Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-04-11 / 13. szám
Egészségünkre! KEVESEBB ALKOHOLT Az alkoholmentes italok fogyasztása 1956. óta nálunk állandóan emelkedik. Ezzel egyidejűleg csökken a szeszesitalok fogyasztása. v?Sn/°v?klában a mú,t évben ™"a't°bb gyümölcsmustot és 33 /o-al több szörpöt fogyasztottak, mint 1957- ben. Ezzel szemben az alkoí£SZ^sé9'et 1956- óta 187 000 hektoliterrel, 1958ba." 142 000 hektoliterrel csökkent és a megrendelé- ^ évben további 10 000 hektoliterrel csökken Konzervüzemeink többféle gyumölcsmustot és szörpöt készítenek, melyek különösen a téli hónapokban teljes mértékben helyettesítik a gyümölcsöt és emellett nem is drágák, hiszen egy 0.65 1 tartalmú üveg almamust csak 2.75 koronába kerül, és elkészítéséhez 1 kg elsőrangú alma szükséges. Annak ellenére, hogy Szlovákiában emelkedik az alkoholmentes italok fogyasztása, az adott helyzettel még nem lehetünk elégedettek, s különösen akkor, ha a mai szükségletet összehasonlítjuk a cseh-morva vidék lakosságának szükségletével — nem beszélve az egyes külföldi államokról, mert akkor megállapíthatjuk, hogy ezen a téren még sok tennivaló akad. A termelés és a kereskedelem mindent elkövet, hogy biztosítsa a gyümölcsmustok és szörpök folyamatos szállítását, s hogy fedezhesse a közélelmezés szükségleteit. Ezentúl 0.33 vagy 0.35 1 tartalmú üvegekben hozzák forgalomba a gyümölcsmustokat és szörpöket, mert ezek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: én vagyok a bécsi óriáskerék. Azt állítják rólam, hogy az osztrák főváros második jelképének számítok, de annyi biztos, hogy a híres bécsi Práter elsőszámú jelképe mégiscsak én vagyok. A Práter valójában a Duna partján elterülő 6 négyzetkilométer területű park; erdők és mezők váltakoznak rajta, szép napokon benépesítik a bécsiek tízezrei. A bejáratnál van a híres „vurstli", sokszáz különféle bódéjával, számos szórakozóhellyel, étteremmel, kávéházzal. Jómagam, az Óriáskerék, a Práternek ehhez a részéhez tartozom. 1897-ben építettek, s azóta üzemben vagyok, 60 méter magasra emelem a kis kocsikat, melyeknek utasai gyönyörködnek a szép kilátásban. Az osztrák fővárosba ellátogató külföldiek többsége legalább egyszer meglátogat engem. Már illőre is örülök annak, hogy majd nyáron, a Fesztivál alkalmával, oly sok fiatalt szórakoztathatok. Addig is: a viszontlátásra! Kenyér az automatából Kievben automatikus kenyér és péksütemény elárusító boltot nyitottak. Nem kevesebb, mint 27 gép árusítja itt a kenyeret és a friss péksüteményt. A gép pontosan feltűnteti az áru minőségét, súlyát és a fizetendő összeget. Az automata-bolt csak 16 óra után van nyitva és igen jó szolgálatot tesz a munkából hazasiető háziasszonyoknak. Este nyolc óráig körülbelül tízezer vásárlót szolgál ki panasz- mentesen. A választék eléggé gazdag: négyfajta kenyér és nyolcfajta péksütemény. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1959. április 1. VIII. évfolyam, 13. szám. Ára 60 fillér. Főiskolás CSISZ-tagok egyöntetű akarata Harcoljunk a főiskolák forradalmi átépítéséért M árcius 23-án és 24-én a fő- iskolások Prágában tartott országos konferenciáján hatszáz küldött behatóan foglalkozott főiskoláink átépítésének és az új értelmiség kommunista szellemben folytatott nevelésének kérdéseivel. A konferencián két nagy jelentőségű beszámoló hangzott el. Az egyiket Jifí Hendrych elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja és titkára, a másikat Miloslav Vecker elvtárs, a CSISZ KB elnöke tartotta. A beszámolókat érdekes vita követte. A felszólalók túlnyomó része elsősorban azzal a problémával foglalkozott, miként kapcsolhatók egybe a tanulmányok az élettel, s a termelési gyakorlattal. Foglalkoztak továbbá a fiatal értelmiségiek eszmei nevelésének és az ifjúsági szövetségben végzendő munkának problémáival . A vita során felszólalt dr. Frantiiek Kahuda, az iskola és kulturális ügyek minisztere, aki behatóan foglalkozott a pedagógiai oktatás reformálásának kérdéseivel. Jifí Pelikán elvtárs, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke beszámolt a bécsi VII. Világifjúsági Találkozó előkészületeiről és a nemzetközi diákmozgalom aktuális problémáiról. A küldöttek a vita befejezése ** után a konferencia teljes Ülésén jóváhagyták a CSKP Központi Bizottságának küldött levél szövegét. A levélben a többek között a következőket Írják: „Teljes mértékben állástfog- Ialunk a főiskolák forradalmi átépítése és azon követelmény mellett, hogy iskoláink szervesen egybekapcsolódjanak a mindennapi élettel és a termeléssel. Iskolaügyünk átépítése arról tanúskodik, hogy pártunk gondoskodik ifjúságunk életéről és szép jövőjéről. Tudatában vagyunk annak, hogy csak az elmélet és a gyakorlat közvetlen összekapcsolása, s a diákság és a dolgozó nép szoros egybeforrása nyújtja annak kezességét, hogy új szakembereket készíthetünk elő iparunk, mezőgazdaságunk, tudományunk és kultúránk számára, akik meg tudnak birkózni a kommunista társadalom építésével kapcsolatos nagyszabású feladatokkal. Drága elvtársak! ígérjük önöknek, hogy nem élünk vissza bizalmukkal, és tanulmányainkkal, valamint azzal, hogy a dolgozók oldalán közvetlen részt veszünk a szocialista építésben, jól felkészülünk a kommunizmus építésével kapcsolatos nagyszabású feladatok teljesítésére.“ A konferencia határozatot fogadott el, melyben a küldöttek állást foglalnak a XI. pártkongresszus határozatainak teljesítése mellett. V égül a konferencia felhí- * vással fordult az egész világ diákságához az 1939. november 17-i események huszadik évfordulójával kapcsolatban. Ez a nap a fasizmus és háború ellen küzdő diákok egységes akaratának szimbóluma. A csehszlovák diákok 1959. november 10. és 15. között nemzetközi diák békekonferenciát hívnak össze, melyen külföldi barátaikkal meg kívánják tárgyalni a diákok békeharcának további formáit. Csehszlovákia főiskolás diákjai minden erejükkel támogatják a VII. Világifjúsági és Diákfesztivált, mely hozzájárul majd az ifjúság kölcsönös megismeréséhez és békés együttéléséhez. CT) ratislava dolgo- fy zói soha nem fe- "*"lejtik el azokat a boldog perceket, amikor a dicső szovjet hadsereg első egységei bevonultak Szlovákia fővárosába. A fasizmus igája alóli felszabadulás nagyszerű érzése lépten-nyo- mon a felszabadítók iránti nagy szeretetben nyilvánult meg. Az itt közölt kép is 1945. április 4-ére smlékeztet. Egy fiatal aratislavai leány egy kis frissítővel kedveskedik a meneteléstől fáradt kato- táknak. A fesztivál előkészítése az egész társadalom ügye növekszik. Nemcsak a fiatalok, de az idősebb dolgozók is hozzá akarnak járulni a fesztivál Mesés szépségű csipkeanyagot gyárt a píseki Jitex üzem. Alapanyagként szi- lonfonalat használnak. Bizony, gyakran előfordul, hogy valaki azzal dicsekszik, milyen szép külföldi szilonholmit szerzett és közben, ha alaposan utána nézne, rájönne, hogy a píseki Jitex üzem szorgoskezű szövőnőinek kezei alól került ki. Nemcsak az üzem dolgozói, de a vásárló közönség is büszke lehet hazánk textiliparának szítményeire. A meleg tavaszi napokkal a bécsi VII. Világifjúsági Találkozó előkészületei a végső stádi- — umba kerültek. A Szolidaritás sikeréhez, ahhoz, hogy a legtá- Alapra beérkezett összeg egyre volabbi országokból is eljöhessenek azok a fiatalok, akik ki akarják fejezni a béke és a kölcsönös együttműködés iránti óhajukat. A hermaneci Sztálin bánya idősebb bányászai is felajánlották segítségüket a fiataloknak, és a Szolidaritási Alap javára közösen egy műszakot dolgoznak le. Az előzetes számítások szerint egyedül ez az akció 20 000 koronát jelent majd a 733000-es bankszámlán. A bánya dolgozói továbbá vállalták mintegy száz tonna fémhulladék összegyűjtését is. A fesztivál előkészítése fokozott munkára serkentette hazánk egyik legnagyobb vasúti gócpontjának, a Bohumini vasútállomás fiatal dolgozóit is. Tizennyolc mozdonyvezető és fűtő elhatározta, hogy még április folyamán egy rendkívüli műszakot dolgoz le a Szolidaritás Alap javára. A Bohumini vasúti gócpont dolgozói még egy igen értékes felajánlást tettek: az összes fesztiváli vonatokat, melyek az ő körzetükön haladnak át, a legnagyobb rendben és pontosan, teljesen ingyen vezetik, és az ezért a munkáért járó fizetést szintén a külföldi delegátusok megsegítésére fordítják. Ebből a két szép példából is láthatjuk, hogy a fesztivál nálunk mennyire az egész társadalom ügye. A francia kereskedelem panaszai A francia ipar- és kereskedelemügyi minisztérium közzétette a francia belkereskedelem helyzetéről szóló jelentését. A jelentés megállapítja, hogy 1958. a belkereskedelemben hanyatlást jelzett. A fogyasztás csökkenésének alapvető oka az általános drágulás. Az áremelkedés a kereskedők szervezete szerint az élelmiszereknél átlagosan 15.9 %-ra, és így például a húsnál és hentesárunál 14.9 %-ra rúgott. A nagyáruházak a múlt esztendőben 7.6 %-os általános drágulást, a bútorkereskedések 13 %-os drágulást mutattak ki. 1959. január 1. óta az árak ismét emelkedtek, s a fogyasztás tovább csökkent. A hentesek és mészárosok kereskedelmi kamarája szefint a húsfogyasztás az év eleje óta 10 %-kal csökkent. Hasonló arányban csökkent a fűszerfélék, a gyümölcsök és a zöldségfélék fogyasztása is. Ehhez a hivatalos beismeréshez úgy hisszük nem szükséges kommentárt fűzni. cÁ ^UüJ'hapjL Még a Vgskapu felett történt. Mrva kapitány lekiált a parancsnoki hídról. — Milán fiam, gyere csak fel! A megszólított a hajó elejében babrál valamit. Parancsnoka szavára felkapja fejét aztán indul. Kékszemü, barnapiros arcú legényke Milán. Göndör haja homlokába hull, mint a csitri lányoknak. A kapitány kedvtelve nézegeti, szemében ravaszkás mosoly bujkál, de amikor a fiú megáll előtte, elnyomja mosolyát és hivatalos arcot ölt. A fiú katonásan összecsapja bokáját. — Tessék, kapitány elvtárs? — Ugye, még nem jártál az Aldunán? — Nem. Első ízben hajózom erre. — Tudod milyen csatornán kell most átkelnünk? — Hallottam róla. Ugye a Vaskapu csatornán? — Azon, fiam, azon. A kapitány megsimogatja állát és feltörő mosolyát igyekszik véka alá rejteni. — Akkor azt is tudod, hogy nem olyan egyszerű a csatornán való átkelés — folytatja nyugodt hangon. — Legelőbb is mi a teendő? — Ezt már nem tudom — feleli elpirulva Milán.-i Nem tudod? — emeli fel hangját a kapitány. — Pedig tudnod kellene, ha ezt a pályát választottad. A te helyedben már megkérdeztem volna, — jobb szemöldökét felrántva magyarázólag teszi hozzá: — Első teendőnk a Vaskapu kicsukása. Éppen ezért hivattalak. Szaladj csak le a főgépészhez, kérd el a Vaskapu kulcsát. Milán kissé hitetlen arcot vág, de a parancs — parancs. Sarkon fordul és rohan a főgépészhez. — Eögépész elvtárs! — torpan meg a fiú Horváth József előtt. — A parancsnok elvtárs küldött, hogy ... — Ne is folytasd! — vág a szavába a főgépész. — Tudom miért jöttél. A Vaskapu kulcsáért. Éppen ideje, mert mindjárt odaérünk... No, várj csak! A szerszámosládához cammog és jókora vasdarabot kotor elő. Kulcshoz hasonló kimustrált gépalkatrészt, ami hét, nyolc kilót is nyomhat. — Vidd, de gyorsan! — figyelmezteti Milánt és a kezébe nyomja. A fiú cipeli, majd belé szakad s nem veszi észre, hogy a többiek elfordulnak és száj- raszorított tenyérrel kacagnak. Gyöngyöző homlokkal kapaszkodik fel a parancsnoki hídra. — Tessék a kulcs, parancsnok elvtárs! — Jól van fiam. Vidd le a hajómestemek. Milán csóválgatja fejét, sehogy sincs ínyére a dolog, de mégis lecipeli a vasdarabot a hajómesternek. Uram Péter, a hajómester már messziről integet. — Rossz helyre hozod, fiam. A kormányosnak kell odaadni. Milán megtorpan. Valami már kezd derengeni fejében. De a körülállók sem bírják tovább visszatartani a nevet- hetnéket. Mint a mennydörgés — robban ki belőlük. Ha- hotázva csapkodják térdüket. A fiúnak fejébe tódul vére. A „Vaskapu kulcsát“ a fedélzethez teremti és szégyenében kabinjába rohan. De ez csak olaj a tűzre. Most már az egész hajó zeng a kacagástól. Néhány perc múlva mégiscsak kiszégyenkezik Milán, de már ő is nevet a tréfán. Miért is búsulna? így szokott ez lenni. A fiatal halat meg- tréfálják a vén folyami cet- tek. És ilyenkor még a hajó is vígabban úszik, de hogyisne úszna, amikor annyi vidám fickó táncol a hátán. DÉNES GYÖRGY A fesztivál városa B é c s városnak 1 787 000 lakosa van. Területe 41491 hektár, 145-542 méter magasan fekszik a tengerszínt fölött. Története is érdekes. A rómaiak már az időszámításunk szerinti 90. évben felépítették a mai háztenger közepén Vindobona várát. Az okiratok már 881-ben említést tesznek „Venia“ helységről. Bécset 1137- ben említik először mint várost. Bécs városnak ma két operája, két nemzetközi rangú zenekara van: a Bécsi Filharmóni- kusok és a Bécsi Szimfonikusok. A városban nagyon sok a régi épület. A legrégibbek közé tartozik egy lakótorony a 11. századból, a 12. században épült Rupprecht-templom, a Mihály- templom középhajója és az István-templom nyugati homlokzata a 13. század első feléből. Bécs Ausztria legnagyobb városa, az osztrákok egynegyede él Bécsben. Az utána következő legnagyobb városok: Grác (226 000 lakos), Linz (184 000), Salzburg (102 000 lakos), Innsbruck (95 000 lakos) és Klagenfurt (62 000 lakos).
