Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 3. szám

1959. január 20. — 25. A Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora: Hétfő — szombat: 5.15 — 5.30, 13.00 - 13.30, 17.30 - 18.00. Vasárnap: 13.30 — 14.30. A Bratislavai Rádió állandó műsorszámai: 5.00 Hírek 5.10 Reggeli zene 6.00 Hírek 6.10 Falurádió, hétfőn sport­híradó 6.15 Reggeli torna 6.30 Regge­li zene 7.00 Hírek 7.55 Iskolás műsor 10.00 Hírek 14.05 Kellemes ebédután, szórakoztató zene 16.00 Hírek 19.00 Rádió-újság 22.00 Hírek 23.30 Hírek. A Budapesti Kossuth Rádió állandó műsorszámai: 4.35 Hírek 5.00 Falurádió 7.00 Hí­rek 8.00 Műsorismertetés, lapszemle, hírek 12.00 Hírek 16.00 Hírek 18.00 Hírek 20.00 Esti krónika 22.00 Hírek 0.42 Hírek. BRATISLAVA I. KEDD: 10.05 Iskolás műsor 10.25 Zenei gyöngyszemek 11.20 Jó hangu­latban 12.40 Filmzene 13.00 Hangle­mezek 13.30 Népdalok 15.30 A világ melódiái 16.10 Fúvószene 17.30 Tánc­zene 18.20 Kívánságkoncert 20.30 Jó hangulatban 21.20 Szimfonikus zene 22.40 Kamarazene. SZERDA: 10.05 Szülők-nevelők 10.25 A Kassai Rádió zenekara játszik 11.00 Nők félórája 11.30 Jó hangulatban 12.05 Híres énekesek 13.00 Népdalok 13.30 Szólistáink műsora 15.05 Dalok Leninről 16.10 Fúvószene 17.00 Ope­raáriák 17.30 Ifjúsági adás 20.00 Jó hangulatban 21.00 Hegedű-egyveleg 21.10 Béla je v: K. E. C. kozmobuszok indulnak — regényrészlet (5. folyt.) 21.30 A szovjet dal történelméből 22.10 Ünnepi szimfónikus hangver­seny V. I. Lenin halálának 35. évfor­dulója alkalmából. CSÜTÖRTÖK: 10.05 Skroup: A dró­tos — operarészletek 11.05 Balettzene 11.30 Jó hangulatban 12.05 Népdalok 12.40 Szovjet dalok 13.00 Szórakozta­tó zene 13.30 Szimfonikus intermezzo 15.05 Operaáriák 16.10 Fúvószene 16.30 Nők félórája 18.20 Kívánságkon­cert 19.50 Filmhíradó 20.00 Solodar: Orgonaliget — vígjátékelőadás 21.40 Esztrádzene 22.10 Tánczene 22.50 Operettrészletek. PÉNTEK: 10.05 Iskolás műsor 10.35 Orgonahangverseny 11.30 Jó hangu­latban 12.40 Népdalok 13.00 Külföldi szerzők műveiből 13.30 Szórakoztató zene 15.05 Népi zene 16.10 Hangulat­zene 16.30 A Moszkvai Rádió összeál­lítása 17.00 Zenei hírek 18.00 Klván- ságkoncert 19.30 Üj dalok 20.10 Jó hangulatban 20.40 Ami a fiatalokat érdekli 21.10 Belajev: K. E. C. koz­mobuszok indulnak — regényrészlet 21.30 A külföld szórakoztató zenéjé­ből 22.10 Népdalok és táncok 22.40 Szimfonikus koncert. SZOMBAT: 10.25 A Kassai Rádió zenekara játszik 11.20 Jó hangulatban 12.05 Népdalok 12.40 Vígan fejezzük be a hetet 14.00 Szovjet dalok 14.30 Jelek a világűrből — ifjúsági adás 16.10 Szombati szórakozás 17.05 Rész­letek Erkel operáiból 17.30 Népdalok 18.20 Kívánságkoncert 19.35 Népizene 20.00 Tánczene vidám tréfákkal 22.10 Farsangi mulatság 23.10 Hangulat­zene. VASÁRNAP: 8.40 Vasárnapi opera­hangverseny 9.10 Polkák és keringők 10.30 Szimfonikus koncert 13.30 Nép­dalok és táncok 14.00 Híres hangok 14.20 Kívánságkoncert 15.30 Hangle­Ezt mutatta a mérleg Az Egyesült Államok messze sem közelítik meg a Szovjetuniót mezek 16.45 Ján Botto költeményeiből 17.00 Ötórai tea 18.00 Irodalmi jegy­zetek 20.00 Dosztojevszkij: Megalá- zottak és megsértettek — színielő­adás 22.10 Szovjet esztrád és tánc­dallamok 22.40 Szimfonikus hangver­seny. BUDAPEST, KOSSUTH RÁDIÖ KEDD: 8.40 Kórusok 9.00 Gyermek- nevelés 9.15 A Gyermekrádió műsora 9.40 Gitármuzsika 10.25 Zenekari hangverseny 11.27 Magyar nóták 12.10 A’ Román Rádió esztrádzenekara játszik 13.10 Német operarészletek 14.00 Könnyű zene Moszkvából, Var­sóból és Budapestről 14.45 A Gyer­mekrádió műsora 15.05 Operettdalok 15.30 Egy falu — egy nóta 16.10 Ifjú­sági műsor 17.15 Operalemezek 18.15 Szív küldi szívnek 19.00 Táficzene 19.15 Kerekasztal.... beszélgetés . a családi életről 19.35 Vidám népdalok 20.25 Eddy Rosner trombitál 20.52 Lendvai: Epeiosz, az ács — rádiódrá­ma 22.25 Könnyű zene. SZERDA: 8.10 Operarészletek 9.30 Népi zene 10.10 A Gyermekrádió mű­sora 10.30 Operettrészletek 11.20 Csárdás-muzsika 11.40 Dalok 12.10 Zenés séta az Egyesült Izzóban 13.15 Klasszikus operettek 14.45 A Gyer­mekrádió műsora 15.10 Ifjúsági mű­sor 15.30 Szovjet hanglemeze^ 16.15 Szív küldi szívnek 17.00 Dalok Lenin­ről 17.15 Élő szóval — muzsikával 19.00 Táncdalok 19.15 Ifjúsági műsor 19.35 Meneghini Callas új lemezeiből 20.30 Az Üj Helikon Társaság nyilvá­nos adása a stúdióból 21.45 Keringők 22.20 Kamarazene. CSÜTÖRTÖK: 8.10 Könnyű zene 9.20 Zongoramuzsika 9.40 A munkásmoz­galom dalaiból 11.17 Népdalok 12.10 Népszerű egyvelegek 13.10 Opera­részletek 14.20 Egy falu - egy nóta 15.35 Ifjúsági műsor 16.15 Verbunkó- sok, magyar nóták 16.50 Lányok, asz- szonyok 17.05 Szórakoztató muzsika 17.30 A Nagyvilág világirodalmi fo­lyóirat csehszlovák különszámából 18.15 Könftyfi zenei híradó 19.15 Ze­nés összeállítás Blaha Lujzáról 20.22 Mozart: Don Juan — dalmű 23.42 Tánczene. PÉNTEK: 8.10 Operettrészletek 9.10 Szimfonikus táncok 10.30 Fúvószene 12.10 Tánczene 13.15 A francia nagy­opera mesterei 15.05 Virágénekek 15.30 Ifjúsági műsor 16.10 Szív küldi szívnek 18.15 Könnyű zene 18.55 Le­mezmúzeum 19.30 Csehszlovákiai ri­portsorozat 19.40 Orgonamuzsika 20.30 Népdalok 20.45 A Gondolat — irodalmi 'adás 21.15 A szimfonikus zene mesterei 22.50 Könnyű zene. SZOMBAT: 8.10 Lányok, asszonyok 8.25 Népi zene 9.25 A Gyermekrádió műsora 10.30 Operettrészletek 10.59 Nagy Lajos szatírái 11.20 Kamaraze­ne Í2.10 Népi zene 13.00 Operarész­letek 13.50 Szív küldi szívnek 14.20 Ifjúsági műsor 15.45 Zongoramuzsika 16.10 Élő szóval — muzsikával 19.00 Legújabb lemezeink 20.30 Legnagyobb sikereim — vidám zenés műsor 22.25 Tánczene. VASÁRNAP: 8.10 Falusi életképek 8.20 Egy falu — egy nóta 9.00 Figyel­jük a zenét 10.10 Ifjúsági műsor 11.00 Könnyű zene 12.15 Jő ebédhez szól a nóta 13.00 Szív küldi szívnek 13.30 Rádiólexikon 14.00 Zenekari hang­verseny 15.15 Zenés monológ 15.48 Riportműsor 16.03 Zenés vasárnap délután 17.10 Kincses Kalendárium 18.00 Tánczene 18.45 A vasárnap sportja 19.00 Gádor: Lyuk az életraj­zon — vígjáték közvetítés 22.23 Ma­gyar nóták, csárdások 23.15 Kamara­zene. A szovjet szputnyíkok még mindig erősen foglalkoztatják az embereket. A szputnyikoknak, melyek közül az elsőt 1957. október 4-én lőtték ki — tudomány szempontjából óriási a je­lentőségük, hiszen újabb ismereteket közvetítenek az emberiségnek és ha­talmas sikert jelentenek az első szo­cialista állam technikája számára. A világűr már megszűnt a nagy is­meretlennek lenni. A szovjet ember, a tudomány és a technika gondosko­dott erről. Az első műhold 83.6 kg-t, a második, amelyen már Lajka, az ismert kutya is a világűrbe utazott, 508.3 kg-t nyomott és a harmadik műhold, amely mai napig is a világ­űrben kering, 1327 kg súlyú, a hossza 3.57, átmérője pedig 1.73 méter. Az űrrakéta súlya 1.470 kg és az egész világot bámulatba ejtette. Az emberi­ség történetében először fordult elő, hogy űrrakéta közeledett a Holdhoz. A szovjet űrrakétában elhelyezett tudományos műszerek segítségével rendkívüli módon kiszélesedik az emberi tudás. A.jelek arra mutatnak, hogy nincs már messze az idő és cél­szerűen berendezett légi hajón az ember is elindul a világűrbe. Hogyha összehasonlítjuk, hogy mi­lyen eredményekkel járultak hozzá a Nemzetközi Geofizikális Év kutatá­saihoz a szovjet és az amerikai tudó­sok, megállapíthatjuk, hogy bizony az amerikaiak jóval lemaradtak. Össze­sen öt műholdat és négy holdrakétát bocsátottak ki a világűrbe. A legna­gyobb az ötödik, az Atlas nevű mű­hold volt, melyet december 18-án lőt­tek ki és 67.5 kg-t nyomott, azaz 16.1 kg-al kevesebbet, mint az első szov­jet szputnyik. Az előbbi amerikai műholdak még kisebbek voltak és az élettartamuk is rövidebb volt. A négy amerikai holdrakéta sorsa sem volt kedvezőbb. Az egyik közülük 77 má­sodperces repülés után felrobbant. Az Egyesült Államok második kísér­lete sem járt sikerrel. A Hold felé irányított rakéta 38.2 kg-t nyomott és 11.25 kg súlyú műszereket vitt ma­gával. 128.000 km magasságba jutott el. November 8-án 20 perccel a kilö­vése után jelentették, hogy a kísérlet nem sikerült. Az utolsó holdrakétá­nak, melynek súlya 5.89 kg volt, 33 óra 45 perc múlva kellett volna a Hold közelében elhaladni, hogy az­után a Nap bolygójává váljék. De ez sem sikerült, mert a holdrakéta nem érte el a szükséges sebességet és csak 107 000 km magasságba jutott. Ez a mérlege a szovjet és az ame­rikai tudományos eredmények közötti összehasonlításnak. * Ábránkon feltüntetjük a szovjet szputnyíkok és az űrrakéta súlyát, valamint az amerikai műholdak és holdrakéták súlyát is. — AMUBOLVGO és rakéta > és ANNAK SÚLYA rm iMP VÍZSZINTES: ben, hogy ékezettel vagy ék. nél­kül. 6. A fordított szavak használatát csökkenteni kell. 7. Több mint három kémiai jelzést egy definícióban nem szabad használni. 8. Négy határozatlan szó nem való a keresztrejtvénybe. 9. Tiltott a három azonos betű hasz­nálata is. 10. Közhasználatú szavakat nem al­kalmazunk. 1. Petőfi Sándor „Háború volt“ cí mű költeményéből idézünk (folyt, a vízsz. 30. számú sorban). 9. Képző. 10. Női név. 11. Háziállat. 12. Vá­gófelületek. 13. Esz, értelem, szlo­vákul. 15. Rész • vénytársaság volt 'rövidítése. 16. ... szorítsuk a kezün­ket, ha a háborúra gondolunk. 19. Bús peremei. 21. Szlo­vák becenevek után írjuk. 22. Zamatos. 25. Svéd fürdővá­ros. 27. Színvona­las, idegen szóval. 29. Vissza: a lélek mérnöke. Furcsaságok a technikában Á' felfedezések történetében sok ér­dekes és furcsa körülménnyel talál­kozunk. így például a látcsövet nem Kepler, a nagy csillagász fedezte fel, hanem a kisfia, aki véletlenül két csi­szolt üvegdarabbal játszott és megmu­tatta az apjának, hogy a lencsék se­gítségével milyen csodás dolgokat va­rázsol elő. így találták fel a látcsövet, amely aztán több mint 30 millió csillag felfedezéséhez vezetett. A telefont 1861-ben Philip Reis fe- dezte fel A jó humorral rendelkező feltaláló a telefonkagylóba ezt mond­ta be a türelmetlenül váró barátjá­nak: „A lovak nem esznek uborkasa­látát!“ A válasz így hangzott: „Tu­dom, te vén szamár!" így próbálták ki az első telefont, ezt a valóban korszakalkotó technikai vívmányt. ... emberről és állatokról A kutya a legöregebb háziállat. Már 4000 évvel ezelőtt olyan gondossággal vették körül, hogy egy szumériai ki­rály fiáról ezt jegyezte fel a krónika: Olyan gondos neveltetésben részesült, mint egy fiatal kutya. A déltengeri szigetek lakosainak kedvenc állata a disznó. Gyakran elő­fordul, hogy a szigeti, asszonyok sa­ját maguk szoptatják a kis malaco­kat. A kínaiak régebben annyira szeret­ték a pacsirtákat, hogy még sétáikra is magukkal vitték őket kalitkában. Régi képeken gyakran kalitkával a kezükben ábrázolták a kínai férfiakat. FÜGGŐLEGES: 2. Kitüntetés. 3. Kohászat része! 4. Tevékeny, vidám. 5. Béla és Miklós. 6. Magánhangzó azonos betűk között. 7. Jugoszláviához tartozó sziget. 8. Könnyen illanó folyadék. 8a. A kato­nai csapatok tevékenységének formái és eszközei a harcban. 11. Gép, amelynek hajtására víz, gőz és gáz erejét használják fel. 14. Ez fontos a késnél. 17. A hentes is ezt teszi. 18. Nagy angol író, az „Ifjú Herold“ szerzője. 20. Legfontosabb emberi szerv. 21. Az eső.... 23. Becézett női név. (ékezettel). 24, Só, szlovákul. 26. Időjelző. 28. Sál nagyobbik része. (Bor Pál) Beküldendő a vízszintes 1, és 30. számú sorok megfejtése. Határidő: 1959. február 3. A címzésnél tüntes­sük fel. „Rejtvény“. A megfejtéseket külön kérjük beküldeni. Megfejtés a 3. számból: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!“ Minden hónap elején közöljük a jutalmazottak névsorát, valamint negyedévenként közöljük legkitartóbb rejtvényfejtőinket. A KERESZTREJTVÉNY KÉSZÍTÉS FŐ SZABÁLYAI 1. A keresztrejtvény ábrájának szimmetrikusnak kell lennie! 2. Elzárt 5 — 6 szóból álló kockák nem használhatók. 3. Nem engedhető meg a visszafelé olvasható nyílirány (a nyíl csak kétszer kanyarodhat el: vízszin­tesből függőlegesre és függőle­gesből vízszintesre). 4. Nem használható a vastag vona­lakkal elválasztó jel a kockákkal együtt! 5. Ékezet nélkül hagyott szavakat csak abban az esetben hagyha­tunk, ha feltűntetjük a szöveg­11. Idegen szavakat nem szabad ki­ejtve írni, kivéve a szláv nyelve­ket, melyekben az átírás nehéz­ségekbe ütközik. 12. Nem használunk kevert szavakat (pl. óra, keverve raó). 13. Két betűt egy kockába nem írunk. 14. A meghatározásoknak pontosnak kell lennie! 15. Az ábrát tussal rajzoljuk meg. B. P. Kevesen tudják, hogy Csehszlovákiá­ban a legtöbb trópusi növény az olo- mouci botanikus kertben található. A melegház, amelyben a trópusi nö­vényeket tartják, 72 méter hosszú 12 méter széles és még a 12 méter magas pálmák is elférnek benne. Több mint 8000 fajta kaktusz is talál­ható itt. Ismerkedjünk új fogalmakkal KOZMIKUS SEBESSÉG: Az a se­besség, amely ahhoz kell, hogy egy test valamely égitest nehéz­ségi erőterében tartós mozgást tudjon végezni. ELSŐ KOZMIKUS SEBESSÉG: a legkisebb sebesség, amely a kör­pályán való mozgáshoz kell. A Föld esetében ez 8 kilométer má­sodpercenként. Második kozmikus sebesség: a körsebesség 1.42-szerese. Ez szük­séges olyan pálya eléréséhez, ame­lyen haladva a kilőtt test nem tér többé vissza a Földre. Bolygónkon ez 11.2 kilométer másodpercen­ként. GYORSULÁS: az űrrepülés egyik legnagyobb biológiai problémája. A Föld vonzóerejéből eredő gyor­sulás — amit akkor tapasztalunk, ha például valahonnan szabadon leugrunk - 9.81 méter másodper­cenként: jelölése 1 g. Ha egy ra­kéta másodpercenként 30 métert gyorsul — 3 g — a testsúly há­romszorosára növekszik, vagyis 200 kilogramm súly nehezedik a. testre. Egy 3 lépcsős rakéta első fokozatának csaknem 100 másod­perces működése közben a gyor­sulás 1 g-ről 9 g-re emelkedik! Néhány g-s gyorsulás fölött az ember már teljesen mozgásképte­lenné válik. A gyorsulás tehát sok megoldásra váró problémát jelent még a tudósoknak. SÚLYTALANSÁG: a Föld vonzó­erejének hiánya idézi elő a súly­talanság állapotát. Földi viszonyok között eddig csupán 80 — 100 má­sodpercre tudtak ember számára súlytalan állapotot előidézni. Az eddigi megállapítások szerint nem életveszélyes, de a tartós egyen­súlyi zavarok, a lebegés, s a tájé­kozódási képesség hiányának kö­vetkezményeit még nem ismerik pontosan. KOZMIKUS SUGÁRZÁS: a Nap röntgen- és ultraibolya sugaraiból, s a világtér minden irányából majdnem fénysebességgel, s el­képzelhetetlenül magas elektron- volt energiával záporozó sugárzás. Erőssége — a Föld légkörén kí­vül — olyan mértékű, hogy védő- berendezés nélkül élőlény ott nem tartózkodhat. • A legújabb megállapítások szerint a kősó kitűnő építő­anyagnak bizonyult. A sót agyaggal keverik és akkor szinte törhetetlen anyagot nyer­nek belőle. Legújabban azzal kísérleteznek, hogy az ország­utakat kősóval hintik be, vízzel leöntik és homokkal összekeve­rik. • Már olyan ruhaanyagokat is gyártanak, melyeket nem lehet bepiszkítani. Pl. a tintát nem szívja magába az anyag é« a tintafolt a felszínen marad. A festéknyomokat pl. egysze­rűen csak lemossák, \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom