beszerveztek, akik külön­ben fontos helyen voltak be­osztva, mint például az építke­zésnél. A fiatalokat a mezőgazdasági termelésben mutatkozó szük­ségletek szerint kell elosztani és ügyelni kell arra, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon mind a növény- termesztésben, mind az állatte­nyésztésben, tehát minden fon­tos részlegen kellő számú fiatal dolgozzon. A meliorációs építkezés Szlovákiában az idén valóban fellendült, és oda irányul, hogy az egyes körzetekben komplex módon oldhassák meg a mezőgazdaság kérdé­seit, és lényeges mértékben javítsák és szélesítsék ki a termőföldek területét. Megkezdik a Csilizköz víz­gazdasági viszonyainak ren­dezését és a Kis Duna sza­bályozását. A középszlová­kiai síkságon is fokozottabb mértékben hajtják végre a talajjavítási műveleteket, Zohor környékén kiépítik a levezető csatornák hálóza­tát. Madunicén pedig felépül az első öntözési hálózat. Ezenkívül helyi jelentőségű vízgazdasági építkezések ké­szülnek. A mező- és erdőgazdasági talajjavítás terén komoly terveket teljesítenek, az 1959-es tervek szerint 113 millió koronát ruháznak be ilyen célokra. Az állami gaz­daságok a tervek szerint 30 millió koronát fektetnek a vízgazdasági akciók keresz­tülvitelére. Erdőtechnikai talajjavítási műveletekre 7 millió koronát fordítanak és 72, 200 000 korona kölcsönt kapnak. Ebből a munkálatok 15.5 százalékát társadalmi munkával végzik el. Az álla­mi gazdaságokon összesen 37 vízgazdasági akciót haj­tanak végre, összesen 3750 hektár területet vízteleníte­Otrokovicén a SVIT üzemben az újonnan épített biltan és színtan-üzemben, ahol a szük­séges rozsdamentes csövezetet külföldről kellett behozni, most új anyagból készült csövezettel dolgoznak. Václav Kresta, a gottwaldovl Svlt n. v. fiatal ter­vezője Stal nevű üvegcsövezet­tel kísérletezett és az eredmé­nyek tökéletesen kielégítők. A fiatal újító a legjobb ifjúsági újítók sorában helyezkedett el. Javaslata 21 280 korona megta­karítást jelent. nek és 220 hektáron öntöző­csatorna-rendszert létesíte­nek. Az EFSZ-ek 169 akciót indítanak, összesen 7543 hektár területet lecsapolnak, és az öntözési csatornák há­lózatát 802 hektár területen építik ki. A kisebb talajja­vítási munkálatokat csakis a kerületi mező- és erdő- gazdasági talajjavító válla­latok végzik. Brigádmunka útján az ifjúság is nagyobb mértékben veszi ki részét a talajjavítási munkálatok­ból. A fiatalok igyekezete oda irányul, hogy ezek a munkálatok még ebben az évben meghozzák a várt eredményt. Az öntözőcsatorna hálóza­tok kiépítése terén is mesz- szemenő intézkedések tör­ténnek. Szlovákiában a múlt évben 26 900 hektár terüle­tet öntöztek és 1959-ben már 37 800 hektár területet akarnak öntözni. Szlovákia 1959-ben 633 öntözőberendezést kap és ezekkel 10 826 hektár terü­let öntözhető. Felhasználják az egykori rizsföldek .öntö­zőberendezéseit, a patakokat és más lehetőségeket is. A helyi lakosságon, de elsősor­ban a falusi ifjúságon múlik, hogy ebben az évben kiszé­lesítsék az öntözöcsatornák hálózatát. STEFAN FQJTIK, mérnök Önkiszolgálás Lassanként már megszokjuk, hogy az üzletekben majdnem mindenütt bevezetik az önkiszol­gálást. A bratislavai kerületben már nemcsak az élelmiszerüzle­tekben, hanem az ipari cikkeket árusító üzletekben is folyamato­san bevezetik az önkiszolgálást. Különösen a Ruhaüzem n. v. igyekszik meghonosítani ezt a modern eladási módot és tavaly vezette be a „szabad válogatás" rendszerét. Az elárusító helyeket az áru­cikkek szerint osztották fel, úgyhogy ma már vannak olyan speciális üzletek, ahol csak mé­terárút, bútort, textilt, női vagy férfi, gyermekfehérneműt áru­sítanak. Az év végéig Bratisla- vában már nem lesz egyetlen­egy olyan konfekció üzlet sem, ahol az elárusítók a megszokott pultok mögött állnának. Most olyan kalapüzleteket is rendez­nek be, ahol szabadon lehet vá­logatni. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez az eladási rendszer sokkal jobban megfe­lel a mai embernek, hiszen az árut maga válogathatja ki, ide­je van arra, hogy alaposan meggondolja, mit akar és arra is alkalma nyílik, hogy össze­hasonlíthassa a minőséget és kísérőjével tanácskozzon. A vá­sárlónak alkalma van szétnézni és azt veszi meg, amire valóban szüksége van, ami tetszik neki és nem azt, amit az elárusító felkínál és amire rábeszéli. Éppen ezért manapság már ritkán fordul elő, hogy valaki a megvett árut visszacserélje vagy mint hasznavehetetlen dolgot a szekrénye aljára bosz- u&aa tlrakttcesM. Ez az eladási rendszer, amint azt a kimutatásokból látjuk, nagyon bevált, mert az üzletek is sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Bratislavában például, amióta a textilüzletek­ben bevezették a „szabad vá­lasztás“^, az üzletek lényege­sen' túlteljesítik az eladási ter­vet. Az emberek sokkal szíve­sebben vásárolnak a szépen berendezett üzletekben, ahol kedvük szerint szolgálják ki magukat és nincsenek kitéve az elárusítók kényekedvének. Ter­mészetesen nemcsak arról van szó, hogy az üzlethelyiségekből eltávolítják a régi pultokat, ha­nem átszervezik az elárusítás lebonyolítását. Az üzletekbe sokkal több áru jön eladásra, sokkal gazdagabb a választék, a vásárlóközönség jobban meg­ismerkedik az árucikkekkel, alkalma van állandóan szemmel tartani a divatot, mivel a kira­katokat nagyon gyakran változ­tatják. Ma szívesen vásárolnak az emberek, sokkal fejlettebb az ízlés és mivel az árucikkek ki­vitelezése javul, az ízlés is kifi­nomodik. Lassanként már nem lesz különbség a falusi és váro­si vásárló között és senkire se lehet „rátukmálni“ valamit. Minden vásárló azt veszi, ami neki tetszik. Bratislavában eddig már negyven önkiszolgáló textilüz­let létezik és az év végéig nyolcvanháromra emelik fftl uámukal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom