Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-27 / 43. szám

Ä rjazani kolho­zok és szovho- zok három év alatt teljesítik az állattenyész­tésre vonatkozó hétéves tervet. A rjazani kör­zetben 200 000 nő aláírásával levelet írtak Hruscsov elv­társnak, amely­ben arra kötele­zik magukat, hogy az állat- tenyésztésre vo­natkozó hétéves tervet három év alatt végzik el. Képünkön Hruscsov elvtárs a Kremlben üdvözli R. M. Kovrovovát, a Kommunista Munkaérdemrenddel kitüntetett fejönöt, aki a rjazani nők levelét adta át. A Komszomo! életéből De Gaulle elszigetelődése Bár kissé korainak véltem az érdeklődést az idei oktatási év menetéről, eredményeiről, de bíz­tam utam sikerében. Igaz ugyan, hogy nem véletlenül esett vá­lasztásom Ruzotnberokra, de mégis ... Nem bólogató János­ként, de nem is csak a hibát ke­resve jutottam be a járási tit­kárság ajtaján. Kocis és Fides elvtársakkal persze először is d múlt évről kezdtük a beszélge­tést. De nem akarok egyoldalú lenni, azt sem akarom, hogy ta­lán könnyen befolyásolhat ónak vádoljam magam később. Ezért nem hivatkozom sem Kocis, sem pedig Fides elvtársra. Csupán az alapszervezetekre, a tőlük ka­pott, pecsétjükkel ellátott, elnö­kükkel és politikai jelelösükkel aláírott levelekre. A sorrenden azonban így sem változtatok. A múlt évvel, illetve egy értékelő levélrészlettel kezdem. A „Tanulunk a pártról“ körnek 22 hallgatója volt. A kört Kos­tái Ludovít vezette, segítője Má­ria Karasová volt. A kör munká­jában a beszélgetési formának adtunk előnyt. Az egyes téma­köröket különböző kérdésekre osztottuk fel és így a hallgatók­nak otthon bőven volt idejük két hét alatt a felkészülésre. A vitát a kör vezetője irányította. A legfontosabb problémákat külön megvilágította. Alkalomadtán felolvasásokat tartottunk. Ez nagy segítséget jelentett szá­munkra. A kör tagjai rendszere­sen kéthetenként találkoztak. A kör munkája iránt nagy ér­deklődés mutatkozott. Minden egyes tagja saját elhatározásából lett aktívvá. Szervezetünk többi tagja más oktatásban részesült. Elenyésző azoknak a száma, akik semmilyen kört ne látogattak volna. De bevezetőként ennyi is elég. És miután az előttünk heverő levelek közt több hasonlóra is ráakadtam, akaratlanul is az idei oktatási évre vonatkozó levelek után kezdtem kutatni. Nem nagy fáradságomba került az ilyen le­velek elöhalászása sem. E levelek ugyan nem hosszúak, de annál tartalmasabbak. A stankovaniak például többek között ezt a hírt küldték a járásnak: A pápai szék beszüntette a Franciaországban működő úgy­nevezett munkáspapok intézmé­nyét. Ezek a fiatal francia pa­pok arra határozták el magukat, hogy mint munkások fognak élni és dolgozni. Röviddel ez­előtt az egyházi hivatalok azt követelték, hogy ezek a papok csak néhány órát dolgozzanak az üzemekben, most azonban a pápa egyenesen betiltotta mű­ködésüket, A határozat rávilágít az egy­ház politikájára és megmutatja, hogy milyen eszközökkel küzd a munkásosztály ellen. „A szentszék“ — fejti ki a hatá­rozat — arra a megállapításra jutott, hogy az üzemekben és a műhelyekben végzett munkát sehogyse lehet összeegyeztetni a papok életével és kötelessé­geivel. Az indokok valóban so­katmondók. „Az üzemekben a ★ A SZOVJET ÜRRAKÉTASIKEREK TITKA: amatematikatudomány fejlettsége Dr. Lefschetz, az egyik leghí­resebb amerikai matematikus, a príhcetoni egyetem nyugalma­zott matematikatanára kijelen­tette, hogy a szovjet űrrakétá- sok teljesítményei azért szár­nyalják oly messze túl az ame­rikai teljesítményeket, mert a szovjet matematikatudomány legalább tíz-tizenöt évvel meg­előzte az amerikait. „Az oroszok előbb terveznek, aztán építenek, mi viszont előbb építünk, aztán robbantunk és csak végül ter­vezünk“ — mondotta. — A szovjet tudósok rendkívül elő­rehaladt matematikai tudomány segítségével magyarázzák a fi­zikai testek, a rádióhullámok, elektronikus részecskék, stb. mozgását s mindig előre - mielőtt még a rakéták építésé­hez hozzákezdenének — meg­oldják a rakéták irányításának, célzási pontosságának és stabi­litásának összes problémáit. levolek Szervezetünknek 30 tagja vem. A két körben, melynek 40 tagja van, a pártról tanulnak. A „Világ térképe felett" körbe 10 fiatal jár. Négyen pedig pártoktatás­ban részesülnek ... így tudtam meg aztán azt is, hogy a ruzom- beroki ipariskolán Túrikon és a rybárpolei textilüzemben is meg­kezdődött az oktatási év. Helytelen lenne azonban csak a levelekre hivatkozni. A rybárpolei textilüzemben több fiatallal el­beszélgettem, még mielőtt Che- benovával, a CSISZ titkárával ta­lálkoztam. — Ez idén nemcsak a körök hallgatóinak a száma bővült, de több körünk is van — ezt mondta Emília Okuliárová is, mielőtt még a brigádjáról be­széltünk volna. És miután Che- benová arról beszélt lelkesen, hogy a tavalyi húsz kör helyett ma már harminc ifjúsági kör működik az üzemben, úgy gon­doltam, hogy mégsem korai az érdeklődésem Ruzomberokon. Sőt a legjobbkor érkeztem. így talán megkérdezhetik mások is a stan- kovaniaktól: hogyan is tehetsé­ges az, hogy egy CSISZ-szerve­zetnek csak harminc tagja van és mégis képes 3 politikai kört alakítani 50 taggal. Azt hiszem érdekes választ kapnak majd. Hadd forgassunk tovább csak a jegyzetfüzetben, mit is mond még a CSISZ titkára, Chbenová és Okuliárová, a brigádvezető az oktatási év gyakorlati eredmé­nyeiről. Azonban most is akár­csak Koőis és Fides elvtárs ese­tében ragaszkodom álláspontom­hoz. Végigsétálok a műhelyeken, a folyosókon és addig járok, még csak meg nem találom mind a 12 ifjúsági brigád nevét, melyek a Szocialista Munkabrigád címért versenyeznek. Nézem a tablókat, olvasom a neveket. Van olyan, akinek a neve kétszer is a sze­membe tűnik. Egyszer a brigád névsorában, máskor a színjátszó körben tűnik fel ugyanaz a név. Nem sok ez — vetem fel a kér­dést Emília Okuliárovának is ve­le kapcsolatban. — Május elseje óta, miután IS tagú brigádunk elnyerte a Szocialista Munkabri- gafl címet, még inkább kedvünk támadt... meg aztán nemcsak munkából él az ember, —nyd— papok könnyen a környezet be­folyása alá kerülhetnek. A „dolgozó pap" akarva nem akar­va rákényszerül arra^hogy úgy gondolkozzon, mint munkatár­sai, így tehát könnyen eltéve- lyedhet és belekeveredhet az osztályharcba”. Hogy a pápai szék miért kel ki olyan élesen a francia papok ellen, annak megvan a maga története. A francia püspökök amikor megállapították, hogy a munkásosztály zöme elvész az egyház számára, a második vi­lágháború után érdekes kísér­lettel próbálkoztak: az üze­mekbe papokat mint munkáso­kat küldtek ki. Itt találjuk meg a „munkáspapok“ eredetét. MEGNYERTÉK ŐKET AZ OSZTÄLYHARC SZÁMÁRA A vallás és a munkásosztály összeütközéséből a munkásosz­tály került ki győztesen. A pa­pok, akiket így kiküldtek a nép közé, a valóságban igazi mun­kásokká váltak és részt vettek a munkásosztály harcában. Me­gint beigazolódott a marxista tétel: a lét határozza meg a tu­datot és nem fordítva. 1954-ben az elszenvedett ve­reségből a Vatikán levonta a következtetéseket. Irányelveik szerint a francia püspökségek A MUNKÁSPAPOKNAK ELRENDELTÉK, hogy csak kisebb műhelyekre terjesszék ki tevékenységüket, ahol az osztályöntudat gyen­gébb, mint a nagy üzemekben, egyidejűleg betiltotta a szak- szervezetekben kifejtett tevé­kenységet is. 1954. február 3- án 73 munkáspap — a három­negyed része azoknak, akik munkáspapságot vállaltak - Feltin párizsi bíborosnál tilta­kozott az intézkedések ellen. A kísérlet sikertelensége után Happulic francia püspök 1955. november 16-án kifejtette az egyház osztályellenes, kommu­nistaellenes állásfoglalását: „Az egyház jól tudja mit akar: Pavlov elvtárs a Komszomol első titkára október 21-én a Komszomol plenáris ülésén be­számolt a Komszomol-szerve- zetek tevékenységéről és a munkás-, valamint a földműves ifjúság kulturális színvonaláról. A Komszomol teljesíti és foly­tatja azoknak a kötelezettsé­geknek a teljesítését, melyeket a Komszomol XIII. kongreszu- sán és a Komszomol KB IV. ple­náris ülésén fogadtak el. Az Ígért nyolc Martin-kemence he­lyett kilencet adtak át a terme­lésnek és három Martin-kemen­ce helyett nyolc kemencében kezdtek termelni. Továbbá nyolc kokszoló üzemet és tizenegy hengerelt utat készítettek el. A komszomolok 5.5 millió tonna ócskavasat gyűjtöttek össze. Több mint másfél millió fiatal munkás a tervezett idő előtt érte el a munkatermelékenység emelését. A Komszomol ifjúság nagy sikereket ért el a mező­gazdaságban is. ahová a Kom- szotno! XIII. kongresszusa hatá­rozatának értelmében több mint 600 000 fiatalt küldtek. Pavlov elvtárs továbbá beszá­molt arról, hogy mind az Ipar­ban, mind a mezőgazdaságban több mint. 150 000 kollektíva áll versenyben a Kommunista Mun­MEG AKARJA KERESZTELNI A MUNKASVILAGOT. Ez azt jelenti, hogy az egyház­hoz akarja csatolni és arra kí­vánja kényszeríteni, hogy a tár­sadalmat ne a marxista szel­lemben értelmezze­Röviddel de Gaulle hatalom- rajutása után Franciaországban az egyház vezetői azt hitték, eljött az ideje annak, hogy ak­tívan támogassák Franciaor­szágban az egyház politikáját. A munkáspapokkal való kísérlet megfelelt a baloldali katoliku­sok liberális illúzióinak, akik őszintén kívánják a munkásosz­tállyal való szövetséget. El­mondhatjuk, hogy Franciaor­szágban sok ilyen katolikus él. A katolikus munkásmozgalom országos konferenciáján 1959 májusában Marius Chiral szó­nok beszédét így zárta le: „A kis- és nagyüzemekben dolgozó papok, akik teljes műszakban dolgoznak, egy sürgős misszio­nárius felhívásnak tennének eleget.“ A munkáspapok kül­döttsége Rómában nem talált megértésre, XXIII. János pápa határozottan elutasította kérel­müket. VAJON LIBERÁLIS PAPA-E XXIII. JÄNOS? Az új pápa politikáját hatá­rozottan nem lehet liberálisnak nevezni. Folytatja az egyház régi politikáját, ha közben igyekszik is alkalmazkodni az új helyzetekhez. Az új helyze­tet egyrészt a szocializmus és a munkásosztály győzelme je­lenti, másrészt pedig az afrikai és ázsiai országok nemzeti füg­getlenségért indított mozgal­mának egyre növekvő ereje. XXIII. János mint prelátus a felszabadulás után Franciaor­szágban járt, hogy megerősítse az ottani püspökségeket, ame­lyek a Vichy-i rendszerrel való kollaborálás éveiben igen ie- gyöngültek. kabrigád címért, és 300 000 fia­tal munkás küzd a Kommunista élmunkás címért. Kihangsúlyozta, hogy a kö­zépiskolai képzettség elsajátí­tására elsősorban az esti isko­lák állnak rendelkezésre. A hét­éves terv ideje alatt a városok­ban megkétszereződik az esti iskolák látogatóinak száma, a falusi esti iskolákat pedig tíz­szer annyi tanuló látogatja majd. Az iskolarendszerben be­állt változás nyomán megválto­zott a diákság összetétele is. A tanulóifjúság háromnegyed része már gyakorlati munkában tett szert tapasztalatokra. Hogy az ifjúság emelje a kul­turális és technikai színvonalát, a Komszomol KB á plenáris ülés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy az 1959 —60-as évben 15 — 20 000 komszomolt küldjön ki a könyvtárakba, ezek közül leg­alább 3 —4000-et a technikai könyvtárakba. A vitában részt vett J. Mak- sarov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa Tudományos Techni­kai Bizottságénak tagja, továb­bá A. Nyeszmejanov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak elnöke, V. Jeljutyin, a Szov­jetunió Főiskolai és Középisko­lai Ügyeinek minisztere. A pápa első tevékenysége ar­ra mutat, hogy nem hajlandó liberálisabb irányzatot érvénye­síteni az egyház politikájában. Az Osservatore Romano című lap 1959. április 14-én közölte a Szentszék nyilatkozatát, mely szerint megszigorítják a XII. Pius pápa által foganatosított komunistaellenes intézkedése­ket. 1949-ben XII. Pius pápa kijelentette, hogy nem lehet va­laki kommunista és katolikus. XXIII. János ezt a megállapítást nemcsak azokra vonatkoztatja, akik a kommunista szerveze­tekbe belépnek, hanem azokra is, akik a kommunistákkal ősz- szeköttetésben állnak. AZ EGYENLŐTLENSÉG - ISTENI TÖRVÉNY' 1959. május 1-én XXIII. János a dolgozók figyelmébe ajánlot­ta az egyház tanítását és arra a veszélyre hívta fel a figyel­met, hogy „ne fogadjanak el bi­zonyos tanításokat, melyek csak azért, hogy az emberek között kikényszerítsék az igazságot, annak a szükségességét vonják maguk után, hogy olyan szemé­lyekhez kapcsolódjanak, akik kételkednek isten létezésében." A pápa arra emlékeztet, hogy az, aki kételkedik a társadalmi osztályok különbözőségében, az tagadja a természeti rendet. Kihangsúlyozza, hogy az embe­rek közötti egyenlőtlenség is­teni törvényen alapul. Mint kö­vetendő példát Adenaunrnek a Német Szövetségi Köztársaság­ban uralkodó rendszerére mu­tat rá, amely tökéletesen az egyház szociális és politikai ta­nításaiból indul ki. A fentiekből látjuk, hogy mi­lyen „ördögi" tanítás lehet s marxizmus, ha a pápai encik- likákban is befurakodott, Abból, hogy a pápa betiltotta a mun­káspapok működését, azt lát­juk, hogy félt a környezet be­folyásától. Ezzel a pápa rávilá­gított a marxi tétel igazságára: a lét határozza meg a tudatot és nem fordítva. Bonaparte Napóleon egy na­pon összehívta vezető embereit és így szólt hozzájuk: „Ezentúl nem ölünk meg. senkit, nem börtönzünk be senkit.... tár­gyalni, meggyőzni fogunk..." Éppen De Gaulle, akinek ural­kodó gondolata Napóleon, mesé­li ezt az anekdőtát, hozzáfűzve hamis szerénységgel „ .. bizo­nyos, hogy nem vagyok Napó­leon, de én is azt mondom: ezentúl nem fogunk ölni, nem fogúnk bosszút állni... “ A sajtó hasábjain indult út­jára ez az anekdota, mely a gondterhes francia polgárok megnyugtatására volt szánva, mert most már mindenki tuda­tában van a helyzet súlyosságá­nak. Tenni kell valamit, ha még idő van rá! — ezt hallani min­denütt. Franciaország benne van már a tragikus nemzetközi elszigeteltségben és kérdés, módjában lesz-e még helyreál­lítani az algériai harctéren ala­posan megtépázott erkölcsi te­kintélyét, visszaszorítani a már alig-alig leplezett fasiszta meg­mozdulásokat. Franciaország vádlottként ott áll a világ köz­véleményének törvényszéke előtt és a vádat nem kisebb emberek mint Ike Eisenhower és Nikita Hruscsov képviselik. Franciaország ma az egyetlen ország a világon, ahol intézmé­nyesítették a kínvallatást, egy ország, ahol egy új Gestapo, a titokzatos DOP van működőben, olyan testület, amelynek mo­dern „terror-technikusai“ van­nak. Mire való mindez, kérdi a francia kispolgár? De hasonló kérdést tesznek fel már maguk­nak a francia „nagyság“ szerel­mesei is, akik eddig illúziókból táplálkoztak és igyekeznek őket mindenféle módon fenntartani. A francia községek, városok be­járatánál nagy márvány kettős­kereszteket állítottak fel, ame­lyek a misék és egyéb vallásos ceremóniák idejét és helyét hir­detik: a francia polgárnak imá­ra, De Gaulienak pedig az egy­házra van szüksége, az egyház­nak pedig csak kívánnia kell és kívánságai teljesülnek .. De Gaulle ismét Algírban volt, azzal az állítólagos szándékkal ment oda, hogy engedményeket fog tenni, békét fog teremteni Ezentúl nem nyaktiló alá viszik az elítélteket, hanem agyonlö­vik őket. Holttesteik a nyilvá­nos tereken ki vannak állítva most már fejjel a nyakukon: miként látjuk, a helyzet „lénye­gesen" javult. Az Egyesült Államok bizal­matlanul viseltetnek De Gaulle javaslataival szemben. Az ame­rikai külügyi hivatalban kifeje­zésre juttatták az Egyesült Ál­lamoknak azt a kívánságát, hogy Algírnak olyan alkotmányt kell kapnia, melynek értelmé­ben Franciaország szövetsége­se — nem pedig kiegészítő ré­sze lesz. Debré francia minisz­terelnök nemrégen még a szö­vetségesektől a francia Afrika- politikának fenrítartás nélküli támogatását kívánta. A válasz nem volt éppen hízelgő: a fran­cia kormányfő úgy látszik a fel­hőkben tartja fejét, mert nem látja az adottságokat. Vezető amerikai kormányférfiak pedig minden kétséget kizáróan ama nézetüknek adtak kifejezést, hogy az algériai felkelésnek, hasonlóan az utolsó 50 év felke­léseihez, csak akkor lesz vége, ha a francia kormány is megta­nulja azt a leckét, amit Nagy- Brittania kénytelen-kelletlen szintén már megtanult, hogy t. í. e! kell ismerni a felkelők kö­veteléseinek jogosságát és ko­molyan tárgyalni kell velük, il­letve az algériai felszabadul» kormányával. Az idő sürget. Ha De Gaulle nem akarja katasztrófába ker­getni a francia nemzetet, keres­nie kell az utat, hogy kikerül; jön a már szinte kibogózhatat­lannak látszó szituációból. Ed­digi politikája után bizony sú­lyos döntésekre lesz szükség Csak akkor lesz nagy államférfi, ha nem fog tőlük visszariadni. Ro A csehszlovákiai dolgozók 15 tagú küldöttsége Bedrlch Ko- zelka, az FSZM KB titkárának vezetése mellett a Kínai Nép- köztársaságban felkereste a Kuhsing szövetkezetei. Képün­kön Kozelka elvtársat azon a kiállításon látjuk, amelyet a kínai szövetkezet a gazdag ter­més begyűjtése alkalmából ren­dezett. A szovjet tudósok nagy gonddal vé löruházaíokat készítenek elő az űrrepülés céljaira. Képünkön t. A. Arapovová laboráns­nő megfigyeli a védőruházatba öltözött A. Grocsev elvtársat Liberális lett a pápa? A trencséni V. Siroky Üzemben a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 42. évfordulója tiszte­letére 28 kollektív és 1215 egyé­ni kötelezettségvállalást tettek. A Május 1. ifjúsági műhely ver­senyben áll a Szocialista Mun­kabrigád címért. A műhely egyik legjobb dolgozója Anna Ondiso- vá, aki a kiváló munkáért ér­demrend tulajdonosa, mellette Ludmila Gasparovát, az ifjúsági műhely vezetőjét látjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom