Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-06 / 40. szám

Az elmúlt napok eseményei után Pekingre fordult a nem­zetközi érdeklődés fényszórója. Fokozza a figyelmet az itteni ünnepségek iránt,.hogy közvet­lenül amerikai útja után ide­érkezett Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke és baráti beszélgetéseket folytat a másik szocialista nagyhatalom vezetőivel. Első nagyobb jelentőségű megnyil­vánulása a pekingi ünnepi fo­gadáson volt, ahol Csou En- lajjal együtt beszédet mondott. A nyugati sajtó is felhívja a figyelmet a szovjet kormányfő pekingi látogatására. A Daily Expres elismerő hangú vezér­cikkében azt Írja, hogy a világ szeme mindig ugyanarra az emberre szegeződik: Hruscsov- ra. Washingtonból Moszkvába, majd innen a kínai fővárosba utazva, a kitartás és rugalmas­ság hatalmas csodatettét vitte véghez, hogy megmutassa: a diplomácia kulcsa a legmaga­sabb színtű közvetlen szemé­lyes tárgyalás — állapítja meg az angol lap. A News Chronicle diplomáciai tudósítója is csodá­lattal állapítja meg, hogy a szovjet kormányfő hasonlítha­tatlanul gyorsabban dolgozik, mint bármely más közéleti ve­zető. Egyébként a Hruscsov-Elsen- hower találkozó utóhangjai mindinkább a közelgő csúcsér­tekezlettel foglalkoznak. A Dai­ly Telegraph most már bizo­nyosra veszi, hogy a nemzet­közi találkozók és megbeszélé­sek egész sorozata kezdődik, amely a meghatározatlan jövő­be nyúlik majd. Évenként való­színűleg két vagy három csúcs- találkozó lesz. A Pravda szerdal vezércikké­nek megállapítása: „A jóakara- tú emberek remélik, — írta • lap — hogy Eisenhower elnök­nek a mai nemzetközi helyzet értékelésében megnyilvánuló államférfiúi bölcsessége köve­tendő példa lesz más nyugati politikusok számára is. Százezrek iskolája (Folytatás az 1. oldalról) Az 1958—59-es oktatási év­ben Szlovákiában összesen 6930 kör működött, ezeket 135 774 fiú és leány látogatta és a párt­oktatási év keretében 40 573 fiatal mélyítette el tudását. Ezenkívül 5942 tag látogatta a dolgozók esti iskoláját és kü­lönböző tanfolyamokat. A CSISZ járási iskoláit 1692 funkcioná­rius látogatta. Igen kedveltek az ifjúság kö­rében a párttagokkal, valamint a nemzeti felszabadító harcok résztvevőivel, továbbá a nemze­ti bizottságok tagjaival és gaz­dasági dolgozókkal folytatott beszélgetések. Ezek hozzájárul­tak ahhoz, hogy az ifjúság még szorosabban felzárkózott a párt­hoz és az üzemekben, a falvak­ban, az iskolákban alaposan ki­veszik részüket a problémák megoldásában. A CSISZ sok alapszervezetében állandósultak ezek az előadások és beszélge­tések és nagyban hozzájárultak az ifjúság neveléséhez. Különösen jő eredményeket értek el a szered!, somorjai és ólublói járásokban, ahol az ok­tatási évbe az összes C5ISZ- tag és fiatal bekapcsolódott. Kiindulva a CSKP XI. kong­resszusának és a CSISZ III. kongresszusának határozataiból, — amelyek fokozott mértékben kihangsúlyozták, hogy a CSISZ fő küldetése elsősorban az, hogy kommunista szellemben nevelje az ifjúságot, - rendkí­vül fontos, hogy a CSISZ új ok­tatási évének fokozottabb fi­gyelmet szenteljünk. Az oktatá­si év megszervezésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy alaposan ismerkedjünk meg a körök tevékenységével, kísérjük figyelemmel, milyen hatást gyakorol az oktatási év az ifjúságra, hogyan tükröződik vissza ez a hatás a fiatalok munkájában és gondolkodásá­ban. Ezt akkor érjük el, ha a CSISZ-alapszervezetek vezető­ségei és a járási vezetőségek minden tárgy átvétele után a propagandisták és a kör veze­tőinek jelenlétében külön kiér­tékelik a körök munkáját és a tagok részvételét. A CSISZ-szervek és szerve­zetek, valamint a funkcionáriu­sok aktívájának munkájában el­sőrendű helyet töltsön be az ifjúság körében végzett ideoló­giai munka. Ügy dolgozzunk, hogy a CSISZ oktatási éve az egész Ifjúságra kiterjessze befolyását és hogy a CSISZ politikai-oktató tevé­kenységével még hatékonyab­ban teljesítse a CSKP XI. kong­resszusán kitűzött feladatokat. Ezért az előkészületek idő­szakában alaposan használjuk ki a CSISZ évzáró taggyűléseit, a járási és kerületi konferen­ciákat. JAN BIELIK Nyikita Szergejevics Hruscsov családja körében: Balról jobb­ra; ülnek: Júlia (20 éves), a második világháborúban elesett Leonid fiának a lánya, Nyikita, (7 éves) Rada lányának a kisfia, Nyina Petrovna, felesége, Alinak: Alexej Adzsubei, Rada lányá­nak férje, az Izvesztyija főszerkesztője, Szergej, (24 éves) fia, mérnök, Galina, Júlia lányának a gyermeke, Júlia (41 éves) legidősebb lánya, vegyész, Rada (30 éves) lánya, biológus, Alekszej (5 éves) Rada kisfia, Jelene (21 éves) lánya, joghall­gató. A képről hiányzik Rada három hónapos kisfia, Ivan, aki akkor, amikor a képet készítették, éppen beteg volt. Nyina Petrovna Hruscsova sajtóértekezlete A washingtoni Blair House, ahol Hruscsov és kísérete was­hingtoni tartózkodása alatt az elnök vendégeként lakott, egy alkalommal a szovjet kormányfő felesége, Nyina Petrovna Hrus­csov« sajtófogadásának színhe­lye volt. A Reuter szerint „Hruscsovné könnyedén és mosolyogva felelt a sajtó munkatársainak — csaknem kéttucat újságírónő- nek — kíváncsi kérdéseire. Helyeselte a politikusok szemé­lyes találkozását, majd párhu­zamot vont a két ország asszo­nyai között. Azt mondotta, nem tapasztalta, hogy az amerikai nők bármiben is különböznének a szovjet nőktől, különösen, ami a szellemi képességeiket illeti. Hruscsov felesége ezután el­mondotta, hogy korábban ö vé­gezte a háztartási bevásárlást, házi munkára azonban nemigen jutott ideje, mert politikai gaz­daságtant tanított főiskolai hallgatóknak. Megjegyezte, hogy sok mezőgazdasági problémával ismerkedett meg, amikor nem­rég férjével együtt a Garst- farmra látogatott. Elmondotta, legjobban akkor örül, ha öt unokájával lehet és szívesen tölti szabad idejét kertészke­déssel. Tíz év (A Kínai Népköztársaság ünnepén) Északon láng gyűlt, messzesugárző, s égre röpült a csillagos zászló. Alája gyűltek mind a szegények,-■mert az a zászló volt az ígéret. Milliók vére piroslott rajta, milliók szíve meglobogtatta. Zuhogva zúgott messzi az ének, s így énekeltek mind a vitézek: „Hej, kommunárdok, fel, fel az élre, Kína jövőjét fessük az égre! Szuronyok ezrén győzelem fénye, szuronyok ezrén hazánk reménye. Mao Ce Tung-nak népe, rohamra, Csu Te szavára rajta csak, rajta!" S mozdult a sereg, indult le, Délnek, futott az ellen tenger vizének. Szaladt az ellen amerre látott, verték őket a hős kommunárdok. Tíz év előtte igy repült égve a piros csillag Kína egére. Ott lobog most már tízezer évig, benne a népnek szép hite fénylik. Az NKD jubileuma (Folytatás az 1. oldalról) titkára kijelentette, az a tény, német nép megalapozta a szó- a genfi konferencián cialista társadalmi rendszer ki- niindkét német állam képviselői építését, amely szabad fejlődést íelen voltak, azt jelenti, hogy a és boldog jövőt nyújt számára, nagyhatalmak de facto mindkét német államot elismerték és megtörtént az első lépés a két német állam közötti tárgyalás előkészítéséhez. Az NDK tekintélye európai és világviszonylatban is állandóan növekedik. Ezt a tényt kétség­telenül az is bizonyítja, hogy a külügyminiszterek genfi érte­kezletén részt vett az NDK kül- . „ ... ___. db.««», is . ,114,, nyilvánossá- gának fóruma előtt, és az egész Az NDK 10 éves fennállása német nép érdekét képviselte. Amint azt Walter Ulbricht Né­metország Szocialista Pártja Központi Bizottságának első Kiket ünnepiünk 1960-ban LEO NYIKOLAJEVICS TOLSZ TOJ, a nagv orosz író halálának zeneszerző születésének 150. évfordulóját; BOLYAI JÄNOS, magyar ma­tematikus halálának. 100. évfor­dulóját; ANTON PAVLOVICS CSEHOV, orosz író születésének 100. év­fordulóját; ROBERT KOCH, német orvos halálának 50. évfordulóját; DANIEL DEFOE, angol lró születésének 300. évfordulóját; ANDREJ RUBLJOV, orosz festő születésének 600. évfordu­lóját. 50. évfordulóját; MARK TWAIN, amerikai Író halálának 50. évfordulóját; BJÖRNSTJERNE MARTINIUS BJÖRNSON, norvég költő, író és drámairó halálának 50. év­fordulóját; DIEGO DE SÍLVA y VELAS­QUEZ, spanyol festő halálának 300. évfordulóját; ALFRED DE MUSSET, francia költő születésének 150. évfor­dulóját; következményeit és nemzetgaz­dasága rohamos fejlődésen ment keresztül. Az 1950 —57-es években az ipari termelés már 217 százalékra teljesítette a tervet. A társadalmi termelés emelésével egyidejűleg lénye­gesen emelkedett a lakosság életszínvonala. Az NDK az eu- ROBERT SCHUMANN,^ nőmet rópai ipari termelésben ma már az ötödik, világviszonylatban pedig a hetedik helyen áll. Az energiatermelés terén a szocia­lista tábor keretében a második helyet foglalja el. A világ bar­naszéntermelésének 50 száza­lékát termeli, gépipara rendkí­vül fejlett és azt az 1950-es évvel szemben 1961-ig négysze­resen megnöveli. A vegyipar­ban világviszonylatban a hete­dik helyen áll és az egy em­berre eső termelésben második helyen, közvetlenül az Egyesült Államok után következik. Az ipari fellendülés ütemét különösen a Szovjetunió segít­ségével, főként a petrochemia kiépítésével éri el. Figyelemre méltó a Német Demokratikus Köztársaság me­zőgazdasági fejlődése is. 1958- ban átlag 25.2 métermázsa hek­tárhozamot értek el. Az olyan fontos szükségletek terén, mint a vaj, cukor, zsír, már maga mögött hagyta a Német Szövet­ségi Köztársaságot, nem be­szélve az Ipari cikkek, fényké­pezőgépek, mosógépek szük­ségletéről. Amint tudjuk, az ipar kiépítése terén óriási kü­lönbség állt fenn az NDK és az NSZK területe között. Nyugat- Németország sokkal fejlettebb iparral rendelkezett, ma azon­ban az NDK átvészelte az ipari termelés kezdeti nehézségeit és egyes iparágakban maga mö» gött hagyta Nyugat-Németor- szágot. Nyugaton is már régen azt hangoztatják, hogy az igazi gazdasági csodát az NDK mu­tatta meg. Mialatt az NSZK je­lenleg gazdasági válsággal küzd, nem tudja értékesíteni a piacon a szén, acél és textil termelé­sét, az NDK a szocialista álla­mok támogatása mellett mér- földes léptekkel halad előre. MIKOR. OÖN EL A Kiválasztottak derékig le­meztelenítették testüket, szent dalokat énekeltek, s szenvedé­lyesen kérlelték a gúnyolódó hitetleneket: — Térjetek meg, amíg nem késő! Reszkessetek a végítélettől! — s amikor mindennek nem lett foganatja, a Kiválasztottak felgyújtottak egy házat, hátha ezzel jobban hathatnak a megátalkodott bű­nösökre. A „bűnösök" azohban agyba-főbe verték a Kiválasz­tottakat, gyújtogatőknak meré­szelték nevezni őket, s telefo­náltak a rendőrségnek. Igen, telefonáltak, mert mindez nem két-háromszáz, esztendeje tör­tént, hanem tavaly, egy kanadai faluban, ahol a világvég-váró duhobor-szekta hívei készülőd­tek a prófétájuk által megjósolt egyetemes atomhalálra. Vannak persze szelídebb vég- Itélet-várők, akik gyújtogatás helyett megelégednek a szolid jóslással. Az angliai Brixton- ban működő John Donegal tán- toríthatatlanul kitart amellett, hogy 1961-ben vége a világnak, míg valamivel engedékenyebb kollégája, James Burnett, aki a berkshirei Boyn Hill-ben mű­ködik, bibliai alapokon kiszámí­totta: 2953-ban befellegzik a Földünknek, tehát van még Idő a megt.résre. Mindeme nyilat­kozatok nem a brixtoni, illetve boynhilli tébolyda cellájában hangzanak el, hanem az illető úriemberek kényelmesen beren­dezett, modern jósdáinak író­asztalai mellől. Mindketten folytatói annak a prófétai szak­mának, amely évezredek óta oly sok ezer embernek adott ke­nyeret ... LUKACS evangéliumától NOSTRADAMUSIG Alig akad olyan vallás, amely valamilyen formában ne jósolná be a világ végét. A megfogal­mazás csaknem minden esetben azonos: égszakadás-földindulás, véget ér a világ, elérkezik az ítélet napja, a Hívők (ide be­helyettesítendő, hogy melyik vallás híveiről van szó) elnye­rik méltó jutalmukat, a Hitet­lenek (ide általában behelyet­tesítendő az összes többi vallás híve) pedig méltó büntetésüket. Különösen hatásos az a tanítás, amely a világvégének közeli határidőt szab, mert könnyebb betartani a vallási előírásokat, ha e földi siralomfészek már néhány esztendő múlva elpusz­tul, de ha ez a sors az ükuno­kákat fenyegeti, akkor a hívő bizony rámondhatja: engem nem fenyeget semmi, majd ráér az ükunokám hamut szórni a fejére ... Ez persze nagyon leegyszerű­sített megfogalmazás, de két­ségtelen tény, hogy a korábbi nagy társadalmi megrázkódta­tások, történelmi sorsfordulók mindenkor kitermelték azokat a kisebb-nagyobb jelentőségű vallásokat és szektákat, ame­lyek elkészítették a világvége pontos menetrendjét. A keresz­ténység is ilyen sorsforduló idején keletkezett, szorosan kapcsolódva a zsidó vallás Mes­siásváró — világvégváró hagyo­mányaihoz. A korai keresztények szentül hittek abban, hogy nem kell sokáig várni a Messiás-Krisztus újbóli megjelenésére, az utolsó ítélet napjára. Elég, ha elővesz- szük a Bibliát, s megkeressük Lukács evangéliuma 21. fejeze­tének 32. versét: „Bizony mon­dom nektek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind­ezek (értsd: világvége, utolsó ítélet) meglesznek". Jónéhány hasonló utalást találhatunk, több nemzedék tűnt le, de Krisztus ezeréves királyságának bejóslói sokáig tartották magu­kat. A korai középkorban alig akadt olyan nagy háború vagy pestisjárvány, hogy ne jelentek volna meg azok, akik a bibliai világteremtés időpontját alapul véve bejósolták a küszöbön álló végítéletet. A vallási fanatikusok és kö­zönséges csalók nagy táborában előkelő hely Illeti meg a XVI. században élt francia Nostrada- must, aki olyan ködös és zagy­va formában fejtette ki jósla­tait, hogy XX. századbeli ku­ruzsló kollégái ma Is kitűnően felhasználhatják, mondván: Nostradamus mindent előre Iá tott. Nézzük például a második kötet 91. számú jóslatát: Hajnalban nagy tűz világa éget, Északról jön villám és mennydörgés. Haldokló nyög és éhínség kerget, Kard, tűz, nyavalya és sáskaesés. Hát van ennél ideálisabb? Ezt rá lehet fogni az első világhá­borúra, a második világháború­ra, a harmincéves háborúra, a százéves háborúra — szabad a választás. Nostradamus egyébként szintén bejósolta a világ végét, de ezt is olyan zagyván, hogy Párizsban ölre- mennek ebben a kérdésben a csillagjósok, Christian Claude szerint 7000-ig kell várni erre az eseményíe, míg kolléginája, Maryse Lévy 1990-re teszi a sorsdöntő dátumot. WILLIAM MILLER ÉS DILIS ÄMOS Az Egyesült Államokban a múlt század első felében hatal­mas méreteket öltött a mille- rista mozgalom, amelyet 1832- ben alapított a parasztszárma­zású William Miller. Ez a moz­galom sem csak úgy önmagától jött létre. Az Egyesült Álla­mokban akkortájt még nem kezdődött meg a nagyarányú ipari fejlődés, a munkásokat 14-16 órán át dolgoztatták, s John Bristed, a szemtanú szerint sokan csak azért loptak. Hogy börtönbe kerüljenek, mert a börtönben jobb volt az élet, mint a gyárban. Miller tanítá­sainak magvai a nágyarányú elkeseredettség talajára hullva bő termést hoztak. A próféta, aki rendszeresen érintkezett istennel, 1843-ra bejósolta a vi­lág végét. Hívei fehér ruhában jártak, önmegtartóztató életet éltek, s imádkozással töltötték napjaikat. Amint azonban köze­ledett a bejósolt végítélet, a Boston közelében lévő központi imaház udvarán egyre több hívő adta át magát a földi örömök­nek, mondván, hogy később erre úgy sem lesz majd mód. Botrá­nyos orgiák közepette érkezett el a végítélet napja, a lángoló­szemű próféta, William Miller utolsó imára szólította híveit, amikor hirtelen kürtszó har­sam. Többen elájultak, egyesek mellüket verték, mások bűnös fejüket a porba dugva fetreng- tek a földön, s Miller mester sem tudta, hogy mitévő legyen. Erre megjelent körükben Dilis Amos (Crazy Amos), a falu bo­londja, aki már napok őta nem tudott aludni a szörnyű zso- lozsmázástől s elcsente a pos­tamester kürtjét, hogy megtré­fálja a miileristákat. — Nesze nektek az utolsó ítélet harso­nája, ha mással nem lehet el­hallgattatni titeket! Mondanunk sem kell, hogy Miller mozgalma szétpukkant, akár a léggömb, ha gombostűt szúrnak bele. Talán Millernél is jelentősebb próféta volt az ausztráliai Ben­jamin Purcell, aki a századfor­duló idején lépett fel, s akinek ma is vannak hívei. Purcel! nemes egyszerűséggel Benjámin Királynak, a Hetedik Prófétá­nak neveztette magát, s több évtizeden át jósolgatta a világ végét. Olyan vajpuha volt a szíve, hogy mindig megkegyel­mezett ennek a nyavalyás vi­lágnak, s eltolta az utolsó Ítélet napját. Az ügyes szélhámosok jó üz­letet látnak abban, hogy az elmaradott gondolkodású, hi­székeny, egy atomháborútól rettegő embereket világvégével, végítélettel riasszák. Ma már azonban egyre többen vannak és lesznek, akik az ilyen kisebb és nagyobb, nevetséges és veszélyes álprófétéknak azt a sorsot szánják, amely a gyúj- tőgatő duhoboroknak jutott osztályrészül. MAKAI GYÖRGY Ostoba rekordok I Harvey Scarborogh, Michi- j gan állambeli lakos a világ >; leggyorsabb zongora] át ékosá- ,! nak nevezi magát. Azt állítja, > ■ hogy 8 óra 22 perc alatt ,! 1 930 392 hangjegyet játszik )■ le. A csodálat valószínűleg hallgatóit illeti meg. j. A ricconiei Gina Martelli­> ■ nek sikerült a legnagyobb és ,: leghosszabb élettartamú szap- >■ panbuborékot ftíjnia. A kép- J | zödmény 72 centiméter átmé­> ■ rőjü volt és 12 percig lebe­gett a levegőben. >. Az olasz Tinó Roselli 99-es > cipőt hord, a Marseille-i Na- ltalie Thibault pirinyó dolgok­> ■ kai foglalkozik: sikerült bá- j' jós kosztümöket készítenie > egy bolhacirkusz számára. ! A norvégiai Florestában Kai >. Andersen 12 órán át ide-oda >■ lóbált egy négy kilogramm súlyú kalapácsot, Andersen > ■ egyébként fogorvos. j' Saint Trapézból érkezett 8 i- hír, ho'iy egy fiatal lány hét- J; ezer térdhajlítással világre- *- kordot állított fel. Legköze- >• lebbi célja tízezer térdJwjU’ * 'ás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom