Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-10 / 10. szám

Bratislava, 1959. március 10. VIII. évfolyam, 10. szám. Ára 60 fillér. Életszínvonalunk emelkedésének legmeggyőzőbb bizonyítéka A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA az en A nováki szénbánya dol­gozóinak március 3-án nagy ünnepe volt. A bányaipari dolgozók szakszervezetének szlovákiai bizottsága Prie- vidzán a Dominik Tuzincin élmunkás vezette ifjúsági kollektívának ítélte oda — Szlovákiában először a Szo­cialista Munkabrigád címét. Amikor a kollektíva kiváló teljesítményét értékeljük, nem feledkezhetünk meg azokról a kezdeti nehézsé­gekről, amelyek alatt ez a kollektíva elindult. Tuzincin munkacsoportja három évvel ezelőtt a legrosszabb mun­kahelyen, az 1421 sz. falnál kezdte meg működését, ahol senki sem akart dolgozni. A kollektíva Dominik Tu- zincínból, Goldberger Laco- ból, Ján Debnárból és Zoltán Valachból állt, akik mosta­náig is ott dolgoznak. A munkahelyen jól megfértek és munka után is együtt töl­tötték szabad idejüket. Olyan munkateljesítményeket ér­tek el, hogy egyik munka- csoport sem tudott hasonló eredményeket felmutatni. Dominik Tuzinőint és Laco Goldbergert a „legjobb dol­gozó“ címmel tűntették ki. A munkacsoport főként az­ért ért el olyan kiváló ered­ményeket, mert jól szervez­ték meg munkájukat és megvolt közöttük az össze­tartás. A munkacsoport min­den tagja igyekezett kiszé­lesíteni szakmabeli tudását és emelni általános művelt­ségét. Szigorúan elvetik az alkohol túlzott élvezetét, mert amint Dominik Tuzin­cin is mondja, az alkohol szüli a távolmaradásokat és a gyenge teljesítményeket. Képünkön Dominik Tuzincin a kitüntetett ifjúsági mun­kabrigád vezetője. MÁRCIUS 7-ÉN reggel ünne­pi hangulat uralkodott városa­ink és falvaink utcáin. A mun­kába siető emberek örömmel újságolták egymásnak a CSKP KB üléséről érkező nagyszerű híreket. A jó hír különösen gyorsan terjedt. így azután, amikor az első műszak meg­kezdődött, bizony már senki sem volt, aki ne tudta volna, hogy életszínvonalunk emelése útján március 8-a újabb határ­követ jelent. A NÉP életszínvonalának to­vábbi emelésére tett konkrét intézkedések a társadalmi fej­lődésünkben főleg a népgazda­ságunkban elért elvitathatatlan sikerekből erednek. A csehszlo­vák köztársaság gazdasági fej­lődése a szocialista világrend- szer többi országában elsősor­ban a Szovjetunióval folytatott sokoldalú együttműködésre épült. AZ ÁRLESZÁLLÍTÁS - az életszínvonal további emelése — teljes egészében visszatük­rözi hazánk dolgozóinak javas­latait, melyeket a CSKP KB le­vele megvitatása során adtak. Ez a legszebb bizonyítéka an­nak, mily nagy szerepe van a tömegeknek az ország irányí­tásában. Ezzel kapcsolatban Antonín Novotny elvtárs kijelentette: „Azt mondhatjuk, hogy a dol­gozók jó, tárgyilagos és kon­struktív indítványai jelentős segítséget nyújtottak munkánk­ban és nagyban hozzájárultak azon javaslatok végső megfo­galmazásához, amelyekről ma döntenünk kell... Megmutat­kozott, hogy azt a módot, ame­lyet a párt választott, a dolgo­zók melegen fogadták. így le­hetővé vált a nép részvételének további fokozása a fontos gaz­dasági és politikai kérdések megoldásában, az állami igaz­gatásban és irányításában.“ PÁRTUNK minden intézkedé­sének legmélyebb humanizmu­sát bizonyítja az a tény, hogy gondoskodásának középpont­jában a gyermekek és általában az ifjúság áll. Elsősorban a többgyermekes családok élet- színvonalának emeléséről van szó. MINDANNYIUNK szilárd meg­győződése, hogy az életszínvo­nal emelését szolgáló intézke­dések még jobban elmélyítik dolgozóink és ifjúságunk azon elhatározását, hogy mindenki munkahelyén fokozott öntudat­tal végzi el feladatait. A hagyományokhoz híven-fiatalos lendülettel A CSISZ SZKB ELNÖKSÉGE AZ IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉSEKRŐL Az elmúlt napokban a CSISZ SZKB elnöksége részletesen foglalkozott az ifjúsági védnök­ség! építkezésekkel. A Kelet­Megszokott reg­geli kép a fővárosi újságárusnál. Mi­közben a fiatal lány átszáll egyik villa­mosról a másikra, megveszi kedvenc újságját, mert ma az ‘ 'újságolvasás már úgy hozzátar­tozik a napi prog­ramhoz, hogy még a munka sem men­ne jól, ha útközben ét nem olvasná legalább a nagybe­tűs címeket. Mun­ka után pedig, ott­hon, kényelmesen elmerül a lap rész­letes olvasásába. Az újságolvasók táborának gyara­podását az bizo­nyítja a legjobban, hogy az újságok példányszáma ro­hamosan növek- 5zik, már igazán alig akad valaki, aki ennek a „szen­vedélynek" nem „hódol“. a<z> élsz'aká&fui w NEM TIPIKUS - DE NÉHA ELŐFORDUL Aranyásó-kombinát Az irkutszki nehézipari gép­gyárban elkészültek egy új, hatalmas úszó aranyásó-beren­dezésnek a tervei, A több mint kétszáz méter hosszú úszó gyár kotrógépekből, iszapoló beren­dezésekből, kiválasztó művek­ből és szállítószalagokból áll. A hatszáz literes puttonyos kotróberendezés ötven méter mélységig kotorhatja fel a fo­lyók medrét. A hatalmas úszó gyár meghajtó műveinek együt­tes kapacitása több mint hét­ezer kilowatt lesz. A berendezést teljesen auto­matizálják, s az egyes részle­gek munkáját központi diszpé­cserek televíziós készülékek segítségével is ellenőrizhetik. Az új berendezés tizenkétezer aranymosó munkáját helyette­síti Zúgva bömböl a vihar az éjben. Egy kis autó halad a göröngyös úton és egy ár­ván búslakodó tanya közelé­ben megáll. Magas, sovány férfi száll ki a kocsiból és a köveken botladozva közeledik a ház felé. Kalapját mélyen homlokába húzta. Gyanakvóan körültekint, megáll, majd elő­re siet. A ház kapuja előtt kissé tétovázik, azután lassan lenyomja a kilincset. A kapu zárva: az udvarban veszettül felugat a kutya. A férfi visz- szahököl, betántorodik a fal­mélyedésbe, ahol egy vödröt lök fel, amely csörömpölve ütödik az esőcsatornához. Fent a szobában apa és fia kártyáznak. Az apa hirtelen felkapja a fejét. — Hallottad a zajt? — Csak a szél ... — Nem. Most hallod, me­gint — pontosan az ablakunk alatt . . . A fiú felugrik, óvatosan el­húzza a függönyt és letekint a szuroksötét éjszakába. l — Semmi — mondja. Az apa halkan kinyitja az ablak egyik szárnyát és kiha­jol ... Ott, a falmélyedésben, egy széleskarimájú kalap ... Egtjmásra néznek, majd a faliórára: pontosan éjfél. — B ... Bundás ugat — dadogja a fiú. Az apa remegve bólint. — Egy betörő ... Más nem jön ilyen későn ... A fiú összeszedi minden bátorságát, kihajol az ablakon és elordítja magát: — Ki az? A vihar elnyeli az idegen válaszát, aki közben párán- csolóan felemeli a karját. Fent a két férfi elsápad és megint összenéz. Aztán a fiú felkapja a piszkavasat és az ajtóhoz lép. Az apa megragad egy sörösüveget és reszketve követi. Mintha aknamezőn járnának, úgy kígyóznak le a lépcsőn. Lassan kinyitják a kaput... Ott áll az idegen. Köpenye és kalapja között csak szikrázó szeme látszik. — Melyikük Bullberg ? — kérdezi fojt ott an. — É-én — hebegik egy­szerre. — Egyikük megvárhatott volna lent. Több mint egy órája keresem magukat, az időm drága. Hol a beteg? — Jóságos ég! — jajául fel egyszeriben a fiatalabbik férfi és a fejéhez kap. — Most jut eszembe, hogy telefonál­tam a körzeti rendelőbe, és ide kérettem doktor úr. Nap­pal olyan rettenetesen sokan vannak önnél és nekem átko­zottul fájt a tyúkszemem ... De ha papucsot húzok, már nem is gondolok rá!... ANNELORE WEINER Kisfaludi Stróbl Zsigmond legkiemelkedőbb alkotása az íjász Az Íjász alkotója szlovákiai Vasművek, és Kelet- Szlovókia kiépítése, valamint a nováki Ifjúsági Bánya és az ostrava-kurtcicei Klement Gott- wald Új Kohó további építése kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy az ifjúság ismét bebizo­nyítsa, mennyire megállja a he­lyét a nagyméretű építkezése­ken, s milyen fiatalos lendület­tel és lelkesedéssel végzi mun­káját. Az ifjúsági szövetség felhasz­nálja a CSISZ védnökségi segít­ségét az első atomvillanytelep építésénél is. Bár a munkálato­kat még csak most kezdték, egyes CSISZ szervezetek a be­rendezések idő előtti elkészíté­sével járultak hozzá a munka gyors ütemének megvalósításá­hoz. A CSISZ SZKB elnöksége számos konkrét javaslatot fo-' gadott el az ifjúság részvételé­nek további fokozására a CSISZ védnökségi építkezéseivel kap­csolatban. Ugyanezen az ülésen a CSISZ SZKB elnöksége a nitrai Mező- gazdasági Főiskola CSISZ szer­vezetét a Megbízottak Testüle­tének vándorzászlajával tüntet­te ki az 1958 —59-es tanév első félévében elért sikerekért. A caklovi Mezőgazdasági Techni­kum CSISZ szervezetének pedig a Jilemnicky-jelvényt adomá­nyozta. Buda felöl még aknák rob­banása hangzott, mikor egy reggel elhivatták Kisfaludi Stróbl Zsigmondot a szovjet főhadiszállásra. Tolmács útján megkérdezték tőle: 8 alkot­ta-e az íjászt? — Igen — hangzott a válasz. Akkor ön a mi emberünk! — Es ettől kezdve szinte filmszerűen pe­regtek az események. Műter­mét napok alatt rendbehoz­ták, ablakait beüvegezték. Fűtőanyagot hoztak és élel­miszert. Es mindezt csupán azért, hogy dolgozhasson. Kisfaludi Stróbl nem is akart mást. Egész életében a munka volt éltető eleme. A munka Számára megváltás volt: a felszabadulást jelentette. A tespedés, a meddő várakozás, a félelem mázsás súlyának elmúlását. Tizennyolc hónappal később pedig, rohammunkának beillő idő alatt elkészült a Géniusz és a Gellérthegyen a Citadella szomszédságában felavatták a ., Szabadság óriási emlékművét. G. B. Shaw írta egyik leve­lében a mesternek: „Ne di­csőítsd az embereket, ne hí­zelegj nekik, mert nem ér­demlik meg, ne csinálj portrét; faragj egy hatalmas kolosszust, amint a trónuson ül s kinyújtott tenyerén hú­rom nyomorúságos törpe ug­rál — Chamberlain, Daladier és Adolf, amint békeág az egyik kezükben, a másikban bajonett, azzal szurkálják egymást". Stróbl Zsigmond elkészítette a hatalmas ko­losszust, de az emberi nyo­morúság, a kicsinyesség, ön­zés helyett, a szabadság fe­letti öröm, a mindent legyűrő őserő és a sötétséget, a tu­datlanságot a szellem fáklyá­jával megvilágító tudás szol­gálatában. A Szabadság em­lékmű hármas tagozódású kompozíciója ezt fejezi ki. A nagy mester rövid bra- tislavai tartózkodása alatt időt talált arra, hogy néhány sorban üdvözölje lapunk ol­vasóit. Kisfaludi Stróbl Zsig­mond szobrainak kiállítása kultúréletünk egyik kimagas­ló eseménye. Részletesebben a 7. oldalon foglalkozunk vele. ao«. Mt ­mi ,Mentesíteni a nőket a háztartás gondjaitól A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány határo­zatot hozott a minap a közét­keztetés megjavításáról. „A leg­utóbbi években a városokban és falvakban jelentősen bővült a közétkeztetési vállalatok há­lózata, azonban a közétkeztetés jelenlegi színvonala elmarad a lakosság megnövekedett igé­nyeitől“ — hangzik a többi kö­zött a határozat, amely célul tűzi ki, hogy a közétkeztetést 1965-ig a kétszeresére kell emelni és ki kell terjeszteni a szovjetország dolgozóinak dön­tő többségére. A határozat ap­rólékos figyelemmel szabja meg az ezzel kapcsolatos feladato­kat. Intézkedik az olyan kor­szerű módszerek széleskörű el­terjesztéséről, mint az ebéd házhozszállítása, az előfizetéses élelmezés, az önkiszolgálás. ... És — közben — a közét­keztetési határozat kimondja: „Sok városban, munkástelepen és faluban nincs elegendő szá­mú közétkezde,, teázó, kávézó és falatozó. A központi bizott­ság és a minisztertanács hely­teleníti, hogy egyes gazdasági vezetők, vállalati, szovhoz- és iskolaigazgatók nem foglalkoz­nak a közétkeztetés megszer­vezésével, étkezdék építésével, nem számolnak azzal, hogy a közétkeztetés nem csupán anya­gi és munkaerő-megtakarítást jelent, hanem gyökeresen meg­változtatja a család életét, és mentesíti a nőket a háztartás gondjaitól. „ ... Mentesíteni a nőket a háztartás gondjaitól“ — óriási feladatai közben erről sem fe­ledkezik meg a szovjet vezetés, s ez a rendszer lényegéből fa­kad. Ez a gondos, az ember ja­vát szolgáló tervszerűség az egyik biztosítéka annak, végül is melyik rendszert választja a békés vetélkedés során a világ. Ä munkások tudást, - diákok gyakorlatot szereznek A Vítkovicei Vasművek Új Acélöntődéjének dolgozói érté­kes javaslatot tettek szakkép­zettségük színvonalának foko­zására: a CSISZ kerületi veze­tőségének segítségével össze­köttetésbe akarnak lépni a Bányászati Főiskola tanulóival. Tervük szerint a diákok szakis­kolai képzettségben részesíte­nék a 7. martin-kemence ifjú­sági munkacsapatának tagjait — ők viszont a számukra óriási fontosságú gyakorlati tapaszta­latokra tennének szert, 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom