Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-17 / 11. szám

AZ IFJÚ MOZDONYVEZETŐK SZAVA: • Ä szakemberek megállapí­tották, hogy a sertések jobban híznak, ha eledelükbe szaharint kevernek. Megszerezzük a szocialista munkabrigád címet Alig Ismerték, s ezért nem vábbképzésre, oktatásra ment értették meg. Az ifjú mozdony- és helyére Kalafutot osztották Főként*'zsírsertések vezetö lelke hasonlított a há- be. Kalafutnak nagyon megtet­esetében vált be az új módszer. % A koksztermelés terén Len­gyelország világviszonylatban az ötödik helyen áll. Jelenleg 10 millió tonna kokszot termel. 0 A nyugat-európai szénipar helyzetét a legjobban a követ­kező beszélgetés jellemzi, me­lyet több nyugati lap is közölt: Bányászgyerek: Olyan hideg van, miért nem fűtünk be, anyuka? Anya: Apád munkanélküli és nincs pénzünk szénre. Bányászgyerek: Miért munkanélküli apa? Anya : Mert sok a szén! 0 Hazánkban 1956-ban 500 000 hl. szeszt termeltek. 1957-ben már csak 436 000 hl-t és 1958- ban 338 000 hl-re csökkent a szesztermelés. 0 Ostravában egy Gottwald- körúti órásüzletben műit vasár­nap minden második percben eladtak egy órát. ® Az elszaporodott nyulak és patkányok ellen hermelint és menyétet importáltak Hol­landiába. A kis ragadozók tel­jesítették feladatukat, azonban annyira elszaporodtak, hogy nem találván több patkányt, nekiestek a baromfiudvaroknak. A hollandusok most nem tud­ják, a rágcsálókat szeressék-e vagy a ragadozókat. ® Az Érchegységben (NDK) üvegházban sikerült már ba­nánt termeszteni. Egy ágról 70-100 darab gyümölcsöt szed­tek le. Igen szép fügetermést is elértek. A délszaki gyümöl­csöt a közeli pionírtáborban osztották szét és fogyasztották el. borgó tengeren hánykolódó csónakhoz, amely zivatar idején a hullámok bősz játéka ellen küzd, de mégis felszínen tartja magát, előre halad. szett a masina, amelyről Sotter oly apailag gondoskodott. És amikor az „élmunkás“ vissza­jött, Kalafut — talán életében először — a nevén szólította, Ján Sotter négy évvel ezelőtt *zP,sz°t követett és Kalafut is az emelkedett. A három ifjúsági kemény fába vágta fejszéjét, ifjúsági munkacsapat tagja lett. munkacsapat a következő két Társai kételkedve csóválták . , ... . . .. hónapban terven felül 75 ne­a fejüket, de ő nem hagyta ma- Sof{er ^ csapata olyan telje- héztonnás szerelvényt juttatott sítményt ért el, lenőrizte a kimutatásokat. Va­lóban nem hiányzott a szénből. A versenyben azonban már nem vezetett, s ezt csakis a csúnya híreszteléseknek köszönhette. A fiatalok nem hagyták ma­gukat. Megvédték a maguk igazát s teljesítményük is gát. Mindenkinek élesen meg­mondta nézetét. Végül mégis csak kiverekedte, amit akart, megalakította az ifjúsági mun­kacsapatot. De a mozdonyjaví- tómühely nem vette le róla a szemét. Várta, hogy mikor „tör bele a nyakas mozdonyve­zető bicskája“. És valóban bal- szerencse kísérte. Pont az ő vonatával történi baj! Sokan rátámadtak, a fiatalok is szidták, meg akarták törni makacs akaratát. Kevés olyan megértő lélekre akadt, mint Michal Vojtus, aki kitartott a fiatal mozdonyvezető mellett, jó tanáccsal látta el és bíztatta. Sotter mozdonyával útra in­dult. A gép ragyogott a tiszta­ságtól. Útközben megfeszített idegekkel figyelt, nehogy baj érje. A rosszmájúak hiába vár­ták, hogy az ifjúsági munka­csapat újból sikertelen lesz. Vigyáztak, s az eredmény nem maradt el. Ján Sotter ifjúsági mozdonyvezető csoportjához Iglón még két csoport csatla­kozott. Stefan Suba és Ján Gánovszky munkacsapata. De a jég még nem tört meg. Rudolf Kalafut, mint sokan mások, szintén kinevette a fekete hajú Sottert és gúnyosan mindig „élmunkásnak“ nevezte. Az „élmunkás“ azonban to~ hogy a nehéz­tonnások között * a második helyre került. Az ördög azonban nem alszik. Különféle hírek keltek lábra, közülük az egyik: Sotter 40 tonna szénnel csalt. — Az ördögbe is az ilyen asszonybeszéddel — mondogat­ta eleinte Sotter. De színig telt a pohár, A talajjavításról hagyta annyiban a dolgot, ki akarta kutatni, honnan fúj a szél. Az ötéves tervvízre van szüksége, a gaboná- feladatai telje- nak pedig 2-3 nú-re. Egy hek­tár cukorrépából háromszor annyi kalóriaértéket hozunk ki, mint a gabonából. A kapásnö­vényeknek is kellene az öntö­zés, ezt láttuk 1956-ban és az előző években is. Lássunk tehát hozzá az ön­tözéshez, ne rontsunk el a talaj szerkezetét és emeljük a hek­tárhozamokat. síthetők, sőt túlszárnyalha- ,ók, de ehhez szükséges, hogy nagyobb mér­tékben alkal­mazzuk az új, haladó munka- módszereket. Szerintem a vető­magok próbavetésénél elért eredmények szintén utat mu­tatnak a magasabb hektárhoza­mok eléréséhez. Szövetkeze­teink másik rejtett kincse a 0 műtrágyákkal folyó helytelen gazdálkodásban keresendő. Per­sze elsősorban a földről és • megjavításáról kell gondoskod- . ni. Helyesebben kell végezni a talajjavítást és az öntözést. • A járásunkban levő szövetkeze- _ tek többsége nem törődik a csatornák karbantartásával és • új csatornák létesítésével. Ä1- ^ Utólag azt mondják, hogy ez sokba kerül. Nézzük meg hát • a kérdést közelebbről: ^ Hogyha a csatornák építésé­nél nem vennénk igénybe a gé- • pékét - mert hiszen egyelőre ^ kevés ilyen gép áll rendelkezé­sünkre - egy olyan szövetke- • zetnek, mint a miénk, egy 1000 ^ méter hosszú csatorna elkészí­tése 58.000 koronába kerülne. • Ez a csatorna 160 cm mély, fe- 9 nekén 1 m, fönt pedig 5 m szé­les lenne. Ez a beruházás - • alapul véve a mi szövetkeze- 9 tünket, ahol 15 km hosszú csa­torna húzódik — 8 500 000 ko- • róna értékű termést, azaz hek- ^ táronként 7380 korona értéket eredményezne, míg jelenleg • hektáronként 4847 korona érté- 9 kü tiszta hasznot érünk el. A csatornák karbantartása • már nem jár sok költséggel, q a magas jövedelem pedig to­vábbra is megmarad. A problé- • ma annál is égetőbb, mivel • a járásban a szövetkezeti dol­gozók ebbe az irányba még nem • tettek lépéseket, pedig a téli • időszakot alaposan felhasznál- hatnák. * Ne feledkezzünk meg a kö- « vetkező dologról: Hogyha tár- • sadalmi munkával építjük a csatornákat, akkor az állam 80 • 0/0-al járul hozzá a költségek- hez. Mi nem használjuk ki eléggé az állam segítségét. • A csatornák lehetővé teszik • a kultúrnövények öntözését is, és a növények élettana egyene- • sen megkívánja az öntözést. • Tudjuk, hogy nálunk mennyire ingadozik a csapadék, voltak már olyan nyarak is, amikor • a csapadék alig tett ki 11 mm- nél többet. A cukorrépának egy mázsányi terméséhez 8-15 mJ ( Ki hitte volna, hogy a vezetője híreszteli a műhelyben az ilyen csúnya híreket. Sotter követelte, hogy az ügyet vizs­gálják ki, de a műhely vezető­sége és a szakszervezetiek va­lahogy a fülük botját sem mozdították. Napról napra tol­ták, halogatták a dolgot, a hírek pedig szárnyra keltek és ez bizony Sottert nagyon bosszan­totta. Egy napon, éjjeli szolgá­lat után, Kassára ment és el­rendeltetési helyére, ami 165 000 tonnát, azaz 52 000 tonnával többet jelent. Ez 35 vonattal több az előírt tervnél és min­den szerelvény 1500 tonna sú­lyú, s még hozzá olyan nehéz szakaszon, mint a Kassa —Igló-i. Azon a szakaszon, melyet a kékinges Ján Sotter is segített építeni. Amikor decemberben üze- amikor meinkben a szocialista munka- mégsem brigádokról kezdtek beszélni, a fiatal mozdonyvezetők is ösz- szedugták a fejüket. Akkoriban márt öt ifjúsági mozdonyvezető munkacsapat létezett. Ján Zele- nák és Daniel Kubco ifjúsági munkacsapataival számuk bő­vült. Egyszerre több fiatal je­lent meg az énekegyüttesben és az oktatási év köreiben is. Hiszen szocialista módon élni nemcsak jó munkateljesítményt jelent. Az ifjúsági munkacsapa­tok tagjai elhatározták, hogy szaktudásukat valamennyien emelik, a szakminősítési vizs­gát leteszik és megtanulják a villany- és dieselmotorok .veze­tését is. A szavakat tettek követték — ezt mutatják az eredmények is. Decemberben hajtóanyagokon, javításokon több mint 100 000 koronát takarítottak meg.- Az ördög vigye el az ilyen beszédeket! — S el is vitte, mert nemcsak a munkában, hanem magánéletükben is iga- ... zán példaadók. És ez az első raktar fejtgteje annak, hogy a szocialis­ta munkabrigád címet elnyer­jék. JÄN RISKA ® Olyan madarat már eddig is ismertünk, amelyik a kroko- dilus fogát szokta letisztogatni. Most egy olyan rákfajtát fe­deztek fel, amely bizonyos ha­lak testét tisztogatja le és ez­által nagy szolgálatot tesz ne­kik. MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ANGOL „SZÉN-PARADICSOMBAN“ Dolgozni és élni akarunk! Dai Davies huszonnégy éves, életerős fiatalember. Bányász. Szereti mestersé­gét, örömmel végzi fáradsá­gos munkáját. Apja, nagyap­ja is bányász volt, Anglia legtermékenyebb szénbá­nyáiban, Walesben vájták a szenet nemzedékeken ke­resztül. Dai sem akarja meg­szegni a családi hagyomá­nyokat, mégis, most erő­szakkal akarják kényszerí­teni. Erőszakkal akarják elszakítani munkájától, ke­reseti lehetőségétől... És nemcsak Dai Davies-t, ha­nem még sokszáz társát fe­nyegeti ez a veszély: a mun­kanélküliség szörnyű ré­me ... ! A National Coal Board (Nemzeti Szénipari Szövet­ség) bejelentette, hogy csu­pán Walesben hét tárnát szándékoznak leállítani. De Dai Davies és társai nem hagyják magukat. Erősek, jó munkások, dolgozni, élni akarnak! Tüntetéseket szer­veztek, melyeken hangoztat­ták, hogy ők nem az NCB ellen harcolnak, hanem a konzervatív kormány egész politikája ellen, mert ez a politika ellentétben áll a munkásosztály és az ifjú­ság érdekeivel, ez a politika a tömeges munkanélküliség politikája. Csupán a swanseai körzet­ben 6000 a munkanélküli, s ha az említett hét tárnát leállítanák, ez a szám meg­kétszereződne, sőt, a tárnák leállításával egyidejűleg el­vesztenék állásukat azok a vasutasok is, akik a szén- szállításnál dolgoznak. Az angol munkásosztály Gondterhesen, reményvesztetten néznek a jövőbe ezek a fiatal angol bányászok. És joggal. Ki tudja, nem kerül­nek-e ők is a százakra menő „legújabb“ elbocsátottak listájára ... ? nagy harcai idején a bányá­szok mindig az élvonalban küzdöttek. A fiatalok jól tudják ezt, és tudják azt is, mennyire fontos, hogy most győzzenek, hiszen ez bátor­ságot öntene a más ipar­ágakban dolgozó és szintén tömeges elbocsátásokkal fe­nyegetett fiatalokba is. Az angol sajtó szerint még tavaly a bányászatban volt a legkönnyebb elhelyezkedé­si lehetőség. És mi a helyzet most? A fiatalok százai van­nak munka nélkül Walesben, az angol „szén-paradicsom“- ban! Csak a neathi részlegen decemberben duplájára, het­venre emelkedett a fiatal munkanélküliek száma a no­vemberi statisztikával szem­ben. Ilyen körülmények kö­zött milyen jövő vár az ifjú bányászokra? Eddig azért harcoltak Walesben és egész Angliában, hogy a tizennyolc éven felüliek a felnőttek bérét kapják. Egyes helye­ken — ha teljesítményük megfelelt a felnőttekének — ezt el is érték. Most pedig a felnőttekkel egyetemben kiadják az útjukat... A walesi tárnák leállítása ellen folytatott harc nem­csak a bányászok ügye — ez a harc a többi iparágak dol­gozóit is érinti. Együttes harcuk jelszava: „Nem vál­laljuk a kapitalista gazdasá­gi krízis hátrányait! Dolgoz­ni, élni akarunk, és csele­kednünk most kell, ha em­berhez méltó jövőt akarunk biztosítani magunknak!" (A Challenge című angol lap nyomán) Bár a napsugarak az udvarra csalogatják a négy fal között őrzött kiscsirkéket, a zootechnikus azt mondja, hogy még várni kell. Magdus, a cséfalvai szövetkezet ifjú baromfigondozója engedelmesen megfogadja a zoo- technikus minden tanácsát és ha valami gyanúsat észlel, közösen vizsgálják a csirkéket, hogy elkerüljenek min­den betegséget. A lovakat szeretni kell, mondja Béla, az ifjú kocsis. A többiek is ezt vallják és bizony fényes is a lovak szőre. A szorgalmas munka nyomán persze a munkaegy­ségek is szaporodnak. Akik előrelátók, azok már betét­könyvecskét is őrizgetnek. Béla is ezek közé tartozik. Szerezzetek magasabb szakképzettséget A XI. pártkongresszus hatá- szeti, fémipari és energetikai rozatának megfelelően megala- problémákat. Mivel a technika kult a technika fejlesztését további fellendülése szorosan irányító állami bizottság. Az összefügg a munkások és mű- állami bizottság a kormány szaki dolgozók szaktudásának szerve, s jelenleg az a feladat rendszeres emelésével, munka­várja, hogy alaposan kidolgozza társunk felkérte az állami bi- iparunk automatizálásának és zottság elnökét, Ouzky minisz- mechanizálásának tervét, to- ter elvtársat, hogy válaszoljon vábbá, hogy megoldja a nyers- kérdésünkre: anyagalap kérdéseit, s a vegyé­Véleménye szerint hogyan lehet majd a CSISZ-szerveze- tek útján még sikeresebben megszervezni az „Ifjúság szakmai tudása növelésének évét“, amely lényegesen elősegí­tené, hogy a fiatal munkásokat megnyerjük a különféle tan­folyamok és szakiskolák látogatására? — Azt hiszem, ebben a kérdésben get és érvényesíteni akarjuk a elsősorban a tudományos-műsza­ki csoportok lehetnének az ifjú­sági szervezetek segítségére, jelszót: Munkahelyének minden dolgozó legyen mérnöke! Kívánom az ifjúságnak, hogy Törődnek a fiatalokkal Hogyha a szövetkezet veze­amelyek az FSZM keretén belül alaposan használja fel azokat tömörítik a műszaki dolgozókat, a lehetőségeket, melyeket a mai mérnököket, tudományos dolgo- társadalom a technika eljsajátí- zókat, feltalálókat és újítókat, fása terén nyújt — mert csakis Ezekre hárul a feladat, hogy se- így érhetjük el azt, hogy techrü- gítsék azokat a dolgozókat, akik künk a világon vezető helyet közvetlenül a főiskolákról, az töltsön be. J. M. ipariskolákról és a tanoncisko­lákból lépnek az üzemekbe. Ve­zessék be a fiatal műszaki dol­gozókat az üzem műhelytitkaiba, keltsék fel, kezdeményezésüket és érdeklődésüket, hogy a fiatal tősége meg akarja tartani a dolgozók állandó továbbképzésre fiatalokat, akkor gondoskodnia törekedjenek és a technika új- is kell az ifjúságról. A Dolné- donságait figyelemmel kísérjék. Radslavice-i EFSZ-ben (Vel'ké Az állami bizottság irányítású- Mezirici járás) a fiatalok azt val állandóan javítani akarja az óhajukat fejezték ki, hogy a szakiskolák oktatását, s első- önálló ifjúsági munkacsapatot sorban az automatizálás, a me- alakítanak. Az EFSZ vezetősége chanizálás és az új technológiai kérésüknek eleget tett. A mun- folyamatok kérdéseit tartja szem kacsapat élére egy tapasztalt előtt, főként a vegyészet, a mag- dolgozót, olyan embert állítot- energia, az elektronika és a fél• ták, aki a fiatalokat neveli és vezetékek technikája terén. Ez az gondoskodik a munkafeltételek irányítás nemcsak a szak- és javításáról is. főiskolák előadóinak, szakkép> Az EFSZ vezetősége most if- zett kádereinek meg választású- júsági klubhelyiséget rendez ban, hanem a tanulók kiváloga- be, megjavíttatta a gramorá- tásában is megnyilvánul. Az új diót, új lemezeket vásáról és technika népszerűsítésével igyek- a vezetőség tagjai segítenek szünk eltávolítani a szellemi és a fiataloknak színdarabok ren- fizikai munka közötti különösé» dezésében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom