Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 3. szám

Úgyis fiatal még... Lázas munka folyik a berzé- tei EFSZ irodájában. Az évi tervéket készítik, s egyúttal értékelik a tavalyi gazdasági eredményeket. Az agronómus- tél kezdve az elnökig, a köny­velőig mindenkit megtalálha­tunk most az irodában. Bizony, gyorsan beszélnek az emberrel, nem érnek rá időt vesztegetni. Délben, amikor ebédelni men­tek, azért mégis hosszabb időt szentelt nekem az elnök és el­beszélgetett a szövetkezet problémáiról. Arról érdeklődtem, hogy hány fiatal dolgozik a szövetkezet­ben, s hogyan végzik munkáju­kat a CSISZ-tagolc? Szánkó Hona a baromfitenyé­szet új vezetője. — Nem dicsekedhetünk a fiatalokkal — mondta Szántó József az EFSZ elnöke. — Nem mintha a berzétei fiatalok nem lennének elég szorgalmasak. Inkább az a baj, hogy nem sok fiatal dolgozik a szövetkezet­ben, pedig fiatalok nélkül alig­ha lehet gyorsabb ütemű fejlő­dést elképzelni, megvalósítani. Igaza van Szántó Józsefnek. Fiatal munkaerő nélkül sántít a szövetkezet. Bár néhány leány dolgozik az EFSZ-ben, mégis jó lenne, ha többen is dolgoznának és komolyan ma­gukénak vallanák az EFSZ-t. A szövetkezet egyik fiatal dol­gozója Szánkó Ilona. Szántó József dicsérte, hogy milyen jó munkaerő, milyen sokat nyer általa a közös gazdaság. Bár most egy kis huzavona van kö­rülötte, mert akad olyan idő­sebb szövetkezeti tag is, aki a sző szoros értelmében Irigyli a fiatal Szánkó Ilona sikereit. De kezdjük csak sorjában, ahogy az elnök beszélte. Ügy volt, hogy tavaly már eléggé tűrhetetlen állapotok uralkodtak a baromfifarm kö­rül. A hiba abban rejlett, hogy nem tartott lépést a fejlődés­sel, s a farm a szövetkezet többi termelési ágazatai mellett lemaradt. A problémán úgy akartak segíteni, hogy a szö­vetkezet vezetősége iskolába próbálta küldeni a baromfifarm akkori vezetőjét. Hiszen csak a magasabb szakminősltése hiányzik, különben becsületes, rendes munkás. De képzettség nélkül viszont nem vezetheti helyesen a termelést, állapí­totta meg a vezetőség. Csak­hogy Gáspár jmréné a farm vezetője nem fogadta el az ajánlatot, és egyszerűen nem ment iskolába. Neki nem kell már tyúktenyésztést tanulni — mondotta. A szövetkezet veze­tősége azonban gyökeresen akarta megoldani a hibát és úgy döntött, ha Gáspár Imréné nem vállalja az ajánlatot, úgy Szánkó Ilonát küldik iskolába. Úgyis fiatal leány, még hosszú évekig vezetheti a baromfite­nyészetet és képes arra, hogy megtanulja ennek a tudomá­nyát. Szánkó Ilona sikerrel vé­gezte Bárcán a baromfitenyész­tő tanfolyamot. Amikor az iskolából hazajött, megtették a baromfifarm vezetőjének és hozamszerződést kötöttek vele. Száz tojás után kap 0.80 mun­kaegységet, míg az előbbi ve­zető 1.10 munkaegységet ka­pott. Mondani sem kell, hogy a fiatal leány vezetésével több haszon van a baromfitenyészet­ből, s magasabb a tojáshozam is. Persze akadnak idősebbek, akik azt mondják, hogy sza­márság egy fiatal lányra bízni egy olyan fontos részleget, mint a tyúktenyésztés. De a számok és az eredményei mást mutatnak. Nincs igazuk azok­nak az idősgbb EESZ-tagoknak, akik nem bíznak eléggé Szánkó Ilonában. Panaszkodott is a hu­zavona miatt, de ő kitart az eddigi munkamódszerei mellett és úgy jár el, mint ahogy azt az iskolában tanulta, mert az eredmények számítanak és nem a beszéd. Jelenlegi munkahelyét szereti és arra a kérdésre, hogy med­dig akar ott dolgozni így felelt: Addig, amíg csak férjhez nem megyek, mert én nem szeretem a munkahelyemet változtatni. Az új helyen mindig új dolgok­kal kell mégismerkedni, viszont ez sok időt vesz igénybe. De szereti a szövetkezetét is. Tudatában van, hogy az ö mun­kája fontos láncszeme annak a termelési folyamatnak, amely előbbre viszi a közös gazdálko­dást és növeli a munkaegység értékét is. Nem is dolgozott még máshol csak a szövetke­zetben. Amikor elvégezte isko­láit, azonnal a mezőgázdaságba ment dolgozni és amint emlí­tettem, csak később került a bárcai tanfolyamra. Nem bán­ta meg, hogy a szövetkezetbe lépett. Elégedett a keresetével is, hiszen némely hónapban 110 munkaegységet is ledolgozott, amikor nagyobb volt a tojásho­zam. Átlagosan havonta hatvan munkaegysége van, és most örömmel várja az évvégi zár­számadást, mert arra van ki­látás, hogy most egyszerre még ugyanannyi pénzt kap, mint egész éven át. A pénzből sok ruhát és cipőt akar venni. Szánkó Ilona példája is bi­zonyítja, hogy a berzétei EFSZ- ben bárki megtalálhatja számí­tását, célját. De a példa nem­csak az ügy anyagi oldaléra világit, hanem arra is, hogy an­nak, aki meg akarja az EFSZ- ben állni a helyét, szaktudásra kel! szert tenni. Mezőgazdasá­gunk már nem nélkülözheti a jó szakembereket és a fiata­lok éppen ezért tanulnak. B. I. A bratislavai Béke-üzem egyik részlegének CSISZ-csoportja mesternőjével beszéli meg az az évi tervfeladatokat. Olvasóink írják Bizony több fiatal dolgozó kel­lene a szövetkezetbe — mon­dotta Szántó József. JÖL SIKERÜLT SZÍNDARAB A CSISZ tardoskeddi alap­szervezete szorgalmas munkát fejtett ki. Karácsony és újév között bemutatták Kónya Jó­zsef Édes Marika menyasszonyi fátyla című színművét. A be­mutató jól sikerült. A sikerért köszönetét érdemel Pintér Vil­mos, az alapszervezet elnöke és Molnár József, aki a színda­rabot betanította. A legjobb szereplők Mészáros Emma, Csányai Mária és Búda Ferenc voltak. KOTILLA ANNA, Tardoskedd. HELYES ÜTŐN A korláti fiatalok is meggon­dolták magukat, rájöttek arra, bogy jó lesz, ha a CSISZ-szer- vezetbe tömörülnek. Az egyik legutóbbi gyűlésen, ahol har­mincöt fiatal vett részt, szép vállalásokat is tettek. Elhatá­rozták, hogy rendbehozzák az üzemi klub helyiségét, ami meg is történt. Kimeszelték, kifes­tették a helyiséget, amiért kü­lön dicséretet érdemel Kormos Ági, Ferenc Margó és Knotok Ica. Megszervezték az olvasó­kört is és több fiatal elhatároz­ta, hogy megszerzi a Fucslk- jelvényt. Bátran, állíthatjuk, hogy a korláti fiatalok megta­lálták a helyes utat és remél­jük, hogy nem is térnek le róla. ZSIBRITA GIZELLA, Korlát megvitattak a párt LEVELÉT A barti fiatalok is megvitat­ták a CSKP KB levelét. A vitá­ra igen szép számban jelentek meg. A beszámoló után értékes vita zajlott le és sok javaslat hangzott el. A barti CSISZ-tagok, elhatá­rozták, hogy olvasókört szer­veznek és mindannyian meg­szerzik a Fucsík-jelvényt. Saj­nos, a lányok távolmaradnak az olvasókörtől, pedig helyes len­ne, ha ők is megszereznék a jelvényt. Azért viszont meg kell dicsérni a barti fiatalokat: hogy komoly segítséget nyúj­tottak az EFSZ építkezésénél. Az építkezéshez brigádot szer­veztek és a munkától a lányok sem maradtak távol. A fiúkkal versenyezve dolgoztak a vízve­zetékcsövek elhelyezésénél. A brigádmunka után Jól is esett a szórakozás, a tánc. MORVÁI JÁNOS, Bart MEGINDULT A KULTÜRMUNKA A CSISZ kétyi alapszervezete is élénk tevékenységbe kezdett. Nemcsak a szervezeti életet javították meg, hanem esztrád- müsort is betanultak és ezzel szórakoztatták a közönséget. A műsor összeállításánál Pász­tor Miklós, az alapszervezet el­nöke és a tanítók végeztek komoly munkát. KARŐ LAJOS, Kéty DEZSÉRY LÁSZLÖ: Barátság fiúk és leányok között F iatalok sokszor kérdezik: le­hetséges-e tiszta barátság fiúk és leányok között? Nem csap-e az át mindig szerelembe? Erről sokat lehet vitatkozni. Ta­pasztalat dolga. Nekem olyanok az ifjúság között szerzett ta­pasztalataim, hogy azt mondom: a barátság fiúk és leányok kö­zött ritkán mentes a két nem közötti természetes vonzódástól. Mély barátság leány és fiú kö­zött általában szerelembe csap át. De azt is mondom: bárcsak sok igaz barátság alakulna így, fiúk és leányok között, ame­lyekből tiszta szerelem bontako­zik ki. Mert az igaz barátság biztosítja a tiszta szerelmet és a jó házasságot. És bárcsak so­hase lenne senkinek sem olyan „szerelme", amely barátság nél­kül kezdődött és sohase lehet belőle barátság, vagyis a két szív mélyreható ismeretsége, ta­lálkozása és egymásból való kie­gészülése. Sajnos fiúk és leá­nyok között gyakoribb az üres testi szerelem, barátságra való képesség nélkül, mint a barát­ság, amelyből tiszta és hűséges, testet, lelket kielégítő szerelem származnék. A fegyelmezett okos fiú és le­ány először barátot keres a má­sikban és ha megtalálta — várja csak a szerelmet. Sajnos az ifjúság gyakorlata legtöbbször nem ez. Inkább en­gedi előtérbe a testi kívánságot, mint a lelki szerelmi kapcsolat keresését. Azért inkább, mert kétségtelen hogy ez tör előre, hacsak az ösztöneinkre, a testi természetünkre hallgatunk. Fiúk és lányok közt általában először a külső, a, jó megjelenés, a csi­nosság, a szép arc kelti fel a ro- konszenvet. Ezt megfigyelheti­tek, hogy ez is azért van, mert á testünk beszél először, csak azután jut szóhoz az értelmünk, a szívünk. Már tudniillik akkor, ha nem neveljük magunkat arra, hogy ezek egyszerre működje­nek bennünk. Mert a jó és az igazán természetes az, ha ezek egyszerre működnek. Hiszen az ember azért ember, mert testé­ben gondolkodó agy és érzel­mekre képes „szív" is működik. Csak az állatnál „természetes“ az, hogy „csak a teste" paran­csol. Erre a testi-lelki szerelmi együttműködésre nevelnünk kell magunkat és jól tesszük, ha így gondolkodunk, mert ez a boldog­ságunk kulcsa. A szerelemben éppen ez a boldogság nyitja — ha hiszik a fiatalok, ha nem. Mert tartós, tartalmas, boldog szerelem csak azzal köthet össze, akit megismertünk, aki bará­tunk, aki társ mindenben. Bi­zony, a barátsággal jól megala­pozott szerelem a legszebb sze­relem. És ebből lesz a boldog házasság. Azt mondtam, hogy tapaszta­lataim szerint a barátság fiúk és leányok között ritkán mentes a két nem közötti természetes vonzódástól és általában átcsap a szerelembe. A tapasztalatom szerint. De nem az eszméink sze­rint. Mert az mégts csak igaz, hogy lehetséges igaz barátság fiúk és leányok, férfiak és nők között akkor is, ha nem csap át szerelembe. Sőt, az a szép és az a jó, ha ilyen barátságok neme­sítik, forrasztják össze társadal­munkat, amelyben a nő immár a férfi teljesjogú, egyenjogú tár­sa, munkatársa, harcostársa. Szegényes lenne az életünk, ha férfiakat és nőket csak szere­lem kötné össze. Férfiak és nők kapcsolatának a barátság is le­het a formája és annál inkább lesznek köztünk ilyen barátsá­gok, minél inkább megszokjuk a közös munkát, a közös alkotást, amelynek lendülete és feladatai összekapcsolják a nőket és fér­fiakat anélkül is, hogy egymás­ban mindig, sőt kizárólag csak a másik nemüt keressék. Ezzel azt is megmondtam, hogy a férfi és nő között leg­természetesebben a közös munka alakítja ki a barátságot, fiúk és leányok esetében a közös tanu­lás, közös művelődés, az együt­tes diákmozgalmi élet, a közös érdeklődési kör. Nagyszerű mun­katársi kapcsolatok alakulnak ki, mindkét félre ösztönző, mindkettőt lelkesítő barátság, ámely sokszor mélyebb és tar­talmasabb, mint az egyneműek közötti barátság — holott a sze­relemnek nincs benne szerepe. Most a fiúk és a lányok barát­ságának új területe a koeduká- ciós (együttnevelő) iskola, amelyben fiúk és leányok egy osztályba\ • járnak. Sok jó ta­pasztalat igazolja, hogy ezekben az iskolákban a fiúk és leányok csendesen egymáshoz szoknak, és gyakran alakul bennük tanu­lásra, közös művelődésre szánt barátság. Ezeknek nagyon kell örülnünk, mert természetessé, elfogulatlanná teszi a fiatalokat egymás iránt és megkönnyíti a serdülőkori gondokat is, A leány, akivel együtt tanulunk, nem olyan „nagy titok", ha látjuk a munkában „vergődni", ha hall­juk felelni az iskolában és ha tudjuk, mennyit kell még igazí­tania magán, ha egész emberré akar lenni. Fiúk és leányok ilyen barátságai sokszor nagyon jó jellemnevelö iskolák. A fiúk és leányok barátságának másik gyakori indító oka, a csa­ládi kapcsolat. A barátom húga, a barátnőm bátyja könnyen le­het ugyancsak barátommá. Ne­kem is vannak ilyen személyes élményeim. És ezek az élmények nagyon szépek. Valószínűleg a mai ifjúság is találkozik ezek­kel az esetekkel. Ezek a barát­ságok már csak azért is nagyon tiszták és „szentek“, mert hi­szen a barátom húgáról, a barát­nőm bátyjáról van szó. A bará­tunk iránti szeretet, a felelős­ségérzet őrzi meg ezt a kapcso­latot is tisztának és megbecsült­nek. De azt is hozzátehetem, hogy ki tudná megmondani, hány ilyen esetből, hány ilyen tiszta barátságból lett később tiszta szerelem _ és jó házasság, amely a családi' otthonban alapozódott meg, tehát igazi családi otthont teremtett meg azoknak, akik ide jutottak. Az a meggyőződésem, hogy a mi társadalmunkra később való­sággal jellemző lesz férfiak és nők, fiúk és leányok tiszta ba­rátsága. Szovjet könyvkiállítást rendeztek Bratislavában. A kiállítást sokan tekintik meg és a kiállított könyvek iránt igen nagy az érdeklődés. Szamléliefően Boly község a királyhelmec! járásban fekszik, lakossága túlnyomórészt magyar ajkú. A magyar tannyelvű iskola főleg arról nevezetes, hogv nincs egyetlenegy olyan tanulója sem, aki ne lenne a pionírszervezet tagía. Pikó igazgató elvtárs és Juhász tanító elvtárs mindent elkövetnek, hogy a pionírok kellemesen és hasznosan tölt­sék idejüket. A pionírok szá­mára az iskolában külön helyi­séget rendeztek be. Nemrég egy motort hoztak el a GTA-ról és a pionírok most a^motor al­katrészeivel ismerkednek. A tanító elvtársak érdekes és igen ügyes gépet állítottak ösz- sze, melynek segítségével gyor­san elsajátítják az egyszer­egyet. Az igazgató elvtárs min­den szabad idejét a pionírok­nak szenteli. Gyakran végig­járja a faluban a lakatos- és asztalosmúhelyeket és minden­féle szerszámokat és alkatré­szeket gyűjt a pionírok számá­ra. A pionírok a legnagyobb örömmel keresik fel a pionír kabinetet. A magyar tannyelvű iskola pionírszervezete a leg­jobb. az egész járásban és el­nyerte a CSISZ járási vezető­ség zászlaját is. A pionírok elhatározták, hogy mindent el­követnek és a zászlót továbbra is megtartják. Ebben az iskolá­ban valóban szemléltető módon látjuk, hogy mit jelent az,-ami­kor a fiatal tanítók törődnek a pionírszervezettel. Az iskola igazgatója és Juhász tanító elvtárs valóban ragyogó példával járnak elől. KELEMEN FERENC Levelezni, • ismerkedni szeretnénk Csehszlovákiában élő magyar lányokkal és fiúkkal szeretnék levelezni. A levelezés témája lehet színház, film, sport, iro­dalom. Címem: Kiss Mária, Hódmezővásárhely, Szabadság tér 69. III./2. Magyarország. Tizenhétéves gimnazista lány vagyok. Levelezni szeretnék irodalmi és zenei témáról. Gyu- fásdobozcímke cseréről is szó lehet, írhatnak magyarul, né­metül, franciául és oroszul. Címem: Takács Katalin, Zala­egerszeg, Janka hegy, Magyar- ország. Magyarországi fiatalokkal szeretnék levelezni, ismeretsé­get kötni. Mezőgazdasági mes­teriskolában tanulok, életkorom 19 év. Címem: Szép Irén, P, M. S. Kravany n/Dunajom. okr. Stúrovo, Csehszlovákia. Csehszlovákiai fiatalokkal szeretnék levelezni. A gimná­zium negyedik évfolyamát vé* gezzük. Levelezési téma lehet tánc, zene. Címünk: Rente Er­zsébet és Simon Klára, Hajdú­böszörmény, Leány diákotthon. Kálvincum út 10. Magyarország. Magyarországi, romániai fia­talokkal szeretnénk levelezni. Életkorunk 18 év. Szeretjük a filmet, sportot. A leveleket magyar, orosz vagy szlovák nyelven várjuk. Címünk: Milan Frencel, Dlhá 403. Nitr. Pravno, okr. Prievidza, Bari József, ul. Mlynská 301 Nitr. Pravno. okr. Prievidza. Anton Sefianski ul. Dlhá 317, Nitr. Pravno okr. Prievidza, Csehszlovákia. Levelezni, ismerkedni szeret­nék csehszlovákiai fiatalokkal. Életkorom 16 év. Szeretem a sportot, táncot, zenét, Címem: Mihalovics Éva, Budapest, VII. Rottenbiller u. 5/A. 1/7. Magyar-, ország. Rendszeresen szeretnék le­velezni 14 — 15 éves fiúkkal, lányokkal. Címem: Stringovits Katalin, Budapest, XII. Leven­dula u. 3. Magyarország. Nemes versengés A CSISZ libádi alapszerveze­tének színjátszó csoportja elő­adta Ha az asszonynál a gyeplő című színmüvet. A szomszéd faluban, Bélán, szintén színda- radot mutattak be a fi'atalak és most a két falu fiataljai között nemes verseny fejlődött ki a kultúrmunka terén. A libá­di fiatalok Bitter Mihálynak köszönhetik a sikeres szerep­lést, aki a színdarabot betaní­totta. Kitünően játszotta sze­repét Lengyel Erzsébet, Túrán Margit, Vojtek Mária, Vojtek Rozália, Kápláöky Károly, Mó­kus Béla, Kovács Ferenc és Mihály Rudolf. KOVÁCS FERENC, Libád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom