Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-01 / 27. szám

Kongresszus után

Véget ért pártunk XI. kongresszusa. Felmértük az utat, melyet mögöttünk hagytunk. De nem a megtörtént valóság egyszerű regisztrálásáról volt szó. A pártnak a X. kongresszus óta kifejtett munkájáról folyt a vita. Mit csináltunk helyesen, mit tettünk volna még jobban, mik voltak a hiányosságaink? Erről tárgyaltak a kongresszus küldöttei. És még sokkal többről. A közeli jövőnkről, melynek érdekében, ha mindent megteszünk, közelebb hozza a távolabbi jövőt, fokozza bizalmunkat, erőt ad a munkához. Csakis az olyan alapos vita után, mint amelyre a kongresszusi beszámoló minden alapot megadott, születhetett meg a kongresszus határozata, melynek helyességében egy pillanatig sem kételkedhetünk és amelynek teljesítése biztos záloga a szocializmus felépítésének hazánkban. Nézzük csak meg, melyek azok a főbb feladatok, melyeknek teljesítését a kongresszus a kommunistákra és az egész dolgozó népünkre bízta:

A CSKP XI. kongresszusa kitűzi hazánk szocialista építése befejezésének programját, ami a következő fő feladatok teljesítését feltételezi:

1. A termelési viszonyok terén elérni a szocialista termelési viszonyok döntő győzelmét ott, ahol mindeddig bizonyos súlya van a gazdálkodás kistermelő módszerének. Arról van tehát sző, hogy hazánkban érjük el a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelés győzelmét a mezőgazdaságban.

2. Ki kell küszöbölni az anta- gonasztikus osztályok maradványait, vagyis fokozatosan elérni a kulákságnak mint osztálynak felszámolását, valamint a magánvállalkozó elemek maradványainak felszámolását a városokban, következetes korlátozás és kiszorítás útján.

3. Tovább kell fejleszteni a termelőerőket, a legmagasabb technikát, főképp az automatizálást, gépesítést és kemizálás alapján, a társadalmi termelékenységének lényeges fokozásával az iparban, építkezésben, a közlekedésben és a mezőgazdasági termelés belterjességének döntő növelésével biztosítani a nép életszínvonalának további szüntelen emelkedését.

4. A társadalmi gazdasági alapnak e fejlesztésével párhuzamosan szüntelerrül minden téren elmélyíteni és tökéletesíteni szocialista demokráciánkat, növelni a dolgozók tevékeny részvételét az állam igazgatásában és a gazdaság irányításában.

5. Tovább elmélyíteni a nép erkölcsi-politikai egységét a marxista-leninista tanok szellemében és befejezni a kulturális forradalmat.

Igen, ezek azok a feladatok, melyeket valóra kell váltanunk, melyeknek gyümölcséért keményen meg kell dolgoznunk.

De nekünk, fiataloknak különös kötelezettségeink is vannak a párttal és egész dolgozó népünkkel szemben. Ránk vár a jövő és ezért nagy tapasztalatokra van szükségünk, melyeket csak munkánk által tudunk megszerezni. Ezért foglalkozott ifjúsági mozgalmunkkal a kongresszus is, és ezért bízott meg bennünket konkrét feladatokkal. Figyeljük csak meg, hogyan is szól a kongresszus határozatának rólunk, fiatalokról szóló része:

Mai ifjú nemzedékünk nagy része aktívan kiveszi részét a szocialista építés befejezésével összefüggő feladatok teljesítéséből. A reánk háruló igényes feladatok megkövetelik, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség fokozza és elmélyítse a fiatalokra gyakorolt befolyását. A fiatalok leghatékonyabb nevelése: aktív részvételük a munkában.

A CSKP XI kongresszusa felszólítja az ifjúságot, hogy új, nagy művekkel állítson emléket korunknak és saját eredményes munkájának. Megbízzuk a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegye ki részét a következő müvek építéséből: új kau- csuk-gyár, zateci villanyerőmű, jasenicai vízierőmú, jirkovi bányatelep, a podbrezovai kohóipari üzem átépítése. Az ifjúságnak is határtalanul érdemdús műve lesz, ha a jövő években megvalósítja a kelet-szlovákiai alföld vízgazdasági munkálatait és ezzel további földterület kihasználását és termővé- tételét segíti elő. Az Ifjúsági Szövetség serkentse a fiatalokat arra, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek bánya-, építészeti és mezőgazdasági munkára. A fiatalok többségének a szocializmus eszméjéhez való pozitív viszonyát azzal kell szilárdítanunk, hogy következetesen a tudományos világnézetre fogjuk építeni és az ifjúságot teljes mértékben a marxizmus- leninizmus alapján és határozott kommunista szellemiben fogjuk nevelni.

Az Ifjúsági Szövetség legyen felelős a fiatalokért. Ez megköveteli a szövetség belső munkájának elmélyítését, főként a szövetség magvát képző munkásifjúsággal való bánásmód tökéletesítését. Megköveteli továbbá, hogy a szövetség a falura is kiterjessze hatását és befolyását és hatékonyabban dolgozzék a tanulóifjúság körében.

A fiatal nemzedék kommunista neveléséért az ifjúsági szövetségre háruló felelősség fokozza a szövetség pártvezetésével és irányításával szemben támasztott igényeket. Ezért érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy az ifjúsági szövetséget és összes fokú szervezeteit a párt- szervezetek és szervek irányítása alá helyezzük.

Igen, Vecker elvtárs/Szavaival élve:

Feladatunk, hogy öntudatos, áldozatkész, a szocializmus ügyéhez hú és a szocializtgus ügyében aktívan részt vevő ifjúságot neveljünk. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség küldetése, hogy mindig és mindenütt teljesítse a pártnak által kitűzött feladatokat. Az ifjúság, melyet Csehszlovákia Kommu- nicta Pártja XI. kongresszusának tárgyalásai további tettekre serkentenek, újabb építő munkával fog választ adni a párt felhívására és bizalmára.

Emest Zmeták: Anyóka

Versengés az elsüllyedt aranyért

A gyermek filmfesztivál keretén belül hirdetett versenyben az első díjat Peter Roller, a bratislavai Zoch utcai 8 éves iskola IV. osztályos tanulója nyerte el.

MOST SEMMI SE FÁJJON

Miként a folyó, ha kilép medréből, úgy árad most széjjel e tiszta tájra boldog örömnek tengernyi árja e rózsaszínű pici levélkéből.

Ő, ömölj, dagadj, a kedvem hevétől, zúduljál öröm, áradj a világra, ne légy, mint madár kalitkába zárva, eiég volt már a búmnak tengeréből.

A szívemnek mostan semmi se fájjon, üzent a kedves, eljön nemsokára, már itt is lenne, ha tudná, hogy várom.

Reccsen az éjben egy száraz fa ága, fagyos vihar dúl künn a havas tájon, de szívemben tűz van; az öröm lángja.

TÖRÖK ELEMÉR

Dédi jeligére üzenjük:

Más tanácsot nem adunk, de nem is adhatunk: szüleinek engedelmeskedjék.

Nem ismerjük az okokat, a körülményeket, hogy szülei miért nem akarják megengedni, hogy kissé szórakozni, mulatságba járjon. Különösképpen hangzik, hogy nem akarják megengedni, hogy több fiatal lány és fiatalember társaságába járjon. Furcsán hangzik as is, hogy ártatlan kis táncmulatságokra, melyen több barátnője is jelen van, nem mehet el. Ha csupán kis mulatságokról van szó, próbáljon szüleire hatni, megkérni őket, de semmiesetre sem fog

eredményt elérni, ha durcásan, feleselve, „csak azért is megyek“ viselkedéssel érvel. Az anyai szív könnyen puhítható.

Nem akarjuk a szülők nevelési módját kritizálni, de eszükbe akarjuk juttatni, hogy másképp nevelték a nagymamát, másképp a mamát és másképp nevelik a mai fiatalságot. Ebben is van haladás. Igaz, hogy maga még csak tizenhat éves, serdülő korban van. Kedves szülők, ez a legboldogabb kor, mert néhány év múlva már akaratlanul is kezdik a gondok az ajtót döngetni.

Reméljük, a szülök szívét meglágyítja, amihez sok sikert kívánunk.

A „West Associates“ floridai vállalat, amely tengerbe merült foglalkozik, a következő két évben 50 helyen kísérli meg, hogy a hajókkal elmerült kincsekhez hozzáférjenek. A munkálatok megkezdését nagyarányú tanulmányi kutatás előzte meg, s a szerzett adatok szerint az említett helyeken legalább 153 milliárd francia frank értékű javak vannak. A vállalat vezetői arra számítanak, hogy e kincsek legalább egyötödét sikerül napvilágra hozni. Egy egész hajórajt szereltek fel a legkorszerűbb műszaki eszközökkel, s csupán ezekre 150 milliót költöttek.

A parancsnoki hajót a legújabb tengerészeti felszereléssel látták el. A hajó emelőjére acélból és üvegszerű anyagból készült „zseb-tengeralattjáró-t szereltek, amely pár perc alatt 300 méter mélységre süllyeszthető. Ellátták detektorokkal, tengeralatti fényszórókkal, te- levízorral és távolról irányítható robotkarokkal. Ezek a karok szedik majd szét az elsüllyedt hajók roncsait. A tengeralattjáró munkáját a szükséghez képest még helikopterrel is ellenőrizhetik.

Az expedíció 36, térképpel és kartonlapokkal telt ládát visz magával. Ezekre a kartonlapokra és térképekre minden eddigi kutatás anyagát feljegyezték. A világ összes hajózási vállalatától beszerezték az elsüllyedt hajókra vonatkozó feljegyzéseket.

A térképeken megrajzolták a spanyol és portugál hajók útjait, hajózásuk és tengeri kereskedelmük, fénykorában. Ösz- szesen 38 000 hajótörést tanulmányoztak és úgy számítják, hogy ezek közül legalább 3 500 esetben mesés értékű kincs süllyedt el a hajóval.

F. L. Coffmannak, az expedíció főnökének véleménye szerint, a világ összes aranyának és ezüstjének 20 százaléka hever a tenger fenekén. Az 1500-ik évtől kezdve, amikor Spanyolország megkezdte az _ Újvilág fosztogatását, — körül-’ belül egy millió hajó tűnt el a tengerek hullámaiban. A XVI. században csak Portugália 62 milliárd frank értékű rakományt vesztett el, Spanyolország pedig ennek a felét. A tengerbe veszett hajók és kincs értéke csillagászati számokat ér el, s ennek 95 százaléka nem került többé felszínre.

Legtöbbet Anglia foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a tengerfenék kincseit megkaparintsa. Három évszázad alatt azonban a sckezer milliárdból csak 200 milliárd értéket sikerült felhoznia. Még sohasem foglalkoztatta azokban e kincs annyira az emberek fantáziáját, mint manapság. A korszerű technika olyan reményekkel kecsegtet, amilyenekről még álmodni sem lehetett.

A kutatók véleménye szerint a Karib-tengerben van a legtöbb elsüllyedt érték. Kikötőiben gyülekezett ugyanis egykor a spanyol „Ezüst-flotta“, fantasztikus értékű kincsekkel megrakocjva. Éveken át gyűjtötték az arany- és ezüstruda- kat, amit a spanyol hódítók az inkálí templomaiból raboltak el. A temérdek kincs odacsalta a világ minden kalandorát és kalózát, s ezek az Antillák sziklás kikötőben megbújva, drága zsákmánnyal terhelt hajókaraván elinduljon. Kedvező

pillanatban aztán a súlyos gályákat könnyű hajóikkal megrohanták és sokat elfogtak belőlük. Gyakran azonban a súlyos gályák olyan nagy lékeket kaptak, hogy kincseikkel együtt örökre elsüllyedtek. E kincs legnagyobb része még mindig a tenger mélyén fekszik.

A spanyolok „Arany-flottá“- ja 1641. július 23-án hajózott ki Vera Cruz hadikikötőjéből Cadix felé. A hajók szinültig meg voltak rakva az Újvilágból zsákmányolt kincsekkel. Szeptember 13-án egy borzalmas vihar szétszórta a flottát. A parancsnoki hajó megkísérelte, hogy visszatérjen kiinduló helyére. A büszke gálya több mint egy hónapig árbocok nélkül hányódott a vihar után. November 1-én sziklazátonyok közé került és háromnapi küzdelem után elmerült. Hét ölnyi mélységben hever ma is a tenger fenekén. Ez a katasztrófa azóta állandóan foglalkoztatja az emberek fantáziáját. Negyven évvel később 1683-ban, egy kalandor, William Phibbe megpróbálta, hogy buvárharang segítségével felhozza a rakományt, de sikertelenül. Három év múlva megint visszatért és akkor a parancsnoki hajó hátsó részéből 26 tonna aranyat, ezüstöt és drágakövet mégis sikerült felhoznia támogatója I. Jakab angol király részére.

Késpbb 1936-ban az amerikai Riesberg is megpróbálkozott és Anton nevű hajóját korszerűen víz alatti munkálatokra szerelte fel. Arra számított, hogy a kincsek felszínrehozatalának költségeit a filmezésből fogja fedezni, de az ő vállalkozása sem sikerült.

Nem jutott a kincs birtokába Alekszander Korganoff sem, aki 1952-ben indult útnak a franciaországi La Rochelle-ből. Látta ugyan az elsüllyedt gálya körvonalait, de megközelítenie nem sikerült s így kénytelen volt eredmény nélkül visszatérni Franciaországba.

A spanyol hajóhad útjának másik végén, Spanyolország északnyugati partján, a Vigo- öbölben szintén nagy kincs hever már két és fél évszázad óta, 1702, év szeptember 27-én ugyanis 19 spanyol gálya itt keresett menedéket üldözői, a németalföldi és angol kalózjogú hajók elől. A spanyol gályáknak meg kellett várniok míg a király kirakodási engedélyt ad, mivel előírás szerint Cadixban volt szabad kirakniok az aranyat. Az ellenséges hajók azonban nem tétlenkedtek, hanem áttörték az öböl bejáratánál levő torlaszt és 25 millió értékű aranyat elraboltak. A többi kincs a tenger zsákmánya lett, amely itt csupán 15—20 méter mély. Még ma is a mélyben van — négy méteres iszaptakaró alatt. Valószínűleg ezt a kincset hozzák leghamarabb és legkönnyebben felszínre, de eddig minden kísérlet eredménytelen volt.

Pár évvel ezelőtt Robert Stenuit belga búvár a tengeri katasztrófa történetét rekonstruálta és hónapokig tanulmányozta a Vigo öböl fenekét. Fel is akarta hozni a kincseket, de amikor a koncesszióért folyamodott, megtudta, hogy azt már eladták az amerikai „Atlantic Salvage Compani“ vállalatnak. Erre maga is csatlakozott a vállalathoz és nemrégen könyvet írt.

Egy ifjúmunkás elindul

A morva vidék egyik falujának hánytatott életű földmunkásai élték az ö szomorú életüket, mint sok millió dolgozó a régi kapitalista világ rendszerben. A nagy tömegből kimagaslik egy ifjúmunkás, aki révetegen tekint a munka hőseire. Küzdelmes, harcos, viszontagságos életlehetőségek közepette, kis karéj kenyerét még kisebbre szeli, hogy könyveket vásárolhasson. Igazi, edzett forradalmi harcos válik belőle, célkitűzése: szebb jövőt, szabadságot biztosítani a dolgozóknak. Lankadatlan erővel tanulmányozza a marxista irodalmat és rajongó szeretettel fi-, gyeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom minden mozzanatát. Kitanulta az asztalos mesterséget, kiszolgálta katona éveit, résztvett az első imperialista világháborúban és megannyi élettapasztalattal indult el az élet rögös, hepehupás útján, bátran, megalkuvás nélkül.

A hazug jelszavakkal megalakult demokratikus Csehszlovák Köztársaság intézkedéseit mindennek lehetett nevezni, csak éppen nem demokratikusnak. A szociáldemokraták közreműködésével megalakult kormány súlyos hibákat vét a dolgozók ellen, akiknek élete egyre nehezebbé válik. A nincstelenek, a munkanélküliek ezreinek jajkiáltásait nem veszik figyelembe a kormánykörök, de még a szociáldemokrata párt vezérei sem. Nyomorgó élet, kilátástalan munkalehetőségek, az országot ellepő nemzetközi kivándorlási ügynökök karjaiba döntik a nincsteleneket. Elkészül a szegényes motyó, elindul a kivándorlók tömege és a kizsákmányolok bányái: Kanadában, Belgiumban, Franciaországban és a világ más tájain megtelnek a véresen verejtékező csehszlovák dolgozókkal.

A Csehszlovák Köztársaság

1918-as évben történt megalakulása távolról sem teljesítette az ország dolgozó népének valamelyes reményét: A szembenálló osztályok könyörtelen osztályharca mellett, mint minden kapitalista államban, versengés folyik az egyes burzsoá csoportok között, — olyan harc, amelyben az erősebb kiszorítja, a gyöngébbet — világos, hogy az új államban a cseh nagyburzsoáziáé volt a döntő szó.

A politikai harcok idején, 1921-ben kerül a cseh nép nagy fia Klement Gotfwald, a mi ifjúmunkásunk a Banská Bystricán megjelenő „Hlas Tudu“ kommunista lap szerkesztőségébe. A továbbiak azután egymásután következtek. Szüntelenül tanult, bővítette és elmélyítette tudását, ismereteit a forradalmi tan, a marxizmus-leninizmus terén. A forradalmi proletár testnevelési mozgalom vezető tényezője, funkcionárius, szervező, később a kommunista lapok főszerkesztője, de mindenekelőtt lelkes harcos a dolgozó nép jogaiért, a dolgozók vezére. A munkás- osztály érdekeinek védelménél tanúsított állhatatossága és következetessége, szívósság és rendkívüli tehetség a forradalmi marxista tan elsajátításában, szerénység, feltétlen becsületesség és őszinteség, határtalan odaadás a munkásosztály ügye iránt. Ezekért a tulajdonságokért szerették mindig a dolgozó tömegek.

Működésének határtalan jelentősége főleg akkor tűnik ki, ha meggondoljuk, hogy a kommunista párt megalakulásakor sok szociáldemokrata ideológiai hagyományt és téves útakon járó szervezeti vonatkozású csöke- vényt kapott bölcsőjébe, és ezek következményeként néhány súlyos pártonbelüli nehézséget kellett leküzdenie.

Az egész csehszlovákiai munkásmozgalomban a leninizmus elveinek hiánytalan megvalósításáért harcolt és az ő legfőbb érdeme volt, hogy a munkás- mozgalom is annyira megszilárdult eszmeileg és szervezetileg, hogy azzá lehetett, amivé lett.

Mint államfő, kezei alatt a gőz és villamosság, a fejlett és gépesített korszerű ipari termelés, a nagyfokú munkatermelékenység hazája, fejlett kultúrájú, tudatos és gazdag ország, dolgozó és daloló Csehszlovákia, szabad és boldog szocialista álla- má vált.

WITTENBERG JÓZSEF