Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-29 / 39. szám

Hruscsov elvtárs a San Francisco-! élelmiszeráruház „super market“ gyümölcsrészlegében Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára Hruscsov elvtársat Üdvözli az ENSZ épületében. Közé­pen Hruscsov elv­társ feleségét lát­juk. A világsajtó híreiből A világsajtó lelkesedéssel kommentálja Hruscsov elvtárs amerikai útját. Az indiai Na­tional Harold című lap a Hrus­csov és Eisenhower közötti beszélgetést a „legmagasabb szintű tárgyalás“ előkészítésé­nek veszi. A lap kijelenti, hogy Hruscsov „nyílt szívvel és jő szándékkal“ jött Amerikába. Ezért csodálatos lenne, ha az amerikai nép nem hinne Hrus­csov szavának. A dániai „Ny Dag“ c. lap írja: Egyre jobban megerősödik az a nézet, hogy a két nagyhata­lom között feltétlenül sor kerül a tárgyalásra és elkerülhető a háború, amely az egész emberiség vesztét jelentené. Hruscsov amerikai útja és Eisenhower útja a Szovjetunió­ba határozottan olyan egyez­séghez vezet, amely megalapoz­za a-szilárd békét. News Chronicle kifejti, hogy Hruscsov amerikai látogatása megnyitja a békés gazdasági versengés új korszakát. A „hi­degháború“ ütemét lefékezték, a fegyverekből majd ekét ko­vácsolnak. A belga polgárok a brüsszeli szovjet és amerikai követségen üzenetet adtak át Hruscsov és Eisenhower számára, amelyben kifejezésre juttatják azon kí­vánságukat, hogy a nagy talál­kozó végre biztosítsa „az em­beriség számára az örök békét“. Az üzenetet a szocialista szak- szervezetek, az ifjúsági szerve­zetek, a Frontharcosok és a Békeharcosok Szövetségének képviselői írták alá. Nyugat-német lapok a holdrakéta előtt és után DIE WELT, HAMBURG. 1959. IX. 11. ... Az Egyesült Államok nem­zeti presztízse forog kockán. Amerika nem szeretné megélni, hogy a huszadik század Kolum­busza vörös zászlót lengessen a világűrben... Hruscsov látogatását az Egye­sült Államokban a technikai sikerek sorozatéval készítik elő. A szovjet miniszterelnök úti­poggyásza, mely bevezetésképp interkontinentális rakétákat, másféltonnás szputnyikokat, kozmikus szondákat és bizo­nyára még vastagabb meglepe­téseket is tartalmaz, így lénye­gesen veszít majd súlyából. A szputnyikok technikai szelle­métől felrázva, Amerika fan­tasztikus rohammal hódította vissza az elvesztett területeket. DER TAGESSPIEGEL NYUGAT- BERLIN. 1959. IX. 11.: ... Amerikai szakemberek vé­leménye szerint a Szovjetunió még nem rendelkezik olyan inT terkontinentális rakétákkal, melyeket a hadsereg részére már bevetésre készen lehetne rendelkezésre bocsátani... Ez­zel a szovjetek évekig tartó fejlődési előnyét behozták ... DER TAG, NYUGAT-BERLIN, 1959. IX. 12.: — ...És csütörtökön (IX. 10.) az USA az első bevetésre kész interkontinentális Atlasz-raké­ta sikeres kilövésével behozta a szovjet rakétatechnika kez­deti előnyét. E gyors amerikai sikerek a nyugati világban nagy bizakodást idéztek elő... De nem előzi meg egy orosz az amerikai űrhajósokat?.,. Bizo­nyos jelek arra mutatnak. Míg az amerikaiak minden kísérlet­ről beszámolnak, az oroszok hallgatnak próbáikról. Ezért mindig számolni kell meglepe­tésekkel. HAMBURGER MORGENPOST, 1959. IX. 14.: Világképünk 24 órán belül teljesen megváltozott... A szov­jet diadalon túltenni nem lehet, legfeljebb csak az esetben, ha amerikaiak volnának az elsők, akik embereket szállítanának a Holdra. De az még amúgy is évekig eltart és Amerika talán akkor is elkésik. Az oroszok sikere nemcsak a tudomány és a technika mesteri teljesítmé­nye. Vitán felül politikai diadal is, mely lehetővé tette a holnap világűr-politikájában a szovje­tek elsőbbségét. GENERALANZEIGER, BONN, 1959. IX. 14.: Az amerikaiaknak nem kerül­heti el a figyelmét a holdvállal­kozás katonai jelentősége sem. Aki képes tonnányi súlyt a Holdra röpíteni és azt el is ta­lálni, annak ma már nem kerül különösebb megerőltetésébe komoly esetben New Yorkot vagy bármely amerikai íelhő- karcolós nagyvárost elárasztani ,Tökéletes gyilkosságé! akartam elkövetni j „Tökéletes gyilkosságot akartam elkövetni“ - ezt r mondta a jegyzőkönyvbe [ ^ a vizsgálóbíró előtt a 18 éves 'Buchholz nevű nyugat-né­metországi gyilkos fiú, aki e nyáron megmérgezte szü­leit. Saját bevallása szerint ehhez a megrendítő tetthez a bűnügyi regények olvasása késztette. A Telegraf című német lap részletesen fog­lalkozik az elrettentő esettel és megjegyzi, hogy nemcsak Nyugat-Berlint rendítette meg a fiatalkorú bűnözők számának félelmetes emel­kedése, hanem az egész vi­lágot. Nap mint nap újabb bűn­cselekményekről számolnak be a lapok. Nemrég történt, hogy Hannover mellett egy négy tagból álló banda meg­gyilkolta Robert Poock fake- reskedöt. A szerencsétlen I embert fadoronggal Jürgen Sommer fiatalkorú ütötte agyon, aki Strauss Bundes- wehrjében katona. ■ Sommert Roswita Dániel, az áldozat 16 éves hivatalnoknöje vitte rá a gyilkosságra. Nyugat- Berlin vezet a bűncselekmé­nyek terén a legtöbb esettel. i Nemcsak Németországban, Í hanem egész Európában. Most jelent meg az 1958-as év hivatalos statisztikája, melynek alapján kiszámítot­tuk, hogy minden 66-ik nyu­gatberlini lakos legalább egyszer már bíróság előtt állt. A leggyakrabban lopá­sok és csalások fordulnak elő. Az elmúlt évben Berlin városában 147 rablógyilkos­ságot követtek el. A Kurír című nyugatberlini lap sze­rint a rendőrség Berlinben 18 000 betörőt tart nyilván, ebből majdnem négyezer fiatalkorú. Az Egyesült Államokból < terjesztett gangszteriroda-} lom hatása alatt a fiatalok , szörnyű bűncselekményeket ( követnek el. Ugyanakkor, amikor a nyugat-németor­szági Marienfeldében a kül­földi menekültek tábora kö­zelében állati módon agyon­tapostak egy terhes asz- szonyt, az egyik amerikai iap képes oldalán megpil­lanthattuk az esetet igazoló felvételeket. Nyugat-Német- országban, de főként Berlin­ben, a kémszolgálat köz­pontjában százezres pél­dányszámban adják ki a ponyvaregényeket és az er­kölcstelen bujtogatö lapokat. Minden állam azoknak a feladatoknak teljesítésére neveli polgárait és főként a fiatal nemzedéket, ame­lyek megoldásra várnak. A gyilkosok kijelentései és a tragédiák sorozata, me­lyek a statisztikából tükrö­ződnek vissza, bizonyítványt nyomnak a nyugati uralkodó körök kezébe. A postás ufra mosolyog Egy koraősci napsütötte déle­® löttön a sasinkái postás különös mosollyal állított be Vráblikiklioz. Janát, az öreg Vráblik egyetlen serdülő lányát kereste. A lány persze nem volt odahaza, így hát a levél tartal­mával elsőnek a mama ismerke­dett meg, majd utána sírva jakadt és jó ideig tartott bizony, míg könnyei elapadtak. De az ebéd idejére, mint az rendes ház­nál szokás, összejött a család odahaza tartózkodó része. Az ötödikes kisfiú, a nösülés előtt álló traktoroslegény és maga az öreg Vráblik is hazajött munká­jából. Már úgy látszott, hogy az ebéd elfogyasztása a maga rend­je módja szerint megy végbe, amikor Vráblik mama nem tö­rődve a megszokott házirenddel hangos zokogással kitört — itt van te vén szamár a spekulációd eredménye — és férje elé dobta a nemrég kapott levelet. Az öre­get meglepte ugyan a váratlan fordulat, de azért nyugalmat erőszakolt magára és feltévé szemüvegét ~vlvasni kezdte a le­velet. Majd az utolsó betű elol­vasása után letette azt és egy kis szünet után így szólt Jana lányához. — Megvannak még az iskolai térképeid? — Igen, papa — szólt a lány, máris a szekrénynél termett és egy pillanat alatt apja előtt fe­küdt Csehszlovákia politikai tér­képe. A lány azonban élt a gyanúval, apja mögött maradt, aki egy kis dörmögés után máris szólította. — No látod. Akkor holnapután mész. Itt van Ktacany, a legkö­zelebbi állomás. Innen személlyel mész Zlate Moravcére, ott át­szállít a gyorsra és Zólyomig nem törődsz semmivel. A vonat­ban még Zólyom előtt ugyan megkérdezheted, hogy átszállsz-e majd, de én azt hiszem hogy az fölösleges. Ha így van, akkor Podbrezován kiszállsz és ott ér­deklődői végállomásod, Piesok jelöl. I ana már éppen válaszolni " akart apja tanácsára, ami­kor végképp kitört a családi vihar. A tűzhely felöl közeledett, majd lecsapott az apára. — Mit gondolsz, te vén szamár, azért nevelterp, hogy most csak úgy egyszerűen túladjak rajta? Mit akarsz belőle nevelni? Falu szé­gyenét? Szégyelheted magad. Azt hiszed, hogy minden úgy lesz, ahogy te gondolod? Majd adok én neked —, és felkapta fejken­dőjét, melyet csak az utcaajtó­nál sikerült kisimítania, s a ko­maasszony felt vette az útját. Nem tanácsért, hanem segítőtár­sért sietett, hogy a fokozódó harc számára végződjön kedve­zően. Az öreg Vrábliknak jól jött heves párja távozása. Távolléte alatt rövid házitanács kezdődött Jankához szólt először. Kitartót-e elhatározásod mel­lett? Apád vagyok, nehéz lesz a három év számomra is. De nem is a három évről van szó. Utána úgy sem jössz haza, mit is csi­nálnál ittnon. De kenyér lesz a kezedben. Saját magad ura leszel. De hagyjuk a három év utáni időt, az még úgyis messze van. Most nem is az a fontos, hanem itt van anyátok — és kö­rülhordozva tekintetét két fiú­gyermekén — hozzátette: mit csinálunk, ha hajthatatlan marad. Legalább a keresztanyátoknak tött, azonban szívesen emlékezik lenne több esze. Már úgyis csak az első tanoncnapjaira. Most már benne bízom. csak mosolyog az egykori prob­A vihar kicsúcsosodása azon- lémákon. Nevetve emlékezik arra ban egyre késett. Elmúlt fél óra, a napra, amikor először készült egy, de Vráblik mama csak nein szabadságra. De nem feledkezik jött. így hát volt idő bőven tak- meg azokról a könnyekről sem, tikai megbeszélésre, a támadás melyet akkor ejtett a gyorsvonat kivédését és Visszaverését illető- ablakában, amikor az Csehország leg. Mire nagykésön megjött feié robogott vele, végig a Ma­ci mama, így állt a hadihelyzet: éanyi állomáson, ahol egykori 4:1. Ráadásra a komaasszony is gyermekkori pajtásait is felis- setnleges álláspontra helyezke- merte. Ezek már csak kedves dett. Persze ezt is csak szolida- emlékek, melyeket jó felidézni, ritásból tette. Bensőjében azon- mosolyogni rajtuk, Akkor azok ban a komának adott igazat. voltak a problémák, most mások. így aztán nem maradt más Janka pénzkereső lett. Most hátra, mint a csomagolás és kapta kézhez első fizetését fel- közben egy-egy oktató szó, szabadulása Óta, mely kisebb fej­tanács, mindkét fél részéről, törést is okozott neki. A szala- A fiatalabb testvér, az ötödikes g0n ji$q korona díszelgett, de persze csak örült az egésznek. a boldog mámorban mégis talált Ügy vélte, hogy a jobbik falat megfelelő helyet számára. A há- ezentúl még nagyobb ívsz. Az rom év előtti nevezetes családi idősebb azonban már előrelátott, viharra gondolt és máris határa• Látogatásával biztatta húgát. zott. Az első fizetés az egész így jött el a várva-várt nap, családé. De nem az akkori had- Janka vonatra szállt. Persze nem csoportosulás, a 4:1 szerint osz- egyedül, mert amint visszaemlé- tóttá a jövedelmet, hanem kezik rá, idegességében még azt egyenlően és talán a mama szd- sem tudta, melyik irányba men- mára kedvezőbben, jen. A hlohoveci JNB dolgozója A mama egy abrosz garnitúrát kísérte el az újonnan sült esz- kapott és egy divatos blúzt. Az tergályos tanoncot, új környeze- öreg Vráblik zsebébe egy csinos tébe. Ez persze a mama gyözel- ezüst cigarettatárca vándorolt, me volt. ö maga nem bízott A testvérek sem maradtak ki saját magában, sem abban, hogy a részesedésből. De az új pénz- a könnyeit visszatartsa, az apát kereső magáról sem feledkezett viszont nem engedte lányával meg, ami érthető is, különösen menni, csak azért sem. egy csinos kislánynál, de róla P ersze mind ennek már há- ezzel kapcsolatban ne is szóljunk rom éve. Azóta sok minden többet. Munkatársaira, a lányok- megváltozott a világban, Vráblik ra, de különösen a fiúkra bízzuk mama is büszke lett lányára — jé vásárt csinált-e. Döntsenek egyedüli esztergályos SasinkovÓ- £s bizonyára az öreg postás ról. A 17 éves esztergályos lány, , .. , ...... aki nemcsak szakmát tanult, ha- « megfejtette a csomagok titkát. nem élettapasztalatokat is gyüj- -nyi­A baráti Kína nagy ünnepe A Kínai Népköztársaságot 1S$49 október 1-én, tehát tíz év­vel ezelőtt ■hirdették ki, A kínai nép azt a nagy ünnepet olyan sikerekkel ünnepli meg, mely­nek nincs is párja a történe­lemben. A tervek, melyek még tegnap szinte elérhetetlennek látszottak, ma már rég túlhala­dottak és helyükbe még-meré­szebb tervek jönnek. 1953-ban a Kínai Népköztár­saság hozzálátott az első ötéves terv megvalósításához. Tudatá­ban voltak annak, hogy egy komoly iparállam kiépítéséhez legalább 50 évre lenne szükség, ma pedig már nem is kétséges, hogy nincs messze az az idő, amikor Kína a legfejlettebb iparállamokhoz fog tartozni. 1962-ig már annyi acélt termel, mint amennyi ma Nagy-Britan- nia termelése, azaz 50-60 millió tonnát. A kínai mezőgazdaság is nagy sikereket ért el, a számadatok szinte szédületesek és nyuga­ton egyenesen csodának tartják. Hogy lehetséges, hogy a kínai kommunisták ilyen kiváló tel­jesítményhez vezették a töme­geket? Számunkra nem nehéz megadni a választ. Tudjuk, hogy elsősorban politikájuknak kö­szönhetik az eredményeket. Fejlődésük minden szakaszát szigorúan marxista-leninista alapon felépített tervek szerint érték el, helyesen tűzték ki feladataikat és a megoldás nor­máit. A Kínai Népköztársaság poli­tikája a szocializmus építésé­nek általános törvényszerűsé­géből indul ki és következete­sen számításba veszi az ország történelmi feltételeit. A kom­munista párt idejében kitűzte az ipar, kereskedelem és mező- gazdaság szocialista építésének feladatait. 1955-ben indult meg a mezőgazdaság szocializálása és néhány hónap alatt a föld­művesek túlnyomó többsége belépett az egységes földmü- vesszövetkezetekbe. A kapita­lista iparvállalatok nemzeti vál­lalatokká lettek az üzleteket is államosították. A következő lé­pést a népi kommunák kelet­kezése jelenti. A kommunák az egységes földművesszövetkeze­tek egyesítéséből keletkeznek, ezek eleinte elemi erővel min­den felső irányítás nélkül cso­portosultak, csak később vette át szervezésüket a párt. A szocialista építés sikerét a Kínai Népköztársaság továbbá a szocialista indusztrializáciő- nak köszönheti, amelybe a párt bevonta a földművesek töme­geit is. A, kínai falvakban az egységes földművesszövetkeze­tek pénzéből különböző kis- és középnagyságú üzemek épülnek. Azt a 10 millió tonna acélt, amely lehetővé teszi Kína szá­mára, hogy utolérje Nagy-Bri- tannia acéltermelését, több mint 10 000 kis- és középnagy­ságú kemencében olvasztják. Kína több mint 600 millió la­kossága aktivan bekapcsolódott az építésbe. A kínai nép sike­reinek óriási nemzetközi jelen­tősége van. További bizonyíté­kot nyújtanak arranézve, hogy a szocialista rendszer mennyire fölényben van a kapitalista rendszerrel szemben. A Kínai Népköztársaság, amely a Szov­jetunió mellett a második leg­nagyobb szocialista állam, szi­lárd bástyát képez az imperia­lista agresszorokkal szemben Ázsiában és az egész világon. A Kínai Népköztársaság nagy ünnepén dolgozóink és a hala­dás, a békés együttélés hívei lelkesedéssel köszöntik a hősies kínai népet, szövetségesünket és harci társunkat. Rendkívül nehéz, keserves év volt az idei sok százmillió ázsiai számára. A hatalmas kontinenst elemi csapások, ár­vizek, földrengések, tájfunok és aszályok valóságos sorozata sújtotta. Nagyon sok ember meghalt, az anyagi kárt pedig több mint egymülíárd dollárra becsülik. Dél-Kínában árvizek és áradások pusztítottak. Taj­vanon az egyik tájfun 21 em­bert, az egyik árvíz pedig 670 embert öit meg. Augusztus 15-én olyan földrengés volt itt, amelynek következtében 300.000 ember lett hontalan. Hongkong­ban is nagy károkat okozott a zuhatagszerű eső, hatvanötén haltak meg. A Fülöp-szigetek körüli vizeken hat hajó elsül­lyedt a tájfun miatt, köztük egy 100 utast száljltó gőzös. Japán is nagyon sokat szen­vedett az elemi csapásoktól. Az egyik Közép-Japánon végigszá- guldó tájfun egymaga 137 halá­los áldozatot követelt. Dél- Koreában a múlt héten is sokan meghaltak az árvíz következté­ben. A meteorólógüsok — az AP szerint — egyelőre nem tudnak magyarázatot találni az ázsiai földrészt sorozatosan sújtó ele­mi csapásokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom