Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-15 / 29. szám

ratislava, 1958. július 15. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 29. szám. Ara 60 fillér. _ elkesedem apol- /7 9ári demokrati­ÍS kus’ sza^a^ Par~ ^-jr lament még sza­^b^**“*m badabb képvise­lőinek legszaba­dabb választásá­ért, amely mindenkor a nép hamisítatlan, független akara­tát juttatja érvényre. Gyer­mekkori emlékeim közé tarto­zik néhány ilyen választás, amely különös módon össze­kapcsolódik sortűzzel, letar­tóztatásokkal és számtalan hordó bor és sör független és szabad elfogyasztásával. Dehát mindez régmúlt do­log, ma már nem történnek ilyesmik. A paradicsomi Nyu­gat dicséri és propagálja, olyan szivárványszínekben festi a mindenkitől független és szabad választásokat, hogy elhatároztam, pontos híreket szerzek felőlük. Mint lelkiis­meretes ember, nem folya­modtam valamilyen nyugati elfogult kommunista újság­hoz, vagy — uram bocsá' — népi demokratikus laphoz, tanem valamelyik tárgyilagos lyugati hírforráshoz. Nézzünk talán valami fris- iebbet. Itt van kedvenc la- lom, a tekintélyes „Neue Cüricher Zeitung", az majd ájékoztat. A nagy konzerva- ív svájci lap már azért is lletékes, mivel Svájcban a okosság nagyobbik felének — t nőknek — még ma sincs szavazati joguk. Ez :ell nekem, ezt szeretem, íülönösen ezt az „alkotmá- lyozó gyűlést", Rhodésia an- <ol gyarmat, de a brit biro- \alom bölcs urai néhány év­el ezelőtt önkormányzatot dtak neki. A tudósítás el- zondja, hogy három párt is észt vett a választási harc­on. Ez igen. Végre valahol rvényesiü a többpártrend- zer. Kiderül a tudósításból z is, hogy az eddigi kor­mánypárt most újból győzött, ísszesen tizenhétezeregyszáz zavazatot sikerült szereznie, lo-no, mondom, és szőrszál- asogató népi demokratikus gyomban felmerül a kérdés: ’em kevés ez? Alkotmányo- ó gyűléshez, egy ország kor­mányzásához? Rhodésiának majd két és félmillió lakosa an, negyvenezren szavaztak - a többi talán szabadságra tazott? De aztán tovább ol­ásom a tudótítást és meg- yugszom. Az N ZZ -bői kide- il, hogy a nem fehér válasz­ok — számuk két és ne- tjedmillió — közül csak né- íny száznak van szavazati )ga, így tehát, ahogy a lap özli, a színesek „a választás ■edményét gyakorlatilag nem zfolyásolhatják". Még vakarom egy kicsit fejem, hümmögök, de aztán pozok egyet az újságban és okilátok a következő cikk­ok, amelynek sokat ígérő me: „Gyarmatosítás a vas- iggöny mögött". Egyformán zeng a fiatal munkások hangja ÉSZAKI - SARKTÓL AZ EGYENLÍTŐIG A Szakszervezeti Világszövetség titkárságát a Moldva folyó rakpartjától nem messze talál­juk. Egy kis helyiségben néhány elvtárs: egy mexikói textilmunkás, egy szenegáli rajzoló, továbbá egy francia — a marseillei körzeti szakszervezeti tanács elnöke, egy kínai, egy Né­met Demokratikus Köztársaságból, valamint a Szovjetunióból érkezett munkás dolgozik. Egyik közülük csehszlovák állampolgár. Ezeknek az elvtársaknak kezébe, a Moldva folyótól nem messze eső prágai házba a Zambézi folyótól, a Szajnától, a Themzétől és a Nílustól, de mond­hatnánk az egész világ minden sarkából levelek érkeznek. Ma már ezekről a kérdésekri is írnak Prágába. Miközben Lichtblau elvtárss. társalgunk, bejön a titkárnő c további leveleket, további táv íl Miközben ezeket a sorokat olvassuk, lehetséges, hogy il a Kelet vagy a Nyugat egyes s városaiban a fiatalok éppen kül- - dötteiket választják. A konfe­rencia megtartását hirdető pla­kátokat ugyanúgy kinyomtatták az arab országokban, mint Skan­dináviában, vagy a világ más részein. A fiatalok ujja a tér­képeken egy Prága nevű várost keres, s a munkából összegyűj­tött pénz egyre nagyobb össze­get tesz ki. így azután Prágá­ban csakhamar minden távoli barátunkkal találkozunk, kezet szorítunk velük és a barátság, a béke, a munka, valamint a boldog földi élet nevében a fel­merülő kérdéseket megvitatjuk. JOBBÁGY KÁROLY a z említett csoportot a uoi­" gozó Ifjúság Nemzetköz Konferenciájának előkészítésé­vel bízták meg, melyet Prágá­ban ez év július 14 —20-án s Smetana-teremben tartanai meg. A konferencián több mini 90 ország több mint 500 kül­dötte vesz részt. A napokbar meglátogattuk Lichtblau elv­társat, az említett munkacso­port tagját, hogy az előkészü­letben álló konferenciáról egyes részleteket tudjunk meg tőié. A világ dolgozó ifjúságának ezen az első nagy találkozásán három beszámoló hangzik majd el. Az első beszámoló keretében az ifjúság szociális és gazdasá­gi problémáiról lesz szó — a beszámolót az előkészítő mun­kacsoport francia tagja tartja. A másik előadást a békeharc kérdésének, valamint annak az igyekezetnek szentelik, amelyet az ifjúság az atomháború elhá­rítása érdekében fejt ki. Erre a témára a leghivatottabb em­ber — egy japán fiatal tart elő­adást. A harmadik előadást a Szakszervezeti Világszövetség titkára, Pena elvtárs arról tart­ja, hogyan nyérhetjük még az ifjúságot a szakszervezetekben szabad ideje alatt kifejtett munkára és hogyan kellene gondoskodnia a szakszerveze­teknek a fiatal emberekről. A világ fiataljai között a kon­ferencia iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Erről tanúskodnak a töme­^ gesen érkező levelek és táviratok is. Július első feléig 200 levél és távirat érkezett, melyekben a fiatalok például arról írnak, hogyan gyűjtik a pénzt a küldöttek utazásának fedezésére. Számos levélből ki­tűnik, hogy a konferencián több küldött szeretne részt venni, mint ahányat országuk számára megállapítottak. így például Angliából 12 elvtárs helyett 18- at akarnak küldeni, Svédország­ból 10 delegátus helyett 25-öt küldenek, és Franciaország is a 22 kijelölt elvtárs számát 30-ra emeli fel. Az angol fiatalságot az a tö­rekvés egyesíti, hogy az auto­matizálás kiterjesztésével kap­csolatban ne fenyegessen mun­kanélküliség, a fiatal németeket az atomfelfegyverzés elleni harc tömöríti közösségbe, Ame­rika ifjúságát az a törekvés forrasztja egybe, hogy az álta­lános és szakművelődésre jobb lehetőségeket kériyszerítsen ki. ifjú turisták összejövetele Az egész országból mintegy 1500 pionír jött el az Alacsony Tátra-i Chopok alá, hogy részt vegyen az ifjú turisták II. or­szágos össejövetelén. Az össze­jövetelt Milán Rázus a CSISZ SZLKB elnöke nyitottá meg- Az összejövetel 4 napig tart és ez alatt az idő alatt az ifjú turisták nemcsak tapasztalatai­kat cserélik ki, hanem különféle sportágakban versenyezni is fognak. Már az első nap is ke­délyesen telt el és este mind­annyian jól mulattak a kedves tábortűznél. A Nálepka ka­pitányról elne­vezett presovi és fióküzemei­nek CSISZ-tag- jai Kassán, Ll- panybán, Bártfán, Nagymihályon és Svidníken a CSKP XI. kong­resszusának tiszteletére össz- üzemi kötelezettségvállalás ke­retében 1 208 559 koronát taka­rítottak meg. E sikerből főként az 1421, 1424. és 1426. számú üzemek vették ki részüket, me­lyek a versenyben vezető hely­re kerültek. A Ruházati Üzemek ifjúsága kötelezettségvállalásai teljesítésében a XI. pártkong­resszus után sem lankadt el. Vállalták, hogy ez év végéig a munkatermelékenységének fo­kozásával, a minőség javításá­val, az önköltségek csökkenté­sével és újító javaslatokkal to­vábbi 2 548 500 koronát takarí­tanak meg és ezzel is köszöntik a CSISZ szlovákiai kongresszu­sát. Menjünk a napra! Beszéltek rólad; Valaki dicsért: hogy jól adsz elő s okos vagy nagyon.; i Azon tűnődtem! mért van az, de mért? — hogy én e fényt rajtad nem láthatom. S miért van az? — hogy te is néhanap, ha nézzél, olyan szürkének tűnök. Pedig van ám, ki rólam mond olyat, hogy elől járok a költők között. Miféle bolond fény az, amiben az arcunk mindig másoknak ragyog? — egymás előtt meg árnyékban pihen:-£ mások szemében vagyunk boldogok. * Menjünk a Napra! párom, kedvesem. Nézzük meg egymást! Rájövünk — lehet — X hogy nem csalt a szív akkor, sem a szem, j mikor vállaltuk ezt az életet. % ff EJTŐERNYŐS VÉDŐSZENT Vitathatatlan, Hogy a Vatikan némely vo­natkozásban egészen meglepően tud „haladni a korral". Szemléltető példája énnek az alábbi kis eset. Az utóbbi időben sUk szó esett az ejtőernyősökről. Szuez, Algéria, Ciprus; az agresszió és az elnyomatás élcsapataként mindig ők vannak jelen. A sikeres algériai puccs, úgy látszik, nemcsak a francia politi­kusokra, hanem a vatikáni bíborosokra is mély benyomást tett. Erre vall a római L’esoresso című lap híre, amely szerint a Va­tikán gondoskodott róla, hogy az ejtőernyő­söknek védöszentjük legyen. A választás bizonyos Coppertini Szent Jó­zsefre esett, aki képességei révén legalkalma­sabbnak bizonyult e tisztségre. A monda szerint ugyanis az illető szent imádkozás közben révületbe esett, ilyenkor elpattant a földtől s a levegőben lebegett. Némelykor annyira nekidurálta magát, hogy „föntről" kénytelenek voltak visszanyomni öt a földre... Mindezeket abból a tíz nyelven megjelent kis brosúrából tudhatjuk meg, amely a Vati­kán hivatalos propagandistája, Bonaventuro Popolizio páter műve s amelynek bevallott célja az új védőszent népszerűsítése. A bro­súrában egyébként benne van . Szent József képe is, amelyet egy régi szentkép után raj­zoltak meg. A római lap szerint tagadhatatlan, hogy a kép után ítélve. a védő szent és Massu tá­bornok úgy hasonlít egymásra, mintha édes­testvérek lennének. A hasonlatosság más téren is szinte kísér­teties: a révület, a nekidurálás, az „ejtőer­nyősök atyja" öntetszelgő becenév... — s ha minden jól megy, idővel talán megérjük a tábornok boldoggá avatását is! 9 TUDJA-E? Az elmúlt na­pokban nagy si­kerrel szerepelt Bratislavában a budapesti Álla­mi Népi együt­tes kiváló ének­és tánc gárdája. Képünkön rész­let a Cigány- tánc-ból. Sugár György felvétele TUDJA-E? • ^ Né engedje magát senki a félrevezettetni, vagy befo­< lyásoltatni a szeszélyes és 2 inkább ősziesnek mondható p időjárástól, higgyék el, itt a nyár. És nemcsak nálunk, s hanem az egész világon, bár igaz, mindenütt másképpen. f.. Az északi sarkvidéken a fcf Nap köröskörül jár a látha­< táron és ritkán van köd. Q Mégis rövid a nyár, alig elég, hogy tengeri füvek, fukuszok - nőjenek ki. Állatok jelen­nek meg, délről kölykezni jönnek a fókák. és felettük sirályok rikácsolnak. Viszont a déli féltekén de- oerLber 1. és március 1. kö­zött van a nyár és január a legmelegebb hónap - Auszt­ráliában már a december is igen meleg. A 38 fok körüli hőmérséklet a tengerparton még jól bírható, de beljebb a hőség embert-állatot egy­aránt nyugtalanít. Decem­TUDJA-E? • TUDJA-E? » TUDJA-E? TUDJA-É? i i J.YíiiM í a 2 p TUDJA E? • TUDJA-E? • tierben sárgul a fű, folyik az aratás és az aratók teá­val hűsítik magukat az eu­kaliptuszok alatt. Még kínosabb a nyár a si­vatagi éghajlatú Arizona ál­lamban, az USA-ban. E ciw- boy-filmekből ismert ország aszott földjét nyáron óriási kaktuszok lepik el, meg a sápadt és tövises Opuntia- bokrok. Mint Ausztráliában és Űj-Zélandban, itt is erő­sebben érezhető az árnyékon és a napon való tartózkodás közti különbség. Amióta az öntözés Arizona nagy részét termékennyé tette, azóta az ottani tanyákba „air condi­tion“ berendezéseket szerel­tek, miáltal a házban hüs a lég akkor is, ha odakünn 45 TUDJA-E? fokot mutat a hőmérő. Ám­de annál több a megbetege­dés, mert az emberi szerve­zet a ki-be járásnál nem bírja a hirtelen hőmérsék­letváltozást ... Már csak kellemesebb mondjuk a Florida és Kuba közti tenger Inagua nevű trópusi szegete. Itt örök a nyár, a telet csak néhány esős hét jelzi. Itt él a vi­rágnektárból a világ egyik legkisebb madara, az Inagua- kolibri (Nesophlox lyurura). A pálmák alatt tarka, Ano- lis-gyíkok futkosnak, köztük a világ legkisebb gyíkja, a Sphaerodactylus, mely nem nagyobb, mint egy pecsét­gyűrű. • TUDJA-E? -9 TUDJA-E? Burmában a hold ezüstje önti el a nyári éjszakákat. A csodálatos, virágillattól terhes trópusi éjjel kezde­tén ifjú lányok ülnek az alacsony verandákon. Fiatal férfiak állnak meg előttük és a veranda falához dőlve szerelmes szavakat suttog­nak fel. Ha a lány magaké­szítette szivart nyújt le (ott mindkét nem szivaroz), ak­kor az epekedés meghallga­tásra talált.. Abesszíniában a tengerpart a világ legforróbb területei közé tartozik, viszont a 2600 méternél njagasabb felvidék már hűvös. De a kettő kö­zött levő tulajdonképpeni Ethiopiában is felszáll 50 fokra a ritka levegőben a hőmérő. Igaz, hogy este 10 fokra esik le, ezért az ottla- kók a nagy hőségben is téli­kabátot visznek magukkal, ha estig maradnak ki. < 1-5 c D a i < >"5 a i 9 TUDJA-S? « TUDJA E? ® TUDJA-E? • 9 TUDJA-E? TUDJA-E? tű I < 3 p f­* i A CSISZ kongresszus köszöntése iratokat hoz. Dzsakartából egy olyan szervezet táviratozik, mely a világszövetségnek nem tagja és közli, hogy a Dolgozó Ifjúság Nemzetközi Konferen­ciájára delegátusait szintén ki­küldi. El kell mondanunk, hogy a konferenciát rendező Csehszlo­vákia részéről a 20 küldöttön kívül még 100 megfigyelő is részt vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom