Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-09 / 23. szám
a<zéi/sozáz&das Uafiuafy.,. Még ilyet sem láttam. Hiába, orz élet főképp ott tár elénk egy- egy meglepetést, ahol legkevésbé várjak. A leleszi csoda: Mező- gazdasági technikum és templom egy födél alatt. Az egyik oldalon: komor falak, sötét ablakok, magasba ugró viharvert torony, a másikon: már meszelt fal, kivillan a kis ablakok sárga rámája és belül fehér tisztaság. Még a lélegzés is köny- nyebb, a levegő is más. Kong az évszázados kapualj, megreccsen a lépcső. A kapaszkodó lépcsősor elején rácsos, fekete vaskapu szétnyíló szárnyai simulnak a széles kőboltozathoz. (Ha úgy megszólalna!) Hallgat, némán. Két oldalt kisebb-na- gyobb képek, rajzok, gyümölcsök fajtáinak hű képmásai mutatják az utat felfelé az emeletre. — Növénytermesztés és növényvédelem, helyesebben ismétlés. Magas deresedé férfi áll a tanári asztal mögött: Böszörmény István igazgató. Magyaráz és — Mi terjeszti a vírusokat? — Közelebbit az állati vírusról. — Mikor támadja meg a virus a dohányt? Kérdés és felelet váltogatja egymást. Az osztály figyel, gondolkodik, felel. Erdélyi Gábor, Zsemlye András, Varga Géza, Tóth Barna kerülnek sorra. Talpraesett mondatok, kisebb melléfogás, de a legtöbb felelet magabiztos, jól átgondolt. Lassan kúszik az óramutató, közeleg az óra vége. — Mi a különbség a fejlődés és a növekedés között? Csend. A kérdés ott lóg a levegőben, néhány kéz jelentkezésre lendül. — Tessék: Furis Piroska. Az első padsorból erőteljes, barna lány fordúl az igazgató felé. — Amikor a növény fejlődik, akkor térbeli... A hang elvész, a sima homlokra kiugrónak az apró redök, az agy keres, kutat, dolgozik... — No, mit jelent a fejlődés? — Minőségi változáson megy keresztül a növény. Kulik László, Tóth Barna, Czibor Dezső és Zsemlye András készülnek a következő napra. A vívócsoport tagjai — ünnepi díszben — vezetőjükkel, Böszörményi igazgató elvtárssal. kérdez. Három padsorból huszonhárom szempár figyeli szavait, kíséri mozdulatát s huszonhárom agy kutat szaporán a múltban, igyekezik felidézni a jól vagy kevésbé jól megtamdtakat. Vége a magyarázkodások időszakának, nincs mellébeszélés. Ezek az utolsó hetek, és mindenkit egy kívánság füt: csak jól sikerüljön! Az írásbeli után nincs lélegzetvételnyi idő, a napok kergetik egymást, a tanárok kérdeznek, jegyeznek, feleltetnek. — Beszéljünk a dohány betegségeiről. Pillanatnyi csend. A hátsó sorban megrezdül a gyorsan felhajtott füzetlap. A középső padsor elején egy fiú feláll. Petrik György felel hirtelen nekilódulva, de minduntalan megakasztják az igazgató kérdései: — Milyen változás? Hány fejlődési szakasz van? A feleletek végre kerékvágásba zökkennek, A lány beszél, az igazgató helyesel. Kijavít egy- egy latin kifejezést, majd leülést int. Tekintete végigsiklik az osztályon, lejön a padsor elé, s agyában már bizonyára ott sorakoznak az újabb kérdések. Csengetnek. A negyedik osztály felsóhajt: kemény óra volt! Tanárok, diákok. Az iskola a problémák hazája. A CSISZ-szervezet munkája az iskola életének tükre. Tekintsünk a tükörbe. íme ezt látjuk: ® A kertben hűs fák alatt Kertész tanár elvtárs körül egy csoport fiú tanácskozik. Az irodalomkor és a zenekar néhány tagja. A beszélgetés célja a hangosújság elkészítése. ® Bohony tanár elvtársnak a laboratórium második otthona. Erélyesen őrködik a gyakorlati órák fölött. Szűkszavú, annál többet mondanak róla a fiúk: — Azt sem tudtam, mi fán terem a zene, ma hegedűn játszom ... Én harmonikán ... Én szakszofonon.,. Ki tanított? Felelet helyett a negyedikes fiú felemelkedő keze a kapu felé mutat. Kis csapat élén fehérköpenyes tanár. Gyakorlati órára mennek. Vajon mi lehet kedvesebb neki, a laboratórium vagy a zene? Erről nem beszél, de amint futnak az évek, megosztja erejét a kettő között. A zenekar Bratislavában a mezőgazdasági iskola versenyén kiváló helyezést ért el. ® A tánckört Raczkó Edit nevelőnő vezeti, ők is voltak Bratislavában. Most egy esztrádmű- sor összeállításán fáradoznak. © A kajakosok a Latorcára járnak gyakorolni. ®A vívókör tegnap tartotta első rendes edzését. A fiúk előhozzák és mutogatják a jól megpofozott sisakokat. O Politikai beszámolókat és vitákat rendszeresen tartanak. A CSISZ gyűlések zajosak. így néz ki a tükör. Fiiég fényes — megfelelő. Ami homály van körülötte, azzal az illetékes felettes hatóságok már évek óta foglalkoznak: a technikum jelenlegi épülete e célra nem megfelelő. Ami még fájóbb, nincsen tangazdaság. Az évek múlnak, rendeletek születnek és elavulnak. Nem a paragrafusokra, valami másra akarok hivatkozni: „Közelebb az iskolát az élethez". Ezt mindenkinek egyformán kell értelmezni. A megvalósítás minden szervre más és más feladatot ró, de végeredményben egyet jelent: előrehaladást. Márpedig a haladás elősegítése mindenkire egyformán kötelező. ★ > x — Hová merre? — e kérdés a negyedikeseket foglalkoztatja. Tudják, hogy az érettségi számukra belépőt jelent. Belépést az életbe. Vajon hányán csúsznak el? Hányán gyökeresednek meg a szakmában? Példa van bőven, mindkét kérdésre. Hogy miért csúsznak el? — Ki akart volna valahol máshol tanulni, de aztán mégis itt kötött ki? Néma csönd. Rövid válasz: — Azokat már ne itt keressék. Valóban így van. Hiszen az osztály létszáma négy év alatt 37-röi 21-re csökkent. Nem szükséges az alaposabb vizsgálás. Nőnek a követelmények, megszűnik az „áthidalás“, s csak az ér végig, akit egy nemesebb vágy fűt. — Az elsőbe talán már csak ilyenek jönnek? Az igazgató válasza lassan formálódott: — Remélem. Hatvanon jelentkeztek, negyvenet hívtunk felvételire, huszonnyolcat megfelelőnek találtunk. Az asztalon kivonatok a pártós kormányrendeletből. Lapozgatom: sürgősen emelni kell a mezőgazdasági szakiskolák színvonalát. Ezt írja a rendelet. Kialakul az összhang a papír és a valóság között, és sokkal kevesebb lesz az „elcsúszott“ agronómus. CSETÖ JÁNOS A TALAJJAVÍTÁS FEJLŐDÉSE SZLOVÁKIÁBAN A talajjavítási hálózat kiépítése Szlovákiában még nem kielégítő és csak részben fedezi a szükségleteket. Az állami vízgazdasági terv szerint Szlovákiában 435 000 hektár vízzel elárasztott talajt kell lecsapolni, 132 000 hektár területet kell megvédeni az árvizek ellen, és 700 ezer hektáron öntözőcsatornákat kell építeni. A vízlevezető és öntözőcsatorna kiépítése összefügg a folyók szabályozásával. A Csallóközben már eddig is jelentékeny eredményeket értünk el a csatornák építésében. A keletszlovákiai alföldön, az Ipoly, a Sajó és a Bodva folyó mentén még sok munka vár ezen a téren. A múltban főleg a levezető csatornák építését szorgalmazták és elhanyagolták az öntözőcsatornákat. Szlovákiában 1919-ben kezdték meg a talajjavítási munkálatokat és azóta 1955-ig csak körülbelül 77 000 hektár területen rendezték a vízgazdasági viszonyokat. 1919-55- ben évente 2085 hektár területet hoztak rendbe. A félszabadulás után, főleg 1950 óta lényeges változás történt ezen a téren is, az EFSZ-ek építése útján megalapozhattuk a modern mezőgazdaságot. Az első években elsősorban az alakuló EFSZ-ek szervezési és termelési kérdéseit kellett megoldani. Az 1950 — 53 közötti években Szlovákiában több mint 1900 hektár területen rizsföldeket létesítettünk és megkezdtük a szövetkezetek vízgazdaságának rendezését is. A vízgazdasági viszonyok rendezésében elért eredményeket szemléltetően a következő táblázat mutatja: Talajjavítást Korona végeztek Év értékben ha-on 1956 18 712 000 6015 1957 32 567 700 4650 1958 60 280 000 9465 terv szerint 1959 72 200 000 9486 Szlovákiában a talajjavítást elsősorban az EFSZ-ek azzal segítik elő, hogy saját; erejükből, főlég a fiatalok segítségével szélesítik ki a levezető és öntözőcsatornákat. inz. STEFAN FOJTÍKJ Válasz a felhívásra == Csehszlovákia Kommunista Pártja első tikárának, a == köztársaság elnökének, Antonín Novotny elvtársnak ve- l== zetésével párt- és kormányküldöttség vett részt késs Ietszlovákiai alföldön elkezdődött hatalmas méretű víz- == gazdasági munkálatok ünnepélyes megkezdésén. Michails lovcén az ünnepélyes manifesztáció képviselői felhíváson sál fordultak az ország valamennyi lakosához, hogy tevékenyen vegyenek részt a meliorációs munkálatokban. ss Az ifjúság, mint mindig, most is kezdeményezőként siet a feladatok megvalósítására. Ezt bizonyítják az eddig beérkezett jelentések is. VÉDNÖKSÉGET VÁLLALTAK VÁLLLALJUK Az iskola tánccsoportja A Banská Bystrica-i kerület ifjúsága válaszként a kelet- • szlovákiai dolgozók felhívására, elhatározta, hogy tevékenyen részt vesz a meliorációs munkálatokban. Védnökséget vállaltak huszonhárom meliorációs építkezés felett. A tanulóifjúság is szépen bekapcsolódik a munkába. A vinicai fiatalok eddig már 50 hektár területen végezték el a csatornázási munkálatokat. A losonci járásban június 8-tól a hónap végéig minden nap harminc brigádos sorakozik fel és segít befejezni a Tamásin megkezdett építkezést. A nyári szünetben több mint 1500 tanuló dolgozik majd az építkezéseken. Ebből 300 a rimaszombati, losonci és a fü- leki járásból. JŐ KEZDET A Nővé Mesto-i járásban a patakok és csatornák kitisztítását vállalta az ifjúság. Ezek a helyi ifjúsági építkezések igen nagy jelentőséggel bírnak. Ezenkívül az ifjúság részt vesz a vágmelléki 400 hektár terület vízlecsapolási munkálataiban is. így már ebben az évben 200 hektár termőföldet nyer a járás. A presovi járás jó munkájáért megkapta a CSISZ SZKB vándorzászlaját. A járás ifjúsága példás munkájával érdemelte ki ezt a kitüntetést. Aktívan részt vettek további szövetkezetek megalakításában és 125 fiatal lépett be a szövetkezetekbe. A zászló átvételekor vállalták: 5 ifjúsági brigádot úgy készítenek elő, hogy versenyezhessenek a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért. Ezenkívül 100 fiatallal bővítik az állatgondozók sorait és 120 fiatalt megnyernek a két éves mezőgazdasági tanoncviszony megkötésére. ALUSZNAK? A szenei járásban ebben az évben a terv szerint 180 fiút és leányt kell megnyerni a két éves mezőgazdasági tanonciskolába. Sajnos, eddig még csak 76 jelentkező van. Vajon mit csinálnak e téren a falusi CSISZ szervezetek? Talán belenyugszanak abba, hogy az egyes falvakon a szövetkezetek vezetői és néha még maguk a szülők sem látják helyesen a két éves tanonciskolák küldetését? A válaszra kíváncsiak vagyunk! jV tanulók egy csoportja kísérleti parcellákon dolgozik. > Épül, szépül Ipolynagyfalu Ipolynagyfalu is épül, szépül, fejlődik. Napról napra gombamódra nőnek az egészséges, minden kényelmet kielégítő új lakóházak. Az egyéni építkezések mellett azonban nagy ütemben haladnak a közös társadalmi építkezések is. Megkezdték a tejbegyűjtőhely, autóbuszváróterem, büfé és helyi nemzeti bizottság irodájának építését. Ezt a nagy építkezést az állam támogatása mellett a falu valósítja meg társadalmi munkával. A falu főutcáját éppen kövezik és nemsokára felszerelik a helyi hangszórókat is. A CSISZ-tagok azon iparkodnak, hogy úttörői legyenek a falu kulturális életének. Nemrég vitték színre Lovicsek Béla Húsz év után című színművét. A szereplők a következők voltak: Ábelovszky József, Ábe- lovszky Erzsébet, Kiss Erzsébet, Oroszlán Mária, Ábelovszky András, Oroszlán József, Dobos János, Dénes István és Bállá István. A bevétel egy részét a fiatalok turisztikára fordítják és televíziós készüléket is vásárolnak. BÁLLÁ ISTVÁN, Ipolynagyfalu. MÁSODIK NAPJA esik az eső. Az utak már tocsogóssá áztak., s haragosabb az akáclombok színe. A falu — Kisgéres — megadóan adja át magát a tavaszi fürdőnek. Mint egy leány, csöndesen, álmosan, elnyújtózva fekszik. Csak Géresi József nézi egyre nagyobb nyugtalansággal az elsimult felhőket. — Ez se fejezi be egy hétig — mondja csak úgy magának, s fanyarul pödörgeti kis fekete bajuszát. — Pedig azzal számoltunk, hogy ezen a héten készen leszünk az ültetéssel. — Sose sopánkodj, nem lesz még az későr a jövő héten se — jegyzi meg a felesége — olyan ízes bodrogköziesen ejtve ki a magánhangzókat, hogy az ember szájában a nyál is összefut. Géresi József a dohánycsoport vezetője, s a dohánycsoportról nagyon röviden lehet a legtöbbet mondani. „Büszkeségünk" — így, csak ilyen röviden jellemezte a géresi szövetkezet elnöke is, amikor délben nála jártunk. A dohányos csoport tavaly 244 171 korona tiszta jövedelmet hozott a szövetkezetnek. A számok azonban nem fejezik ki, hányszor kémlelte aggódva Géresi elvtárs lUlltlt <1 F !i, ■ti <| I8HII in«u '■*<( hi> linzi! ||i"H C Iliiül ihgii I BII! ...í min fim "Hl hi» Iliiül HHHI In Iliim !T ■ilílii s a csoport többi tagja az időt, hányszor főtt a fejük a gondtól, amíg a csöppnyi palántából törésre érett, cigarettasodrásra alkalmas dohány lett. Hiszen a múlt év a dohány részére nem is volt a legegészségesebb. Hány szövetkezetben vágta ki a kis sarjadó, fejlődésnek indult dohányt a drótféreg, szomorú lenne összeszámolni. Hatalmas táblák pusztultak el, de a géresiek átvészelték ezt is. Szerencséjük volt? Lehet ... Szeretnénk szétnézni a határban, de ilyen időben ez szinte lehetetlen. Pedig érdemes lenne, hiszen az idén a kisgé- resi réteken is megkezdték a talajjavítást. Egyelőre csak 20 hektáron. 1962-ig 100 hektárnyi, csaknem hasznavehetetlen földterületet tesznek termőképessé. ZUHOG AZ ESŐ. Az iskola alig 50 méterré van Géresiék- től, mégis bőrig ázva érkezünk oda. Ripko Gusztáv igazgató élvtás nem zavartatja magát, a tanítás jelenlétünkben is folyik tovább, s számunkra sem marad egyéb lehetőség, mint újra gyermekké lenni. Régóta figyelem életünk rohamos fejlődését, de a lassú, alig észlelhető változásokat is leginkább iskolában mérheti le az ember. Ajánlhatom mindazoknak, akik szeretnek csukott szemmel járni az életben, s ha a föld mozdul meg, azt is csak akkor veszik észre, ha a fenekükre estek. Legtöbbet a gyerekek „tudatlanságából“ tanulhatnak. Mert hogy a „király“ szó mit jelent, azt’ ugyan egy elsős is tudja, hiszen minden meséjében ott szerepel. De kérdezzünk meg egy harmadikos lurkót, hogy mi az a gróf, báró, koldus... Tudja? Dehogyis! S hogy ez természetes? Hát igen 1.. Mert ha azt kérdezzük: „Mondd csak fiacskám, láttál-e már hintót?“ a „nem tudom mi az"-t szinte biztosra vehetjük. S én magam sem győztem csodálkozni, amikor a géresi igazgató a gőzkazán jelentőségét magyarázta tanulóinak. A gőzkazánt, amelyet harmadikos koromban én a világ legnagyobb csodájának tartottam, s amikor gépész apámnak segítettem az olajozásnál, szinte olvadoztam a gyönyörűségtől MOST, AMIKOR annyi szó esik a kultúrforradalomról/’annak betetőzéséről, örömet jelent az a tudat, hogy olyan tanítóink vannak, akik már maguk is bizonyos mértékben forradalmat, a kultúra forradalmát jelentik. Sok helyen éreztem ezt a királyhelmeci járás jónéhány községében. Ahol Hegedűs Árpád tanító elvtárs a színjátszókor vezetője, ott komoly baj nem lehet. S ez nem levegőből kapott megállapítás, a kisgéresi színjátszó kör évente öt-hat darabot ad elő a község és a járás dolgozóinak. Legutóbb Bródy Tanítónőjével arattak sikert. Tánccsoportjuk a kerületi versenyre készül. — Községünk fiataljainak 90 százaléka itthon, a szövetkezetben dolgozik — jegyzi meg csendesen Hegedűs elvtárs — csöndesen, nehogy dicsekvésnek vegyük, pedig így js világos, hogy ez a tény a tanítók munkáját is dicséri. A fiatalok jól érzik magukat itthon, hisz életük legszebb idejét nem kell átunatkozniok. NAGY LAJOS
