Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-28 / 17. szám

Nyújtsunk segítő kezet „Biztosítsuk az ifjúság hatéljjpny segítségét a lakásépítések terén, mert megkívánják, hogy a CSISZ-szervezetek rendsze­res gondosságot és figyelmet szenteljenek ezeknek és lendít­sük fel a fiatalok kezdeményezését. A CSISZ-szervek és szer­vezetek lényegesen javítsák és erősítsék meg a fiatal építők körében a politikai és nevelési munkát, gondoskodjunk arról, hogy jól és célszerűen használják fel a fiatalok szabad idejü­ket, szervezzünk részükre gazdag kulturális és társadalmi éle- *tet a közös szálláshelyeken és az ifjú építőmunkások ottho­naiban." az A közmondás járja, f gyha valakinek odanyújtjuk kisujjunkat, egész kezünket akarja. Hát hogyha a cél szen­tesíti az eszközt, ha becsületes emberekről és közös érdekről van szó, ha meg akarjuk nyerni a fiatalokat a jó ügynek, akkor bizony nem elég, ha csak a kis­ujjunkat nyújtjuk, mert szük­ség van egész kezünkre. Ezt igazolják a kassai Építkezési n. v. és fióküzemei, a szépességi, poprádi, rőcei és ágcsernői fió­kok, ahol több mint ezer fiatal dolgozik, és ahol egy évvel eze­lőtt még csak 30 CSISZ-tag lé­tezett. Ezek közül senki sem tűnt ki, pedig biztos akadtak volna olyanok is, akik szép eredményeket érhettek volna el, ha a funkcionáriusok segéd­kezet nyújtanak számukra. Igen ám, de azok csak ígére­tekkel hitegették a fiatal építő­munkásokat, és így ezek csak vártak, várták a bíztatást, vár­tak a segítségre. Egy évvel ezelőtt nagy fordulat állt be életükben. Frantisek Bucko, a CSISZ kassai kerületi vezető­ségének tagja maga köré gyűj­tötte a fiúkat és lányokat. Vég­re akadt egy ember, aki nem­csak beszélt, hanem a szavát is állta. Az ifjúsági szervezet tevé­kenysége fellendült, ismerke­dési esteket rendeztek, kirán­dultak a Tátrába és Lengyelor­szágba, tehetségek után kutat­tak, olyan fiatalokat kerestek, akik szabad idejükben szívesen dolgoznának a közösség érde­kében és szívük mindén mele­gével beleolvadnának az ifjúsá­gi szervezetbe. A kultúra után szomjazó fiatalok hálásan fo­gadták társaik szárnypróbálga­tásait, s nekibátorodva sokan követték a jó példát. Eleinte bizony csak tapogatóztak, de csakhamar megtalálták az utat, legyőzték a kezdeti nehézsége­ket. Egyre többen tanultak, el­mélyítették tudásukat, kiszéle­sítették ismereteiket a filozó­fiában, közgazdaságtanban és politikában. A PROPAGANDISTÁK pótolni igyekeztek 3 mutatkozó hiá­egyhamar túlteljesítették a ter­vet. Eubeníkben is komplex if­júsági munkacsapatok alakul-" tak. Ezenkívül négy ifjúsági kőműves és vakoló munkacso­port öregbítette az ifjúsági szervezet jó hírnevét. Majdnem négyszázan látogatják a CSISZ oktatási évének és a pártokta- tás»köreit. SOKAT ÍRHATNÁNK ARRÖL, hogy a koordinációs bizottság és az egyes alapszervezetek hogyan oldják meg az ifjúság és az egyének problémáit. El­mondhatnánk, hogy az ifjúsági funkcionáriusok hogyan szerez­tek tekintélyt a fiatalok sze­mében, dehát nehezen győz­nénk felsorolni, mi mindent kö­vettek el a siker érdekében. Elég, ha hangsúlyozzuk: a leg­nagyobb fordulatot az idézte elő, hogy a CSISZ-funkcionáriu- sok nem dolgoznak a saját sza­kállukra és mindig betartják azt, amit ígérnek. Valóban egész szívvel és odaadással nyújtják segítő kezüket. Ne csodálkozzunk azon, hogy az elmúlt évben 340 új taggal gyarapodott a szervezet és újabb 12 ifjúsági szervezet ala­kult. A sok ezer fiatal építő­munkásnak több mint fele CSISZ-tag, s egyre több új tag jelentkezik. JÄN RISKA „Tojásgyár“ A legnagyobb örömünkre a szövetkezetekben mindjobban elterjednek az új munkamód­szerek a baromfitenyésztés te­rén is. A holasovicei szövetke­zet, a Munkaérdemrend tulaj­donosa, minden újdonságot szí­vesen bevezet, mert a tagok tudják, hogy ebből elsősorban nekik lesz hasznuk, minthogy a szebb eredmények emelik a munkaegység értékét is. A szö­vetkezet korszerű baromfifar­mot épített. A felső képünkön látható épületben szellös, elkü­lönített kis rekeszekben 1500 tyúk kapott helyet. Etetésüket automatikus készülék végzi. A gondozó csak elkészíti a takar­mányt, felügyel a gép működé­sére és összeszedi a tojást. An- déla Sopíková — alsó képünkön — éppen az említett munkát végzi. Ebből a szövetkezeti „to­jásgyárból“ naponta 600 — 900 tojást szállítanak el. Bevált az új módszer III. plénumának határozatábó nyokat. Az összejövetelek égj re inkább közkedveltek lette: és mindig többen és többen lé togatták az érdekköröket. Kas sán ma már hat körben vitás nak a politikai kérdésekről í 175-en vesznek részt a polit; kai oktatáson. Eleinte váraké zási álláspontra helyezkedtél várták, hogyan alakul tovább CSISZ tevékenysége, de aztá egyre aktívabb segítőtársaké váltak. A CSISZ tekintélye egy re nőtt. Eleinte csak sport- é kulturális kérdésekkel foglal koztak, de azokat a kérdéseke amelyek munkahelyeiken leg jobban foglalkoztatták a kedé lyeket, még nem érintettél Nem mertek még hozzányúlr munkahelyük égető problémái hoz. Szinte a levegőben lógot hogy valamit tenni kell. Lassa aztán megérlelődött a gondolái és nehezen tudnánk megmon dani, hogy kinek a kezdemé nyezésére, de megszületett a első komplex ifjúsági munka csapat, amely az alap lerakásá tói kezdve az épület betetőzé séig mindent elvégezi A kassa orvosi fakultás elméleti intéze tének felépítése nem tartozót Kassa város feladataihoz és kerületi ifjúság mégis a sajá feladatának tekintette. A funk cionáriusoknak nagyon sok gon dot okozott az építőanyagoi beszerzése, a munkások elhe lyezése. A szakszervezet töb bé-kevésbé pusztán néző ma radt, aki tapsolt a sikerhez örült neki, de nem haladt a fia falókkal az élvonalban. A kassa ifjúsági építkezésen a fiúk é fenyők derekasan megállták he lyüket. A munkahelyeken azon ban a fiatal kőművesek ner voltak megelégedve, kevese kerestek, mert sokszor képzett ségüknél alantasabb munkát kellett végezniük. A CSISZ- szervezet az üzem vezetőségé­vel együtt mindent elkövetett, hogy kiküszöbölje a nehézsége­ket. Az építkezéseken egyre nagyobb tekintélyre tett szert a CSISZ, a politikai nevelés egyre jobban utat tört, komp­lex ifjúsági munkacsapatok alakultak Iglón, Poprádon és A nagymegyeri Nagyhizlalda n. v. egyik legjobb részlege az újmajori osztály. Ennek az osz­tálynak nemcsak a Nagyhizlal­dánál, hanem az egész járásban jó hírneve van. A szakasz dol­gozói Nagy Sándor osztályveze­tő irányításával évről évre szebb eredményeket érnek el. Hogy mi ennek a titka? Erre egyszerű a felelet. Nem idegen­kednek az új munkamódszerek­től, sőt, mondhatnám terjesztik azokat. Az új munkamódsze­rekre támaszkodva a kollektív szerződések megkötése alkal­mával vállalták, hogy 575 156 korona értékkel termelnek töb­bet a tervezettnél. így támaszt­ják alá előző kötelezettségvál­lalásukat, hogy négy év alatt, vagyis még ebben az évben tel­jesítik a második ötéves tervre előírt feladatokat. Ebből a munkából alaposan kiveszik részüket a fiatalok is. Példa erre az is, hogy a kerté­szeti csoport, amely jórészt fiatalokból tevődik össze, vál­lalta, hogy terven felül 85 100 korona értékű zöldséget termel. A Nagyhizlaldában bevezették az önetetési módszert, s ez je­lentős mértékben hozzájárult az önköltség csökkentéséhez. Ahhoz azonban, hogy a sertések önetetési módszerét és annak minden előnyét alaposan ki­használhassák, fontos, hogy már kint a részlegeken is bevezes­sék e módszert. Az újmajori osztály ezt elsőnek tette meg. Azokba a rekeszekbe, ahova két anyasertés malacai járnak, ügyes önetető kistartályokat állítottak be. így a szopós mala­cok már párnapos korukban hozzászoknak a száraztakar­mány fogyasztásához. Ha pedig már nagyobbak, a takarmány mellé még rizst is kapnak. Ennek a módszernek több előnye van. Elsősorban az, hogy teljesen kiküszöbölik a tőgy­gyulladást, aminek eddig sok áldozató volt, különösen ilyen­kor, tavasz idején, amikor már kevés a vitamindús takarmány. Ezenkívül a módszer előnye, hogy a malacelhullást a mini­mumra csökkentették. Nagy előnye továbbá, hogy az anya­sertések nem gyengülnek le a szoptatás ideje alatt, mint azelőtt. Természetes, hogy az önetetés megkönnyíti az etetők munkáját is. A ketrecekbe már csak vizet kell hordani. így ez­zel a módszerrel egy etető sok­kal több sertést gondozhat, mint azelőtt. Az űj módszer bevezetésének eredménye legfőképpen abban rejlik, hogy ezután az osztá­lyokról egészségesebb és erő­sebb állatok kerülnek a Nagy­hizlaldába. Ez viszont egyik előfeltétele annak, hogy a Nagyhizlalda továbbra is telje­síthesse tervét. V. E. • Az Egyesült Államokban nagy károkat okoz a tőgygyul­ladás és a statisztika szerint ez a megbetegedés több mint 200 millió dollár kárt okoz évente. • A kanadai halászati szak­lapok írják, hogy aggasztó mó­don kihalnak a lazacok. Ennek főként az az oka, hogy DDT-vel tömegesen pusztítják a rovaro­kat és közben a fiatal lazacok is elpusztulnak. • Egy dániai rádiótechnikus olyan berendezést szerkesztett, amely lehetetlenné teszi, hogy részeg sofőr vezessen autót. A sofőr előtt egy vegyszer van elhelyezve, amely reagál az al­koholos kipárolgásokra. A vegy­szerben reakció áll be, amely egy egyszerű készülék segítsé­gével leállítja a benzint és a kocsi megáll. • A brnoi Ján Sverma Üzem­ben új futószalagot állítottak fel, amely 40 méter hosszú és 17 munkahelyről gondoskodik. A futószalagon minden 11-ik percben egy traktor szerelését fejezik be. A Brnot mezőgazdasági vá­rosnak nevezhetnénk, ami kissé meglepő, hiszen, ha Brno körül utazunk, csupa gyárkéményt látunk. Nem is hinnénk, hogy Brno város területén 17 EFSZ működik, 8000 sertést hizlalnak, 89 500 baromfit tartanak és 90 000 gyümölcsfát gondoznak. A A harkovi mezőgazdasági gépüzem új buldózert hozott forgalomba, melyet már tízfelé munkára lehet felhasználni. A buldózer fagyökereket irt, földet hány, árkot húz, stb. A talaj javítási munkálatoknál is jó felhasználható. Az új gép alapját egy 55 lóerejű Diesel­motoros, hernyótalpas traktor képezi. A A Szovjetunióban az álla­tok mesterséges megterméke­nyítése terén érdekes kísérle­tekkel befolyásolják a születen­dő állatok nemét. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy egész forradalmi újítások előtt állunk e téren. A A púchovi járásban a szö­vetkezeti dolgozók 100 tehéntől átlagban 75.5 borjút neveltek, az egyéni gazdálkodók 57 dara­bot. A szövetkezeti dolgozók egy kocától 14.8 malacot nyer­tek, az egyéni gazdálkodók pe­dig 12.5 darabot. A Bulgáriában is nagyon el­terjedt a mezőgazdaság gépesí­tése. Míg 1944-ben háromezer traktor dolgozott az országban, ma már 200 GTÄ működik és ezek 26 000 traktorral rendel­keznek. l.ieiadat Javítani a termőföld minőségét • Ögyalla: Harc a víz ellen és a vízért. • A szentpéteri fiatalok kezdeménye­zése. • Lesz elegendő tanonc? • Fokozni az agitációs munkát. Bármilyen szempontból vizs­gáljuk a mezőgazdasági terme­lés növelésének lehetőségeit, mindig vissza kell térnünk a leglényegesebb tényezőhöz: a földhöz. Elsősorban is ennek minőségétől, összetételétől és gondozásától — tehát a benne fellelhető tápanyagok utánpót­lásáról kell beszélni. Egy tör­vényszerű folyamatról van itt szó. Ha magasabb a hektárho­zam, fia növekednek a termés­eredmények, ha több a takar­mány, növelhetjük az állatállo­mány létszámát, több állati ter­méket állíthatunk elő — vi­szont több állat több trágya, s ezt a földnek visszaadva új­ból felélénkíthetjük a körfor­gást. Ha úgy gazdálkodunk, hogy az említett láncolatot megszakítjuk, ennek súlyos kö­vetkezményei lehetnek. Sőt vannak is, s ezt több szövetke­zet gazdálkodása mutatja. Ép­pen ez tette szükségessé, hogy figyelmünk középpontjába nép­gazdaságunk ezen ága, a mező- gazdasági termelés került. MIT TEGYENEK A FIATALOK? Erre a kérdésre igyekezett választ adni Ögyallán a föld­művesifjúság járási konferen­ciája. A vita főként e téma kö­rül mozgott. Arról vitatkoztak a járás földművesifjúságának legjobbjai, hogy az elkövetke­zendő időszakban miképpen já­rulhatnának hozzá leghatéko­nyabban a mezőgazdasági ter­melés növeléséhez. Mivel hazánk legalacsonyab­ban fekvő járásáról van szó, így érthető, hogy sok szó esett a vízlevezetési és csatornázási munkálatokról. A vizenyős te­rületek alagcsövezése, valamint az öntözőberendezések bővíté­se egyik formája a termésho­zamok növelésének. Az ógyallai járásban ezen a téren sok a tennivaló, s épp ezért jogosan várják az ifjúság kezdeménye­zését. A járásban 2000 ha-nyi mezőgazdasági területről kell levezetni a talajvizet és gon­doskodni kell 30 000 ha öntö­zéséről is. Itt tehát kettős a veszedelem: ha esős az idő, feljön a talajvíz, ha pedig szá­razság van, nincs lefietőség az öntözésre. Ezen a helyzeten se­gíteni kell. Ögyallán a földművesifjúság járási konferenciáján a CSISZ becsületjelvényével tüntették k ki a legjobb munkát végző fiatalokat. Képünkön a kitüntetetteket látjuk. A KEZDEMÉNYEZŐK A felelős közigazgatási szer­vek már elkészítettek egy ter­vet a csatornák kitisztítására és újraásására. A tisztításra váró csatornák hossza megha­ladja az 50 kilométert. A csa­tornatisztítás nagyon sok szö­vetkezetei érint, s a munkála­tok elvégzése nagy befolyással bír az egyes szövetkezetek ter­méseredményeire is. Ha a nasz- vadi EFSZ kitisztítja a tervbe vett 10 kilométer hosszú csa­tornát, ezzel 100 ha szántóföld és 60 ha legelő termőképessé­gét emeli. Ugyanez vonatkozik az izsai, imelyi és a többi szö­vetkezetre is. A szentpéteri fiataloktól szár­mazik az a kezdeményezés, hogy a CSISZ falusi szervezetei vállaljanak védnökséget e mun­kálatok fölött, ők 11 kilométer hosszú csatorna kitisztítását vállalták. Felhívásukra több szervezet válaszolt, s a konfe­rencia vitája után ítélve kb. 40 km csatorna kitisztítását vál­lalják a CSISZ-szervezetek. KEVÉS A SZAKEMBER A járásban néhány szövetke­zet kivételével — Ögyalla, Sro- bárovo, Mudronovo, stb. — van elég fiatal a falvakban. A fia­talok többsége szorgalmasan dolgozik a közös vagyon gyara­pításán. De hiányosságnak ró­juk fel azt a tényt, hogy a CSISZ-szervezetek nem tömö­rítik az egész falu ifjúságát Márpedig a szövetkezetben dol­gozó fiataloknak a CSISZ-ben a helyük. Marcellházán közel 160 fiatal dolgozik a szövetkezet­ben, de közöttük csak 70 CSISZ- tagot találunk. A CSISZ-szer- vezetnek az egész falu ifjúsá­gáról kell gondoskodnia, tehát 'minden fiatait meg teer, nyer­nie. Többet kell törődni a szerve­zeteknek a fiatalok szaktudá­sának növelésével is. A tavalyi példán okulva több figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági tanoncok sorainak bővítésére, mert a járásban jelenleg mind­össze 99 fiatal tanul a kétéves mezőgazdasági tanonciskolákban. A járás terve ebben az évben 170 tanonc iskolázása, de eddig a nyolcéves iskolát be­fejező diákok közül még csak 16-an jelentkeztek. A szövet­kezetekben dolgozó 16—17 éve­sek hallani sem akarnak a to­vábbtanulásról. Márpedig az ilyen állásfoglalással nem sza­bad egyetérteni. A járás szö­vetkezeteiben és az állami gaz­daságban több mint 800 18 éven aluli fiatal dolgozik. Helyes lenne, ha a jövendő tanoncok létszámának majdnem felét ezek a fiúk és leányok alkot­nák. HASZNÁLJUK FEL A TAPASZTALATOKAT A szocialista szektor a járás talajterületének 90 %-án gaz­dálkodik. Egyes CSISZ-szerve­zetek a szövetkezetek kiszéle­sítése terén az agitációs mun­kában sok jó tapasztalattal ren­delkeznek. A szentpéteri CSISZ- szervezet agitkettősei 18 fiatalt nyertek meg a szövetkezet szá­mára. Ezt az agitációs munkát továbbra is folytatni kell, még­hozzá fokozottabb mértékben, hogy mielőbb befejeződjön a járás kollektivizálása. Több szövetkezetben szükség van if­jú munkaerőkre, mert hiszen még több mint 90 000 hatvan éven felüli egyén dolgozik a szövetkezetekben. Ezek helyét fiataloknak kell elfoglalni. A konferencia tükrében néz­ve a járást, érezni, hogy a CSISZ-szervezetek munkája ál­landóan javul. Ez elsősorban is a pártszervezetek közvetlen vezetésének eredménye. A CSISZ falusi szervezetei a jö­vőben sokkal nagyobb bizalom­mal forduljanak a helyi párt- szervezetek vezetőihez, és tő­lük kérjenek tanácsot az egyes feladatok megoldásához. Ha ez így lesz minden faluban, akkor egy 4v múlva a szervezetek küldöttei még nagyobb ered­ményekről számolhatnak be. ,-CS-ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom