Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-28 / 44. szám

A forradalmi mozgalom szülötte A KÖZTÁRSASÁG MEGALAKULÁSÁNAK 40. ÉVFORDULÓ J/RA 1913. őszén, a haldokló Oszt- sötét rendszerét megdöntötték, rák-Magyar Monarchiának már kihajtották a kapitalistákat és csak az utolsó leheletei észlel- a mindenható földesurakat, hetök. A háború csapásai mély Oroszország békét és kenyeret agóniába juttatták és megmen- hirdetett. Természetesen ezek tése lehetetlenné vált. Kívülről mindenkinek igen jól érthető a frontokon elszenvedett vere- fogalmak voltak. Az orosz példa ségek egész sorozata, belülről nyílt felhívás volt a harcra, pedig az elnyomott népek nem- A kisebbségek lakta területe- zeti felszabadító mozgalma és ken 1918 folyamán egyre növe- a szociális nehézségek megái- kedett. az ellenállás, a nyílt líthatatlan oszlásnak indították harcra vaió felkészülés. Az el- a császárság és királyság már nyomott nemzetiségek fiaiból amúgy is bűzlő testét. álló ezredeknél elszaporodtak Az oroszországi események a parancsmegtagadás és fegy- nem maradhattak nálunk sem veres felkelés tünetei. A tren- visszhang nélkül. A cárizmus cséni „drótos“ ezred harcba „Demokratikus“ rendszer Negyven évvel ezelőtt történt. Az ágyuk dörgése halkult, majd teljesen elnémult. Tankok és kartácsok, gránátok és hadifel­szerelések tanácstalanul, bután, széjjelszórva ott feküdtek a me­zőn, a réten, az országúton, ös­vényen. Rohanó emberáradat, a jegy elemtől elszabadult és meg­szabadult kéj érzésével tovaro­hanó katonák tömege, vezető nélküli vasutak és mozdonyok száguldó csapata vitte az idők áradatát és vitte az idők méhé- ben a jövendőt, mely egyszerre valóra vált. Országok dőltek ösz- sze mint kártyavárak és orszá­gok támadtak, mint a kockapa­lota a gyermek építő keze alatt. Állásnélküli királyok, miniszte­rek és egyébb paraziták rohan­tak a világ minden tája felé. Az első Csehszlovák Köztársa­ságban is megalakult a „demok­ratikus" rendszer. A földnélküli parasztságnak ez a hatalmas hadserege a modern jobbágy törvényes megkötöttségével áll a nagybirtokosok szolgálatában. És az egész állami élet a nagy- birtokosok és tőkések olcsó, en­gedelmes és kellő számú munka­erejének fölhajtásában és bizto­sításában merül ki. Iskola, igaz­ságszolgáltatás, állami és köz­ségi bürokrácia, törvényhozás, csendőrség és katonaság: mind e cél szolgálatában állt. 1932-ben uralomra jutott Németországban a hitleri szellem. A német fasisz­ták vakon követték vezérüket, akkor még nem tudták, hogy ez lesz az utolsó kirohanás Német­ország népének a világ ellen. Az események egymásután pereg­tek, a nagytőkések pénzével és bíztatásával dolgozó Hitlert nem lehetett kielégíteni, egyre újabb és újabb követelésekkel állt elő. Elérkezett a második világhábo­rú ideje és az elvetemült német fasiszták pusztulásra ítélték Kö- zép-Európát. Pusztuljon minden, ami nem német, harsogott a fa­siszta jelszó és Európa lángba- borult. A németek a „villámhá­ború" módszerét alkalmazták. Tízszeres fölényben voltak, ami­kor megtámadták a Szovjetuniót. 1945 áprilisával elérkezett a né­metek utolsó órája. A totális há­ború elindítói teljes gőzzel ro­hantak a totális csőd felé. Közép-Európa népe borzalom­mal gondol vissza a fasiszta né­met rablóhadjáratra és a máso­dik világháború örök memento- ként lebeg minden ember előtt. és ma, amikor a nyugati orszá­gok politikusai egy újabb háború kitörésén mesterkélnek, felké­szülten kell állnunk az esemé­nyek előtt. A népi demokratikus országok dolgozói évszázadokon keresztül harcoltak függetlensé­gükért, amit a Szovjetunió se­gítségével el is értek. Ezt a füg­getlenséget nem csak megsze­rezni kellett, de meg is kell tar­tani. Ha a népek egykor hálával tartoztak valamilyen más nép­csoportnak a rabszolgaságból való felszabadításért, akkor mi örök lekötelezettséggel gondo­lunk a Szovjetunió katonáira és dolgozóira, akik véres verejték­kel harcoltak értünk, hogy visz- szaadhassák emberi jogainkat. WITTENBERG GYÖRGY száll parancsnokaival, ugyan­úgy, mint a rumburgi ezred is. Boce-Kotorszkiban fellázadnak a csehszlovák és szerb nemze­tiségű tengerészek. A legsúlyo­sabb megtorló intézkedések sem tudják megállítani a bom­lást. A tábori csendőrök, ren­dőrök, és büntető különítmé­nyek fellépése csak olaj a tűz­re. 1918. október 14-e pontot tesz mindezen megmozdulások mögé. Ezen a napon általános sztrájk tör ki. Mai köztársasá­gunk jelentősebb városaiban a szocialista tanács akciós bi­zottságainak kezdeményezésé­ből népgyűléseken kihirdetik a független Csehszlovákiát. Számos fennmaradt nyilatko­zatból világosan kitűnik a nép akarata. „... Kijelentjük, hogy ma Itt mint az új államhatalom igazi képviselői, a szabad Csehszlo­vák Köztársaság polgárai ál­lunk“. Tehát tizennégy nappal a köztársaság hivatalos megala­kulása előtt, forradalmi akara­tát kinyilatkoztatva a nép meg­alakítja a Csehszlovák Köztár­saságot. Igen érdekes, hogy október 28-án észbekapnak a volt köz­társaság hívatlan urai, hogy megmentsék a helyzetet. Az igazság kedvéért tudni kell, hogy a cseh és szlovák bur­zsoázia a háború éveiben nagy többségében nem volt monar­chia-ellenes. Különösen a cseh nagytőkések játszottak igen jelentős szerepet a monarchia gazdasági életének irányításá­ban. Ezek a körök még a Masaryk vezette csoport mun­káját sem nézték jó szemmel, mely külföldön az entente ha­talmak szolgálatában állott. Masaryknak és legközelebbi munkatársainak, Benesnek és Stefániknak nem volt külföldön erős egységes szervezetük. És a jelenlegi köztársaság terüle­tére a háború alatt ténykedé­süket nem is igyekeztek kiter­jeszteni. Minden reményük az entente hatalmakban volt, tőlük várták a morzsákat, a dús asz­talról, és ezért hajlandók voltak kenyéradó gazdájuknak min­dent megtenni. így a legna­gyobb érdekemet a fiatal szov­jet köztársaság elleni fellépé­sükkel szerezték, megnyerve ezzel Wilson amerikai elnök és Lloyd George angol miniszter- elnök tetszését és támogatását. De a győzedelmeskedő nagy­hatalmak is csak az Osztrák- Magyar Monarchia teljes össze­omlása idején voltak hajlandók beleegyezni a Csehszlovák Köz­társaság megalakulásába. Ak­kor, amikor a való helyzet már kész tények elé állította őket. Jellemző, hogy Wilson elnök még 1918. januári kongresszusi beszédében is csak arról be­szélt, hogy Ausztria nemzetei­nek autonóm fejlődést kellene biztosítani a monarchia keretén belül. Ez tőle érthető felfogás, hisz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Közép-Euró- pában szívesebben láttak volna az imperialista hatalmak egy erős Osztrák-Magyar Monar­chiát, mint kis utódállamokat, hisz nekik erős kommunistael­lenes bástyára volt szükségük. Amikor azonban az október 14-i események után a burzsoá tényezők előtt is logikussá vált, hogy a fejlődést nem lehet megállítani, minden igyekeze­tüket latba vetették a megala­kulandó Csehszlovák Köztársa­ság elismerése érdekében. Erre 1918 októberében épp jó felté­telek adódtak. Az Osztrák- Magyar Monarchia' már felbom­lott, a kis nemzetek felszabadí­tó mozgalmát már megállítani semmiképp sem lehetett, Cseh­szlovákia már valójában léte­zett, hisz a nép megalakította, tehát csak jogilag kellett elis­merni. Az amerikai, angol, francia és egyéb szövetséges kormányok tudták, ha nem akarnak lekésni a későbbi be­folyás gyakorlásáról, akkor jó lesz sietni. Mindehhez hozzájá­rul a Masaryk és Benes csoport szovjetellenes álláspontja, ami viszont az angol-amerikai szö­vetségesek szemében a „meg­bízhatóság“ legjobb pontja volt. így azután sietnek biztosítani a Csehszlovák Köztársaság ön­állóságát. 1918. október 28-án a burzsoázia minden jogot ma­gának vindikálva, kihirdeti a Csehszlovák Köztársaságot. Mindez azonban semmit sem változtat a történelmi igazsá­gon: a Csehszlovák Köztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására fellendült -str­Járási konferencia Ipolyságon A CSISZ ipolysági járási kon­ferenciája rávilágított a járás­ban lévő alapszervezetek egy éves tevékenységére és azokra a hibákra is, amelyeket a kö­vetkező évben a jó munka ér­dekében okvetlenül ki kell ja­vítani. — Ott üsd, ahol meleg — tartja a szólás, — s úgy lát­szik, ezt a példát követik az •ipolysági járásban dolgozó fiatal CSISZ-funkcionáriusok is. Tud­valevő dolog, hogy mezőgazda- sági jellegű vidékről van sző, s ezért a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalokkal foglalkoztak legtöbbet az év folyamán. Ezt visszatükrözte a kétnapos járá­si konferencia is, mert mind a beszámolók, mind a vitázók a falu problémáit vetették fel. Amit azonban az ipolysági já­rásban lévő CSISZ-funkcioná- riusok eredménynek könyvel­nek el, enyhén szólva komo­lyabbak is lehetnének. Ugyanis három-négy alapszervezetet ál­landóan példaként emlegetnek, bizonyára kielégítően is mű­ködnek, de mi van a többi alap­szervezettel? Nem szabad meg­elégedni azzal, hogy Lisón, Egyházmaróton, Hrusón vagy Felsőtúron eredmények vannak, de Szécsénykéről, Pereszlény- ről, Gyerkről, Tesmagról vagy Egegről meg sem emlékeznek sem a járási titkár beszámoló­jában, sem a vitafelszólalások­ban. Nemcsak az előbb említett három-négy jól működő alap­szervezet van a járásban, ha­nem a többiekkel is törődni kell, dicsérni vagy bírálni ér­dem szerint. Ezenkívül segíteni is a gyengébben működő alap­szervezeteket. Dicséretére legyen mondva a járási konferencián résztvevők­nek, hogy nem bocsátkoztak frázisos mondókákba, nemcsak arról beszéltek, hogy mit vé­geztek, hanem arról is, hogy mit kell még elvégezni a to­vábbi jobb munka érdekében. A vitafelszólalók nemcsak saját alapszervezetük ügyével, bajá­val foglalkoztak, hanem a töb­biek beszédére is reagáltak, és bizony törődtek más alapszer­vezetek eredményeivel, bajával is. Ezért a vita igen értékes volt, a fiatalokat lekötötte, akik két napon át feszült figyelem­mel követtek minden szót, ami a járási konferencián elhang­zott. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a vita szempontjából rit­kán sikerül olyan jól járási konferencia, mint az ipolysági volt. Valóban komoly munkát foly­tatnak az ipolysági járásban. Több mint 500 fiatal dolgozik az EFSZ-ekben, sok szövetke­zet nem utolsó sorban nekik köszönheti kiváló eredményeit. Elsősorban a nehezebb mező- gazdasági munkákból vették ki részüket a fiatalok. Előljárnak a silőzásban, legelőjavításban és a komposzttrágya készítésé­ben. Az EFSZ-eken kívül álló fiatalok, karöltve a szövetke­zetekben és az állami gazda­ságokban dolgozó társaikkal 65 000 órát dolgoztak le mező- gazdasági brigádban. Járási méretben 2300 hektárnyi rétet és legelőt hoztak rendbe. A rét- és legelőjavításban leginkább az ipolyfödémesi, lisói, felső- túri és palástai fiatalok tűntek ki. A palástai fiatalok 170 hek­tár rétet javítottak meg, s ez az eredmény annál is számot­tevőbb, mert a járásban nagy kiterjedésű rétek és legelők vannak és igen fejlett az állat- tenyésztés. A rét- és legelőja­vítással pedig tovább gyarapí­tották a takarmányalapot és szaporították az állatállományt. Igen érdekes akciót kezde­ményeztek az ipolysági járás fiataljai. 5000 fát ültettek el utak mentén és olyan helyeken, ahol egyéb mezőgazdasági nö­vények termesztését nem hát­ráltatja a fásítással. A fásítást tovább folytatják és erdei fá­kon kívül gyümölcsfákat is ül­tetnek majd. Nagy visszhangra talált a fiatalok között a komposzttrá­gya készítési akció. A lisói fia­talok elhatározták, hogy sze­mélyenként három köbméter komposztot készítenek és fel­hívták a járás többi alapszer­vezeteit, hogy hasonlóképpen járjanak el. A deméndi, palásti, ipolynyéki és a százdi alapszer­vezet elfogadta a lisói felhívást. A CSISZ III. kongresszusáig a járásban 1500 köbméter kom­posztot készítenek. Az ipolysági járás alapszer­vezetei a kulturális tevékeny­ség terén érték el legnagyobb eredményeiket. Az oktatási év keretén belül 12 „Világ térképe felett“ kört, 16 alapfokú poli­tikai kört és 8 olvasókört szer­veztek, s általuk a Fucsík jel­vényszerző mozgalmat mélyítik el a fiatalok között. A külön­féle politikai körökben tanuló fiatalok létszáma járási méret­ben 650Tre tehető. Az ifjúsági alkotóversenyeken 250 résztve­vővel 56 együttes vett részt igen kimagasló sikerrel. Az állami gazdaságok üzemi szervezeteiben azonban hibák mutatkoznak. A pusztafalui ál­lami gazdaság kivételével alig kapnak támogatást a fiatalok a gazdaság vezetői részéről. Az idősebbek támogatásával pedig sokkal jobban dolgozhatnának, s komolyabb munkát fejthetné­nek ki a termelésben is. Az ál­lami gazdaságoknak elsősorban kultúrhelyiségeket és az egyes érdekkörök számára felszerelé­seket, szórakozási eszközöket kellene elsősorban biztosítani. A CSISZ járási vezetőségének oda kell hatnia, hogy az állami gazdaságok vezetői komolyab­ban foglalkozzanak a fiatalok­kal. Sok fiatal van az ipolysági járásban, aki még nem tagja a CSISZ-nek. Például Ipolyvisken, Egegen, Ipolynagyfalun a fiata­lok fele sincs a CSISZ-be szer­vezve. További községekben is hasonló a helyzet. Ezért a já­rási vezetőség, valamint az alapszervezetek vezetőségeinek egyik legközelebbi, igen komoly feladata az új tagok beszerve­zése. Az újonnan megválasztott já­rási vezetőség a régi által meg­kezdett úton folytathatja mun­káját. Minden hibát természe­tesen nem lehet egyszerre megoldani, de a kimagasló eredmények ellenére is, még sok odaadó munkát kell kifej­teni. B. 1. Országszerte megkezdődött az őszi halászat. Az állami gazda­ságok és az EFSZ-ek halastavai ízletes halféleségeket szol­gáltatnak. Csemegeboltjainkban igen gazdag áruválaszték áll a vásárlók rendelkezésére. Kül- és belföldi áruféleségek között válogat­hatunk az egyik bratislavai Molotov utcai csemegboltban is. Amint a képről látjuk, bizony sok a vásárló is. mim ki mim Szereden A fiatalok nemcsak az alap­szervezet keretén belül tár­gyalják meg a CSISZ KB leve­lének tartalmát, hanem a já­rási vezetőségek is foglalkoz­nak vele. A járási vezetőségek külön aktívákon beszélik meg, hogy a levél tartalma szerint milyen intézkedéseket kell fo­ganatosítani az alapszervezetek érdekében. A CSISZ szeredi já­rási vezetősége a CSISZ KB le­velét elsők közt tárgyalta meg. A levél tartalmának ismerte­tése után egymásután szólaltak fel a vezetőségi tagok. Vázol­ták, hogy még mennyi minden tennivaló van a járásban és rá­jöttek, milyen segítséget jelent részükre a levél. Főleg a mező- gazdasági termelés további fo­kozását segítik elő a CSISZ szeredi járási vezetőségének tagjai, ugyanis a járásban fő­leg a fiatalok a mezőgazdaság­ban dolgoznak. A szövetkezetek és az állami gazdaságok termőföldjeinek megjavításáért folytatott küz­delemben is részt vésznek a szeredi járás fiataljai. Ezért 1500 köbméter komposzttrágyát készítenek a CSISZ III. kong­resszusáig. A járási vezetőség tagjai igen komolyan gondol­ják, hogy a mezőgazdasági üze­meltben művelt, képzett fiatal mezőgazdasági szakemberek dolgozzanak. Igen helyeslik, hogy megvalósult a két éves mezőgazdasági tanonciskolázás. Kétszázharminc fiatalt győztek meg a kétéves mezőgazdasági iskolázásra. Ezek közül kerül­nek ki két év múlva az EFSZ- ek munkacsoportvezetői és jó szakmunkásai. Az állami gaz­daságoknak is nagy segítséget jelentenek majd ezek a fiatal szakképzett munkások. Az állattenyésztés fellendíté­se érdekében ifjúsági állatte­nyésztő munkacsoportokat szer­veznek több EFSZ-ben, így pél­dául Vágán, Sintaván, Abrahá- mon, Bábon és Sopornyán, az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretében pedig 50 000 koronát takarítanak meg a CSISZ III. kongresszusáig. A Komszomol 40. évforduló­jának tiszteletére a járás min­den alapszervezetében megren­dezik a „A komszomol dicsőség útján" beszélgetést. A szeredi járás fiataljai megismerkednek a Komszomol dicső, harcos múltjával, a szovjet fiatalok életével és munkájuk eredmé­nyeivel. NAAAAAAAAAAAAA/NAA/V\AAAvVt\AAAAAAAA/W\/'AAAAAA/VWVWVS Új fordulat Elhatároztam, hogy elmegyek Zsarnócára az évzáró taggyű­lésre. A gyűlés valóban tanulságos volt, 35 fiú és lány jött el. A jelentés megállapította: „Ele­inte nagy lelkesedéssel dolgo­zott a szervezet, később azon­ban alábbhagyott az igyekezet. A vezetőség mindent elköve­tett, de a tagok nem teljesítet­ték feladatukat. A CSISZ zsarnócai szervezete nem működött. A fiatalok el­határozták, hogy ifjúsági par­kot létesítenek és néhány száz brigádórát dolgoznak le. Ä gyű­léseken a politikai nevelésről is sokat vitáztak, de sajnos csak vitáztak, mert az oktatási év egyetlenegy köre sem mű­ködött. Brigádokat is szervez­tek, hogy rendbehozzák a sportpályát, de alig jött össze néhány fiú és leány. A diákok­ban is csalódtunk, mert csakis a lányok jöttek el. Később az ifjúsági kultúregyüttes is szét­esett. A vezetőség nem tudta megoldani a kérdéseket, segít­ségre és az idősebb elvtársak tanácsára lett volna szüksége. Segítség azonban nem érkezett és ezért az évzáró taggyűlést is a pártszervezet kezdeménye­zésére hívták össze. A gyűlésen a beszámolót kö­vető vita megmutatta, hogy a fiatalokban megvan az érdek­lődés és szeretnék, hogyha szervezetűk jobban működne. A sporttevékenység is érdekli őket, a kosárlabda, kézilabda és más sportág is sikert érne el, de sajnos az újbányai já- rásban a fiatalok a futballon kívül más sportágat nem is­mernek. Zsarnócán igen szép, modern tornaterem van, de ne­héz oda bejutni. Nincs aki ki­adja a kulcsot, vagy megfizetné a világítást, annak ellenére, hogy a helyi nemzeti bizottság az ifjúsági mulatságoknál 40 százalékot levon a jövedelem­ből. Zsarnócán még sok olyan fiatal van, aki nem tagja a CSISZ-nek. A tagsági gyűlése­ken sok CSISZ-tag illetlenül viselkedett, s ezekről a jelen­ségekről Gulas elvtárs, a párt- szervezet elnöke is említést tett. A fiatalok feldolgozták az év­záró taggyűlés határozatait, be akarják fejezni az ifjúsági park építését, három brigádot akar­nak létesíteni és a CSISZ-be 10 új tagot akarnak szervezni. Megalakították a „Tanulunk a pártról“ kört, a propagandista Gulaá elvtárs lesz. — csík— Psenák József, Bajcs. Helyes lenne, ha több esetben is be­számolnál az állami gazdaság­ban dolgozó fiatalok munkájá­ról, életéről. írásodnak örül­tünk. Molnár József, Boly. A bolyi fiatalakről írt cikked tetszett, megüti a mértéket, máskor is íüy írj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom