Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-15 / 29. szám

Véget ért a fia­talok örömtel­jes Dunai Ta­lálkozója. Az utolsó napon 30 000 fiatal so­rakozott a bra- tislavai Gott- wald téren, hogy a befejező fel­vonuláson részt vegyenek. Zász­lók és transz­parensek ezreit vitték a fiata­lok a hosszú, hosszú menet­ben. vidáman énekeltek és el­indultak a Sztá­lin tér felé. A Sztálin téri emelvényen fog­laltak helyet a Szlovákia Kom­munista Pártja vezetőségének tagjai Karol Ba- cilek vezetésé­vel. Olvasóink írjak ODAADÄSSAL. LELKESEDÉS­SEL ... A Csehszlovák Vöröskereszt sajőgömöri szervezete már évek óta a legjobbak közé tartozik a tornaijai járásban. A vándor­zászlót az utóbbi években már négyszer nyerték el egymás után. Ezt főleg annak köszön­hetik, hogy a szervezet minden tagja tisztában van a Vöröske­reszt fontos feladatával, s így odaadással, lelkesedéssel vesz­nek részt a helyi szervezet munkájában. Többször mutat­nak be egészségügyi tárgyú fil­meket és PZO-tanfolyamokat is rendeznek. Kitűnően felszerelt egészségügyi házuk van, és több színdarabot, esztrádműsort is mutattak be a sajógömöri kö­zönségnek. BATTA GYÖRGY, Tornaija. A BESZÄMOLÖBÖL KITŰNT... A tanév befejezése előtt a királyhelmeci 11 éves magyar Aratás alatt tannyelvű középiskolában is megtartották a CSISZ évzáró gyűlését. A beszámolóból ki­tűnt, hogy eredményes munkát végeztek az elmúlt évben. Az iskolai szervezet minden tagja előfizet az Oj Ifjúságra, s ezen­kívül többnek más folyóirat is jár. A színjátszó és a tánccso­port szintén fejlődésen esett át. A tanulók többsége megszerezte a PPOV-jelvényt. Az iskolai szervezetet jó munkájáért, a CSISZ járási vezetőségének kül­dötte is megdicsérte. MOLNÁR JÁNOS, Boly. JO szereplők A CSISZ izsapi alapszerveze­tének színjátszói nemrég mu­tatták be „Ha az asszonynál a gyeplő“ című négvfelvonásos színdarabot. A közönség kitű­nően szórakozott ezen az estén. A színdarab annak is köszön­heti sikerét, hogy kiválók voltak a szereplők. Kalmár Erzsébet alakította Zsuzsa néni szerepét. Dicséretet érdemel még Olláry Irén és Abrahám Géza is, akik szintén jó alakítást nyújtottak. A színdarabot Ábrahám Árpád, az alapszervezet elnöke és Zse- linska Magda tanítónő tanítot­ták be. NAGY LENKE, Izsap. MINDENT MEGTESZÜNK Az ágcsernői mozdonyffltőház üzemi CSISZ-szervezete az idén a legjobb üzemi szervezetek közé emelkedett. A járási ván­dorzászló is tulajdonába került. Az eredményeinket a fiatal mozdonyvezetőknek, fűtéknek, géplakatosoknak köszönhetjük, akik kötelezettségvállalásaikkal az eddiginél sokkal termeléke­nyebbé tették munkájukat. A vasúti tisztviselők szintén sokat segítenek nekünk és munkáju­kon kívül brigádban segítenek a fűtőházban előforduló munkák elvégzésében. A kulturális tevé­kenységben és a sportban sem maradunk le a többi alapszerve­zet mögött, s mindent megte­szünk, hogy sikereinket a jövő­ben is megtartsuk. KISS ÉVA, Ágcsemő. Szerkesztői üzenetek Változnak az idők, változnak az emberek. Csakhogy az egjles korszakokat forradalmian kapja derékba a változás, az embe­reknél viszont a fiatalságon lát­szik meg leginkább az újszerű­ség. Az alábbi eset is kirívó példa erre. Szombat van, szép nyári al­konyat. Az egyik csallóközi ál­lami gazdaságból tartok a vasút felé. Nem messze előttem négy lány szintén szedi a lábát, lehet, hogy a vonatot akarják elérni, de az is lehet, hogy csak haza­felé tartanak a szomszéd falu­ba. Mégis utolérem őket és las­san beszédbe elegyedünk. Meg­érdeklődöm tőlük, hol jártak, mit dolgoznak, és miért ilyen későn hagyják abba a munkát. Elmondták, hogy az állami gaz­daságban dolgoznak és most hazamennek. Szombaton, este­felé furcsa volt ez a négy haza­tartó lány. Szombaton is ilyen sokáig dolgoznak? Érdeklődésemre elmondták, hogy mivel aratás van, hát őket is beosztották az aratók mellé. Egyébként a kertészetben dol­goznak és az egész aratási mun­kájuk amolyan szükségmegol­dás. Ha rendes lenne az időjá­rás és egyfolytában lehetne aratni, akkor csak a kertészet­ben dolgoznának. Őszintén szól­va nem is nagyon tetszett ne­kik, hogy későn mennek haza. A többi lány, akik a kertészet­ben dolgoznak, már délben ab­bahagyta a munkát, dehát ők ezt nem tehették, pontosan ve­lük „tói ki“ a munkavezető, .— így panaszkodtak. Körülbelül 7 óra lehetett, amikor ez a beszélgetés lefolyt közöttünk. A lányoknak fogal­muk sincs arról, hogy régen, amikor még az aratógépet csak hírből ismerte a paraszt, vagy hírből sem, szombaton este 11 óráig is kint voltak a tarlón, éppen azért oly későig, mert szombat volt, s gondolták, hogy holnap, azaz vasárnap délután majd alusznak egy pár Brát. És mit szól ahhoz az a négy lány, s esetleg a többi fiatal is, aki hasonló nézeten van, hogy azok­ban az időkben hajnali négy órakor már a gabonaföldek felé igyekeztek a szorgalmas aratók. Kora reggeltől vaksötétig olyan munkateljesítményt nyújtottak, amelynek láttán még az urak is csodálkozva kérdezték, mikép­pen bírják ki azok a sovány, aszott emberek azt a nagy ira­mot. A költők meg is énekelték a hajnaltól sötétig való görnye- dést, ódát írtak a hulló verej­tékről és a lebbencslevesről, ami az aratóknak jutott. Ügy festették le azt a savanyú éle­tet, mintha mézes lett volna és évmilliókig tartana. Igen, akkor az emberek voltak a „gépek“. Géppé váltak, mert az aratás kezdete után 2—3 nap múlva már olyan elcsigázottak, álmo­sak voltak, hogy gépszerűen, reflexmozdulatokkal végezték a munkát. nem gondolkoztak azon, mi történik körülöttük, és hogy estére lesz-e táncmulatság vagy nem, csak dolgoztak, ki­tartóan, inuk szakadtáig. Ezért tartották a legnagyobb, legne­hezebb munkának az aratást. Ha borult az idő s felhők közeled­tek, örültek, hogy talán lesz egynapos eső s legalább alud­hatnak egyet. Ma az aratás szintén a legfontosabb munkák egyike, de nem mondhatnánk, hogy a legnehezebb munka, s ha manapság valaki ezt mondja, azon csak mosolyognak a falu­ban. Az esőt sem kívánják ara­tás alatt, mert a vizes gabonát sem a kombájn, sem az önkötö­zőgép le nem aratja. S mégis, rosszul esik a fiataloknak, ha a munka fontosságára való te­kintettel olyan beosztást kap­nak, hogy 3—4 órával később mehetnek haza, még hozzá szombaton. A hosszú virágosszegélyű csallóközi úton a szombati al­konyaiban erről beszélgettünk. A fiatalok végeredményben nem a munka miatt nehezteltek és az sem izgatta őket túlságosan, hogy később mennek haza a szokottnál. Csupán megszokás­ból vetették fel a kérdést, mert kikényszeríteítem belőlük, hogy mondjanak valamit. Ha valamit mondanak, akkor legtöbbször panaszkodnak, de olyan jóízű panaszokat adnak elő, hogy csak mosolyogni lehet felettük. Egy ilyen vitában benne van élet­igényük, egész gondolkozás­módjuk, s még az is, hogy soha többé nem jöhet vissza az, ami elmúlt. Milyen panasz hagyná el a négy fiatal lány ajkát, ha szombat este nem hét órakor, hanem mondjuk tizenegykor mehetnének haza? Ugye, hogy nagyott változott a világ? (bi) Több min! hét kilométer A párkányi járás fiataljai igen szép feladatot tűztek maguk elé. A nyár folyamán Csenkétől Búcsig húzódó, több mint hét kilométer hosszú csatornát ás­nak, hogy ezáltal 500 hektár földterületről lecsapolják a vi­zet. Ehhez a nem éppen könnyű feladathoz sok mindenre van szükség. Elsősorban a CSISZ já­rási vezetőségének részéről szükséges a legnagyobb segít­ség. Hogy a fiatalok részéről a dolgozniakarás megvan, bizo­nyítja az a tény is, hogy az első felhívásra mind a szlovák, mind a magyar 11 éves iskolák, vala­mint a karvai mezőgazdasági iskola tanulói azonnal jelent­keztek a csatornaásásra. A brigádosokat a csenkei er­dőben sátortáborban helyezik el. A munkálatokat kéthetes szakaszokra osztják és kéthe­tenként 250 brigádos váltakozik. A párt járási titkársága és a nemzeti bizottság felelős té­nyezői szintén a fiatalok segít­ségére siettek és mindent meg­tesznek, hogy a munka sikeres legyen. WEPPERY LÁSZLÓ, Párkány. A Nagy Fátra egyik kis völ- gyében, fenyőfákkal borí­tott hegyek között fekszik köz­társaságunk egyik „legfiatalabb" gyógyfürdőié — Lubochna. De ha mint gyógyfürdő fiatal is, nevét már régen, arany, betűk­kel véste be történelmünkbe. Abban a helyiségben, ahol ma a betegek kezelését mozielőadás­sal teszik kellemesebbé, csak­nem négy évtizeddel ezelőtt, kongresszusra gyűltek össze ha­zánk legjobb fiai, hogy 1921. jaunár 16-i határozatukkal lete­gyék alapkövét Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Lubochna állomása kicsi, amo­lyan falusi állomás, — ahol a gyorsvonat csak egy percig áll — nem árulja el a fürdő szép­ségét, a hegyek közt elszórt pi- rostetejü villákat, az említésre - méltóan szépen gondozott par­kot és magát a fürdő központ­ját, az Endokrinológiai Intézetet. A nagy kétemeletes épület ere­deti alakjához már egészen új szárny épült, előtte sárga-pi­rosra festett padok, és virág, nagyon sok virág. Amint belépek, szintén a sok virág ötlik a szemembe. Ott vi­rulnak, tarkállanak lépten-nyo- mon, a folyosókon, minden kis zugban. De szembeötlő a tiszta­ság is, az egész intézet „ra­gyog". Amikor reggel fél nyolckor bekopogtatok dr. Spanár Eugen igazgató-főorvos ajtaján, ma­gamban úgy gondolom, hogy túl korán jöttem. Belülről azonban egy erélyes „tessék" hallatszik, s látom, hogy nem is én vagyok az első látogató, dr. Spanár már „nyakig van a munkában", utasításokat ad, rendelkezik, szóban és telefonon. Azután hozzám fordul a nyílt tekintetű, barátságos fiatalember, igen fia­talember, hiszen még messze le­het a negyventől, hogy kéré­semre megmagyarázza az intézet rendeltetését, s mit jelent ma­ga a szó: Endokrinológiai Inté­zet. — Endokrinológia, görög szó, — kezdi elbeszélését az igazga­tó-főorvos — és annyit jelent, hogy — ezt ne vegyük persze szószerint — mirigymegbetege­désekkel foglalkozó tudomány. Köztársaságunkban ez az egyet­len ilyen intézet, 1950-ben ala­pították. Pajzsmirigytúltengést, beteges kövérséget, cukorbajt és más endokrinológiai betegsége­ket gyógyítunk itt, s meg kell mondanom, hogy szép eredmé­nyeket érünk el. A gyógymód hormonok adagolásából, továbbá más gyógyszerek alkalmazásából és természetesen diétából áll. A betegek meggyógyítása a cé­lunk, a hivatásunk, — mondja, miközben magyarázólag tárja szét a kezét, mintegy bizonyí­tékául annak, hogy őszintén gondolja, amit mond és ezt az őszinteséget szemei is elárulják. De az őszintén elmondott sza­vak legnagyobb bizonyítéka, hogy az 58 éves Bulkó néni ki­jelentette: Már attól meggyó­gyulok, ha a főorvos úr bejön a szobába! — és hogy állítását megerősítse, még hozzáteszi: Hiszen 'olyan türelmes hozzánk és olyan barátságos ... győződtem róla, az igazi orvos két legfőbb erénye, a kiváló tu­dás és az emberiesség párosul benne. Es ezekhez a tulajdon­ságokhoz még egy járul, a sze­rénység. Nem is akar magáról beszélni. Nevet, amikor erre ké­rem. — Szeretem a hivatásomat, amióta csak az eszemet tudom, orvosnak készültem. Embereket gyógyíteni, betegségeket, gyógy­módokat tanulmányozni és fel­használni azokat a betegek egészségének visszaadásában .. Komolyan, szeretettel beszél munkájáról, látszik rajta, h így minden egyes páciense sorsát a szívén viseli. Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem, hány éves. — Huszonnyolc — .angzik nevetve a felelet és dr. Báláz már el is tűnik az egyik ajtó­ban, ahol a páciensei várják. ★ A tágas ebédlő egyik felében a hízókúrások, másik felében a fogyókúrások étkeznek. A fo­gyókúrások részéről egy-egy sóhaj száll a terem másik felé­re, a finomabbnál-finomabb éte­lekkel teli tányérok felé. Kon­dor István, akinek súlya jóval a 100 kg fölött van, és csak nem­régen érkezett, nem is állja megjegyzés nélkül a búsásan megrakott tányérokat: — De ilyen sokat adni enni! Es milyen nagy darab süteményt is kap­nak mindennap! Tegnapelőtt tejszínhabos volt... tör ki be­lőle sajnálattal, valószínűleg kedvence a habos sütemény. Az intézet „büszkesége" a bio- chémiai laboratórum. Számos kisebb-nagyobb helyiségből áll, tele ■ különböző gépekkel, mű­szerekkel. Adamec Ottó m.érnök vezetésével nyolc laboránsnő végzi itt dicséretreméltó mun­káját. Az intézetben százhatvan beteget kezelnek egyszerre, rá­juk vár a vérkép, a szedimen- táció és még sole más vizsgálat elkészítése, és például a vércu­kor kivizsgálása éjszaka is fo­lyik. — Ezenkívül még külön úgynevezett „kísérleti labora­tóriumunk" is van — mondja Ziege’höfer Márta, Adamec mér­nök helyettese — hormónok ki­vizsgálásával kísérletezünk. — Szép és érdekes munka ez — jegyzi meg Adamec mérnök és ilyen gépekkel, mint nekünk vannak, igazi élvezet dolgozni — teszi hozzá, miközben egy — laikus számára bizony — fur­fangosan komplikált gépezet felé hajolt. Nyugodtság, szívélyesség, ked­ves, megértő szó — ez a légkör hatja át az egész intézetet. Pél­dás bánásmódban részesülnek a betegek, mind az orvosok, mind az ápolónők részéről, s mindez gyógyító orvosságként hat rá­juk. Szép hivatás orvosnak lenni. És különösen szép akkor, ha fáradságos munkájukat olyan odaadással, becsületességgel és lelkiismeretesen végzik, mint a lubochnai Endokrinológiai Inté­zet orvosai. MESTAN KATALIN Az első emeleti rendelőszoba előtt halkan suttognak a bete­gek, férfiak és nők, fiatalok és öregek egyaránt: „Doktor Bá­láz, az egy aranyos ember ... azt minden érdekli... milyen javulás állott be nálam, pedig még csak három hete vagyok itt..." — röpködnek a szavak, a halk suttogásból már élénk vita fajul ki, mindenki a „ma­gáénak akarja" dr. Báláit, hogy vele volt a legkedvesebb, őt gyógyította meg a legjobban .. # Dr. Báláz Viliam, az igazgató- főorvos helyettese, magas, fe­kete, göndörhajú fiatalember. Amint megtudtam és meg is Sok a munka az intézet laboratóriumában. A szakképzettség mellett rendkívüli pontosságot és lelkiismeretességet kívánó munka ez — de ebben nincs is hiány. Mórocz Károly, Pozsonyeper­jes. Sajnos a? írásod későn küldted, már nem időszerű. Re­méljük legközelebb munkakö­röddel kapcsolatos problémák­ról Írsz, és azt örömmel közöl­jük. Gutray Gyula, Vágkirályfa. A vers nem a legrosszabb, bár még nem éri el a kívánt szín­vonalat, ha később jobbakat írsz, akkor ezt kár közölni. Pásztor Lenke, Ipolyság. Az évzáró gyűlésről írt cikked kö­zöltük, várjuk további leveleidet is. Sz. B. Kulcsod. Az eljárástok helyi viszonylatban helyes, az újságban azonban kár ezzel foglalkozni. Weppery László, Párkány. Igazán tartalmas és szép be­számolót írtál, reméljük írsz majd a munkálatokról is, ha megkezdődnek. K. J. Komárom. A vers még nem nyomdafesték alá való, s úgy látszik nem válik jő vers­író magából. írjon inkább rövid beszámolókat az érdekes ese­ményekről. Tóth Sándor, Fülek. Vállalás- tokat nem teljesítettétek, amit magad is elismersz, tehát fö­löslegesen nem közöljük a le­veled. Galambos Sándor, Rozsnyó. Elkéstél, ugyanezt már más megírta, az írásod azonban jó, Egyéb témáról örömmel várunk beszámolót. Kovács Ferenc, Libád. A cím­változást az illetékes postahi­vatalnál jelentsd be és akkor nem lesz fennakadás a lap kéz­besítésével kapcsolatban. Molnár János, Boly. Sokkal konkrétabban, pontosabban kel­lett volna megírni a levelet. Nem tudjuk, miért nem kielé­gítő a fiúk viselkedése a lá­nyokkal szemben. Ollári Irén, Izsap. Mindig örömmel várjuk leveleidet, azonban a kötelezettségvállalás­tok teljesítéséről kellett volna már írnod. Szeretnénk, ha erről beszámolnál. Szappanos Károly, Rozsnyó. Még sokat kell olvasnod, ta­nulnod, hogy jó verseket írj. Egyenlőre még nem kiforrott a formád és zavaros a tartalom is. Kovács János, Pat. Időben nem közölhettük le az Írást, bár alaposan át is kellett volna dol­gozni. A tartalma még kifor­ratlan, de mégis azt tanácsol­juk, hogy az írást ne hagyja abba. Bíróczi István, Érsekújvár. A helyi nemzeti bizottság el­nökének igaza van, valóban ne­hézségek vannak a dolog körül. Tanácsoljuk, próbálkozzon a Ce- dokon keresztül. Nagy Ferenc, Bratislava. La­punkban többször közöljük le­velezni kívánó lányok címeit. Ajánljuk, figyelje lapunkat és onnan választhat magának meg­felelő címet. Sikora Tibor, Rozsnyó. írásod ezúttal nem közölhetjük, mert kissé tartalmatlan. Hosszabban, jobban kellett volna megfogal­maznod. Mojzes Ilona, Kiskér. Szabad­ság csak akkor jár, ha 11 hó­napot megszakítás nélkül le­dolgozott. Az állami gazdaság helyesen jár el, amikor a ledol­gozott napokat veszi számítás­ba. Szabó Gábor. Sokat foglal­kozzál a helyesírással és a ma­gyar nyelvtannal, ha versíró akarsz lenni. Versed különben tartalmilag sem üti meg a mér­téket. Pásztor István, Ipolykeszi. Szeretnénk, ha rendes levele­zőnk lennél, de az utóbbi leve­ledet nem közölhetjük, nem is időszerű már, és túl szűkre szabott írás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom