Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-25 / 48. szám
/ Teljesítjük a kongresszusra adott vállalásainkat Beszámoló a CS1SZ kerületi konferenciáiról November 22-én és 23-án tartották meg a kerületi székhelyeken a CSISZ kerületi konferenciáit. A konferenciák teljesítették küldetésüket, rávilágítottak a CSISZ-tagok tevékenységére, eredményeire és hiányosságaira. A CSISZ III. kongresszusa előtt megtartott kerületi konferenciák újból lelkesí- tőleg hatottak a fiatalokra. BRATISLAVA Michalko elvtársnak, a CSISZ bratislavai kerületi titkárának beszámolóját nagy érdeklődéssel hallgatták a konferencia küldöttei, de ez nem is csoda, hiszen a beszámoló egy eltelt év munkájáról adott számot. Hacsak egy pár számot említünk, máris következtetni tudunk a CSISZ-szervezetek munkájáról. A CSISZ III. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásból, mely szerint a kerületben 90 ezer köbméter komposztot készítenek, eddig 70 ezer köbmétert teljesítettek. A komposztkészítéssel kapcsolatban nem mehetünk el szó nélkül a kerület két járása, a szenei és a dunaszerdahelyi járás mellett, minthogy a kom- posztkészítéshez ebben a két járásban láttak hozzá elsőnek. E téren szintén nagy haladást értek el a pezinoki és a somor- jai járásban Kötelezettségvállalásukat a szenciekkel és a szerdahelyiekkel együtt már szintén teljesítették. A bratislavai kerület CSISZ- fiataljai ugyancsak nagy érdemeket szereztek a meliorációs munkálatokban is. A tizenkilenc ifjúsági építkezésen a kerület 192 szervezete 400 000 munkaórát dolgozott le. Ennek a 400 ezer munkaórának az a 15 000 hektár földterület az igazi értéke, amely az őszön már ekevas alá került. Az a több mint tízezer fiatal, aki a munkálatokon részt vett, bizonyára a jövőben is folytatni kívánja a megkezdett utat. BESZTERCEBÁNYA Lelkes fiatal küldöttek vetek részt a CSISZ besztercebányai |__ kerületi konfe- I- renciáján. A kerületititkár beszámolója és a ntafelszólalások olyan légkört teremtettek, amely csak fokozta a fiatalok 'tettrekészségét. El is határozták a küldöttek, hogy a jövő évben az eddiginél még nagyobb súlyt helyeznek az alapszervezetek tevékenységének fokozására és arra, hogy a fiatalok még jobban helytálljanak a termelőmunkában. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban dolgozó CSISZ-tagok számára éppen elég tennivalót biztosít a határozat. A jövő évi kerületi konferenciáig 31000 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe a besztercebányai kerületben lévő alapszervezetek tagjai. Hirtelen nehezen lehetne kiszámítani, hogy a rétek és legelők hektárhozamaival mennyivel viszik előbbre a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termőterületek termelékenységének fokozásáról sem feledkeztek meg a kerületi konferencia küldöttei. Alapos megfontolás után elhatározták, hogy a CSISZ-tagok 15 000 köbméter komposztot készítenek és ezzel bizony nagyban hozzájárulnak a szántóföldek javításához. Igen szép eredményekre tekinthet vissza a CSISZ besztercebányai kerületi szervezete. Kerületi viszonylatban a XI. pártkongresszus tiszteletére 14 millió korona megtakarítást értek el az üzemekben dolgozó fiatalok az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretében, háromszáz fiatal újító pedig ^öbbmint 500 újítási javaslatot nyújtott be az illetékes üzemvezetőknek ami által 15 millió korona megtakarítást értek el kerületi viszonylatban. De a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok sem maradnak el, ők is kitettek magukért. Sok bizonyító számot hozhatnánk fel, de egy-két példa is eléggé rávilágít az eredményeikre. Például 25 istállót építettek az EFSZ-ekben vagy áilami gazdaságokban, A nagy nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt kerületi viszonylatban 168 készenléti munkacsoportot szerveztek, 2327 fiatal részvételével. A készenléti munkacsoportok a legtöbb helyen döntő mértékben hozzájárultak a termés gyors betakarításához. A nyár folyamán 98 802 brigádórát dolgoztak a besztercebányai kerület CSISZ- tagjai, személyi meggyőzés és agitáció folytán pedig 1319 fiatalt nyertek meg az EFSZ-ekbe. Ahol eddig még nem szervezték meg az EFSZ-et, ott a fiatalok vették kezükbe a kezdeményezést, s meg kell mondani, nem eredménytelenül. Több esetben előfordult, hogy a fiatalok kezdeményezésére alakult meg az EFSZ. Különösen a korponai járásban vágták ki a rezet az EFSZ-ek alakításával kapcsolatban. A konferencia határozatai tettekre sarkalják a fiatalokat, annál is inkább, mert látják, hogy eddig sem dolgoztak hiába. NYITRA örömteljes küldöttek részvételével folyt le a CSISZ nyitrai konferenciája. Azonban még nagyobb öröm látszott mindenkin, amikor a kerületi titkár y beszámolójából kitűnt, hogy miyen eredményes munkát végez- nyitrai kerület Minden téren megmutatkozott a fiatalok lendületes munkája és mondhatni komoly eredményeket értek el az egyes munkaszakaszokon. Legelsőnek a talajjavítási munkálatokat kell megemlíteni. A lévai és a párkányi járásokban történtek a legnagyobb, legszámottevőbb talajjavítási muntek tavaly CSISZ-tagjai. A felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment át Magyarország ipara Több mint 25 °/o~al többet termelnek, mint a régi rendszerben és a gyorsütemü fejlődés továbbra is megmutatkozik. Az egyik laboratóriumi készülékeket gyártó magyarországi üzemben egy újtípusú olajkompresszort vizsgálnak a minőségi ellenőrök. (Foto: MTI) kálatok. A lévai járásban a talajvizes területek alagcsövezé- sét kezdeményezték a fiatalok és több faluban nagy sikerrel végre is hajtották. Bizony jelentős terméstöbbletet érnek el az EFSZ-ek, állami gazdaságok azokon a földeken, ahol alagcsöveztek. A párkányi járásban nagy kiterjedésű mocsaras rétet víztelenítettek és termőterületeket mentettek meg az évenként ismétlődő elöntésektől. De a legnagyobb munkát a Nyitra-Zsitva folyók szabályozásánál végezték. A két folyó közét csaknem teljesen árvízmentesítették és a folyóparti réteket, legelőket megjavították. A Nyitra-Zsitva folyók szabályozásának hatása több falu határát érinti és most a gyakran fellépő, komoly árvizeket úgyszólván teljesen kizárták a két folyó vidékéről. Szép eredményekkel dicsekedhetnek a handlovai és a no- váki bányákban dolgozó fiatalok is. Nemcsak a termelés növelésével tűnnek ki, hanem azáltal is, hogy olcsóbban termelnek mint régen, állandóan arra törekednek, hogy gazdaságosabbá tegyék a szénfejtést. A handlovai Nagybányában dolgozó CSISZ-tagok például 1 millió 150 000 korona megtakarítást értek el pártunk XI. kongresszusának tiszteletére. Hasonlóan szép' megtakarítások történtek az érsekűjvári Elekt- rosvit és a partizánskei Augusztus 29. Üzemekben is. Amint a konferencián kitűnt, a nyitrai kerület fiataljai a CSISZ III. kongresszusáig teljesítik a kongresszus tiszteletére tett összes vállalásaikat. Komposztot készítenek, üzemekben takarékossági mozgalmat szerveztek és az „ifjúság millióiért mozgalom keretén belül is milliókat takarítanak meg. A konferencia határozatainak értelmében kétségtelenül az eddiginél is jobb munka folyik majd a nyitrai kerületben. KASSA A CSISZ-tagok jellegzetes baráti légkörében <erü!t sor Kassán a CSISZ hétnapos kerületi konferenciájára. A legutóbbi konferencia óta hatalmas fejlődésen mentek át a kerületben levő alapszervezetek. A CSISZ III. kongresz- szusának jegyében végzik munkájukat s külön súlyt helyeznek arra, hogy a termelést minden áron fokozzák. fiatalok egyik legnagyobb célkitűzése az, hogy a párt irányvonalai szerint tovább erősítsék, szélesítsék az EFSZ-eket, tehetségükkel gyarapítsák a szocialista mezőgazdasági üzemeket. Erre vall az is, hogy az év folyamán több mint 750 fiatalt szerveztek be a EFSZ-ekbe, akik örömmel dolgoznak és sajátjuknak tekintik a szövetkezetét. Szép példa erre a vel'atyi alapszervezet, ahol az ősz folyamán 600 köbméter komposztot készítettek, vagy például a mezőgazdaságban fiatalok által ledolgozott brigádórák, melyeknek száma 172 274-et tesz ki. A kerületben 10 939 hektár rétet és legelőt javítottak meg. Ezek a számok mind a fiatalok lendületes munkáját és a CSISZ- tagok egységének erejét mutatják. A jövőben nagy súlyt helyeznek a fiatalok szakmai képesítésére. A CSISZ-szervek segítségével sok fiatal iratkozik be különféle tanfolyamokra, iskolákba. ahol kiváló szakmai képesítést nyernek, továbbá ezer fiatalt nyernek meg a közös gazdálkodás számára, s ezáltal nagy segítséget nyújtanak az EFSZ-eknek. A jövő év folyamán 40 000 köbméter komposztot készítenek, ami szintén hatalmas segítséget jelent a mezőgazdaságnak. A kassai kerület alapszervezeteinek igen szép elhatározása, hogy az utak mentén és a folyók partján 100 000 gyümölcs- és egyéb fát ültetnek ki, ami népgazdaságunk számára komoly hasznot jelent. A politikai nevelés és a kulturális munka terén is nagy ma, akik a eredményeket értek el, ami a kerületi konferencián elmondott beszámolókból is kiviláglott. Kerületi viszonylatban több mint ezer tanulókört alakítottak, amelyekben 22 000 fiatal gyarapítja ismereteit. Különösen a falusi alapszervezetek foglalkoznak sokat a fiatalok eszmei nevelésével és a kulturális tevékenységgel. Nemcsak a tél folyamán, hanem más évszakokban is sok műsoros estet rendeztek és sok alapszervezet vett részt kultúr- házak építkezésén, bekapcsolódott a faluszépítési akcióba és más munkákba. Az olvasókörök szorgalmas munkáját bizonyítja az a tény, hogy a múlt év folyamán a kerületben 4200 fiú és lány szerzett Fucsík-jelvényt. EPERJES A CSISZ utolsó kerületi konferenciája óta az eperjesi kerületben nagy lendületet vett a falusi fiatalok beszervezése az egységes földművesszövetkezetekbe. Több mint ezer azoknak a CSISZ- tagoknak a szá- boldogulás útját a mezőgazdaságban látják. E téren legnagyobb eredményekkel a nagymihályi és a mezőla- borci járások dicsekedhetnek. Olyan falusi szervezetek nőttek fel, mint az inovcei és a lasto- míri, ahol már a második tehénistálló építése fölött vállaltak védnökséget. A lastomíri fiatalok példáját bizonyára más szervezetek is követni fogják. Az eperjesi kerületben nagy gondot fordítottak a gyümölcsfák ültetésére is. Több helyen pionírkerteket létesítettek, melynek eredményeként megkapták a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága és a Megbízotti Hivatal zászlaját. Eddig több mint 10 000 újonnan elültetett gyümölcsfa ékesíti az utak mentét és az utcákat. A kerület fiataljai az utóbbi hónapok folyamán egyre nagyobb segítséget nyújtanak • a beruházási építkezéseknél. Több faluban a CSISZ-tagok szorgalmazásával hozzáláttak kultúr- házak és különféle gazdasági épületek építéséhez. A kerület fiataljai nagyban kivették részüket a faluszépítési akcióból is, és eddig több mint 100 000 órát dolgoztak. Nem feledkeztek meg az ifjúság eszmei-politikai neveléséről sem. Eddig 845 politikai és olvasókör működik, s hatásuk bizonyára meghozza a maga gyümölcsét a szervezeti élet minden területén. ZSOLNA A zsolnai kerület fiataljai szintén több szép eredménynyel dicsekedhetnek. Az a 18 millió korona értékű munkafelajánlás, melynek valőravál- tását a CSISZ III. kongresszusáig tűzték ki, szintén teljesítés előtt áll. E felajánlás mielőbbi teljesítésében bizonyára nagy része van annak a 3598 fiatalnak, akik szakmai tudásukat az ifjúság szakiskolázási évének keretén belül egyre fejlesztik. Ha a zsolnai kerület üzemeiről beszélünk, okvetlenül meg kell említenünk a dub- nicai Vorosilov Üzem és a ry- bárpolei textilüzem fiataljait, és nem feledkezhetünk meg Holy Stanislavról, a Munkaérdemrenddel kitüntetett CSISZ- fiatalról sem Említésre méltó a Kovohuty-Istebné Üzem CSISZ. fiataljainak a kezdeményezése is. „Az új technika elsajátításáért“ mozgalom, melynek ők voltak a kezdeményezői, ma már túlhaladta a kerület határait. A kerületi konferencia sikeréhez nagyban hozzájárult a munkásifjúság hónapja, melynek megszervezése nagyban elősegítette a CSISZ III. kongresszusának tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítését A prágaiak szeretettel fogadták a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából körükbe érkezett szovjet vendégeket. A Lucerna nagytermében találkoztak a szovjet vendégek a barátsági hónapot ünneplő prágaiakkal. A lakosság nagy szere- tetet tanúsított irántuk és meleg fogadtatásban részesítette őket. A prágaiak közül sokan beszélgettek a vendégekkel és érdeklődtek, mi újság van a Szovjetunióban. A pionírt vi- ■ágcsokrot nyújtottak át nekik. A történelem első ízben 1225- ben emlékszik meg az ogur-török népről, mely a mongolok elöl menekülve, Perzsiából Kisázsiába vonult vissza. Itt már területi hódításokra törekedve, átkelt a Dardanellákon Európába, 1381- ben elfoglalta Szófiát, majd 1444-ben Várnánál legyőzte a magyar seregeket és ezzel megszerezte az egész Balkán-félsziget feletti uralmat. U. Mohamed 1453-ban beveszi a szívósan védekező Bizánc fővárosát, amely azután Isztanbul néven sokáig maradt Törökország szultáni székvárosa. A XVI. század elején a harcos törökök leigázzák Kur- disztánt, Mezopotámiát, Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot, az 1526-évi mohácsi ütközet pedig megnyitja számukra az utat Magyarország szivébe. De már a XVlI-ik században megindul a kizárólag területi hódításra berendezkedett, gazdálkodni nem tudó török nép hanyatlása: az 1877-1878-as orosztörök háború hatására a balkáni országok kivívják függetlenségüket, majd az 1913-évi balkáni háborúban Drmápolyig, a mai Edirne-ig szorítják vissza zsarnokaikat. így a hajdan hatalmas birodalom Európában annak legkeletibb kis csücskére zsugorodott össze. A hanyatlást betetézte Törökországnak első világháborúbeli szövetsége a vesztes központi hatalmakkal, melynek folytán kénytelen volt lemondani fent- említett ázsiai hódításáról. Már régebben is a „boszporuszt beteg embernek" nevezték Törökországot, melyről ismeretes, hogy szellemi, gazdasági és kereskedelmi téren egyaránt még ma is Ázsia legelmaradottabb országai közé tartozik. A csaknem kizárólag őstermeléssel foglalkozó lakosság nyomorán — elsőnek s tán utolsónak — Kémed Atatürk igyekezett enyhíteni. Az ő nevéhez fűződik a polgári forradalom kitörése. Elkergették a basáskodó szultánt és az üvöltő derviseket. Megnyirbálták az izlám egyházi méltóságok jogait és bevezették a latin-betűs írást. Atatürk továbbá leszedette a férfiak fejéröl a fezt, a nők arcáról a fátyolt, eltiltotta a többnejűséget és feloszlatta a háremeket. A fiatal török köztársaságot elsőnek a Szovjetunió ismerte el, melynek mintájára 1934-ben kidolgozták az ötéves tervet. Atatürk belátta, hogy ipari termelés nélkül az ország mélyen alulmarad a többi állammal való versengésben. Az ő idejében létesültek az első gyár- és iparvállalatok. Az addig ismeretlen gyárkéményeket a nép „Atatürk- minareteknek" nevezte. Kölcsönpénzen, magas kamatláb mellett ugyan, de sikerült több mint háromezer kilométernyi hazai vasútvonalat visszavásárolni külföldi érdekeltségektől. Megindult a várva-várt gazdasági fellendülés, az ország természeti kincseinek ész- és tervszerű kiaknázása és értékesítése. Atatürknek 1938-ban bekövetkezett halála után újból megindult a hanyatlás, jóllehet a második világháborúban a — legalább is papíron — semleges Törökországnak árukivitel révén sikerült jelentős mennyiségű aranyat és devizát felhalmoznia. De már a háború alatt megkezdődött az ország fasizálása, Hitlerrel való „paktálása“. Miután pedig összeroskadt a „führer ezeréves birodalma“, a Menderesz- és Bayar-féle „demokraták“ a távoli Anglia és Franciaország felé kezdtek kacsingatni, majd millió javakorabeli, munkabíró ember áll szüntelenül fegyverben békeidőben is, könnyen kiszámíthatjuk, mi marad termelési, építési, nyersanyag-kiaknázási és feldolgozási célokra! Törökországot ezért a Nyugat is „Amerika leghübb és legáldozatkészebb szövetségesének" nevezi, hiszen ez az oktalan „katonásdi" az állami költségvetésnek csaknem negyven százalékát emészti fel. 1920 óta a félmillió lakosú Ankara az ország fővárosa, ahonnan a napokban tért vissza a „Süddeutsche Zeitung“ riportere. Elmondta, hogy a rohamos áremelkedés mellett egyes közszükségleti cikkek szinte éjjelen át eltűnnek és azután csak a feketepiacon kaphatók. Az ottani árakat jellemezve megemlítette például, hogy kocsijának kilyukadt abroncsa helyett újat kényszerült vásárolni. Persze „feketén“. Hogy mennyibe került? Az összeg megfelelt egy ottani képzett munkás hat havi keresetének! Ezért aki dolgozik, kimérten dolgozik, jelszava a „yavas“ — lassan. Mert nem nyer vele semmit akkor sem, ha gyorsabban dolgozna. Adnan Menderesz elnök azzal büszkélkedik, hogy: „Atatürk megalapította, én pedig felépítem Törökországot!" Hogy mi a nézete a török népnek és az ellenzéknek ezen „építéséről“, élénk fényt vet az ankarai parlamentet őrző katonának az újságíró kérdésére adott őszinte válasza: Az ország régebbi fővárosa Isztanbul volt, mely másfél milliónyi lakosával ma is nagyobb Ankaránál. Jellegzetessége, hogy két földrészen fekszik: kisebb része, Szkutari, Ázsiában, maga a város pedig az európai kontinensen terül el. Itt van a keleti stílusban épült, töröklakta, karcsú minaretektől és mecsetektől hemzsegő Sztambul, valamint a Galata és Pera nevű korszerű negyed. Egy letűnt és egy kialakuló világ, ez a két hatalmas ellentét a földkerekség legszebb városainak sorába emeli Isztan- bult. A keleti színpompában, ezer fényben úszó város csillogása mégsem valódi. A luxusszállodák úszómedencéiét megvilágító tarka fényszórók sugara mégis megtörik a nyomortányák kísérteties árnyjátékán. Az elcsépelt Lili Marleen-című nácinótát nyúzó saxofónok sem tudják elhallgattatni az éhező török gyerekek sírását, a rengeteg kóbor kutya szűkölését. „Yavas" — lassan a jelszó a munkánál. Es mégis mindenki igyekszik túladni szűkös garasain, mert az árak rohamos emelkedése mellett nem tudhatja, mit kap értük holnap. A pénzt tartogatni nem érdemes, a „kefen"-nek amúgy sincsen zsebe. K. H.
