Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-24 / 25. szám
an&Jy bal*mik ellen Petuskóba a tudományos ismereteket terjesztő társaság előadói csak külön meghívásra jöttek. Egyszer meghívták Drenkint, akit a babonák és előítéletek elleni harc kiváló ismerőjének tartották. — Az emberek gyakran ösz- szetévesztik az előítéleteket a csőké vényekkel — kezdte rendszerint előadását. A többi mondatot, nem tudni miért, mindig „és“-sel kezdte. — És az előítéletek és a babonák és a csökevények, és én a csökevények tömkelegéből kiragadom a babonákat és az előítéleteket, amelyek mint csökevények terjedtek el. És ez a helyes. Éppen a különböző egyházi szokások, jelmagyarázatok, álomfejtések okozzák a legnagyobb nehézségeket a népnevelés terén. Drenkin előadó főleg azzal érte el sikereit, hogy tökéletesen tisztában volt' a babonák jelentőségével. A legbaboná- sabb vénasszonyt is levette a lábáról, olyan sok babonát ismert. A kerületben elterjedt Drenkin híre, mindenfelé hívták mint előadót és ezért nehezen talált magának időt ahhoz, hogy Petuskóba elmenjen. Pedig ott óriási volt az érdeklődés, az előadóterem megtelt, még székeket is kellett kölcsönözni az iskolából. Az előadás zavartalanul folyt, Drenkin előadó megmagyarázta a babonák lényegét, majd rávilágított a különböző jelek magyarázatára, — És a jelek - elvtársak - azok tulajdonképpen a babonák molekuláit alkotják. És a babona tulajdonképpen a jelek lán- colatos összetűzése, amely azután a kvalitatív jelenséget alkotja. És a tudomány megtalálja a kulcsot az élet titkainak megismeréséhez — folytatta a szónok. — És önök mindannyian tudják: a kutya eső előtt a hátán hempereg. Most mi van ezen különös? A tudósok már rég megmagyarázták, hogy ezt a bolhák okozzák. És természetesen azok a bolhák, amelyek a kutya bundájában élnek. És azok nagyon érzékenyek az időjárás változására. És amikor nedves az időjárás, akkor a bolhák a kutya testének melegebb részeiből a háta tájékára igyekeznek áthurcolkodni, ahol hűvösebb. És az állat ezért nyugtalanná válik és a földön hempereg. És még egy példát hozok fel: és ha a macska maga köré csavarja a pamutot, akkor fagy lesz. Ha leugrik a tűzhelyről, akkor meleg időjárás várható. És a macska, amint tudjuk, szereti a tisztaságot és a kényelmes meleg helyet. És a macska háta és bajusza nagyon érzékeny az időváltozásra. És a macska ezért mint egy barométer megjósolja az időjárást. És aki nem tudja, ami a tudomány előtt már nem titok - folytatta Drenkin az előadó, az olyan ember, aki hiszékeny és hisz az ilyen jelekben is, az könnyen hívővé válhat, és könnyen beleesik a vallási előítéletek hálózatába, és fokozatosan eltávolodik a lét alapjának materialisztikus magyarázatától. A végén elhangzott a befejező mondat: És így tehát elvtársak előadásomat befejeztem. Vannak talán kérdéseik? Kérem szívesen rendelkezésükre állok. A fiatalok ide-oda tologatták a székeket és derűsen elhagyták a termet. Azokban a sorokban, ahol a vénasszonyok és az öreg apók ültek szokatlan élénkség uralkodott. A kérdések csak úgy röpködtek. Főleg azt akarták tudni, hogy a tudomány hogyan magyarázza meg ezt vagy azt a jelenséget. A legtöbb érdeklődő ama hírhedt fekete macska után kérdezősködött, amely keresztül szokott futni az úton. — És igaz-e - kérdezte az egyik anyóka, hogyha a macska jobboldalt megy át, akkor az rosszat jelent, és ha baloldalt az jó jel? Az előadó elővette minden szónoki készségét. A régi Egyiptommal kezdte, ahol tiszteletben tartották a macskákat és bebizonyította, mennyire fontos megállapítani, hogy macska vagy kandúr futott át az úton. És ami az irányt illeti — mondta Drenkin — hát maga nagyanyó nagyon téved, mert már a szirakuzai Aletheos, XIV. századbeli varázsló bebizonyította, hogy semmi jót se jósol, ha a macska balról megy át az úton. És már ideje, hogy tudományos szemszögből revidiálja nézeteit!- Jó, jó, ígérgette a nagyanyó. — Köszönöm, szóval Aletheos és még hozzá szirakuzai. Egy másik anyóka az üres vedrek iránt érdeklődött, mert hiszen az a mondás járja, hogyha valaki üres vedret hoz és valakibe beleütközik, akkor azt szerencsétlenség éri.- Hát ezt, hogy kell tudományosan megmagyarázni? Drenkin mosolyogva megmagyarázta, hogy az üres vedrek, mint általában az üres edények sok jóval nem kecsegtetnek. Hogyha az, aki a vedret viszi — mindegy, hogy férfi vagy nő — gumicipőt, visel, akkor egész más jelenséggel találjuk fel magunkat, mert akkor ez azt jelenti: esni fog. Drenkin előadó sok szórakoztató esetet mondott el, és megemlítette azt a régi feledésbe merülő babonát is, hogyha egy réztál önmagától csengni kezd, akkor az szerencsétlenséget jelent. A hallgatók csak úgy szórták a kérdéseket, mint a bőségszaruból. És a felborított sótartó veszekedést jelent? És ha eltörik a tükör, az szerencsétlenséget hoz? És ha fordítva veszed fel az inget, akkor... Az előadó tűzbe jött és szegről végre megmagyarázta a babonákat.- Nahát, ez minden babonát ismer, mindenkin túltesz. Az előadásról csak éjfél után szállingóztak haza az idősebb emberek. A nagyanyó és nagyapó megelégedetten távoztak. Ki hitte volna, hogy a kenyeret nem szabad fordítva, vagyis az aljánál kezdeni szelni. Amint hallottuk, az szerencsétlenséget hoz.- No és? Azt se tudtuk, hogy az üres üveg az asztalon veszteséget jelent. Igen, az előadó azt mondta, hogy már a régi görögök felfedezték ezt.- Jó, hogy itt voltam az előadáson, most már tudom, hogy miért sült le mindig a kenyerem — mondta az egyik asszony gondterhelten. Hát persze azért, mert a házban kétszínű macska él! Reggel, amikor Drenkin Pe- tuskőról elutazott, a falu vénasszonyai kikisérték az állomásra.- Jöjjön csak máskor is - mondták és szinte szerelmete- sen rámosolyogtak.- Egészen az öreg Agaton bácsira emlékeztet - mondta az egyik anyóka és köténye sarkával letörülte könnyeit. - De hát még Agaton bácsi se tudott ennyi babonát. (Fordította: M. M.) FEDERICO GARCIA LORCA;-j-4ajnal New York fölött a hajnalt négy agyagoszlopa tartja; fekete galambraj-orkán pocskol a poshadt vizekben. Szűköl a newyorki hajnal, a roppant lépcsőkre lopakszlk, s a grádicsokat tapogatva a szorongás rózsáit kutatja. A hajnal jön és senki szájába nem fogadja, mert nincs itt se reggel, se távoli reménység. Olykor vad forgatagban a dollár dilhe csap le, falánkul és veszetten elhagyott gyermekekre. Ki most utcára lép már csontjában érzi, sejti: nem lel édent, se szirmot-szemeigető szerelmet; tudja, hogy lába törvény s számok sarába gázol, és mindez kontár játék, mindez meddő verejték. A fényt sötétbe űzik bilincsek, tarka lárma, gyökértelen bölcselmek arcátlan érvelése. Az emberek az utcán álmatlanul bolyongnak, — most jöttek ők talán egy véres hajótörésből (Ford,: WLASSICS TIBOR) Grozyna Staniszewszka lengyel filmszínésznő nagy sikert ért el A fiatal nemzedék című filmben. „Kis-fesziivál" A Román Népköztársaságban immár hagyományossá vált, hogy a Világifjüsági Találkozók előtt a bukaresti fiatalok is megrendezik a maguk találkozóját: a bukaresti ifjúság fesztiválját. Az idén a bukaresti fiataloknak ezt az ünnepét a gyárakban, iskolákban és a kerületekben rendezendő „kis- fesztiválok” százai előzik meg. Bukarest Ifjúsága számára a fővárosi fesztivál azért is nagy esemény, mert a román főváros ebben az évben ünnepli fennállásának 500. évfordulóját. Nem meglepő tehát, hogy a fiatalok tízezrei - több, mint 2300 önkéntes brigád keretében - hazafias munkával vesznek részt a lakóház építkezésekben, a főváros szépítésében, parkosításában. Ezek a munkaakciók gyakran együtt járnak az Üzemi „kis fesztiválok“ megrendejjgggygl, A bukaresti Grivita Rosie vasúti üzemek fiataljainak találkozója egy hétig tartott. A megnyitón előadás hangzott el a VIT-ek jelentőségéről, másnap kihirdették az üzemben az önkéntes munka napját: egy vagont megraktak hulladékvas- sal és elindították a resitai kohászati üzemekbe, és kitakarították a műhelyeket. Amikor június 10-én Gustave Courbet, a nagy francia festőművész születésének 140. évfordulójáról emlékezünk meg, felvetjük a kérdést: miért jelentős ma szemünkben festészete, művészi és emberi magatartása? A válasz: mert alkotásai az emberiség maradandó értékeihez tartoznak, a modern realista festészet úttörője, olyan kiváló ember és forradalmár volt, mint amilyennel a XIX. század folyamán ritkán találkozunk. Teljes megismeréséhez ismernünk kell a korabeli Franciaország történetét, hiszen világnézete és így művészete is a napi politikai eseményekkel párhuzamosan alakult ki. A társadalmi igazságtalanság elleni harc jogosságának tudatát Courbet már az anyatejjel szívta magába. 1819-ben, egy évvel Marx Károly születése után jött a világra. Haladó szellemű kispolgári családból származik. A korabeli polgárság haladó elemei nem kívántak egyezséget kötni a feudalizmussal és így az osztályon belül ellenzék alakult ki. A kispolgárság a párizsi munkaKulturális hírek © A Prágai Tavasz szenzációja a világhírű művészek és zenekarok mellet a Laterna Magica nevű mozi-színház. A brüsszeli kiállításon mutatták be először ezt a technikai csodát, amely tulajdonképpen egy bonyolult film- és diapozitív- szerkezet. A széles vászon előtt felállított kisebb vásznakra négy vetítőgépből vetítenek egyszerre. A Laterna Magica a prágai Nemzeti Színház kísérleti színháza, forog, süllyed és emelkedik a színpada. A sokkal együtt a király ellen vonult fel. A francia nép akkor vívta ki másodszor a köztársaságot. Rettenetes terror váltotta fel a forradalmat és a fiatal Courbet-et Párizsban a forradalom barrikádjain találjuk. Az emberi és művészi meggyőződése a munkásosztály mellé állította, ott érlelődött meg benne az elhatározás, hogy kivételes festő tehetségét harci eszközzé teszi az elnyomók ellen. Kezében fegyverré vált az ecset, célként pedig a „művészet a haladásért“ elvet tűzte ki. Azért lett naggyá, merf mélyen leikébe véste a nyomort, a munkában gyötrödőket, a lázadókat, Alkotásaiban vissza akarta tükrözni a valóságot és így természetesen a valóság művészi megismerésének eszközéhez a realizmushoz folyamodott. Ez a művészi megismerési módszer, amint megfigyelhetjük, mindig annak az osztálynak a művészetében mutatkozott, amelyik a társadalmi haladást képviselte. A pusztuld osztály mindig menekül az élettől, mert a valóság ábrázolása nem segítheti politikáját. A művészettörténet mindig a realizmus és a formalizmus egymásközti harcával tükrözi az adott társadalom osztályharcát. A valóság, amit Courbet a festő bemutatott, tele volt hazugsággal, kicsinyességgel, nyomorönarckép komoly tüntetéseket szerveztek. A munkásságnak ekkor már politikai programja volt és az I. Internacionáléban összpontosította harcát. A korszakot a Párizsi Kommün megalakulása zárta le. Courbet-et a kommün tagjává választották, ö lett a művészeti bizottság elnöke. Harcos élete győzelemre jufott. Legégetőbb feladatául a művészeti élet megreformálását tekintette. A történelemben először a nép szolgálatába állította a múzeumokat. Elsősorban Párizst akarta megtisztítani az abszolutrükkök sorozata teljesen elkápráztatja a nézőket. Élő szereplők a színen beszélgetnek a filmvásznon megjelenő színészekkel. A színpadi szereplő a vászonról „leveszi“ a vetített szereplőt és azután duettet táncol vele. A műsor a filmnek, a fényképmontázsnak és az élő művészetnek összefonódása. A mozi-színháznak mindössze 400 férőhelye van, jegyet rendkívül nehéz kapni. Októberig a brüsszeli műsort mutatják be. Kőtörők A Laterna Magica konferensziéja S. Danicková ral, amely az uralkodó osztályt vádolta. Ne csodálkozzunk azon, hogy képei kiállítása többször botrányba fulladt. 111. Napoleon császár lovaglóostorával végigvágott az egyik festményén, any- nyira feldühösítette a festő merész beállítása. Az erkölcsös művészetért harcolt, melynek feladata élő, valóságos emberek megalkotása és nem holmi müteremfigurák ábrázolása. Olyan embereket festett, akik örömök és szenvedések között élnek, rongyos, piszkos, munkásokat. Kőtörök című képe két durva munkában gyötrődő embert állít a közönség elé. Lerántja az önáltatások fátylát és rámutat: ez a többség sorsa és élete. A burzsoá kritikusok támadása csak fokozta a festő harci kedvét. Megfestette a Flagey parasztok, A gabonaszitálók és az Ornansi temetés című híres és sokat vitatott képeket. A kifogásolt forradalmiság mind nagyobb és nagyobb tábort teremtett művészetének és amikor 1855-ben a világkiállításon nem akarták elhelyezni festményeit, az eredmény az volt, hogy emiatt tizmus emlékeitől. Ledöntette a Vendóme emlékoszlopot, amely a francia burzsoázia dicsőségét és győzelmét hirdette, A reakció túlereje azonban győzött és kegyetlen alapossággal megkezdték a forradalmárok üldözését. Courbet-et hat hónapi börtönre ítélték. Engedélyt igyekezett szerezni ahhoz, hogy a börtönben festhessen. Amikor cellája ajtajára rajzolt, kifüré- szelték az ajtót és újjal helyettesítették. A falakra forradalmi jeleneteket, névtelen hősöket rajzolt, olyanokat, akik vérüket adták a szabadságért. Híressé vált az az önarcképe, amelyen börtönablakának rácsára támaszkodik és a börtönből kitekint az udvarra. Testileg, lelkileg összeroppanva, betegen szabadult ki. Ott értesült arról, hogy a parlament megszavazta a Vendóme oszlop visszaállítását és őt súlyos pénz- büntetésre ítélték. Zár alá helyezték összes festményét. Cour- betnak sikerült kiszökni az országból, Svájcba emigrált. Egészsége azonban rohamosan leromlott és hű barátai körében riejj\- sokára meghalt. '**^*t,*.M. M.